Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)

1997-01-17 / 14. szám

Iö 1997. január 17., péntek Sport Várdai „látogatók” Berzsenyiéknél Kézilabda NB I, előre- és visszatekintés Cerbona-Kisvárdai SE Székesfehérvár, 17.00., V: Soltész, dr. Soós. Hat hét után hatna a győzelem! Röplabda, Extra liga, férfiak NYVSC-Szabolcs Gabona-Kazincbarcika Bujtosi Szabadidő Csarnok, 16.30, V.: Semler, Jäger. A kaposvári Balatel, a fővárosi LRI-Malév, a duna­újvárosi Dunaferr, a szegedi Medikémia... „Húzós” lista. Közös bennük, hogy mindegyik együttes legyőzte az NYVSC-Szabolcs Gabona férfi Extra ligás csapatát, így, ebben a sorrendben. Márpedig ez azt jelenti, hogy utoljára december 4-én, az LRI- Malév elleni első kupameccsen nyert tétmérkő­zésen a nyíregyházi társulat. Ez pedig idestova hat hete történt... Fullajtár András (Új Kelet) Mint ismert, a női kézi­labdaválogatott Eb-sze- replése miatt a női NB I- ben ősszel csak nyolc for­dulót játszottak le a csapa­tok. így az őszről erre az évre áthozott meccseket a hét végén a csapatok a ki­lencedik fordulóval foly­tatják. A csonka őszi sze­zonban a kisvárdai lányok várakozáson alul szere­peltek, hiszen a nyolc mér­kőzés során mindössze három pontot gyűjtöttek, és pillanatnyilag a kieső­helyen várják a székesfe­hérvári fellépést. A gyen­ge szereplésnek köszön­hetően a csapat vezetői búcsút intettek Bábán Já­nos edzőnek, akit a nyír­egyházi Rácz Sándor vál­tott a kispadon. — December elejétől vet­tem át a csapat irányítását. Az ismerkedés mellett igyekeztem a lányokat erőben és állóképesség­ben megfelelő szintre hoz­ni. Úgy érzem, ez sikerült, de edzőmeccsekkel még jobb eredményt érhettünk volna el, azonban arra nem volt lehetőségünk. Mindössze a Debrecen el­leni két kupamérkőzésen tudtuk kontrollálni a fel- készültségi szintünket. A csapat az első meccsen nagyon megilletődötten játszott, és ennek köszön­F. A. (új Kelet) Nem jól sült el az NYKC vezetőinek az a húzása, mi­szerint a bérleteseknek fenn­tartják mindkét lelátó kö­zépső szektorát, és onnan ki­rekesztik azokat az egyéb­ként hűséges szurkolókat, akiknek esetleg nincs kéte­zer forintjuk egyben, hogy megvegyék a tavaszi sze­zonra szóló bérletet. Sajná­latos, hogy mindez az Elekt­romos ellen, az első tavaszi mérkőzésen került beveze­tésre, amikor minden szur­kolóra szükség volt, hogy buzdítsák a fiúkat. A magu­kat jogosan sértve érzők - akik nem ülhettek a megszo­kott helyükre a megvásárolt jegyükért - bosszankodtak a döntésen és dacosan, a jófor­mán üresen maradt szektor mögött álltak meg a korlát­nál és eleinte nem is a mécs­eséi foglalkoztak. Később az egészről semmit sem tehető jegykezelő megkönyörült rajtuk és néhányan elfoglal­hatták régi helyüket. Az in­formációnk szerint semmi sem indokolta, hogy a két szektort lezárják, mert nem adtak el annyi bérletet, hogy a helyet tartani kellett volna. A több mint hatszáz férő­helyen alig több mint száz bérletes ült „magányosan” hetjük túlzott mértékű vere­ségünket. Viszont a visz- szavágóra rendeztük sorain­kat, egyértelműen jobbak voltunk az ellenfelünktől és magabiztosan nyertünk hét góllal. Most a legfontosabb feladatnak azt tartom, hogy a csapat formája szinten ma­radjon és fokozatosan ha­ladjunk előre. A Cerbona egy jó közép­csapat, és hazai pályán nem jellemző rájuk, hogy sok pontot veszítenek. Eddig mindössze egyszer kaptak ki két góllal a Vasastól. Több volt kisvárdai kézilab- dás játszik a fehérvári együt­tesben, ezek Hollóné, a Nagy testvérek és Derdákné. Ed­zőjük, Berzsenyi Mária, aki szintén nem ismeretlen szá­munkra, hiszen több évig nálunk edzősködött. Sajnos két sérültünk van. Erdei Vi­rág bokatöréssel bajlódik és pénteken derül ki, hogy az, irányító játékos gyógyulása mikorra várható, lehetséges, hogy több hétig is nélkülöz­ni kell. Továbbra sem szá­míthatok Rakovszki Katalin kapusra, talán a tavaszi sze­zon végén már pályára lép­het. A mai mérkőzés nem lesz könnyű számunkra, de szó-, ros eredményt várok, annak ellenére, hogy a vendéglá­tók az esélyesebbek. Ne­künk most az a legfonto­sabb, hogy önmagunk előtt alkossunk egységet. Reális­és sekély hangerejük a pálya széléig sem jutott el. Talán, ha a bérletet vásárlók igényeit jobban felmérik, akkor 3-4 sor is elég lett volna a „kiváltsá­gosak” leültetetésére és nem maradnak középen üres he­lyek. Meg is jegyezte egy törzsszurkoló, aki öt éve ed­dig egy helyen ülte végig meg­szokott társaságával a mérkő­zéseket.- A klub vezetői ezzel a dön­téssel valósággal szétforgá­csolták a szurkolók erejét, bár­mennyien is voltunk a csar­nokban, de összetömörüitünk és félelmetes volt, amikor egy­szerre buzdítottuk a csapatot. Nekem, meg sok társamnak nincs kétezer forintja, hogy bérletet vegyünk, de a mér­kőzésekre, ha kell, a családtól vesszük el a belépőjegy árát, akkor is eljövönk, és úgy érez­zük, a pénzünkért mi is oda ül­hetünk, ahová tetszik... Nos, mit lehet még ehhez hozzátenni? Természetesen azzal egyetértünk, hogy le­gyen bérlet, hiszen kell a biz­tos bevétel, de nem biztos, hogy egy sportcsarnokban meg kell különböztetni a bér­letest és az éppen „betérő” né­zőt. Ha mégis szükség van kü­lön szektorra, akkor csak annyi embertől vegyék el a megszokott helyét, amennyi indokolt. nak azt tartom, hogy hazai pályán termeljük meg azo­kat a pontokat, amikkel benn tudunk maradni az NB I­ben. „ Győzelmet érdemeltünk volna’’- Átok ül rajtunk, hogy a sérülés miatt több kezdő- játékost is nélkülöző Elekt­romos ellen harmadszor is kénytelenek voltunk meg­elégedni döntetlennel - hal­lottuk több szurkoló véle­ményét a Kárpát-Hús Nyír­egyházi KC-Elektromos döntetlenre végződött ta­lálkozója után. Valóban bosszantó, hogy ezúttal sem sikerült elkapni a fővárosi együttest és a mezőnyben továbbra is egyedüli csapat, amelyet még a Bujtosiban nem sikerült bajnoki mér­kőzésen kétvállra fektetni. De aki látta a mérkőzést, megállapíthatta, hogy a vé­gén örülhettünk az egy pont­nak is, annak ellenére, hogy az 51, percig mi vezettünk egy-két góllal, vagy döntet­len volt az állás. Köstner Vilmos edző a ta­lálkozó után így értékelt:- Összességében a döntet­len csalódás számomra. A játék képe alapján minden­képpen győzelmet érdemel­tünk volna. A támadásban sokkal jobbak voltunk, vi­szont a védekezésünkbe már jócskán csúsztak be hi­bák. Például nem tudtuk megoldani a belső négy em­berük semlegesítését. Közü­lük mindig akadt, aki láb­munkával megverte a védő­L T. L. (Uj Keletj _____ És akkor jött... No, nem a két Latabár, hanem — Bécsi! A megmentő, az utolsó szalmaszál hús-vér változata, a felvidító. Két másodperc volt hátra a Tromos elleni bajnokiból, amikor szabaddobáshoz jutottak a nyíregyháziak. A csapat egyetlen jelenle­gi felnőttválogatott játé­kosa elementáris erővel talált átlövésből a hálóba, ezzel csak egy pontot vit­tek el a fővárosiak. Az elmúlt két évben öt alkalommal fordult elő hasonló eset, amikor az utolsó percben, pillana­tokban kerülhettek extá­zisba az együttesért szorí­tok. Legutóbb tavaly szep­tember 18-án Szolnokon Szergyuk négy másod­perccel a lefújás előtt ál­lította be a 22-22-es vég­eredményt. (A találkozón ez volt a jobbszélső máso­dik gólja.) Február 23-án szintén emlékezetes mec­csen „a frappáns záró­mozdulatok felelőse”, Bé­csi szabaddobás utáni át­lövésből lett eredményes, dr. Hoffmann László, a vendég Győri Gardénia ETO KC mestere a haját tépte, mivel ezzel a talá­lattal alakult 21-21-re az állás, középkezdésre már inket. Aztán elég sok átlö- vésgólt kaptunk kilenc mé­teren belülről is. A játék­vezetők meg nem vettek róla tudomást, hogy Gávai a védőfalunkban szabályta­lanságok sorát követte el. De a fiúk végtelenül lelke­sen küzdöttek, jók voltak a gyors indítások, de a felállt fal elleni játékban is ellen­felünk fölé nőttünk. A két kapus, Lencsés és Szabó át­lagon felülit teljesített. Nem­zetközi szintűt produkált Bécsi mind támadásban, mind védekezésben. Medvét is csak dicsérni tudom, hogy a kritikus helyzetekben is összefogta a fiúkat. Szergyukot szigorúan őrizték a Tromos-védők, de így is a csapat hasznára volt. Kerekes sokat gürcölt és se­gítette az átlövőket. Ha- buezki jól kezdett, később többet hibázott, de példaér­tékű volt az akarása. Talán Kun szemfüles játéka ma­radt el. A kezdeti sikertelen­ségek elkedvetlenítették, így bal oldalon gólszegé­nyek maradtunk. Végül is elégedettnek kell lennünk a döntetlennel, mert úgy ala­kult az összecsapás vége, hogy öt másodperc volt hát­ra, amikor az ellenfél veze­tett egy góllal, de Bécsinek köszönhetően sikerült meg­menteni az egyik pontot. Bi­zakodva készülünk a vasár­napi Győr elleni újabb hazai találkozóra és nagyon re­méljük. hogy a közönség legalább olyan lelkesedéssel fog benünket biztatni, mint az Elektromos ellen. nem volt idő. 1995. decem­ber 13-án Magyar Kupa- mérkőzésen, a Bujtosi Sza­badidő Csarnok helyett a Bem József Általános Isko­la termében az 56. percben még 22-24-et mutatott az eredményjelző, a vége még­is 25-24 lett, mivel az utol­só percben Szergyuk szerte- foszlatta a győriek pont­szerzési álmait. (Más kér­dés, hogy a visszavágón nem sikerült kiharcolniuk a továbbjutást a nyíregyhá­ziaknak.) Ugyanebben az esztendő­ben, február 5-én a pécsiek ellen két, ma már más klub alkalmazásában levő játé­kos juttatta győzelemhez a csapatot. Harminc másod­perccel a hármas sípszó el­hangzása előtt Jankovics Uzejrovicsnak „tálalt”, ő pe­dig a beállás posztjáról be­állította a 21-20-as vég­eredményt. Két héttel ko­rábban, január 21-én még- inkább tombolt a szépszá­mú közönség: a világhírű Fotex ellen az utolsó má­sodpercben Medve küldte padlóra a veszprémieket, a 24-23 után szinte szétvetet­te a Bujtosit a nézők üdvri­valgása. Tegnapelőtt, a Tro- mos ellen több ziccert is hi­báztak a nyíregyháziak a hajrában, a végén aztán fut­niuk kellett egyetlen pont után. És akkor jött... Bécsi! Ladányi T. L. (Új Kelet) Kellőképpen kiéheztek a játékosok a sikerélményre. Persze, a négy vereség „benne volt a pakliban”, a