Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-23 / 299. szám
UJ KELET Labdarúgás 1996. december 23., hétfő 11 A Tiszalök „Nagy” fogása Szezon végi mérleg, NB III Tisza-csoport K. T. (Új Kelet) Visszatérő sirámként emlegették Tiszalökön, hogy hiányzik (de nagyon ám...) egy vérbeli csatár a csapatból. Való igaz, a megyei első osztályú bajnokság alsóházában rekedt Tisza-partiak ritkán riogatták az ellenfelek kapuját, ha pedig mégis kecsegtető helyzet alakult — nem volt, aki feltegye az i-re a pontot. Ahhoz, hogy a klub elkerülje a kiesést, s megmeneküljön az osztályozó várható izgalmaitól, változtatásra van szükség. Az elhatározást tettek követték: a szakvezetés érintkezésbe lépett egy vérbeli támadójátékossal. Az illető neve ismerősen cseng, mivel egykoron a Nyíregyháza mezében lődöz- te a gólokat. Legemlékezetesebb alakítása a Rába ETO elleni Magyar Kupa-mérkőzéshez fűződik, amikor a kispadról beugorva percek alatt két gólt rámolt be a győri zöld-fehéreknek. Azóta Nagy Lajos — merthogy róla van szó — számos együttesben megfordult, hol hosszabb, hol rövi- debb ideig „szolgált”... A harmincesztendős futballista a „Szparit” elhagyván feltűnt Kazincbarcikán, Szerencsen, Mádon, legutóbb Taktahar- kány színeiben kergette a labdát. Ez idáig... A tavaszi szezonban ugyanis a tiszalöki alakulatot erősíti majd! Minderről a napokban állapodott meg Nagy Lajos és Király Bertalan elnök. A labdarúgó aláírásával szentesítette az üzletet, tehát elkötelezte magát a löki együtteshez. Ezzel még nem ért véget az erősítési akció. A Tiszalök egy kapust is szeretne igazolni: már csak a kiszemelt cerberusnak kell rábólintania az ajánlatra... Bulyáki „elfutott” Csaholyból K. T. (Új Kelet) Nívós futballal rukkolt ki az ICN Alkaloida Kupa teremlabdarúgó tornán a Nyírcsaholy. Mindez azonban csak azokat lepte meg, akik nem ismerik a szatmári csapat erényeit. A megyei első osztályú brigád már több alkalommal bizonyította, hogy mestere a kispályás szakágnak, sőt, Kiss Jenő személyében egy klasszis játékost is a sorai között tudhat. A december eleji esemény után a fiúk nem álltak le: rendszeresen döngetik a labdát a négy fal között. Kedden és csütörtökön adnak egymásnak „találkát”, mindaddig, míg meg nem kezdődik a felkészülési időszak. Ennek dátuma január 14., ekkortól élesben gyakorol tovább a társaság. A hírek szerint nem lesz nagy mozgás a keretben, bár az is igaz, egy fővel megcsappant a létszám. — Bulyáki Zoltán távozott tőlünk, miután egy év elteltével a középpályás visszatért Nagyecsedre. Mi tagadás, ez érzékeny veszteség, mert általa egy „futóemberrel megrövidültünk”. Kívánatos lenne mihamarabb pótolni őt, méghozzá egy hasonló kvalitású játékossal. Arra még nem volt időnk, hogy szétnézzünk a piacon, de erre is sor kerül — közölte Virovecz Pál edző. A tréner másik problémája, hogy — mint arról már beszámoltunk — valószínűleg Láposi Zoltánra sem számíthat a tavaszi szezonban. A huszonhét esztendős játékos visszavonulási szándékát jelezte, amihez továbbra is tartja magát... Levelek: Horváth és a többiek... Koncz Tibor (Új Kelet) A Levelek nem akar kiesni! Jóllehet a csapat szénája rosszul áll (a tizenötödik hely „rázós” tavaszt sejtet...), az egyesület vezetése és a polgármesteri hivatal ragaszkodik a megyei első osztályú tagsághoz. Ehhez persze erősíteni kell! Ezzel mindenki tisztában van. Megindult hát a munka, s a kulisszák mögött máris figyelemre méltó események történtek. Az élre kívánkozik, hogy a levelekiek hazacsábították Horváth Imrét. A bajuszos középpályás Sényőn szerzett nevet magának, majd az NB lies klub széthullása után Kisvárdán futballozott. Most újra váltott. Bizonyára nagy nyeresége lesz a bentmaradásért küzdő gárdának, tőle várják, hogy összefogja a rutintalan fiatalokat. Sőt, az elképzelések szerint Horváth játékos-edzőként dolgozna, feltéve, ha vállalja a kettős funkciót. Ellenkező esetben továbbra is az a Takács János irányítja tovább a társaságot, aki három évtizede szorgoskodik a minél sikeresebb szereplés érdekében. Tény az is, hogy viszatér Vásárosnaményból Bukta Mihály. A támadójáték hatásosabbá tétele miatt két másik, egykoron Leveleken iparkodó labdarúgóval is felvette a kapcsolatot a szakmai stáb. Meglehet, hogy a Kállósemjén csatára, Svelta Zoltán, valamint a Vásárosnaményba áttelepült Oláh Zoltán újra felölti az együttes mezét. A két fiú átigazolásának ügyében javában zajlanak a tárgyalások, végleges döntés azonban még nem született... A TOTö 51. játékhetén szereplő mérkőzések eredményei: !. Bologna—Perugia 0-0 X 2. Milan—Parma 0-1 2 3. Napoli—Lazio 1-0 1 4. Piacenza—Juventus 1-1 X 5. Reggiana—Intemazionale 1-1 X 6. Roma—Atalanta 0-2 2 7. Sampdoria—Vicenza 2-1 1 8. Verona—Udinese 3-2 1 9. Lecce—Brescia 0-0 X 10. Lucchese—Bari 1-1 X 11. Padova—Genoa 1-1 X 12. Palermo—Cremonese ,1-J X 13. Venezia—Cosenza 3-1 1 Pluszmérkőzés: 14. Foggia—Cesena 0-0 X Bronzéremig vitézkedett a Kinizsi serege Az együttes minden esztendőben egy lépcsőfokot ugrott felfelé. Mivel többet nem lehetett... Legyen az városkörzeti, megyei másod-, vagy éppen első osztályú bajnokság. A rohamos fejlődés fő részese végig Fáky László polgármester, egyesületi elnök (volt, van, lesz...), ez év elejéig Farkas Tiborédzette a csapatot, aztán a Nyíregyházi Hardware elleni bajnoki után Eszenyi Dénesi kérték fel a szakmai munka irányítására. Dimó —a szakma csak így ismeri — előtte Tiszaszalkán volt tréner, ott a visszalépésig jóval szerényebb célokért küzdöttek. Demecserben a Kinizsinél az első hely kivívásáért folytatott harc várt rá, és ősszel immár az NB lll-ban kezdte meg a csapat a pontvadászatot... Ladányi Tóth Lajos (Új Kelet) Egy csapat ment, egy csapat jött — A bajnokság kezdete előtt pár héttel korántsem tűnt biztosnak az, hogy az együttes folytami tudja sikersorozatát. A keret jelentős része Nagyhalászban kötött ki, volt, aki Hajdúszoboszlóra, Kisvárdára, Nyírbátorba és Ibrányba igazolt. Szinte egy komplett csapat távozott a megyei bajnoktól. Ráadásul az egyesület elnöke a Kinizsi szempontjából nem a legkedvezőbb időpontban ment el üdülni Spanyolországba... — Nagyon nehéz időszak volt ez — merengett el Eszenyi Dénes. -— A társaság magja távozott, egy teljesen új összetételű csapatot kellett verbuválni. Minden Fáky Lacitól függött. Amikor hazajött külföldről, megnyugodtak a kedélyek, elkezdődhettek az igazolások, így került hozzánk Drobni, Szatke és Varró a Nyíregyházi FC-ből, Szilágyi a Tiszavas- váriból, Balogh a Sényőből, Lehoczki a Miskolci VSC-ből, Fenyvesi a Borsodi Volánból, Komlósi a Tiszaújvárosból, Gombkötő és Ablonczai a Nyíregyházi Hardware-ből. Tény, hogy későn álltunk össze. Sokan mondták: könnyű dolga van Dimónak, hiszen jó játékosokkal dolgozhat. Szerintem nem ilyen egyszerű a képlet. Ugyanis ezekből a minőségi mozaikokból meg kellett találni a megfelelő szerkezetet. Mondok egy példát: eleinte Lehoczki a középpályán kezdett, Balmazújvárosban bemutatkozásként mesterhármast ért el. Nem is volt különösebb gond a kisvárdai meccsig. Akkor éreztem úgy, hogy ő tipikusan befejező csatár, és mint éket kell a jövőben foglalkoztatni. Ezzel együtt Majchrovics kispadra került, amit nehezményezett, nem vállalt. Nem sokkal később eligazolt a Kertvároshoz. Megtaláltuk az ideális ékpárt Szilágyi és Lehoczki személyében. A felharmadolás a fejlődés bizonyítéka — A Demecser számára bizonyára előnyt jelentett (mint általában mindegyik újonc számára) az ismeretlenség. — Bevallom, nem nagyon ismertem a csoportot. Tartottam is néhány ellenféltől. Aztán néhány meccs után rá kellett döbbennünk, hogy nincs okunk a szerénységre, ez a csapat meghatározó szerepet tölthet be a mezőnyben. Kicsit féltem attól, hogy a „neves játékosaink” félvállról veszik a meccseket, ezt azonban szerencsére hamarosan megcáfolták. Rutinjuk révén húzóemberekké váltak, rendkívül pozitív volt a hozzáállásuk. Három meccs után hét ponttal rendelkeztünk, amikor Kisvárdán elszenvedtük első vereségünket. A 2-4 ellenére a mérkőzés utáni értékelésen megdicsértem a fiúkat, hiszen jól játszottak. Végig nyílt sisakkal küzdött mindkét csapat, nálunk Szatke az ősz játékosa! Kár lenne tagadni, hogy sokan felkapták a fejüket nyáron a hír hallatán: Drobni Miklós és Szatke Zoltán a Nyíregyházi FC mezét a Demecseri Kinizsi dresszére cserélte fel. A két védőjátékos rutinja is közrejátszott abban, hogy az NB lll-ban újonc csapat a 3. helyen zárt az őszi idény után. Mi több, Szatke Eszenyi Dénes tréner osztályzatai alapján az együttes legjobbja volt a szezonban! — Én csak arra törekszek, hogy minél jobban szerepeljek, illetve szerepeljünk, az csak külön öröm, hogy a pontszámok alapján így minősített az edző — vélekedett a 28 éves játékos. — Hátvéd létemre hat gólt értem el, sajnos, az MVSC elleni találatomat az eredmény utólagos megsemmisítése miatt „el lehet felejteni”. Legbüszkébb a nagykállóiak elleni gólomra vagyok, amit akcióból szereztem, és ezzel nyertünk 1-0-ra. A mélypont a tiszaújváro- siakkal szembeni otthoni meccs Szatke Zoltán volt, akkor valahogy nehezen engedelmeskedett nekem a labda... Szó sincs arról, hogy levezetésként jöttem Demecserbe, az NB III színvonala nem le- kicsinylendő! Nyáron nagy volt a bizonytalanság a „Szparinál”, és bár szerettem azt a társaságot, jó volt ott lenni, úgy éreztem: muszáj váltani. Nem bántam meg, hiszen a demecseri társakkal is kellemesen megértjük egymást... vagyok a kövesdi és a mádi sikerünkre is, a második helyezett Baktalórántháza otthonában, pedig egy kifejezetten magas szín- vonalú mérkőzésen, egyenlő erők küzdelmében valamelyest jobban akartunk, ezzel magyarázható a 2-1-es győzelmünk. —Az edzői spirálfüzetben folyamatosan gyűltek az osztályzatok. Milyen sorrendet sikerült felállítania az összesítésnél? — 6,14 pontjával magasan Szatke lett az első, a második— hangsúlyozom: nálam! — holtversenyben Lehoczki és Szőr kapus. Az élmezőnyhöz tartozik még Drobni, Szilágyi, Huszti, Mónus, Brankovics, Balogh, valamint Varró. A többiek sem vallottak szégyent, például a demecseri Gombkötő igencsak letette a névjegyét a csapaton belül. — A bajnoki kezdéskor kitűzött célok mennyiben változtak meg a sikeres őszi szereplés után? — Egy újoncnak mi más lehetne a terve, mint az, hogy gond nélkül bennmaradjon az új osztályban. Mi is így indultunk neki a Tisza-csoport küzdelmeinek, ám az ismert személyi változások miatt egyértelműen az első nyolc hely valamelyikének elérését szerettük volna megvalósítani. Evés közben jött meg az étvágy, ennek megfelelően dobogóközeli pozícióban akarjuk zárni a bajnokságot! —Milyen összetételű csapattal? — Erre most még nem lehet pontos választ adni. Persze, hogy az lenne a jó, ha együtt maradnánk, ám már nyilvánvaló Szilágyi eligazolása az NB Il-es KTE-hez. Nehéz lesz a pótlása, az „utódlását” a csapaton belül kívánjuk megoldani. Szó volt arról, hogy hozzánk kerül Mikhárdi Ibrányból, aztán meghiúsult az üzlet. Csütörtökön találkoztunk utoljára az együttessel ebben az évben, január 13-áig ki ki igénye szerint tarthatja formában kondícióját. Még annyit azért zárásként megjegyeznék: a Kinizsi nagyon sokat köszönhet Fáky Lászlónak... Demecser-cseppek Őszi pozíció: 3. 8 4 3 25-17 28 Az ifjúságiaknál: 16. 1 2 12 15-60 5 A „bronzegyüttes” otthoni mérlege: 8 4 2 2 13-9 14 A mezőnyben ez a 6. helyre jogosítja fel a Kinizsit... Idegenben: 7 4 2 1 12-9 14 Ennél a mérlegnél csak a tiszaújvárosiak büszkélkedhetnek eredményesebb vendégeskedéssel. Legtöbbször szerepeltek: Lehoczki Zsolt 14, Drobni Miklós, Szatke Zoltán, Huszti László, Mónus Gábor, Gombkötő Sándor egyaránt 13, Fenyvesi Róbert, Brankovics Béla, Búzás Lajos 12-12 alkalommal lépett pályára. (Összesen két kapus és tizenhat mezőnyjátékos kapott bizonyítási lehetőséget a tizennégy bajnoki során.) Legtöbbször voltak kezdők: Lehoczki Zsolt 14, Drobni Miklós, Szatke Zoltán, Huszti László, Mónus Gábor 13-13, Fenyvesi Róbert, Brankovics Béla 12-12, Balogh Tibor 11 alkalommal... Legtöbbször lecserélték: Szilágyi József 5, Gombkötő Sándor, Majchrovics Zoltán 4-4, Balogh Tibor 3. Legtöbbször becserélték: Búzás Lajos 7, Ablonczai Dániel 5, Hajnal József 4, Gombkötő Sándor, Komlósi Sándor 3-3. Első/második félidőben adott gólok száma: 13/12. Első/második félidőben kapott gólok száma: 7/10. „Lapos” egyenleg: 2 piros és 33 sárga lap (a sportszerűségi versenyben ez az 5. helyre elég). f" '' Házi góllövőlista: Lehoczki Zsolt 9, Szilágyi József, Szatke Zoltán 5-5, Búzás Lajos, Majchrovics Zoltán 2-2, Balogh Tibor, Mónus Gábor 1-1 gól. Eszenyi Dénes taktikai fegyelmezetlenségek miatt ment el a hajó. Ez a fiaskó kihatott a karcagiak elleni otthoni mérkőzésünkre, az 1-1 egyértelmű csalódás volt. — Mégis, ez a döntetlen egy hat mérkőzésből álló veretlenségi sorozat kezdetét jelentette... — Ha már a sorozatoknál tartunk, akkor a fejlődésünket úgy is lehetne érzékeltetni, ha az őszi szezont „felharmadoljuk”: az első öt meccsen nyolc, a második ötön tizenegy, a harmadik szériában pedig már tizenöt pontot szereztünk. Az én olvasatomban a három pont minket illet a Miskolci VSC ellen, hiszen a pályán egy csodálatos második félidőnek köszönhetően 6-3-ra nyertünk. A nevetésből sírás lett, mivel kiderült, hogy „elírtuk magunkat”, és Baloghot egy bajnokival korábban pihentettük. Ezt az epizódot nagyon sajnálom, a játékot illetően viszont méltóképpen zártuk az idényt. „Dobogóközeiben akarunk zárni” — Idegenben extra teljesítményt produkált a csapat, ráadásul a megyehatáron túllépve a szikszói döntetlent leszámítva csak győzött a Kinizsi. — Vendégként sem jöttünk zavarba, ismétlem: Kisvárdán sem játszottunk alárendelt szerepet, csak éppen a helyiek voltak eredményesebbek. Büszke
