Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-14 / 292. szám

UJ KELET Panoráma 1996. december 14., szombat 9 Gyűjtés kezdődött egy életért Egy baróti fiú, Torna István csontvelő-átültetésre szo­rul. A csonvelő-átültetés az egyetlen mód arra, hogy megmentsék az életét. A műtét 10 millió forintba kerül. Az összeg felének kifizetését a Segítő Jobb vállalta. A másik részt a család nem tudja önerőből előteremteni. Az édesanyának tüdőgyulladása van, de egy percig sem áll meg. Lelki állapotukat nem kell részletezni, Ist­ván fiatal, ezért az orvosok reménykednek, de sürgősen cselekedni kell. Az édesanya ajtótól ajtóig jár. Nem szégyellj, hogy kér: 16 éves fiáért teszi. Dreguss Gyöngyvér Brassó Testvére, Stefánia, aki Ko­lozsváron egyetemista, azon gondolkodik, hogy tanul­mányait is félbehagyja, csak hogy öccsén segítsen. Ez persze nem ilyen egysze­rű, hisz Stefi ösztöndíjas volt az első évben, ha nem foly­tatja az egyetemet, a kapott összeget vissza kell fizet­niük. — István a sepsiszentgyör­gyi művészeti iskolába szere­tett volna felvételizni — me­séli a nővére. — Bárót tanár­nője javasolta, hogy jó lenne, ha oda iratkozna, mert nagyon tehetséges. Sajnos, szüleim nem tudták volna őt is eltarta­ni Sepsiszentgyörgyön. Jelen­leg a baróti középiskola tize- dikes diákja. Nagyon jó tanu­ló, számos tantárgy versenyen vett részt. Az idén Keresz­túron a hermeneutika-táborban volt, majd a sepsiszentgyörgyi millecentenáriumi rendez­vénysorozat rajzversenyét nyerte meg. O nagyon érzé­keny, de soha nem mutatja ki érzelmeit, még most sem, mi­kor betegsége miatt bizony na­gyon sokat veszít. — Első verseknek nevezett szövegeimet tizenegy éves ko­romban körmöltem le — írja kórházból szerkesztőségünk­nek István. — Persze, nagy szenzáció volt a családban, és elhitették velem, hogy jó ver­sek. Mai szemmel nézve... Mostanában nem írok, egysze­rűen nincs miről. Ha elkezdek írni, csak a korrupcióról, a há­borúk ellen írok, s ez elkeserítő. Valahogy mindig olyan vol­tam, hogy minden ellen lázad­tam. Szabad időmben a testvé­remmel japánul beszélgetünk filozófiáról, vagy a keleti kul­túráról. Baróti rajztanárnőm Munkácsyt szeretne belőlem nevelni, én képregényrajzoló lennék, mint a japán nagymes­terek vagy csillagász... Terve­im csak álmok... — Négy héttel ezelőtt meg­fázott — mondja István édes­anyja. — Azonnal elvittük az orvoshoz, mivel néhány évvel ezelőtt asztmás tünetek jelent­keztek nála. Akkor figyelmez­tettek az ovosok, hogy a fehér­vérsejtek száma sokkal na­gyobb, mint a vörösvértesteké. Azt tanácsolták, hogy ha egy­szer lehet, vigyük Budapest­re. Elvittük, és mondták, hogy egy éven belül mindenképpen tanácsos a csontvelő-átülte­tés. Minden bánival rohanunk a bankba. Szomszédok, bará­tok, mindenki próbál segíte­ni. Sok emberrel találkoztam már, aki jó szívvel és önzet­lenül segített. Erdővidék min­den középiskolájában gyűjtés indult. István még nem is tud­ja, hogy műtétre is szükség van. Titkoltuk előtte azt is, hogy leukémiája van, de este, mikor az orvosnő hazament, bement a rendelőjébe, és ki­kereste a beutalóját. így tud­ta meg. Egy fiú segítségre szorul. Összefogásra. Arra az ösz- szefogásra, melyről meséket regéltünk az elmúlt hat év­ben. Tudniillik, hogy egység­ben az erő. Eljött a bizonyí­tási alkalom: mi mindannyi­an, kis áldozatvállalással, megmenthetünk egy életet. A támogatásokat a következő romániai bankszámlákra le­het befizetni: (lej) Torna Stefan 402508066426; DM 402508062807;USD 4025088068409 K-Bankcoop Baraolt. (Amennyiben magánsze­mély támogatására nincs lehetőség, a háromszéki Mi­kes Kelemen Művelődési Egyesület is felajánlotta a bankszámláját: 45968608 Banca Agricola Sf. Gheorghe.) Q PUNAFERR ACÉLSZERKEZETI KFT. 2401 Dunaújváros, Papírgyári út 12. Pf.: 256. Ügyvezető igazgató: Tel.: 25/382-559. Fax: 25/383-770 Értékesítés: Tel.: 25/313-800. Fax: 25/313-927 Fővállalkozás: Tel./Fax: 25/381-936 A Dunaferr Acélszerkezeti Kft. alapjait a legnagyobb alapító, a Dunai Vasmű 1964- ben vetette meg a kohászati termékek továbbfeldolgozása érdekében. Az elmúlt évtizedekben termelőkapacitása évi 15—25 ezer tonnára fejlődött. A Dunaferr Acélszerkezeti Kft. 1990. április 1-jén alakult. Jelenleg 38%-ban külföldi, 62%-ban Dunaferr Dunai Vasmű Rt. tulajdonú vegyesvállalat, mely megtartotta, illetve bővítette alaptevékenységét. A társaság vagyona: 585 M Ft. Alkalmazottak száma: 350 fő. A következő acélszerkezeti termékeinkkel állunk rendelkezésre: — ipari és mezőgazdasági acélszerkezetű épületek, daruzott és daruzatlan csarnokok,-— terménytárolók, — kereskedelmi és kommunális célú acélszerkezetű épületek, — szabadtéri darupályák, benzinkút acélszerkezetek, tetőszerkezetek, — toronyszerkezetek: villamos távvezetékoszlopok, sportpálya- és térvilágítók, antennatartók, egyedi tornyok, — közúti útkorlátrendszer, — építőipari állványszerkezetek, — egyedi acélszerkezetek. Szolgáltatásaink: — típus és egyedi épületvázak adaptálása, tervezése, gyártása, — idomacélok, lemezek darabolása, lyukasztása, hajlítása bérmunkában, — tűziliorganyzás bérmunkában is, — fővállalkozásban acélszerkezetű épületek készre szerelése. A gyártóüzem DIN 18800 7. rész 6. 2. bekezdés szerinti és nukleáris létesítmények hegesztésére jogosító minősítésekkel is rendelkezik. A cég az ISO 9002 minőségbiztosítási rendszerben dolgozik, melyet a DET NORSKE VERITAS minősített. DUNAFERR — egy FERR KAPCSOLAT A blues fehér tanítómesterei Farkas Shulc Tibor A két legjelentősebb angol nyelvterületet, Amerikát és Angliát az Atlanti-óceán vá­lasztja el egymástól. A kultu­rális csere és kereszteződés át­szeli az óceánt. Egész térképet lehetett felrajzolni a tranzat- lantikus áramlatokról. 1964 elején a Beatles együttes első amerikai turnéja után angol együttesek sora lepte el az ame­rikai nagyvárosok koncetter- meit. A rockszakírók ezt a jelen­séget brit inváziónak nevezték. Az úgynevezett „invázió” már javában tartott, a vidéki nagyvárosok, Manchester, Bir­mingham, New Castle és főleg Liverpool népszerű együttesei már letették névjegyeiket az Új­világban, amikor London még mindig csendes volt. A kis kül­városi klubokban, valamint a belvárosi szórakozónegyedben, a Sohoban található MARQUEE Clubban azonban lázas munka folyt. A kiugrás előtt álló ze­nekarok alkottak ezekben a rhythm and bluesalkotóműhe- lyekben. A „házigazdák”, klub­vezetők JOHN MAYALL és a leg­rangosabb, Alexis Korner tee­nager fehér muzsikusok sorát tanították. A lecke az amerikai tradicionális blues és a nagyvá­rosi, úgynevezett rhythm and blues elsajátítása volt. A tehet­séges tanítványok, Jack Bruce, Peter Green, Dick Heckstall­smith közül is kiemelkedett Charlie Watts, Brian Jones és Mick Jagger. Ez utóbbiak a kellő pillanatban megfelelő tu­dással a tarsolyukban, kiváltak Alexis Komer nevelőegyütte­séből, a Blues Incorporated- ből. Saját társaságuk nevéül pedig egy bluesnagyság, Mud­dy Waters Rollingstone blues című sikerének címét vették fel. Mick Jagger és társai (idetarto­zott még Bill Wyman, Keith Richard és Ian Stewart) kezdet­ben szinte kizárólag csak a blues, az R & B és a rock and roll legnagyobb amerikai elő­adóinak a szerzeményeit ját­szották, de későbbi, saját dala­ikban sem lettek hűtlenek ehhez az irányzathoz. Ilyen indíttatású volt a többi induló londoni zene­kar is. A Yardbirds, a Who, a Pretty Things, a Kinks zenéje és fejlődési folyamata a hatvanas évek máso­dik feléig hasonló volt. Szintén fontos, de kevésbé sokoldalú szervezőegyéniség volt John Mayall, a „fehér blu­es atyja”. Bluesbreakers nevű együttesével a Marquee Clubban ját­szott hétről hétre. Itt kezd­ték pályafutá­sukat olyan meghatározó jelentőségű zenészek, mint Keef Hartley, Mick Taylor, Ayns- ley Dunbar, vagy a világ­hírű Fleetwood Mac együttes névadói Mick FLEETWOOD és John Mac Vie, akik később saját zeneka­raikban adták tovább a blues szellemét és zenei sajátosságait. A sikerlis­ták élén tanyázó londoni rhythm and blues formáció, a Yard- birds virtuóz gitárosa, akit ba­rátai viccből „Slow Hand” las­súkezűnek becéztek, otthagyva a biztos befutást John Mayall nevelőegyüttesében csiszolta tovább technikáját, kihasznál­va az elektromos gitár adta lehetőségeket. Kétperces slá­gerzenében erre nem volt lehe­tősége, míg Mayall bő teret en­gedett progresszív kísérletező kedvének. Az 1945-ben Surrey megyében született Clapton a kor legjobb gitárosa volt. A rockmozgalmakban a „Tart pour fart képviselője volt. Míg kortársai a lázadásról, a felnőt­tek társadalmának lerombolá­sáról énekeltek, így hirdette meg programját: „Felejtsd el a célt, ne gondolj a szövegre, ze­nélj csupán.” Napi 10-15 órás próbákkal, gyakorlással tökéle­tesre csiszolta tudását, majd a Mayalltól kapott útravalóval megalakítja a világ első szuper­csapatát, a Krémek Krémjét, a CREAM-et. Két Alexis Kor- ner-tanítványt, Ginger Baker dobost és Jack Bruce basszus- gitárost vesz be a trióba. Prog­ramként tűzték ki, hogy szem­befordulnak a slágerpiac üzle­ties szellemével, a két-három perces slágerekkel. Úgy tartot­ták: „Az igazi rock ennél több­re hivatott koncert-, sőt, művé­szetképes”. A blues csupán ki- indulópont volt számukra, ehhez társították a jazz eleme­it. Elindultak egy melódiával, s a változatokban igyekeztek minél távolabb kerülni tőle. A stílust Clapton „neokontra- punktikának” nevezte, ami annyit jelent: „mi egymás ellen játsszuk a melódiát”. A variá­ciók feleselnek, perelnek egy­mással. Clapton és Bruce úgy játszanak, ahogy a laikus a ver­senyműveket képzeli el vi­tatkozó melódiákkal. Az ered­mény hosszabb kompozíciók születése volt. A Cream együt­tes honosította meg a rockban a szimfonikus szerzemények nagyobb méreteit, a tételekre osztott rockszonátákat és -rap­szódiákat. A kereskedelem el­len indultak harcba és a siker mégsem maradt el. Nagyleme­zük milliós siker lett. A tranzatlantik hullámmal jutottakéi 1966 nyarán Ameri­kába. Céjuk az volt, hogy meg- küzdjenek a tradíciókkal, a le­gendákkal. A fekete előadók nem titkolták, hogy szerintük fehér zenész nem érezheti a bluest. Meghallván a Cream játékát, elismerően fejet hajtot­tak, belátva, hogy a londoni trió elkapta a „feelinget”, majd ezt tovább finomítva művészi, mesteri szintre emelte. Szinte ugyanebben az időben egy seattle-i születésű színes bőrű gitáros New Yorkban repülőre szállt, hogy angol ba­rátainak (Eric Burdon és Chas Chandler) meghívására Lon­donba érkezzen. Az alig húszéves JIMI HENDRIX a tradicionális blu- eson felnőtt gitáros és a Cream „feeling” rövidesen fuzionált, és a könnyűzene új dimenzió­ba lépett. A beatmozgalom után megszületett a ROCK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom