Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)

1997-01-17 / 14. szám

Hazai krónika 1997. január 17., péntek Irányító testület MTI ______________ Me galakult a Munkaerőpi­aci Alap Irányító Testületé. Csütörtökön a Munkaügyi Minisztériumban megtartott alakuló ülésen Kiss Péter mi­niszter átadta a megbízóleve­let a kormányzati, a munka­adói és a munkavállalói kép­viselőknek. Az irányító testület gazdál­kodik majd a Munkaerőpiaci Alappal, amely az idén a 109 milliárd forintos bevételt és a korábbi évek szufficitje miatt 119 milliárd forintos kiadást tervez. Az alappal a munkaügyi miniszter rendel­kezik, de ezt a jogát a tör­vény adta keretek között megosztja az irányító testü­lettel. Az irányító testület többek között dönthet a Munkaerő-piaci Alap egyes részei közötti átcsoportosí­tásról, a foglalkoztatási alap­résznél a központi és a me­gyékhez decentralizált keret arányáról, a decentralizálás elveiről és a foglalkoztatási alaprésznél szükséges átcso­portosításokról. A testület dönthet arról is, hogy milyen területfejlesztési programok­hoz csatlakozzon az alap. Ja­vaslatot tesz továbbá a Mun­kaerőpiaci Alap éves költ­ségvetésére. Kiss Péter hangsúlyozta, hogy az idén a Munkaerőpi­aci Alap foglalkoztatási alap­részében a tavalyinál csak­nem 6 milliárd forinttal több, mintegy 24 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből 18 mil­liárd forintot közvetlenül a megyei munkaügyi tanácsok kapnak meg decentralizált keretként. Az országos irá­nyító testülettel együtt a me­gyei munkaügyi tanácsokat is újjáalakítják. Ezekbe a tes­tületekbe az önkormányza­tok, valamint a helyi munka­adói és munkavállalói érdek- képviseletek jelölnek, illet­ve választanak tagokat. Az egyeztetés tapasztalatai MTI _________________ Az érdekegyeztetésben si­keres év volt az elmúlt esz­tendő - jelentette ki Héthy Lajos államtitkár a Munka­ügyi Minisztériumban rende­zett csütörtöki háttértájékoz­tatón. A szociális partnerek­nek tavaly valamennyi fon­tos kérdésben sikerült meg­állapodniuk. így például megegyeztek a munkaügyi ellenőrzésről, a közvetítői és döntőbírói szolgálatról, a Munkaerő-piaci Alap Irányí­tó Testületéről, az Érdeke­gyeztető Tanács továbbfej­lesztéséről. Összességében 15 megállapodást kötöttek. Nagyobb demonstráci, sztrájk nem volt a múlt évben, eh­hez hozzájárultak az eredmé­nyes tárgyalások. Az idén várhatóan befeje­ződik az érdekegyeztetés to­vábbfejlesztése. Ennek során bizonyos témaköröknél na­gyobb jogosítványokat kap a testület. A tervek szerint például a munkaidőről, a munkarendről és pótlékok­ról, a Munka törvényköny­vétől eltérő megállapodáso­kat is köthetnének a szociá­lis partnerek. Ugyanakkor szükséges néhány új szakbi­zottság létrehozása például a nemzetközi és a munkajogi témakörben. A cél, hogy érdekeltebbé tegyék a munkaadói és a munkavállalói érdekképvi­seleteket a kollektív szerző­dések megkötésére. Szüksé­ges a munkaügyi jogviták rendezésének gyorsítása. Je­lenleg a munkaügyi bírósá­gok nemegyszer több év alatt hoznak ítéletet, és ez rendkí­vül hátrányos a munkaválla­lóknak. Ezért fontos lenne valamilyen kötelező egyez­tető fórum működése a mun­kaügyi bíróságok előtt. így a viták egy részét már a bírósá­gi szakasz előtt rendezhet­nék, illetve a jobb előkészí­téssel gyorsabban dönthetné­nek a munkaügyi bíróságok. A munkaügyi ellenőr zésben jobban ki kell majd használ­ni a törvényadta lehetősé­geket. Több nyugati ország­ban a munkavállalók a legá­lis munkahelyek védelme, a munkaadók a tisztességes verseny érdekében közremű­ködnek az illegális gazdaság elleni fellépésben . A Reális Zöldek ingyen* áramot javasolnak MTI Kapjon ingyen, állampol­gári jogon mindenki évi 100 kilowattóra villamos energi­át. Ezt javasolja a Reális Zöl­dek Klub - hangoztatta Ju­hos László, a civil szerve­ződés elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón. A január 1-jétől 10,56 fo­rintra emelt kilowattórán­kénti tarifát ezentúl az ille­tékesek rendszeresen felül­vizsgálják és várhatóan lega­lább a forint leértékelésének ütemében emelik. Juhos úgy véli, hogy ez az eddigi ta­pasztalatok alapján az inflá­ciónál sokkal nagyobb emel­kedést jelenthet. - Bukásra ítélt a kormány terve, hogy a Héra Alapítványon keresztül kompenzálja a rászorultakat - szögezte le Juhos László. Véleményét azzal magya­rázta, hogy a Héra Alapít­ványnál már korábban is ko­moly pénzügyi zavarok vol­tak, amelyek szerinte megis­métlődhetnek. A Reális Zöldek egyben nemzetellenesnek tartják a Suchman Tamás volt priva­tizációs miniszter által leve­zényelt áramszolgáltatási privatizáció szerződéseit. A Reális Zöldek úgy vé­lik: a lakosság egyharmada olyan helyzetben van, ami­kor tovább már nem terhel­hető. Ezért egyszerűen kezel­hető támogatási rendszert kell megvalósítani. - Ha erre nem figyelünk, a 70 ezer haj­léktalan mellett, igen rövid idő alatt 700 ezer „villany- talan” állampolgárunk lesz - szögezték le. Jacques Chirac Budapesten MTI Göncz Árpád köztársasági el­nök meghívására csütörtökön délelőtt kétnapos hivatalos lá­togatásra Budapestre érkezett Jacques Chirac, a Francia Köz­társaság elnöke. A magas rangú politikust Kovács László kü­lügyminiszter fogadta a Ferihe­gyi repülőtéren. A francia dele­gáció ezután a Kossuth térre in­dult, ahol Göncz Árpád katonai tiszteletadással köszöntötte Jacques Chiracot. Az ünnepélyes fogadtatást követően a francia államfő be­szédet mondott a Parlament felsőházi üléstermében, min­tegy 300 fős hallgatóság előtt. Az eseményen többek között jelen volt Göncz Árpád. Gál Zoltán házaelnök, a kormány tagjai, több parlamenti képvi­selő, valamint azok a polgár- mesterek és önkormányzati tisztviselők, akik kéthetes ta­nulmányúton vettek részt a Francia-Magyar Kezdeménye­zés elnevezésű program kereté­ben. Franciaország támogatja Magyarország 2000-ben törté­Vám ’97 Min__________________________ Több lényeges pontban is változnak a vámtörvény, illet­ve a vámtarifa-törvény előírá­sai július 1-jétől - jelentette be Zöldág Zsuzsa, az Ipari, Ke­reskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium vámpolitikai főosztályának helyettes veze­tője. A szakember csütörtökön azon a konferencián adott tá­jékoztatást, amelyet Vám ’97 címmel rendezett a Magyar Befektetési és Kereskedelem­fejlesztési Rt. Budapesten. Várhatóan ettől az időponttól kezdődően megszűnik a vál­lalatok számára jelenleg 6 szá­zalékos vámpótlék-befizetési kötelezettség. Kedvezőtlen változás lesz azonban a vám­visszatérítési tilalom beveze­tése, mivel ez több hazai cég­nek is gazdasági veszteséget okozhat, ezért ennek lehetsé­ges kompenzációját a jövő­ben fogják kidolgozni az ille­tékesek. Az elkövetkezendő évek változásai között lesz a vámtételek, illetve a vámhoz kapcsolódó illetékek leépíté­se, valamint a vámszabad te­rületek számának jelentős csökkentése is. nő csatlakozását az Európai Unióhoz és jelentkezését a NATO tagságra - hangoztatta csütörtökön a Parlament Kongresszusi termében mon­dott beszédében Jacques Chi­rac, a Francia Köztársaság el­nöke. A francia államfő elismerően szólt az elődje, Francois Mit­terrand látogatása óta eltelt hét évben Magyarországon elért eredményekről, így egye­bek között a demokrácia poli­tikai intézményeinek kifogás­talan működéséről és a piac- gazdaság megteremtéséről, amelyek révén az ország ki­vívta magának a helyet a jövő Európájában. A tárgyalások szükségszerű­en különböző ütemben fognak lezajlani, de ügyelni fogunk, hogy egyetlen országot se hagyjunk magára az út szélén - fogalmazott Jacques Chirac, kitérve arra a francia javaslat­ra, hogy tartsanak európai ér­tekezletet az unió tizenöt tag­állama és a tizenegy társult ál­lam részvételével, amely állan­dó fórumot biztosítana a résztvevő országoknak a gaz­dasági társadalmi, politikai és kulturális eszemecserére. 1997 másik fontos feladata­ként Jacques Chirac a NATO bővítését említette. Franciaor­szág azt szeretné, hogy az at­lanti szövetség júliusi madridi csúcstalálkozója döntsön a tár­gyalások megkezdéséről, Ma­gyarország csatlakozásáról. Jacques Chirac hangsúlyozta a NATO-reform fontosságát, va­lamint azt, hogy szilárd és bé­kés kapcsolat épüljön ki a meg­újított szövetség és a demokra­tikus Oroszország között. A francia államfő nagyrabe­csülését fejezte ki Horn Gyula kormányfőnek az alapszerző­dések megkötése és ratifikálá­sa érdekében tanúsított bátor személyes elkötelezettségéért. A francia államfő megemlékez­ve arról, hogy Magyarország a „régi keleti tömb” országai kö­zül elsőként csatlakozott az Európa Tanácshoz, bejelentet­te: 1997 májusa és novembere között Franciaország a tanács soros elnöke strasbourgi talál­kozóra hívja Magyarországot és a tanács többi tagját..