Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)

1997-01-17 / 14. szám

Labdarúgás Szelihov pénteken érkezik Suller Só megyei I. osztály Koncz Tibor (Új Kelet) Ébresztőt fújtak Nyírmegy- gyesen. Az édes semmittevés után Krizán Sándor edző el­érkezettnek látta az időt a futballmentes napok lezárá­sára. A szerdai nyitótréning alkalmával tizennégy játékos masírozott ki a pályára, hogy elegett tegyen, a debütáló mester kívánalmainak. A lét­szám kissé ugyan hézagos volt, ám emiatt nem zavartat­ta magát a vezérkar...- Jurij Szelihov még aznap este telefonált, és péntekre ígérte érkezését. A csatár te­hát biztosan nálunk szerepel majd a tavasszal. A másik hi­ányzó sem sokáig marad tá­vol, Kondrea bármely pilla­natban jelentkezhet. Őt csü­törtök délutánra várjuk. Ugyanakkor a csapattal ké­szül a tizenkilenc éves Erdős Sándor, akire Nagydoboson figyeltünk fel. Lehetséges, hogy a tehetséges játékost megtartjuk. Szintén itt edz két mátészalkai fiatal labda­rúgó is, továbbá két ifista - Székely Zsolt és Tóth István - csatlakozott a „nagyok­hoz” - tájékoztatott .lakó Jó­zsef szakosztályvezető. A sérülését kiheverő Piros István is munkába állt. A kö­zéppályás panaszmentes, ami feltétlen bizakodásra ad okot. Egy-két új futballista is bekukkanthat még Nyírmegy- gyesre, bár az egyesület irá­nyítói ódzkodnak a költsé­ges vásárlástól. A Nyírbátor­tól kölcsönvett trióra nem számít Krizán Sándor, emí- gyen Czimbalmos, Papik, va­lamint Nagy Ferenc kivált a keretből. A meggyesiek nyolc elő­készületi találkozót kötöttek le: a premiermeccsen — feb­ruár tizenötödikén - Jánk- majtis ellen lépnek pályára. Csak egy kapus hiányzik Koncz T. (Új Kelet) Kedden lejárt a határidő. Mindez arra a két futballis­tára vonatkozott, akiket „el­tűntnek” nyilvánítottak Nagyhalászban. Nos, Nagy Attila és Kamarás József - merthogy róluk van szó - bejelentkezett. Mi több: hű­ségükről biztosították az ag­gályoskodó szakvezetést. Ezt az ügyet tehát „ejtették” a megyei első osztályú együttes háza táján. Eköz­ben Lippai Lajos edző ve­zényletével megkezdődött a felkészülés a sok izgalmat sejtető tavaszi idényre.- Az elmúlt heti megbe­szélésről hiányzó két játé­kossal külön-külön tisztáz­tuk távolmaradásuk okát. Nagy Attila dolgozott, emi­att nem tudott elszabadulni munkahelyéről. Kamarás őszintén elmondta, hogy szándékában állt Kislétára igazolni, de aztán másképp döntött, s visszatért. Azóta már csatlakozott is a csapat­hoz, tehát lezártnak tekint­jük ezt a kérdést. Mi tovább­ra is számítunk rájuk - jelen­tette ki Lippai Lajos. Még sincsenek virágos jó kedvükben a halásziak. A szakvezetés azért nyugtalan­kodik, mert nem sikerült át­hidalni azon problémát, hogy megfelelő képességű hálóőrt édesgessen a gárdához.- Sajnos az a kapus, akit egy megyei másodosztályú csapatból szemeltünk ki, meggondolta magát, tehát nem lesz a mi játékosunk. így nem tehetünk egyebet, a hét folyamán össze kell dug­nunk a fejünket, hogy vala­mit kisüssünk. Az nyilvánva­ló: egy kapussal nem lehet nekiindulni a bajnokságnak, mert mi történik, ha Kormány megsérül vagy eltiltják - tip- ródott a tréner. A jelek szerint a társaság együtt marad, ami nem kis bravúr. Ha mindenki kitart a csapat mellett, akkor az egye­sület nem költ új labdarúgó­ra. Persze egy biztos kezű portásért hajlandó volna a kasszába nyúlni a vezetés... Fecsku: Kellemesen csalódtam K. T. (Új Kelet) ________ Üt ött az óra: vége a „jó vi­lágnak” Ibrányban. Szerdán másfél órán keresztül „nyag- gatta” a megyei első osztá­lyú csapat tagjait Fecsku Ist­ván játékos-edző. A nyitótré­ninget megelőzte egy hír, amely megrökönyödést vál­tott ki az egyesület belső kö­reiben. Mikhárdi Sándor ugyanis hátat fordított a vá­rosnak - a csatár Kisvárdát „célozta meg”. Erre senki nem számított. Igaz, a támadó decemberben írásban is elígérkezett Deme- cserbe, csakhogy néhány nap múlva „visszatáncolt”. Most újra gondolt egyet, és a vár- daiak kínálta átigazolási lapot is szignózta...