Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)
1997-01-20 / 16. szám
Az SZDRP új vezetősége Határaink mentén 1997. január 20., hétfő IT Szorosabb együttműködés Ülésezett a Hármashatár Alapítvány gazdasási fellendülésére, mondMTI Alapvetően a korábbi vezetőkkel kívánja végrehajtani a pénteki rendkívüli országos pártkonferenciáján (kongresszusán) meghirdetett megújulást a tavalyi választásokon vereséget szenvedett korábbi román kormánypárt, a Szocialista Demokrácia Romániai Pártja. Miután Ion Iliescu volt államfőt, akinek támogatására ez a politikai alakulat 1992- ben létrejött, a pártkonferencia és ezzel a kongresszusok között a pártot irányító 201 tagú Országos Tanács elnökévé'választották (626 vokssal 2 ellenében), a résztvevők kiMunkatársunktól Kerek egy esztendeje, hogy Hennagyij Moszkal milíciaezredes személyében új vezető került a Kárpátaljai Megyei Belügyi Főosztály élére. A Csemyivciből Ung- várra került új főosztály- vezető tekintélyt parancsoló megjelenésével is elütött elődjeitől, meghirdetett programjával pedig kemény reformokat ígért a megye belügyis berkeiben. Mi tagadás, a reformokra nagyon is szükség volt, mert Kárpátalján soha nem látott mértékben burjánzott el a bűnözés. 1995 végére az elkövetett bűncselekmények számát tekintve országos viszonylatban a második helyre került. Hennagyij Moszkal hivatalba lépésének napjáig nem kevesebb mint 6726 bűncselekmény történt. Az újonnan kinevezett megyei rendőrfőkapitány a kemény kéz elvének híveként mutatkozott be a kárpátaljaiak előtt. Már munkába lépése első napján személyesen vett részt egy fegyveres rablóbanda felszámolásában. A hivatalban keményen fogja az irányítás gyeplőjét, s kijelentette, hogy aki nem hajlandó átvenni az új munkastílust, azt, finoman fogalmazva, nem marasztalják tovább. Hennagyij Moszkal a belü- gyisek munká jának segítségére szoros kapcsolatot épített ki a lakossággal. Mint azt nem egy ízben hangoztatta az újságírókkal való találkozásai során, fontos tényezőnek tartja a nyilvánosságot s a közvéleményt. Úgy véli, hogy a jó rendőrkapitánynak két irányba is hatnia kell. Mindenekelőtt meg kell szereznie az emberek bizalmát, hogy legyen bennük bátorság bármilyen bűnügyben a rend őreihez fordulni. Ez pedig a kárpátaljaiak kiábrándultságát ismerve, hosszadalmas és kemény munkát igénylő feladat. Az érem másik oldalán ott van az alvilág, amelynél szintén ki kell vívni a tekintélyt, s rögzíteni kell bennük annak tudatát, hogy nem akármilyen ellenféllel állnak szemben. A változás szele már az első hónapokban éreztette hatását. Március végére észlelhetően megtorpant az alvilág gépezete, s a belügyisek munkája is eredményesebbé vált. Az alig 50 százalékos felderítettségi arányt csaknem 20 százalékkal sikerült megjavítani. Sojelölték az új szűkebb körű vezető testületek tagjait is. A 19 tagú Központi Végrehajtó Bizottság első alelnö- ke a várakozásnak megfelelően Adrian Nastase, a párt eddigi ügyvezető elnöke lett, a négy másik alelnök: Oliviu Gherman, aki korábban, mint maga mondta, Iliescu elnök „szerény helyette- sítőjeként” a párt elnökének tisztségét töltötte be, Teodor Melescanu volt külügyminiszter, aki tavaly a választási kampány előtt lépett be a pártba, és legújabban annak szóvivője, Hildegard Puwak asz- szony volt privatizálási és loan Mircea Pascu volt nemzetvédelmi államtitkár lett. kan az „új seprű” jelenséggel magyarázzák Moszkal sikereit, de az év közepére már be kellett látniuk, hogy itt nem átmeneti jelenségről van szó. A kárpátaljai milícia berkeiben valóban megmozdult valami, mégpedig jó irányba. A kinevezés óta eltelt egy esztendő alatt olyan eredményeket produkált, amilyenekre hosszú évek óta egyetlen elődje sem volt képes. Nemcsak megállítani sikerült a bűnözés terjedését, hanem tíz év óta először lefelé tart a statisztikai grafikon görbéje. Igaz, mindössze 2,5 százalékkal csökkent a bűnesetek száma, ami számszerűen nem jelentős, de egy állandósult folyamatot jelez. A bűnözés elleni harcban elért sikereinek elismeréseként Hennagyij Moszkalt nemrég vezérőrnaggyá léptették elő. Persze, nem csupán a bűnügyi statisztika javítása írható a vezérőrnagy javára. Irányítása alatt a kárpátaljai rendőrök munkakörülményei is sokat" javultak, bár az ideálistól még nagyon messze vannak. Elkészült például sok-sok huzavona után a belügyisek rendelőintézete, amelyben nagy szerepe volt a Moszkal által kialakított határon túli kapcsolatoknak. A kárpátaljai rendőrök elsősorban magyarországi kollégáiknak köszönhetnek sok mindent. Moszkal a határ menti régiók szoros együttműködésére helyezi a hangsúlyt, hisz leginkább így sikerülhet a nemzetközivé váló ukrán bűnözés megfékezése. Saját lapot indítottak a kárpátaljai belügyisek, ami korábban soha nem létezett. Épült a szervek dolgozói számára egy szép üdülő, s egy szanatórium. A milicistaparancsnok angliai munkalátogatása során (oda az ukrán belügyminiszter kíséretében jutott el) szerzett tapasztalatait is szeretné kamatoztatni, s további tervek regimentjét kívánja megvalósítani. Ezen tervek közé tartozik, hogy a megyeszékhely közbiztonságát felügyelő komputeres figyelőhálózatot építenek ki. Kamerák észlelnék a város legproblémásabb pontjain a legkisebb rendbontásokat, s a bűnözők azonosítása is egyszerűbbé válna. 1996 tehát az áttörés éve volt • a kárpátaljai kriminalisztikában, amiben elvitathatatlan érdemei vannak Hennagyij Moszkal milícia-vezérőrnagynak. Az állampolgárok zöme is neki szurkol, mert szeretnének végre félelem nélkül járni sötétedés után is az utcán. Berki Antal (Új Kelet) Egész napos tanácskozást tartottak szombaton Fehér- gyarmaton a Hármashatár Alapítvány szervezésében a régió politikai vezetői és gazdasági szakemberei. A kezdetben kulturális szerveződésként létrejött társaság ma már az elmaradott térség gazdasági bajain is próbál segíteni. Az összejövetel fontosságát a részt vevő magasrangú vendégek hosszú névsora is bizonyítja. Magyar részről megjelentek a térség országgyűlési képviselői, Zilahi József, a megyei közgyűlés elnöke, és nem utolsósorban Tabaj- di Csaba államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Dr. Nemes István, Fehérgyarmat polgármestere üdvözölte a megjelenteket, majd Márton István, a Hármashatár Alapítvány elnöke mondott rövid bevezetőt, és felkérte Tabajdi Csabát vitaindító előadásának megtartására. Tabajdi" Csaba vitaindítójában az alapszerződések fontosságáról beszélt, arról, hogy ezek a szerződések megnyitották az utat a szorosabb együttműködés felé. Mint elmondta, az itt élők messze megelőzték a politikusok lépéseit. A kormányok még csak gondolkodtak a továbblépés módozatain, de az emberek cselekedtek. Az ilyen öntevékeny cselekvőkészség lehet garancia a régió Tudósítónktól ___________ A f olyamatosan romló élet- színvonal egyenes következménye Kárpátalján is, hogy rohamosan bővül azon embertársaink köre, akiknek már a mindennapi betevő falat előteremtése is megoldhatatlan feladat. A rászorulóknak nevezett elszegényedett emberek jelentős része egyedülálló, idős, rokkantnyugdíjas, de a munkanélküliek, nagycsaládosok soraiból is bőven találni köztük sorstársakat. A még tehetősnek mondhatók összefogásával talán lehet enyhíteni szenvedéseiken, ha már teljes megoldást nem is tudnak nyújtani számukra. Erre a ta többek között az államtitkár. Usztics Szergej Ivanovics Ungvárról arról beszélt, hogy a három ország polgárainak együtt kell menetelnie az Európai Unió felé. Ma még sok gond van a határok átjárhatóságával. Ukrajna és Magyarország között nincs megfelelő színvonalú, és elegendő számú határátkelőhely. Hiába a kormányok közötti közeledés, ha az emberek közlekedése megakad a határoknál. Dr. Zilahi József, a megyei közgyűlés elnöke nemcsak a három ország együttműködésének fontosságát emelte ki, de beszélt arról is, hogy a közös munkába szorosabban be kell vonni Szlovákiát és Lengyelországot. - Eddig igazán csak Ukrajna és Magyarország között volt megfelelő intenzitású az együttműködés. Romániával következtetésre jutottak a határ menti Csap városának vezetői is. A kisvárosban ugyanis a vasút leépülésének következtében rohamosan nő a munkanélküliek száma. Sok az elesett, magányos ember, akik önerőből képtelenek fenntartani magukat. Tóth György polgármester ösz- szehívta a városkában élő és dolgozó vállalkozókat, hogy segítségüket kérje a jótékonysági akcióhoz. Az elgondolás az volt, hogy összeállítva a valóban nehéz sorban élők névsorát, a vállalkozók anyagi támogatásával ingyenkonyhát hoznak léte. Az elgondolást a vállalkozók helyeslőén fogadták, s ami még fontosabb, pénzzel is támogatják a szeretetés Szlovákiával a politikai viszonyok miatt nem volt megfelelő, Lengyelország pedig valami ok miatt kívül esett a régió munkájából. Most a romániai politikai viszonyok változásával remény van a közös munka megkezdésére. A térség egymás közötti kereskedelmének értéke mindössze ötmilli- árd forint. Ez kevés. Ha azt akarjuk, hogy egymást segítve megoldjuk gazdasági bajainkat, akkor a kereskedelem volumenét lényegesen meg kell emelnünk. Valamennyien az új Európa tagjai kívánunk lenni, célunkat közös erővel sokkal egyszerűbben tudjuk elérni - fejezte be szavait dr. Zilahi József. A tanácskozás résztvevői az ebédszünet után szekcióüléseken folytatták a munkát, majd Czellár István országgyűlési képviselő zárszavával fejeződött be az ülés. konyha üzemeltetését. A rászorulók karácsony első napján kapták kézhez ebédjegyeiket, s azóta naponta egy alkalommal térítésmentesen kapnak ebédet. Kárpátalján egyébként mesz- sze nem ez az első hasonló jellegű akció. Nagyszőlősön már évek óta üzemeltet a római katolikus egyház egy ingyenkonyhát, amely mintegy másfél száz szegény családhoz juttat el naponta meleg ebédet. Ungváron egy budapesti vállalkozó, Farkas János várja ingyenebédre a rászorulókat jónevű vendéglőjében. S a sort folytatni lehetne, de sajnos még messze nincs annyi jótékony szervezet, mint amennyire szükség lenne. Bennégtek a házban Balogh Csaba Nekünk mostanság alaposan kijut a gyertyafényes romantikából. Míg másutt, normális emberi körülmények közt az ünnepi asztalokat díszítik gyertyákkal, a kárpátaljaiak kényszerből vannak ráutalva, hogy lakásuk különböző pontjain égessék a viaszba, para- finba mártogatott kanócot. Történik mindez a mindennapossá vált „tervszerű” áramszünetek miatt. A sok gyertya alá nem is mindig jut megfelelő gyertyatartó. így a kényszerű romantika gyakorta csap át tragédiába, megrázó balesetekbe. A központilag irányított takarékosságnak az anyagi károkon túl emberek esnek áldozatául. A perecsenyi járási Po- roskó faluban, csakúgy, mint a megye többi településén, gyakoriak az áram- kimaradások. Egy, a napokban történt áramszünet alkalmával Tatyána Sz. helyi lakos szokásához híven meggyújtotta az őseink korát idéző világítóeszközt. Az „Iljics lámpáit” helyettesítő gyertyái közvetlen az asztalterítőre állította. Este kilenc óra körül járt az idő, amikor egy óvatlan mozdulattól feldőlt a gyertya, s lángja rövid idő alatt tűzbe borította a lakást. A tűzoltókat hiába is riasztották volna, mivel a falu önkéntes tűzoltóosztaga a közelmúltban feloszlott. Az összefutó szomszédok vödrökkel, s gyakorlatilag puszta kézzel szálltak szembe a tűzzel. Erőfeszítéseik hiábavalók voltak. Az asszony megmenekült ugyan, de háza porig égett. Az ökörmezői járási Nyizsnij Sztudenij faluban is hasonló körülmények közt gyulladt ki egy lakóház. Csakhogy a tűznek itt halálos áldozata is volt. A lakás gazdája, a 32 esztendős Vaszil K. bennégett a tűzben. Borzalmas tragédia színhelye volt a munkácsi járási Sztrabicsó falu egyik családi háza. Itt a petróleum- lámpa okozott tüzet egy 69 éves rokkant asszony otthonában. A bajt észlelte a nő udvaron játszadozó 12 éves unokája. A gyerek nagymamája segítségére sietett, de ő is a lángok közt lelte halálát. Gyertyaláng okozta tűzben halt meg egy 32 esztendős férfi Ungváron. A háziak az egyik áramszü- netes estén lefeküdtek aludni, s megfeledkeztek az égő gyertyáról. Amikor felriadtak álmukból, már méteres lángok tomboltak körülöttük. Az oltással próbálkozó férfi halálos égési sérüléseket szenvedett. Még tart a tél, hosszúak az esték, s nem szünetelnek az áramszünetek sem, a tragédiák sora minden bizonnyal újabbakkal bővül. Utcai kamerákkal a közbiztonságért Szeretetkonyha Csapon Ingyenebéd Ungváron Markovics Mátyás felvétele