- Mégis, mennyit érne meg magának, ha küzdenék a köz­életi korrupció ellen?... Szuper repülőshow Kecskeméten MTI Együtt mutatkozhatnak be Kecskeméten a vadászgépek, amelyeknek gyártói részt kí­vánnak venni a Magyar Hon­védség gépparkjának megújí­tására kiírandó versenytárgya­láson. Wachster Tamás, a Man­fred Wömer Alapítvány titkára csütörtökön az MTI érdeklődé sére elmondta, hogy a Magyar Honvédelem Napja alkalmából hívták meg a kecskeméti kato­nai repülőtérre - a magyar MIG- 29-es vadászgépezred köz­pontjába - a tender iránt érdek­lődő repülőgépgyárakat. így május 24-én és 25-én a szakma és a nagyközönség egymás mellett láthatná földön és le­vegőben a svéd Jas-39 Gripen, a francia Mirage-2000, az amerikai F-16 és F-18 típusú vadászgépeket, valamint az orosz repülőgépgyár legújabb MIG-gépét. Ismert, hogy a ma­gyar kormány a majdani NA- TO-csatlakozási tárgyalások függvényében dönt a mintegy 1 milliárd dollár értékű verseny- tárgyalás kiírásáról. A Magyar Honvédség elavult MÍG 21-es, MÍG 23-as és Szu 22-es vadászgépeit kívánja fel­váltani egy új típussal. A hon­védelmi tárca mintegy 30 gép beszerzését tervezi. így az ez­redforduló után a korábbi három helyett két vadászgépezreddel rendelkezne a honvédség. A tender iránt a Gripeneket gyártó svéd SAAB, a Mirage-t előállító francia Dassault Avi­ation, továbbá az amerikai Lockheed Martin (F-16), a szintén amerikai McDonnell Dougles (F-18), és a MIG-eket előállító orosz repülőgépgyár jelezte érdeklődését. Az eladók többsége úgynevezet offset- üzletet ajánl, azaz Magyaror­szágon levásárolná a vadászgé­pek ellenértékét, új befekteté­seket hozna létre, illetve a ma­gyar ipart is bevonná a gépek előállításába. \ Hírről \ hírre Palotai István (Új Kelet) A kormány az év elején- úgy tűnik - mindent megtesz a hangulat javí- lására. bár ahogy Horn Gyula miniszterelnök mondta: nem hangulatja­vító intézkedésekkel. Sokkal inkább egy pszic­hológiai hadműveletről van szó, amelynek során azt igyekeznek tudatosí­tani az emberekben, hogy a gazdasági helyzet sta­bilizálódott, és ez az idén lassan meghozza kedvező hatását az úgy­nevezett - tehát érezhető — mikrogazdaságra is. Tudatosítják, hogy az infláció üteme az előre bejelentett évi 5 száza­lékkal lesz kevesebb, a reáljövedelmek tovább nem csökkennek, sőt a kisnyugdíjasok némi ja­vulást már érezhetnek is, stabilizálódik a fogyasz­tás, és a szociális kom­penzációk rendszere javí­tani fog a közüzemi dí­jak befizethetőségén. Szép szavak, szép ígére­tek. A kérdés csak az, hogy mennyit érnek? Mert ugye azt monda­ni sem kell, hogy a gya­korlatban minősül majd a valóságtartalmuk. És ha el is andalodik a nép, ha most hisz és bí­zik, mert hinni és bízni akar ebben az alakított közhangulatban, az sem tart örökké! A megelőle­gezett bizalom, a biankó­ban átnyújtott nyugalom viszont a legveszélye­sebb alaphelyzetté vál­hat, ha... Ha a nép a szép szavak ellenére egy idő után rá­eszmél, hogy megint rá­szedték, becsapták, bi­zony kegyetlenül vissza fog ütni, és ennek ereje jelentősen nagyobb lesz, mintha a ma urai nem mondtak volna semmi kecsegtetőt! Azonnal fel kellene hagyni a benzin­áremelésekkel, mert a ta­xisok, úgy hírlik, újabb blokádon törik a fejüket, a gyógyszerárak folya­matos emelésével, a tej és tejtermékek, a kenyér árának elszabadításával, mert mind a lakosság kőkemény ellenállásával fog találkozni. A balol­dali kormány, ha nem hagy fel kétkulacsos, a tőkét és a melósokat lát­szólag egyaránt támoga­tó politikájával, akkor ez tragédiához vezethet. Tehát jobban tenné Hóm Gyula, ha - ahogy mond­ta - immár azt csinálná, amit szeretne, és nem azt, amit kell. Mert ez a kell lehet, hogy jó az állam­nak, de nem jó a népnek, és ezért a népnek nem is kell!

Next

/
Oldalképek
Tartalom