- Mikhárdi elment. Ő tud­ja mit csinál, mi lemondtunk róla. Mindannyian megle­pődtünk döntésén, mivel egyszer sem jelezte, hogy tá­vozni óhajt. Bár véglegesen még nem zárult le ez a histó­ria. Egyfelől bennünket még senki sem keresett meg az át­igazolás ügyében, másfelől a kétszeri aláírásból további gubanc származhat - vélte Fecsku István. Annyi bizonyos, hogy ez már nem az ibrányiak gond­ja. Ők előre néznek. Mikhár­di elárvult posztjára többen benyújthatják igényüket, hisz az együttes nem szűköl­ködik a csatárokban. Papp, Muri és Bárdi mellett a lesze­relt Veres János verseng a mester kegyeiért.-Én maradéktalanul bízom a játékosokban, elnézve ké­pességeiket megfelelő mó­don fogjuk pótolni Mikhár- dit. Kellemesen csalódtam az első edzésen, olyan dolgokat fedeztem fel, amit nem vár­tam. Ez jó alapot szolgáltat a további együttműködésre. Igaz, volt az a hozzám elju­tott információ, hogy „játszó csapattal” dolgozhatom Ib­rányban. 1997. január 17., péntek IT A feljutási vágyakat „jegelték” Szezon végi mérleg, NB Ili Tisza-csoport Nem lacafacáztak, nem kerteltek, kimondták nyíltan: a Kisvárdai SE labdarúgóinak az élen kell végezniük! A tiszaújvárosiakról lehetett még hasonlókat hallani, ugyanakkor edzőjük, Szép Imre állítja, hogy egyértel­műen nem akartak bajnokok lenni, de ha már ennyire jól sikerült az őszük... A várdaiak ezúttal is az élme­zőnyben „horgonyoztak le”, azonban az a bizonyos hajó („rajta” az aranyéremmel...) távolodóban van. Ladányi Tóth Lajos (Uj Kelet) Az alaplendülettel nem volt gond, sőt!... Majdnem egy komplett együttesre való já­tékos került hozzájuk: az NY- FC-től megszerezték Her- czeget, Vásárosnamény színe­it Kocsis és Tóth K. cserélte fel, Demecserből Seres, Nyír­kárászból Dudás Z. jött vissza, Herman Ibrányból igazolt a KSE-hez, Szombathy lesze­relt, egyúttal búcsút intett a nyírbátoriaknak. Ami a távo­zókat illeti: Tóth L. ment el Bőcsre, Kozics visszatért Anarcsra, Balogh I. Jékét vá­lasztotta, Oláh Z. pedig Nyírká­rászba igazolt. Ez ám a forgó­színpad! Sőt, a tréner szemé­lye is változott: tavasszal az utolsó két bajnokira a „mind­ig kéznél levő” Komáromi György ült a kispadra, az előző edzőnek, Mészáros Ká- rolynak Rozsnyai Béla lett az utódja. A mesteredző Dicső- szentmártonból érkezett, ön­bizalommal és tettvággyal „felvértezve”. Csapatát alkal­masnak tartotta arra, hogy a szakvezetés által kitűzött cél­nak megfeleljen, és ezt az eredmények is bizonyították - eleinte. Tódultak a nézők- A várdai közönség nagyon várta már a színvonalas fut­ballt, nem véletlen, hogy ezer- ötszáz-kétezer ember tolon­gott otthoni meccseinken a pá­lya környékén - állapította meg Rozsnyai Béla. - Úgy ér­zem, a baktaiak és a karcagiak elleni kisiklást eltekintve ki­szolgáltuk őket. A nyitófordu­lóban a Borsodi Volánnal szem­ben végig rohamoztunk, még­is csupán egy gólt értünk el. Utána a Miskolci VSC-nél hiá­ba vezettünk már a 3. percben, otthagytunk két pontot. Az óz­diakat alaposan helybenhagy­tuk a 6-0-val, bebizonyosodott, hogy a jó játékot csak munká­val lehet elérni. Az első megyei ellenféllel szemben nagyot csa­táztunk, a kontráinknak kö­szönhetően lett 4-2 az ered­mény. Rakamazon nem úgy alakultak a dolgok, ahogy el­képzeltem. Főleg a középpá­lyás sorunk gyengélkedett a gól nélküli meccsen. A második helyen álltunk három győze­lemmel és két döntetlennel, amikor a baktaiak ellen elszen­vedtük első vereségünket. Hi­ába támadtunk, a helyzeteinket kihagytuk... Nem roggyantunk meg, mozgósítottuk tartaléka­inkat, Szikszón 1-1-nél a 89. percben Herczeg betalált a ka­puba, az egész csapat lelkesen játszott. Bátor, Karcag: rémes...- Herczegnek az előző baj­nokikon mutatott produkció­jától állítólag „nem ájult el” a szakvezetés. A lehető leg­jobb pillanatban szerzett há­rom pontot a Várdának!- Valóban ideje volt már an­nak, hogy megvillanjon. A szikszói mérkőzésen rengeteg ziccert alakítottunk ki, na­gyobb odafigyeléssel simáb­ban is nyerhettünk volna. Her­czeg még háromszor játszott nálunk, utána eligazolt az ede- lényiekhez. Ő tudja, hogy megérte-e,.. A baktaiak elleni vereséget követően megszakí­tás nélkül négyszer nyertünk (Szikszó, Mezőkövesd, Mád, Balmazújváros) és mindössze két gólt kaptunk, ez a védel­met dicséri.- Bajnokság közben súlyos autóbalesetet szenvedett Tóth Kornél. Mekkora traumát je­lentett a játékos kiesése?- Kornél nagyon tehetséges labdarúgó. Hat fordulón ke­resztül számíthattam rá, utána történt vele a szerencsétlen eset, mely mély nyomot ha­gyott a társakban. Ezúton is mihamarabbi gyógyulást kí­vánunk neki...- A tizedik fordulóban még listát vezettek, amikor Nyír­bátorban nem pusztán csatát vesztettek, a kudarcnak „ál­dozatai” és fájdalmas követ­kezményei voltak.- Kettős emberhátrányban fejeztük be a meccset. Az első piros lap után egy perccel si­került kiegyenlítenünk, így 1- 1-gyel fordulhattunk. A máso­dik félidőben a bátoriak éltek az emberelőnnyel, meg sem álltak 4-1-ig. Nem szívesen gondolok vissza erre a talál­kozóra, az azt követő, Karcag elleni otthoni meccsünkkel sem vagyok másképpen. Ré­mes volt... A teljesen felforga­tott, tartalékos csapatunk na­gyon gyengén muzsikált, az esélytelen vendégek szerezték a mérkőzés egyetlen gólját. Tisztában voltunk azzal, hogy az elsőség érdekében minden elhullajtott pontnak döntő jelentősége van. Ludas bíró Újvá­rosban- A „romokban heverő” szalkaiakkal szemben köte­lező volt a három pont begyűj­tése, azonban ekkor sem klap­Őszi pozíció: 4. 8 3 4 27-17 27 Az ifjúságiaknál: 2. 12 2 1 51-13 38 A negyedik helyezett ottho­ni mérlege: 8 5 12 19-7 16 (Csak a tiszaújvárosiak büszkélkedhetnek eredmé­nyesebb szerepléssel!) Idegenben: 7 3 2 2 8-10 11 (A mezőnyben ez a 7. hely­re elegendő.) Legtöbbször szerepeltek: Szergej Petranics, Gheorg- he Marginean 15-15, Ocse- nás József, Takács Miklós, Jávor Pál, Seres Zsolt, Ko­csis István egyaránt \ A, Kán­tor Tamás, Herman Attila 13- 13,Horváth Imre 12 mérkő­zésen lépett pályára. (Össze­sen egy kapus és húsz me­zőnyjátékos kapott bizonyí­tási lehetőséget az őszi sze­zonban.) Legtöbbször voltak kez­dők: Szergej Petranics, Marginean 15-15, Ocsenás polt úgy a csapat játéka, aho­gyan azt elvárták.- Meggyőzőbben is futbal­lozhattunk volna... A két fias­kót követően az volt a lényeg, hogy nyerjünk. Ezt a célt tel­jesítettük, de korántsem repes­tem az örömtől. A megyei el­lenfelekkel szemben nem szi­porkáztunk, öt meccsen öt pontot értünk el, aztán a kál- lóiakkal „ikszeltünk”. Azért is volt kellemetlen ez a dön­tetlen, mert két ponttal lettünk szegényebbek, a vetélytársak pedig éltek a kínálkozó lehe­tőséggel, és elhúztak tőlünk. Az ősz találkozója várt ránk az utolsó fordulóban: Tisza- újvárosban nem pusztán há­rom pont volt a tét, tudtuk, hogy egy esetleges botlással alaposan leszakadhatunk. Saj­nos, ez bekövetkezett, de eb­ben ludasnak tartom a játék­vezetőt is. Kikaptunk 3-1-re, mindkét csapat színvonalasan játszott, nem értem, hogy mi­ért kellett főszereplővé előlép­nie a bírónak.