Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)

1997-01-14 / 11. szám

1997. január 14., kedd Ellenzéki vélemények és remények sze­rint csonka ülésszakot kezdett hétfőn a brit alsóház, amely­be a konzervatív „kormánypárti” frakció korábbi többsége nélkül, vagyis technikai kisebbségben tért vissza a kará­csonyi szünetről, ezért sorsát elvileg az ellenzék tartja ke­zében. Az általános választások legkésőbbi lehetséges időpontja május vége, de megfigyelők szerint van esély arra, hogy ennél akár egy-két hónappal is korábban szólít­ják urnához a polgárokat. Major miniszterelnök az ülés­szak előtt Délkelet-Ázsiából üzente haza, hogy május 1 -jét tartja a választások legkedvezőbb időpontjának. Jelcin elnök szóvivője hétfőn nem erősítette meg, hogy a közeli napokban elhagyja az orosz államfő a kórházat. Szergej Jasztrzsembszkij hétfői sajtóértekezletén arra utalt, hogy elhúzódhat a múlt héten tüdőgyulladással kórházba szállított államfő kezelése. Jasztrzsembszkij, aki egy hete még arról beszélt, hogy orvosai szerint az elmúlt hét végéig rendbe jön az elnök, ezúttal már azt mondta: „fölösleges a sietség, időt kell adni a gyógyulásra, hogy azután teljes erővel állhasson az elnök munkába.” Levélbomba robbant hétfőn a London­ban szerkesztett, szaúdi tulajdonú nemzetközi arab lap, az Al-Hajat irodájában, súlyos arc-, illetve hallószervi sérülé­seket okozva két személynek. A rendőrség később három másik hasonló szerkezetet tett ártalmatlanná ellenőrzött rob­bantásokkal, de a szakértők attól tartanak, hogy a szerkesztőség napi postájában még rejtőzhetnek hasonló, nehezen kiszűrhető életveszélyes küldemények. A merény­let néhány nappal követte a lap washingtoni irodája ellen elkövetett, azonos módon megkísérelt terrorakciót. Támadást intéztek vasárnap két szudáni ha­tárváros ellen az etióp csapatok. Ornar Haszan Ahmed el- Besir szudáni elnök általános mozgósítást rendelt el — je­lentette a Reuter. A szélsőséges iszlám szudáni vezetés meg­döntéséért küzdő szudáni Népi Felszabadítási Hadsereg (SPLA) vasárnap bejelentette, hogy fegyvereseik elfoglal­ták Kurmuk városát és az ellenzéki erőket tömörítő Nemze­ti Demokratikus szövtség (NDA) erői megsemmisítettek négy ellenséges dandárt. Tizennégy embert gyilkoltak meg muzulmán szélsőségesek különös kegyetlenséggel, hétfőre virradóra az algériai fővárostól délre fekvő Blida tartomány egyik falujában. Az áldozatoknak elvágták a torkát. A mé­szárlás az Algírtól 50 kilométerre délre található Tabainat faluban történt, az öt évvel ezelőtti választások eredmé­nyei megsemmisítésének évfordulóján. Két hónapon belül ez már az ötödik tömegmészárlás Blida tartományban, amely Algéria egyik legfontosabb katonai körzete. Az al­gériai kormány ellen szent háborút hirdető muzulmán szélsőségesek 101 lakost gyilkoltak le az elmúlt két hó­napban ugyanebben a körzetben. Michal Kovác esélyei MTI Michal Kovác szlovák államfő úgy ítéli meg: Szlo­vákiának reális esélye van rá, hogy ott legyen a majda­ni új NATO-tagországok első körében, de ez csak ak­kor lehetséges, ha a szlovák kormánykoalíció megteszi a demokrácia és a jogállami­ság elveinek érvényesülésé­hez szükséges „előzékeny lépéseket”, illetve ha a NATO azzal számol, hogy a bővítés legkorábban lehet­séges időpontjáig, 1999-ig Szlovákiában új politikai helyzet állhat elő. A szlovák államfő a Ná- rodná Obroda hétfőn meg­jelent exkluzív interjújában kifejti: a NATO-tagság kér­désében majd csak a hivata­los megbeszélések befejezé­se után lenne időszerű a nép­szavazás, akkor, amikor Szlovákia már a NATO- meghívót is megkapja. S mert Meciar kormányfő már ez év májusára vetítette előre a népszavazás időpontját, Kovác attól tart, hogy az emberek megfelelő tájéko­zottság híján érzelmi alapon vagy féligazságokra épülő politikai rokonszenvek sze­rint alakítják majd ki a NATO-tagsággal kapcsola­tos álláspontjukat. Ami Kovác és Meciar kor­mányfő viszályát illeti, az államfő további támadások­ra, személyének lejáratását, lemondatását célzó lépések­re számít. „Újrajelöltetni még a választási rendszer módosítása esetében sem kí­vánom magam, — jelentet­te ki, de hozzátette: elhatá­rozása mégsem tekinthető véglegesnek, hiszen mint az önálló Szlovákia bölcsőjé­nél bábáskodó politikusnak óhatatlan kötelességei van­nak az országgal és polgára­ival szemben. A legjobban mégis azt szeretné, ha Szlo­vákia dolgai úgy rendeződ­nének, hogy „megbízatásom lejárta után ne kelljen részt vennem a politikai életben”. Michal Kovác nem számít Meciar békejobbjára, a tár­sadalmi légkör változásait ígérő lépésekre, mert szerin­te a kormányfő „hisz abban, hogy amit tesz, az a legjobb, ezért úgy gondolja, hogy nincs oka változtatni. Világkrónika Megmozdulások Bulgáriában A szocialisták lemondását követelik A bolgár szocialistáknak bele kell egyezniök az előrehozott általános választások megtartásába, ahogyan azt az ellenzék követeli. Ezt Blagoveszt Szendov, a par­lament elnöke jelentette ki vasárnap a Reuter szerint. MTI Szavai szerint a bolgár bal­oldali koalíciónak most böl­csességet kell tanúsítania. Meg kell mutatnia, hogy törődik Bulgária jövőjével és tárgyal­nia kell az egyesült ellenzék­kel, teljesítve annak követelé­sét az előrehozott választások­ra vonatkozóan. Amennyiben teljesül ez a feltétel, új kormány alakulhat Bulgáriában, s az ellenzék folytatja normális parlamenti tevékenységét — vélekedett a szocialistákat támogató par­lamenti elnök a televíziónak nyilatkozva. Zselju Zselev, a távozó köztársasági elnök va­sárnapi rádiónyilatkozatában kijelentette: csak akkor kéri fel a szocialistákat új kor­mány alakítására, ha a politi­kai erők megegyeznek az idő előtti választások megtartásá­ról. MTI ___ ____ A Beta belgrádi hírügynök­ség ellenzéki forrásokra hivat­kozó jelentése szerint az Együtt elfogadhatatlannak tartja a múlt év novemberében rendezett helyhatósági válasz­tásokkal kapcsolatos döntést. „Mindenki tudja, hogy mi a valódi eredmény. Amíg a vá­lasztási bizottság és a bíróság ezeket az eredményeket nem erősíti meg, folytatjuk a tün­tetéseket” — mondta Bra- nislav Jovanovic, az Együtt szövetségi parlamenti képvi­MTI Közép-Európában, európai versenytársaikkal szembeni, most az amerikai hadiipari cé­geknek van nagyobb esélyük megrendelések elnyerésére, mert a NATO-tagságra vágyó országok az észak-atlanti szö­vetségben meghatározó szere­pet játszó Egyesült Államok kegyeinek elnyerésére politi­zálnak — vélekedett hétfőn a The Wall Street Journal Europe című lap. A gazdasági-politikai napilap cikke szerint ugyanak­kor bármilyen hadiipari kon­szernnek csekély a reménye arra, hogy a térségben rövid tá­von készpénzért tudná eladni drága termékeit. Lengyelország, Csehország és Magyarország — a NATO- tagság három legvalószínűbb várományosa — csak harci re­pülőgépekből összesen 200-at kíván vásárolni, mintegy 8 mil­A bolgár kormány a jelek sze­rint kész arra, hogy tárgyaljon az ellenzék legfőbb követe­léséről, az előrehozott választá­sokról. Mint Georgi Parvanov, a kormányzó Bolgár Szocialis­ta Párt vezetője vasárnap este kijelentette: a tárgyalások akár már hétfőn is megkezdődhet­nek. Az állami televízióban nyi­latkozó pártvezető ugyanakkor azt is kijelentette, hogy vélemé­nye szerint a szocialisták még legalább egy évig kormányon maradnak, hogy „stabilizálhas­sák” az országot. A szófiai utcákon tüntető tö­meg lelkes „Győzelem”, „Vá­lasztások” kiáltásokkal fogad­ta az ellenzéki vezetők bejelen­tését, miszerint a kormány kész fontolóra venni követeléseiket. Ivan Kosztov, a legjelentő­sebb ellenzéki párt, a Demok­ratikus Erők Szövetsége (DESZ) vezetője a tömeg előtt kijelentette: „A szocialisták selője, majd ismét hangsúlyoz­ta: a pártkoalíció egyetlen mandátumról sem hajlandó le­mondani, s ragaszkodik az ere­deti eredményekhez, melyek szerint az Együtt Nisben 41-et szerzett meg a hetvenből. A szerb igazságügy-minisz­térium és a kormány január 8- án azt állapította meg, hogy Nisben az Együtt 37, a Szerbi­ai Szocialista Párt 32, a Szerbi­ai Radikális Párt pedig 1 kép­viselői helyhez jutott. A hatalmon lévő Szerbiai Szocialista Pártnak (SPS) a növekvő belső és külső nyo­liárd dollár összértékben. Ami­kor Washington két éve úgy döntött, hogy a korábban til­tott, fejlett haditechnológia el­adását is engedélyezi a térség országainak, a nyugati hadiipa­ri cégek joggal reménykedhet­tek abban, hogy jelentős eladá­saik lehetnek a három ország­ban, amelyek stratégiai fontos­ságú helyen fekszenek, és jó­részt koros, volt szovjet hadi- technikával rendelkeznek. A közép-európai államok a nyu­gati integráció iránti elkötele­zettségüket is kifejezhetnék a nyugati fegyverek vásárlásával. Csakhogy az újonnan demok­ratizálódott államoknak korlá­tozottak a pénzeszközei, és a hadiipari beszerzések nincse­nek előkelő helyen vásárlási listájukon — szögezte le a ter­jedelmes cikk. A lapnak nyilatkozó nyuga­ti illetékesek mindenesetre tü­relmüknek és rugalmasságuk­megsértették az alapvető embe­ri jogokat, ezért jogunk van őket felkérni: mondjanak le.” A bolgár nép nem enged követeléséből: választásokat akar, s a szocialista párt a jelek szerint meghátrál előtte — írta címlapján a Demokracija, a bolgár Demokratikus Erők Szö­vetségének lapja, az idő előtti választások követelésével tar­tott bulgáriai tüntetéseket kom­mentálva. A Kontinent című független lap cikkírója úgy véli, hogy most nagyon sok múlik Zselev elnökön, az ő magatartása évek­re eldöntheti az ország sorsát. E lap cikkírója is úgy látja, hogy a szocialista párt beadta a derekát, megfogalmazása sze­rint „váratlanul felmutatta a fe­hér zászlót”. A szófiai Standart News hír- magyarázója nem bízik a szo­cialisták közmegegyezésre szólító felhívásának. „Nehéz megbízni azokban, akik csak tegnap tették magukévá a nem­zeti közmegegyezás eszméjét” — idézett a BTA a lap hétfői számából. más ellenére sem áll szándéká­ban elismerni a múlt év novem­berében rendezett szerbiai hely- hatósági választások eredmé­nyeit — írta hétfői számában a Nasa Borba című belgrádi na­pilap. A szocialista párti forrásokra hivatkozó beszámoló szerint a belgrádi vezetés a diákok kö­veteléseinek részleges kielégí­tésével — a belgrádi egyetem rektorának és diák rektorljelyet- tesének leváltásával — igyek­szik enyhíteni a két hónapja tartó belpolitikai válságot. „A hatalmon lévő körök értékelé­se szerint az egyetemisták kö­veteléseik részleges teljesítése esetén felhagynának a tünteté­sekkel, s ez esetben sokkal könnyebb lenne szétoszlatni az Együtt ellenzéki pártkoalíció hívására nap mint nap felvonu­ló ellenzékieket” — írta a Nasa Borba. nak adtak hangot. Kijelentet­ték, hogy továbbra is hatalmas, több milliárd dollárt érő, most nyiladozó piacot látnak a tér­ségben. Elismerték viszont, hogy a nagy lehetőségekre akár 10-15 évet is várniuk kell. A lap megjegyzi: jelenleg a hadiipari cégek számára az a legígéretesebb lehetőség, hogy termékeikért cserébe a vásárló országok megtérítik ottani be­fektetéseik költségeit vagy sa­ját termékeikkel fizetnek. Ezek az alternatívák különösen a sa­ját harcirepülőgép-iparral nem rendelkező Magyarországra vonatkoznak — írta a The Wall Street Journal Europe. Csehor­szággal és Lengyelországgal — ahol létezik ez az iparág — az ágazaton belüli megoldásokról tárgyalnak, így például a vásá­rolt repülőgépekért ők fizethet­nek esetleg karbantartással, al­katrészgyártással vagy másfaj­ta ágazati együttműködéssel is. Ha ezt Lenin látná...! Bürget Lajos Emlékezhetünk: a berli­niek sörözve bontották a fa­lat, miközben a rendszer vál­tozott. A csehek és a szlová­kok kulcsokat csörgettek, és közben egy rezsim bukott meg. A szerbek fazekat pü- fölnek, és sípokat fújnak, közben bújócskáznak a rendőrökkel, miközben egy Milosevics nevű elvtárs megpróbálja a lehetetlent: tovább ül a szuronyokon. Vagyis az elmúlt 7-8 esz­tendő alatt zajlottak a forra­dalmak, de milyen másként, mint ahogy azt valaha taní­tották! Nem volt élcsapat, nem volt élpárt, nem jött a forradalmi tűztől hajtott, ép­pen abszolút elnyomorodni készülő munkásosztály és proletariátus. De jöttek tán­coló nők, lelkes diákok, szemüveges értelmiségiek, és a normális munkások, meg a háziasszonyok, a bol­ti eladók, a szabadfoglal­kozású művészek, könyv­tárosok és raktárosok, egye­temi tanárok - hogy csak né- hányukat említsem. Nem volt lánglelkű párt, nem volt forradalmi kiskáté, nem ülé­sezett a népbiztosok taná­csa, nem követelték senki fe­jét. Szóval ezek a forradal­mak egészen mások voltak és vannak, mint ahogy azt Lenin mester elképzelte. Bizony, a lenini anakroniz­musoknak vége. Kiderült, lehet másként is változást kicsiholni. Talán még Peru az a hely, ahol poszt­marxista-leninista terroris­ták hiszik a változás túszsze­déssel lehetséges kicsikará­sát, kis erőszakkal elegyít­ve. Európában mára már vi­lágossá vált, hogy a szellem nagyobb fegyver, mint a puska. A képletek azért nem mindig tiszták, Belgrádban nehezebb lőni, mint ’56-ban volt, ma már nehezebb be­vonulni, mint ’68-ban, ma már nehezebb szükségálla­potot hirdetni, mint ’ 81 -ben. A fazekak, kulcsok, falbon­tó kalapácsok, papírgala- csinok, sípok forradalmisá- ga olyan groteszk helyzetet teremt, amire a szokványos választ még a legbigottabb hatalom is nehezen meri megadni. Gondolom, a tör­ténészek a következő évti­zedekben és évszázadokban törhetik a fejüket, hogyan is beszéljenek a revolúciókról, hiszen az 1789-es francia forradalomtól a XX. század végéig minden olyan más lett. Amikor az ember elné­zi a képeket, amelyek las­san ötven napja érkeznek Belgrádból - ahol szűnni nem akaró tömeg követel változást, igazságot és elég­tételt - akkor felderül a szí­ve. A gyakorta indulatosnak tartott szerbek egyszerűen szellemesek. Ügyesek. Ötle­tesek. Bosszantóan tréfásan pimaszok. Nem dobnak, nem lőnek, nem törnek, nem gyújtogatnak. Csak csöröm­pölnek. Elhiszem, hogy Milosevics dühöng. Nincs oka a lövetésre. Még üzlet­társa, a volt amerikai kül­ügyminiszter-helyettes sem tud neki mit tanácsolni, mert mégiscsak röhej lenne, ha betiltaná a fütyülőt és a fa­zekat. Hiába, ilyenekké let­tek a mai forradalmak. Nem csoda, ha a marxista-leninis­ta emlőn nevelkedettek nem tudnak ezzel mit kezdeni. Erről nem szól a tanítók ok­tatása, ők leragadtak a pus­karopogásnál. Belgrádban folytatódnak a tüntetések „Mindenki tudja, mi a valódi eredmény ” A nisi választási bizottság ismét nem volt hajlandó tel­jes mértékben elfogadni a szerb igazságügy-minisztéri­um azon álláspontját, mely szerint a dél-szerbiai város­ban egyetlenegy helyhatósági képviselői hely sorsa sem kérdéses: a bizottság az általa vitatottnak tartott 17 vá­lasztási körzetből kilencben ugyan az ellenzéki Együtt pártszövetséget hozta ki győztesnek, de a maradék nyolc körzetben a nisi bíróságra bízta a végleges döntést. Hadifejlesztés Közép-Európában

Next

/
Oldalképek
Tartalom