Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)
1997-01-04 / 3. szám
Hazai krónika 1997. január 4., szombat Alkotmánybíróság Hétfőn teljes ülés, számos beadvány Aki időt nyer, pénzt nyer!” Egyéni és anyagi érdekek jogi burokban... MTI ____________ Az Alkotmánybíróság hétfőn tartja idei első teljes ülését. A testület megtárgyalja azt az indítványt, amely szerint az alaptörvénybe ütközik, hogy a nemzetközi szerződések esetében csak előzetes alkotmányossági vizsgáiéira van lehetőség, és az állampolgárok utólagos normakontroll keretében nem érvényesíthetik alkotmányos jogaikat. Megvitatják azt az indítványt is, amely szerint alkotmányellenes az, hogy a költségvetési törvények nem biztosították az önkormányzatoknak a köztisztviselőt, a közalkalmazottat megillető tizenharmadik havi illetmény és jubileumi jutalom költségvetési fedezetét. Egy indítványozó szerint a nyugdíjkorhatár felemelése sérti a szociális biztonsághoz való jogot. Egy másik indítványozó az óvodapedagógusok kötelező óraszámát megállapító szabályokat sérelmezte. Szerepel a napirenden az az indítvány is, amely szerint az alkotmányba ütközik, hogy a pedagógusok kötelező óraszámának meghatározásáról nem törvény rendelkezik, hanem az az intézmény fenntartójának döntésén múlik. Az Alkotmánybíróság tagjai jelenleg 730 indítvánnyal foglalkoznak, ezek közül számos beadvány vonatkozik adójogszabályokra, illetve önkormánvzati rendele- teKre. Az MTI értesülése szerint az alaptörvény őrei várhatóan a közeljövőben döntenek az eutanáziával összefüggő alkotmányossági problémákról, illetve a kötelező — orvosi, gazdasági, tervező- és szakértő mérnöki — kamarai tagsággal kapcsolatos kifogásokról. A taláros testület tagjai dolgoznak azokon a véleményszabadság határait firtató indítványokon is, amelyek a büntető törvénykönyv egyes rendelkezéseire — a nemzeti jelkép megsértésére, az önkényuralmi jelkép használatára, illetve az egyesülési joggal visszaélésre—vonatkoznak. Az alkotmánybírák idén foglalkoznak a médiatörvénynyel, valamint az egyházi iskolák állami finanszírozásával kapcsolatos beadványokkal. Az ombudsmanok annak eldöntését kérték az Alkotmánybíróságtól, hogy az ügyészség tevékenységét vizsgálhatják-e az ország- gyűlési biztosok. Kecskés László, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára azért fordult a testülethez, mert álláspontja szerint az ÁPV Rt. jelenlegi szervezeti megoldása ellentétes az alaptörvénnyel. A rendőrségi törvény több paragrafusát támadó indítványában Szikinger István alkotmány- jogász a szabadságjogok érvényesülésének sérelmét kifogásolja. Az „ügynöktörvénnyel” kapcsolatban két indítvány is fekszik az Alkotmánybíróság asztalán. Balsai István MDF-es országgyűlési képviselő az átvilágítandók körének jelentős bővítését szorgalmazza. Kőszeg Ferenc (SZDSZ) és több pártbeli képviselőtársa pedig azt szeretné elérni, hogy ne csak a III/III-as iratokat, hanem az egész egykori III-as jelzésű csoport- főnökség — azaz a hírszerzés és a katonai elhárítás — dokumentumait is vizsgál- Hassak az áivilágíttfbfráK. Berke Barna, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Nemzetközi Magánjogi Tanszékének oktatója a hazánk és az Európai Közösség tagállamai között létrejött megállapodás versenyjogra vonatkozó szakaszának alkotmányosságát kérdőjelezte meg, mert véleménye szerint az Magyarország szuverenitásába ütközik. Az MTI értesülése szerint ez utóbbi indítvánnyal kapcsolatban kérdéses, hogy van-e hatásköre az Alkotmánybíróságnak az ügy elbírálására. Mivel feltételezhetően az alkotmányossági és jogi okokon kívül ’’egyebek” is motiválhatták az érintett politikusokat az összeférhetetlenségi törvény megszületésének végnélküli halogatásában, úgy éreztük, egyszeűbb, ha egyenesen rákérdezünk. Palotai István (Új Kelet) Czellár István (MSZP) országgyűlési képviselő: — Úgy gondolom, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök úrnak fenntartásai lehettek alkotmányjogi szempontból és ezért küldte vissza megfontolásra a parlamentnek a törvény- javaslatot. Különben több képviselő — közöttük jómagam is — aláírásgyűjtési akciót kezdeményeztünk a parlamentben, amely arra kérte a köztársasági elnök urat, hogy a törvényjavaslatot aláírás előtt — előzetes normakontrollra — az Alkotmánybíróságnak megküldeni szíveskedjék. —Mi motiválta Önöket, aláírókat leginkább ebben? — Egész egyszerűen arról van szó, hogy el akarjuk kerülni egy alkotmányjogi szempontból nem helytálló törvény megszületését. Sokkal célszerűbb előre tisztázni ezeket a kérdéseket, mint utólag, amikor már törvényerőre emelkedtek. — Csak erről lenne szó? Elvégre meglehetősen komoly személyes érdekek is közrejátszhatnak.... — Nem tagadom, hogy komoly érdeksérelmek is megjelenhetnek a kérdés felvetésének kapcsán... De hát ez végülis köztudott dolog. — Esetleg nem arra szolgál az időhúzás, hogy a tavalyi osztalékot még felvegyék az arra érdemesültek? Utóvégre az osztalékokat csak februárban fizetik a cégek... — Erre nem tudok pontos és megnyugtató választ adni. Nem tudom. —Végül is a köztársasági elnök úr nem azt tette, amire kérték, nem normakontrollra küldte az anyagot az Alkotmány- bíróságra, hanem vissza a parlamentnek újabb átgondolásra. Ez is megfelel az Önök céljainak?-—Végül is igen, hiszen a törvény igy még jobban előkészíthető... *** Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) országgyűlési képviselő: Az alkotmány XX. szakasza 2. bekezdésének alapján a köz- társasági elnök úrnak alkotmányos joga egy törvényjavaslatot újabb megfontolásra visz- szaadni a törvényhozó testületnek. Göncz Árpád egy titkos iratban fogalmazta meg aggályait a témával kapcsolatban... Mellesleg az ilyen esetekben vagylagos döntési jogköre van: Vagy az Alkotmánybíróságnak nyújtja be az anyagot előzetes normakontrollt kérve (hogy a törvényjavaslat nem sért-e alkotmányos jogokat), ahogy ezt már régebben több alkalommal tette, vagy pedig visszaküldi a parlamentnek újabb megfontolást kérve. Ezt a törvény adta lehetőségét használta most ki—és meg kell mondani, hogy hat év óta először tette ezt!!!-— Ki lép most? — A parlament ilyen esetben 60 napon belül kell, hogy újra napirendre tűzze a kérdést. Ezalatt az idő alatt az alkotmányügyi — és igazságügyi bizottság ismét tárgyalni kezdi az ügyet, és megpróbálja előre kiszűrni az alkotmánnyal ellentétes elemeket. Amennyiben talál ilyeneket, abban az esetben módosító javaslatot tesz a plénumnak. — Nem érez valami időhú- zási szándékot emögött képviselő úr? — Az osztalékfizetésekkel kapcsolatban elmondhatom, hogy a képviselők az elmúlt évre esedékes járandóságaikat akkor is felvehetnék, ha megszületne a törvény. Nem erről van szó. Az a helyzet, hogy ebben az esetben aki időt nyer, az pénzt is nyer. Nem tartom véletlennek, hogy általában azok az MSZP-s képviselők fordultak az elnök úrhoz, akiknek komoly érdekeltségeik vannak, akik zsíros állami pozíciókban ülnek. Tudok olyanról is, aki csak egyetlenegy módosító javaslattal állt elő és az is arról szólt, hogy úgy alakítsák a törvényt, hogy az ő „kis” vállalkozása tovább virágozhassák a közbeszerzési törvény oltalma alatt... Vagy ott van Paál László, a MÓL Rt elnöke. Ő sem húszezerért vezeti a céget... Vállalom és ki is mondom, hogy ez az egész nem más, mint a személyes anyagi érdekek megjelenésének alkotmányos formába öntése! Új természetvédelmi törvény Göncz Árpád a privatizációs törvény módosítását sem írta alá Göncz Árpád köztársasági elnök — észrevételeinek közlésével — megfontolás végett visszaküldte az Országgyűlésnek a privatizációs törvény módosításáról szóló, tavaly december 19-én elfogadott törvényt— tájékoztatta pénteken az MTI-t az államfő sajtóirodája. Mint ismeretes, előző nap Göncz Árpád ugyanígy járt el az ország- gyűlési képviselők összeférhetetlenségét szabályozó törvény vonatkozásában. Az államfő indokai MTI Az új természetvédelmi törvény január 1-jétől hatályos. A jogszabály célja többek között, hogy a gazdálkodás természetkímélő módszerekkel, a biológiai sokféleség védelmével garantálja a fenntartható természethasználatot. Ennek során az erdőtelepítéseket — amennyiben a termőhelyi adottságok ezt lehetővé teszik — őshonos fafajokkal kell végezni. A törvény lehetőséget ad a növényvédő vegyszerek, műtrágyák használatának korlátozására. A törvény a természet- védelmi igazgatóságok feladatává teszi, hogy a védett területek egy részét bemutassák az állampolgároknak. Mindez ismeretterjesztési, oktatási, kutatási, idegen- forgalmi célokat szolgál. A törvény rendelkezik arról is, hogy a természeti értékek, területek őrzésére, megóvására egyenruhával és szolgálati lőfegyverrel ellátott természetvédelmi őrszolgálatot hozzanak létre. A törvény alapján természetvédelmi bírság vethető ki. A bírságot a természetvédelmi igazgatóság, vagy helyi jelentőségű védett természeti terület esetében a jegyző szabhatja ki. A természetvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a szabálysértési, valamint a büntetőjogi felelősség alól. így a szabálysértésekre vonatkozó jogszabály alapján a természeti területen—ideértve a védett természeti területet is —, a szemetelés, szeny- nyezés 50 ezer forintig terjedő pénzbírsággal büntethető. Ugyancsak január 1-jétől hatályos az erdővédelmi törvény. Ez a törvény bevezeti az erdővédelmi bírságot. Amennyiben az erdő látogatója az erdő védelmére, a látogatására vonatkozó előírásokat megszegi, az erdészeti hatóság erdővédelmi bírságot vet ki. Ez 2 ezertől 50 ezer forintig terjed. Az MTI megbízható forrásokból pénteken úgy értesült, hogy a Köztársasági Elnök Hivatala hétfőn ad tájékoztatást: milyen indokok alapján küldte vissza Göncz Árpád az Országgyűlésnek megfontolásra az összeférhetetlenségi, illetve a privatizációs törvényt. Az államfő indokai egyelőre azért nem publikusak, mert az elnök úgy tartja korrektnek, hogy az okokat felsoroló levelének tartalmát először a címzett, Gál Zoltán ismerje meg, a házelnök azonban csak hétfőn tér vissza hivatalába. Az MTI információi szerint az elnök a privatizációs törvényben az ingyenes vagyonjuttatás ügyében talált kifogásolni valót. Göncz Árpádnak az összeférhetetlenségi jogszabály esetében több ponttal szemben is fenntartásai voltak. Az elnök többek között kifogásolta, hogy a törvény különbséget tesz a magántulajdonú, illetve az állami tulajdonú cégek között. Az államfő nem értett egyet azzal sem, hogy a jogszabály — gazdasági pozíciójuk megszerzésének időpontja alapján — különbséget tesz az országgyűlési képviselők között. A két törvényt az Országgyűlésnek hatvan napon belül kell ismét napirendre tűznie. A jogszabályokhoz — mivel a zárószavazás előtti állapot áll elő — csak az illetékes bizottságok nyújthatnak be módosító indítványokat. Palotai István (Új Kelet) Szép kis újdonsággal köszöntött ránk az új esztendő: egy óbudai ház ablakán át az épületbe belőttek egy rakétahajtású páncéltörő gránátot. Még „szerencse”, hogy az elkövető — így a rendőrség szóvivője — „csak gyakorlófejet használt”. Tényleg! Mekkora mázli! Persze ez az „engedmény” valószínűleg csak azért volt lehetséges, mert ezt a baklövést is (ha igaz) csak figyelmeztetésnek szánták. Képzeljük el, ha nem apróznák a fiúk, és nemcsak gyakorlófejet, hanem komoly, éles páncéltörő gránátot csavarnak a hegyébe, egy olyat, ami egy tankot szétrobbant. Annyi szent, hogy nem sok maradt volna az épületből. A bazooka már csak ilyen. Úgy tűnik, a bűnözés lépést tart a fejlődéssel. Meglehetősen gyorsan lett a paradicsomosflakonból jugoszláv bazooka, és ezek után már bizton várhajtuk majd a Bofors 70-eseket, és miért is ne, hiszen a fejlődésben nincs megállás, a Patriot 90-e- seket is! Hogy drága? Á, csudákat! Hiszen láthatjuk, az ilyenre van pénz, mint a pelyva, ha egy mezei ijesztgetésre eldurrantanak egy jugó páncélöklöt. Merthogy az sem 534 forint, az biztos. Ezenközben pedig a rendőrség pénzeit újra csak nyesegetik, pontosabban úgy adnak, hogy azért maradjon feszültség, ami miatt a szervezetnek új fent tiltakozó akciókra kell gondolnia. Magyarán ezen az oldalon már nincs pénz! Akkor hát mi lesz? Minden kocsma, masszázsszalon, mulató, autókereskedés elé állítunk majd egy rendőrt egy lepkehálóval, hogy azzal kapja el a rakétát? Vagy inkább oda sem megy majd a rendőrség? Minek? Még a végén éles bazoo- kával közébük durranta- nak. Mivel már az is bebizonyosodott, hogy a rendőrség egyes korrupt alkalmazottai és a szervezett bűnözők között napi élő „munkakapcsolat” van, javaslom a következőket: Ezt a csatornát kihasználva a rendőrség adjon el bazookának látszó tárgyakat, amelyek különben ki- vénhedt kályhacsövek, és ezekkel gagyizzák meg a simliseket. A rendőrségnek is bevétel lenne, a simlisek meg jól pofára esnének... Gyermek* tragédia Ájulásos rosszulléthez riasztották pénteken a kora délutáni órákban a mentőket Nyíregyházán. A helyszínre érkező mentősök a háromhetes kisfiút azonban már nem tudták megmenteni. A lakásban érezhetően szivárgott a gáz, mely nem csak a baba halálát okozta, de a család többi tagja is rosz- szul lett.