-A nagy rivális Újvárossal szemben hét pont a Várda hát­ránya. Tizenöt forduló alatt éppenséggel behozható a le­maradás...- Átértékeltük helyzetün­ket, nem kergetünk hiú ábrán­dokat. Szeretnénk a dobogón végezni. Jó néven veszem, hogy irántam nem csappant meg a bizalom, türelmesek a vezetők, látják, hogy a maxi­mumot igyekszem kihozni a játékosokból. Továbbra is az a célunk, hogy meghatározó szerepet töltsünk be a Tisza- csoportban. József, Takács Miklós, Jávor Pál, Seres Zsolt, Kocsis István egyaránt 14, Hermán Attilái?), Lipták Sándor 11, Herczeg Zsolt, Horváth Imre 10-10 al­kalommal... Legtöbbször lecserélték: Jávor Pál 9, Kocsis István 5, Seres Zsolt, Gheorghe Mar­ginean, Herman Attila, Hor­váth Imre egyaránt 2. Legtöbbször becserélték: Kántor István 9, Kőrizs Károly 5, Dudás Zoltán, Vincze Vik­tor 3-3. Első/második félidőben adott gólok száma: 14/13. Első/második félidőben ka­pott gólok száma: 8/9. „Lapos” egyenleg: 6 piros és 27 sárga lap (a sportszerűsé- gi versenyben ez a 8. helyet jelenti.) Házi góllövőlista: Ghe­orghe Marginean 9, Kocsis Ist­ván 7, Herczeg Zsolt 5, Ocse­nás József, Lipták Sándor, Tóth Kornél, Seres Zsolt, Kán­tor István, Kőrizs Károly, mind 1 gól. Nyüzsgés Gyulaházán Új Kelet-információ Nagyon oda kell figyel­ni a teremfoci-kedvelők­nek! Hanyag artikuláció­val akár össze is lehet té­veszteni a Roma Kupát, a Joma Kupát és a ... JONA Kupát. A gyulaházi sport- csarnokban szombaton (a nevezés mértékétől függő­en vasárnap is) rendezik meg a hagyományos JONA Kupát, február elsején (ta­lán másodikán is) pedig a Kárpát-Hús Kupára kerül sor. Bármilyen szintű, ren­dű, rangú csapatok neve­zését elfogadják a szerve­zők, a nevezéseket két nap­pal a rendezvényeket meg­előzően zárják le. 2500 fo­rint a nevezési díj, az első három helyezett értékes díjakkal gazdagodhat. A két kupa közötti hét­végén (25-én és 26-án) a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei öregfiúk teremlab­darúgó-bajnokságát bo­nyolítják le. A tornán a csa­patonként nevezhető ti­zenkét játékos mindegyi­kének be kell töltenie a harmincadik életévét, leg­alább hat játékos korának a harmincötödik évet is meg kell haladnia. Ezt az arányt a meccsek alatt is illik (kötelező...) biztosíta­ni, azaz a pályán lévők fe­lének harmincöt eszten­dőn felülinek szükséges lennie. A bajnokságot 5+1 fős csapatokkal, a hagyo­mányos kispályás, szabá­lyok szerint rendezik meg. A játékidő kétszer tizenkét perc. Az öregfiúk bajnok­ságára január 23-áig lehet jelentkezni, a tarifa itt is 2500 forint. A nevezéseket, a nevezési díjakat Bárdi Bélához (Gyulaháza, pol­gármesteri hivatal, 45/498- 001) és Baráth Sándorhoz (Gyulaháza, általános isko­la, 45/498-003) érdemes eljuttatni, a tornákkal kap­csolatosan ők szolgálnak bővebb felvilágosítással. * * * Nemrégiben szintén Gyu­laháza adott otthont a vá­roskörzeti csapatok me­gyei teremlabdarúgó-baj­nokságának. Minden kör­zetből a közvetlen élme­zőny két együttesét hívta meg a rendező, a Kisvárdai Városkörzeti Labdarúgó Szövetség. A tizenkét csa­patos tornán a csoportok­ból első helyezettként Gyu­laháza, Nyírbogát, Szakoly és Nyírtelek, legjobb má­sodikként pedig Jármi és Jánd gárdája került a kö­zépdöntőbe. A hármas dön­tőben végül az érthetően otthonosan mozgó gyula­háziak szerezték meg az első helyet. Eredmények, középdön­tő: Jármi—Szakoly 6-2, Gyulaháza-Nyírtelek 3-2, Nyírbogát-Jánd 7-0, dön­tő: Gyulaháza-Jármi 3-3, Gyulaháza-Nyírbogát 9-0, Jármi-Nyírbogát 7-0. Várdai kortyok

Next

/
Oldalképek
Tartalom