legyőzők komoly erőt kép­viselnek. A fél ötkor kez­dődő bajnokin az jelenthe­ti a vasutas-gabonások szá­mára a nehézséget, hogy a barcikaiaknak nincs vesz­tenivalójuk, alaposan leszakadtak a mezőnytől, tizenöt ponttal az utolsó helyen szerénykednek. En­nek a felszabadultságuknak köszönhetően az elmúlt al­kalommal sikerült megtré­fálniuk a jóval esélyesebb kecskemétieket, elhúztak 2-0-ra. innen fordítottak a Bács-Kiskun megyeiek. A nyíregyháziak kedden Szegeden jártak, ahol tizen­Új Kelet-információ Csak tessék, tessék... Aki élénken érdeklődik az NYVSC-Szabolcs Gabona férfi Extra Liga-csapatának meccsei iránt, a következő a teendő: irány a Bujtosi Szabadidő Csarnokban Par­Uj Kelet-információ A sakkban nem futnak (legfeljebb a sakkórán az idő, illetve a bábuk a hat­vannégy mezőn...), mégis megesik, hogy a sportágban féltávhoz érkeznek. A me­gyei első osztályban most „csengett le” a bajnokság fele, következhetnek a visszavágók. Az NYVMK SC a Záhonyi VSC elleni nagyarányú győzelmével újfent átvette a vezetést, íme: 1. NYVMK SC 24.5,2. Záhonyi VSC 24.5, 3. Nyh. Vízügy SK 17.5, 4. Fehér- gyarmati SE 16.5, 5. Nyh. START SK 15,6. Nyírbátori ÁFÉSZ SE 14. Az NYVMK SC és a Fehérgyarmati SE Záhonyi Karácsony előtt egy nap­pal nyitották meg a záhonyi jégpályát, amelyet a ZVSC dolgozói üzemeltetnek. Reg­gel nyolctól este hatig bárki korizhat, csak úgy, kedv­telésből. Január 18-án ver­senyszerű suhanásoknak le­hetnek szemtanúi azok, akik aznap kilátogatnak az imént nyolc pontot értek el a kupamérkőzésen. Ezúttal jelentősen könnyebb fel­adat vár Kuznyecovékra, egy sereghajtó mégiscsak kisebb falat, mint egy inter- ligás rivális. — Mindenáron nyernünk kell! —jelentette ki ellent­mondást nem tűrően Balázs István, az NYVSC-Szabolcs Gabona csapatának edzője. — Az biztos, hogy Zádor nem lép pályára, egy hete vírusos influenza gyötri. Draghici pihent a hétközi mérkőzésen, deréksérülése azóta sem jött rendbe, ötven százalék az esélye annak, hogy vállalja a játékot. A kötelező győzelmet mindenki okkal elvárhatja együt­tesünktől, aminek igyek­szünk maximálisan eleget tenni. ti József, vagy a büfé, vagy az NYVSC Tiszavasvári úti pénztára. A felnőttbérlet ára 2500 forint + áfa, a nyugdíjasbérlet 1500 fo­rintba kerül (+áfa). Termé­szetesen a pénteki bajnoki meccs előtt is meg lehet vásárolni a bérleteket. egy-egy mérkőzéssel keve­sebbet játszott. A megyei csapatbajnok­ság másodosztályának mindkét csoportjában befe­jeződött az elődöntő. A fi­náléba tizenkét együttes került, mégpedig: (fehér- gyarmati csoport, tíz indu­ló) 1. Fehérgyarmati SE II. 28.5, 2. Nyírbátori ÁFÉSZ SE II. 24, 3. Vajai Rákóczi F. SE 23.5, 4. Túrricsei SE I. 22, 5. Tisztabereki SE I. 18, (nyíregyházi csoport, tizenhat induló): 1. Sóstó­hegyi SE I. 41, 2. Alkaloida SE III. 40.5, 3. Kemecsei SE 39.5, 4. Nyh. START SE II. 39, 5. Záhonyi VSC II. 37.5, 6. Nyh. Vízügy SK 37, 7. Nyíregyházi SE 36. koribuli említett helyszínre: tíz órakor kezdődik a Megyei Diák­sport Tanács és a Záhonyi VSC közös rendezésében a megyei diákolimpia gyors­korcsolyaversenye. Hatéves kortól tizennyolc eszten­dősig lehet nevezni a hely­színen, a megméretés napján fél tízig. Szurkolóriogató döntés! Izgalom - mustra Röp*bérletek Vezet az NYVMK SC Megyei sakk-csb.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom