Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)

1997-01-04 / 3. szám

1997. január 4., szombat Világkrónika Összecsapások voltak™ -Libanonban a sí­ita muzulmán Hezbollah-gerillák és az izraeli csapatok között. A Hezbollah három izraeli őrhelyet támadott meg, az izraeliek pedig harci repülőgépek bevetésével a geril­lák állásait támadták. Az AP dél-libanoni biztonsági for­rásokat idéző jelentése szerint a gerillák tüzet nyitottak a Bejruttól, Libanon fővárosától mintegy 42 kilométerre fekvő Szodzsod, Arabszalem és Bir al-Kallab falvakban lévő izraeli állásokra, mire az izraeliek és libanoni szö­vetségeseik aknavetőkkel, rakétagránátokkal és 155 mil­liméteres tarackokkal válaszoltak. Egyelőre nem tudni, hogy vannak-e áldozatai az összecsapásoknak. Újrakezdődtek a sztrájkok az ünnepek be fejeztével Dél-Koreában több tízezer munkavállaló rész­vételével. A radikális Koreai Szakszervezeti Szövetség (KCTU) azzal fenyegetőzik, hogy amennyiben a kormány nem vonja vissza a vitatott munkajogi törvényeket, a mun­kabeszüntetéseket újból általánossá teszi. Pénteken a KCTU sztrájkfelhívásának mintegy 43 szakszervezet tett eleget és közel százezer dolgozó — a munkaügyi minisz­térium közlése szerint 20 ezer — tagadta meg a munkát. Meglőttek és súlyosan megsebeztek katonai és rendőr egyenruhába öltözött fegyveresek egy kambo­dzsai újságírót — jelentette az AP. Idén ez volt az első ilyen támadás, de a kambodzsai sajtó munkatársai elleni sorozatos merényletek súlyos voltát bizonyítja, hogy az 1993-as, ENSZ-közvetítéssel megtartott választások óta hasonló merényletekben négy kambodzsai újságírót öl­tek meg, hármat pedig megsebesítettek. A legújabb me­rénylet áldozata a 27 éves Leng Samang a Kumnit Kaun Khmer (A Khmer Ifjúság Gondolata) című lap munkatár­sa. A lap kiadója szerint valószínűleg azért érte támadás, mert az újság legutóbbi számában bírálta és kemény ki­fejezésekkel illette Hun Sen második miniszterelnököt. Meggyilkolták Tádzsikisztánban csü­törtök este. a Husanhéhan állomásozó orosz fegyeres erők egyik orvosát és ápolónővérét. A két áldozatot előtte meg­kínozták. A tádzsik belügyminisztérium vizsgálatot in­dított az ügyben. Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség közlése szerint a tádzsik fővárosban kedden szintén meg­gyilkoltak egy orosz katonát. December végén is több­ször előfordult, hogy a felkelők megtámadtak orosz ka­tonákat. Golyózáporukban azonban akkor csak sebesü­lések történtek. Az orosz katonák tagjai annak a dandár­nak, amely a FÁK békefenntartójaként teljesít szolgála­tot Tádzsikisztánban. Végső csapást jelentheti Slobodan Milo­sevic szerb elnök számára, hogy a nagy hatalmú szerb ortodox egyház is ellene fordult — állapította meg pén­teki írásában az II Sole 24 Ore című olasz napilap. Az olasz sajtó szerint a szent szinódus csütörtöki állásfogla­lása a végleges szakítás Milosevic és a korábban őt tá­mogató ortodox egyház között. A szerb közvéleményre rendkívüli befolyással bíró egyház minden téren táma­dást indított Milosevic ellen, és különösen jelentős a szi­nódus állásfoglalásának az a része, amelyben mindenek­előtt elítélte, hogy a jelenlegi szerb vezetés „lábbal ta­posta a nemzet kulturális méltóságát és hagyományos értékeit, sorsára hagyta a szerb diaszpórát”. Politikusfizetések Af77____________ Három hónapig csendben, feltűnés nélkül dolgozott az az osztrák parlamenti bi­zottság, amely az osztrák politikusok és parlamenti képviselők jövedelmének átalakításával foglalkozott. Annál nagyobbat „szólt” a most bemutatott 200 oldalas jelentés, amelynek megva­lósításától a szakértők jelen­tős költségvetési megtaka­rítást remélnek. A jelentés készítői az előzetes tervekkel ellentét­ben nem az államfő jövedel­méből indultak ki, aki jelen­leg kétszer annyit kap, mint a kancellár. Ugyanakkor nem is kívántak még csak ja­vaslatot sem tenni a jövedel­mére, hanem csak annyit je­gyeztek meg: talán csök­kenteni kellene. Az egyetlen kivétel éppen az elnökre vo­natkozik: ezentúl a politiku­sok közül csak neki járna hi­vatali lakás (villa). A jelentés készítői a mi­niszteri átlagjövedelmet — évente 2,9 millió schillinget — vették összehasonlítási alapul, s ennek alapján vél­ték úgy, hogy a kancellárnak ennél 28 százalékkal többet, 3,7 millió schillinget (jelen­legi évi jövedelme 2,7) kel­lene keresnie. Franz Vra­nitzky most is — mint már hónapokkal ezelőtt — tilta­kozott ez ellen a kivételezés ellen, de tény és való, hogy eddig több vezető politikus, így az alkancellár és a tarto­mányi főnökök is többet ke­restek, mint ő. Ettől függet­lenül a jelentés készítői az al- kancellámak 14 százalékkal többet, 3,3 millió schillinget irányoztak elő (jelenleg 2,9 milliót keres), a tartományi főnököknek ugyanannyit, mint egy miniszter jelenleg átlagban 3,1 millió. A Jelcin—Kohl találkozó előtt Kezdetét veszi az orosz diplomáciai offenzíva Elsősorban a NATO keleti bővítésével kapcsolatos orosz kifogásokról és követelésekről kíván tárgyalni Helmut Kohl német kancellár szombaton Moszkvában a szívbetegségéből felépült Borisz Jelcin orosz elnökkel. MTI Német várakozások A találkozónak ugyan nincs hivatalos napirendje, de az atlanti szövetség keleti nyitá­sa, valamint a kétoldalú kér­dések áttekintése áll majd a középpontban — közölte Herbert Schmülling, a német kormányszóvivő helyettese pénteki sajtótájékoztatóján. Elmondta, hogy a kancellár a délután folyamán mintegy 3- 4 órán keresztül tanácskozik majd vendéglátójával. A két egymást tegező és kölcsönö­sen barátnak tekintő államfér­fi véleménycserét kíván foly­tatni a délszláv helyzetről, az elakadt közel-keleti békefo­lyamatról, valamint a nemzet­közi és kétoldalú gazdasági együttműködés különböző kérdéseiről. Kohl lesz az első nyugati vezető, aki Jelcin novemberi szívműtétje óta Moszkvába látogat és tanácskozik az or­szág első emberével. Az el­múlt évek fejleményei után ez egyáltalán nem meglepő, mert tavaly a nyugati államférfiak közül a kancellár mutatta a legnagyobb megértést a NATO keleti bővítésével kapcsola­tos moszkvai aggodalmak iránt. Minden lehető alkalom­mal hangsúlyosan szólt arról, hogy figyelembe kell venni Oroszország jogos biztonsá­gi érdekeit és semmiképpen sem szabad megsérteni a je­lenleg nehéz helyzetben lévő nagy múltú, jelentős népet. Kohl korábban is minden év­ben legalább egyszer felke­reste Jelcint, de tavaly ezt há­rom alkalommal is megtette, s legutóbb szeptemberben éppen a műtétre készülő be­teg elnököt biztosította to­vábbi szilárd támogatásáról. A bonni kormány továbbra is úgy ítéli meg, hogy Jelcin Oroszország stabilitásának és a reformok folytatódásának biztosítéka. A szombati talál­kozón Kohl támogatni kíván­ja Jelcinnek a gazdaság rend­behozását és átalakítását szolgáló terveit, és szorgal­mazni fogja, hogy a választá­si kampány, majd az elnök betegsége miatti megtorpa­nás után gyorsítsák fel a belső társadalmi és gazdasági refor­mokat. Moszkvai előzetes Jelcin orosz elnök Moszk­va melletti rezidenciájáról pénteken átköltözött a za- vidovói vadásziakba, ahol szombaton találkozik Helmut Kohl német kancellárral. Kül­politikai tanácsadója szerint a megbeszélésen a NATO ter­vezett bővítése lesz a vezető téma. Dmitrij Rjurikov elő­zőleg nem rejtette véka alá, hogy Moszkva nem adta fel az észak-atlanti szövetség bővítésének ellenzését és vezető célkitűzése az idén „a NATO-bővítés koncepciójá­nak leküzdése”. Kohl, aki utoljára Jelcin műtétje előtt, tavaly szeptem­berben találkozott ugyanitt az orosz elnökkel, helikopterrel utazik az orosz fővárostól mintegy 100 kilométerre fek­vő festői Zavidovóba. A kül­földi politikusok közül első­ként látogat idén Oroszor­szágba. Mindamellett fel- gyógyulása után Jelcin első­ként nem a barátjának neve­zett Kohllal, hanem Li Peng kínai kormányfővel találko­zott a mind hangsúlyosabbá váló orosz—kínai közeledés jegyében, amelynek Nyugat­ellenes éle jól tapintható. Moszkvában figyelmet kel­tett, hogy éppen Li Peng lá­togatása után tovább erő­södött a bővítés elleni orosz retorika. Jelcin külpolitikai tanács­adója nem rejtette véka alá, hogy éppen a Kohl-látogatás- sal veszi kezdetét a NATO ki- szélesítése elleni orosz diplo­máciai offenzíva. Az év első hónapjaiban Jelcin Jacques Chirac francia elnöknek, John Major brit kormány­főnek, illetve márciusban Bili Clinton amerikai elnöknek is ki akarja fejteni az orosz el­lenvéleményt. Kohl, majd a hónap közepén Moszkvába látogató Javier Solana NATO- főtitkár nyilván igyekszik is­mét meggyőzni az orosz ve­zetést, hogy semmiképpen sem irányul Oroszország el­len a bővítés és a NATO— orosz szerződés megkötése mellett érvelnek. A nyugati eltökéltség és az orosz ellenzés fényében alig­ha várható bármiféle elmoz­dulás a NATO-bővítés ügyé­ben Kohl és Jelcin találkozó­ján. A biztonságpolitikai kér­déseken kívül a kétoldalú kapcsolatok jelentik a másik fő támakört. Kohl nyilván is­mét felveti majd a második vi­lágháború idején a Szovjet­unióba került német műkin­csek ügyét, de számottevő eredmény aligha várható ezen a téren. Palesztin—izraeli megállapodás A legtöbb miniszter nemmel szavazna, vagy tartózkodna MTI ______ Az izraeli kormány pénte­ki ülésén újabb három mi­niszter közölte: elképzelhető, hogy nem fogják aláírni az iz­raeli hadsereg Hebronból való kivonulásáról születen­dő megállapodást — jelentet­te az AP. így most már 18 olyan ka­binetminiszter van, aki nem­mel szavazna, vagy tartóz­kodna, amikor a megállapo­dásról dönteni kell. A hajtha­tatlanabb izraeli miniszterek lázadása előtt közvetlenül a palesztin tárgyalóküldöttség tagjai azt mondták, hogy ad­dig nem írják alá a hebroni megállapodást, amíg Izrael el nem kötelezi magát a hadse­regnek a Jordán-partvidéki megszállt terület legnagyobb részéről való kivonására szeptemberi határidővel. Iz­rael kijelentette, hogy ezt nem fogja megtenni. E fejlemé­nyek fényében — ha megszü­letik is a megállapodás Heb- ronról — könnyen lehet, hogy az izraeli kormány többsége nem írja azt alá. Ez esetben Benjamin Netanjahu kor­mányfő rákényszerülhet arra, hogy bevonja kormányába az ellenzéki Munkapártot, amit eddig elutasított. Eközben Netanjahunak egy újabb gonddal kell szembenéz­nie. Zsidó telepesek — terjesz­kedés szándékával — péntek­re virradó éjjel egy hegytetőn leállították lakókocsijaikat a Jordán folyó nyugati partján elterülő palesztin önkormány­zat területén, Rámalláh mellett — közölték szemtanúk a Reu­ter tudósítójával. Mintegy kétszáz telepes Beit-El településnél leállított hét lakókocsit a hegy tetején. A Reuter fotóriportere szerint ezzel egy időben az izraeli had­sereg több járőre tartózkodott a környéken, de nem avatkoz­tak be az eseményekbe. Palesz­tin szemtanúk szerint a zsidók az éj leple alatt vonultak föl a hegytetőre. Palotai István (Új Kelet) Megrázó helyzet és egy tiszta ember kellett ahhoz, ami Bulgáriában történt: Zselju Zselev bolgár állam­fő újévi tévészózatában bocsánatot kért az ország népétől Bulgária „nyomo­rúságos állapotáért”. „Bulgária állampolgá­rai! Bocsánatot kérek Önöktől! Szégyellem ma­gam a politikai elit miatt, és hogy az ország ilyen nyomorúságos létbe süly- lyedt” — jelentette ki Zse­lev. A piacgazdaságba való átmenet megbukott, miközben más népeknek sikerült. A bajok okát Zselev el­nök a téves alkotmányos rendnek és a rossz veze­tésnek tulajdonítja. A Szlovákiára erősen emlékeztető kettős hata­lom, a neokommunista, de önmagát természetesen a nemzetközi recept alapján szocialistának valló kor­mány szembenállása az antikommunista elnökkel, használhatatlan politikai modellnek tűnik. A de­mokrácia látszata ugyan megvan, hiszen az állam­fő keményen ostorozza a kormányt, tehát a „másik hangot nem nyomják el”, azonban — mivel az ál­lamfő hatalma gyakorlati­lag a nullával egyenlő — az egész csak hámozott léggömb: semmi! Annyi történt áttérés gyanánt, hogy a belkereskedelem és a belföldi szolgáltatások liberálisabbá tétettek, és semmi egyéb. Magyarán a megmaradt merev állam- •centrikus struktúrán kívül létrejön egy, a bűnözők ál­tal irányított újabb elosz­tórendszer, aminek csak és kizárólag árdrágító hatása van. Akik többször megfor­dultak a már „rendszervál­tott” Bulgáriában, saját ta­pasztalataik alapján a bu­kást már legalább két éve megjósolhatták. Nem kel­lett ehhez különösebb te­hetség, minden összecsen­gett. Például hogy a hiva­talos taxitarifa a repülőtér­től a szállodáig hetente a duplájára, de olyan is volt, hogy háromszorosára emelkedett. (A pontosság kedvéért: nemcsak levá- ban fizetve, hanem nyugati valutában is!) Hogy a „nagymenők” Mercede- seikben hulcolják a goril­láikat, mert ők lökik be a kocsit, ugyanis még „ara­nyért” sincs alkatrész. Hogy a Grand Hotel Szó­fiával szemben lévő bolgár parlament előtt szinte nem múlt el nap tüntetés nélkül. A hotel haliján nem lehet úgy végigmenni, hogy az örömlányok hada ne tegye meg a maga ajánlatát, és ha városnéző sétára indul a látogató, legjobb, ha elfo­gadja a hotel kísérőgoril­láit — ezek Bulgáriában természetes, magától érte­tődő dolgok. Miként az is, hogy a rendeletek zavaro­sak, a teljesítésekre még csak konkrét ígéret sincs, és az országgal lehetetlen a nyugati típusú kereske­delem. Ajánlatokat viszont mindig kap az ember, de ezeket jobb nem elfogad­ni... Megy a szekér Európa felé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom