Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-09 / 287. szám

I 1 UJ KELET Megyei krónika 1996. december 9., hétfő 3 Az örmény önkormányzat születésnapján Kis közösség nemes tettei Munkatársunktól Megalakulásának egyéves évfordulóját ünnepelte Nyír­egyházán az Örmény Kisebb­ségi Önkormányzat szomba­ton, a Váci Mihály Városi Művelődési Központban. Felbermann Endre alpol­gármester köszöntőjében har­monikusnak nevezte a város és a kisebbségi önkormányzat kapcsolatát, s véleménye sze­rint, hála a magyar nemzeti­ségi politikának, országosan jól sikerült vezényelni azt a nemzeti szimfóniát, amelyben minden nemzetiség a saját szólamát játsza, s így a sok­színű hangzás tartalmilag, építőjellegűén kiegészíti egy­mást. Nyíregyháza sokat gaz­dagodott az örmény kisebbsé­gi önkormányzat működé­sével. Az egyesztendős örmény önkormányzat sokat tett a kö­zösség kulturális, történelmi hagyományainak megőrzésé­ért. Megalakulásuk után nem sokkal létrehozták az Örmény Klubot, amely a nemzeti ho­vatartozástól független, baráti alapon szerveződő klub. A megyeszékhelyi közösség szeptemberben nagy sikerű örmény gasztronómiai bemu­tatót tartott, s szombaton, az évforduló ünnepével össze­kapcsolva, hagyományterem­tőjelleggel komolyzenei kon­certet szervezett. A zongora-, hegedű előadásokat áriabeté­tek színesítették, amelyek klasszikus és modern stílusú örmény szerzők művei voltak, Liszt Ferenc alkotásaival han­gulatilag összevegyítve. Avanesian Alex, az Orszá­gos Örmény Kisebbségi Ön- kormányzat elnökének szava­it dr. Malhazjan Armen, a he­lyi közösség vezetője megerő­sítette, miszerint várhatóan kéthetetne, de havonta leg­alább egyszer szeretnének a szombatihoz hasonló kulturá­lis programot szervezni Nyír­egyházán, illetve hamarosan az örmény történelmi és kul­turális örökséget bemutató tárlat nyílik a városban. Amatőr filmesek Csengerben Új Kelet-információ _______ Em elkedő színvonal jelle­mezte az ez évben tizenkilenc filmet a közönség elé vivő Csengeti Amatőrfilmes Talál­kozót. A megszokott mezőny­ből hiányoztak a fehérgyarma­ti és a vásárosnaményi alkotók. A zsűri két kategóriában — városi televíziós és hagyomá­nyos amatőr filmes produkci­ók — díjazta a műveket. Nem első, második és harmadik he­lyezéseket állapított meg, ha­nem egy-egy szakterület leg­jobbját igyekezett kiemelni. Néhányan a díjazottak közül: a városi televíziós kategóriában Csenger város különdíját és a legjobb filmnek kijáró elisme­rést Csutkái Csaba és Hegedűs Árpád A Tisza című alkotása kapta. A hagyományos amatőr filmek közül a legjobb portré­film díját Balogh Attila nyír­egyházi videósnak ítélték oda. A legjobb operatőrnek Dur- jánszki Tibort választották. Történelmi érzékenységéért különdíját kapott Szitha Miklós Barcika című filmje. A legjobb elsőfilmes rendező Koncz And­rás lett, s különdíját kapott dr. Golenyák Béla A videó hasz­nálata az orvostudományban című munkájáért. Kitűnő fil­mes ötleteiért díjazták Belánsz- ki Demkó Pétert. Az optikával végzett és bemutatott megújító kísérleteiért Kalocsai István és az elsőfilmes Ifj. Ráskó Ferenc részesült elismerésben. A fesztiválon bemutatott fil­mek a karácsonyi ünnepek alatt többször is láthatók lesznek a Kábelkom hálózatában. Csenger városa a korábban már megszokott szívélyes há­zigazdának bizonyult. Emberek az emberekért (Folytatás az 1. oldalról) Az egészségügyi ellátás és a szociálpolitika oldaláról egya­ránt kielégítő képeket kaphat­tak a résztvevők az idős korú­ak jelenlegi helyzetéről. Sokak számára talán épp ezen a két napon vált világossá, hogy nem szabad az idősebb korosz­tálynak csak arra várnia, hogy kiszolgálják, gondoskodjanak róla, hanem mindenkinek igyekeznie kell, hogy maga is tegyen valamit a problémák megoldása érdekében. Na­gyon sok ember számára a leg­nagyobb probléma az, hogy megöregedett. Pedig ezt nem szabad így felfogni. Éppen a megyében működő nyugdíjas­szervezetek, szövetségek a bi­zonyítékai annak, hogy van egy laikus terápia, mely olyan problémákat is képes megol­dani, amikre még az arra hi­vatott intézmények sem tudják az igazi megoldást. Ezért is lenne szükséges, hogy a laikus segítők is kaphassanak némi támogatást. Az elhangzott előadásokból kitűnt, az intézmények min­dent megtesznek annak érde­kében, hogy a tőlük telhető módon maximálisan mindent megtegyenek az idős korú em­berekért. Ezen felszólalások szinte mindegyikében hang­súlyt kapott az is, mekkora a jelentősége az idősek életében szerepet játszó civil szerveze­teknek. Több felszólaló ki­emelte, bár nagyon jó dolog, hogy figyelmet kapnak az idős emberek, azért mindenképpen szót kell ejteni az őket ellátó hálózatról is. A konferencia résztvevői az előadások mel­lett megismerkedhettek a kor­mány mellett nemrégiben megalakult Idősek Tanácsának három tagjával is. A tanácsot az összejövetelen Csabai Lász- lóné, Jankovits György és Blejer Jenő képviselte. Nagy örömmel fogadtuk a hírt, mely szerint ennek a tanácsnak Knoll István, az Életet az Éveknek nyugdíjasszövetség országos elnöke is tagja lett. A két nap azonban nem csak be­szélgetésekkel és előadásokkal telt el. Pénteken este nagyon jó hangulatú vacsora zárta a napot, melyen fellépett a Sza­bolcs Táncegyüttes néhány tagja, a Zig-Singers két éneke­se és a borbányai művelődési ház Fanatix táncegyüttese is. Összefoglalva az elmúlt két napot, számomra a legfőbb konzekvencia az volt, hogy a legerősebb szociális védőhá­ló maga az ember és az emberérzékeny emberek kö­zössége. Friss kenyér és kalács a kemecseieknek Sikli Tímea (Új Kelet) A Kemecsén élő Nagy János immár huszonnyolc éve van a szakmában, s ez idő alatt meg­számolni sem lehet, hány kifli és kalács került ki a keze alól. Mint mondja, a pékmesterség már hosszú évek óta tradíció a családban, így tőle a stafétabot fia kezébe vándorol. Míg mi beszélgetünk, az avatásra váró pékségben már megpakolták a kemencéket. A vendégsereg­nek szánt túrósbéles és kaka­ós csiga mellett jó fél órán be­lül kisül az első adag kenyér is. Szükség is van a hatalmas mennyiségekre, hiszen a kis háziünnepségre minden ke- mecsei ember meghívást ka­pott. —Mikortól indul be az iga­zi nagyüzem? — Terveink szerint hétfőn, azaz december 9-én reggel már kinyit a szakboltunk, ahol a friss, meleg kenyér és süte­mény mellett többféle lisztet is kínálunk majd a vásárlóknak. Megpróbáljuk kímélni a pénz­tárcákat, termelői áron adjuk a pékség termékeit. Ennek elég hamar híre ment, és nem is kel­lett sokáig várni a konkuren­cia reagálására. Szombaton már tizenöt forinttal olcsóbban vettem meg az ABC-ben is a kenyeret. — Hányféle termék lesz az üzlet polcain? — Pékáruból negyven— negyvenöt, péksüteményből harminc, kenyérből pedig nyolc—tíz féle szerepel a lis­tán. Ez persze elég sok mun­kát ad a termelőüzemnek, így teljes kapacitás mellett tizen­két—tizennégy embernek tu­dunk majd állandó munkát adni. Jubileumi emlékoszlop S. T. (ÚjKelet) Szombaton délelőtt Nyír- gyulajban, a Szent Miklós tisz­teletére emelt görög katolikus templom udvarán márvány emlékoszlopot avatott dr. Ke­resztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök. Az emlékosz­lopot a görög katolikus hívek állíttatták a honfoglalás ezer- egyszázadik, az ungvári unió háromszázötvenedik és a má- riapócsi Istengzülő-ikon könnyezésének háromszázadik évfordulója alkalmából. Ugyanezen az oszlopon emlé­keznek meg a kőbe vésett be­tűk a két világháború és az 1956-os szabadságharc hősi halottairól és áldozatairól is. Fotó: Racskó Tibor Öl rövid vagy hosszú éw után__________ Júliára várva Kézy Béla (Új Kelet) Péntek 13. Luca napja. Rit­kán adódik ilyen alkalom. Mint ahogy bizonyára az sem lesz mindennapi esemény, amely ezen a napon délután négy órakor történik a nagy­halászi Júlia diszkóban. Ekkor kezdődik ugyanis az a fantasz­tikus nyitóbuli, amelynek sztárvendége a Tátrai Band lesz. Erről tájékoztatta Albók László tulajdonos a múlt szom­batra összehívott sajtótájékoz­tató résztvevőit. Mint elmond­ta, a Júlia létezése óta eltelt öt év hosszú is meg rövid is, de mindenképpen sok munkát vé­geztek ez alatt az idő alatt. Három év telt el addig, míg sikerült az egykori párt- és if­júsági ház épületét privatizál­ni. Egy év kellett ahhoz, hogy építési engedélyt kapjanak an­nak a gyönyörű álomnak a megvalósításához, amelynek egy részét a pénteki nyitóbulin adják át azoknak, akiknek ké­szült: a fiataloknak. És újabb egy évnek kellett eltelnie ah­hoz, hogy most végre birtok­ba vehessék majd a szórakoz­ni vágyók a valóban fantaszti­kus szórakoztató és idegenfor­galmi centrum egy részét, a diszkót. Ez idő alatt a közked­velt nagyhalászi Júlia termé­szetesen zavartalanul üzemelt. Az új diszkó belseje valóban impozáns. A belsőépítész ki­tűnő munkát végzett. A szög­letek, beugrók, a csigavonalú érdekes lépcső, a félkör alakú diszkópult, a vörös és kék szí­nek dominanciája olyan össz­hangban van a világítástechni­kával, hogy a belépőnek azon­nal kellemes hangulata támad. A hatalmas táncpiaccal szemben színpadocska, amely kamaraműsorok rendezésére is alkalmassá teszi a teret. Albók László tervei szerint, gyakran kínálnak majd ilyen műsorokat, mi több, a komolyzene is he­lyet kaphat a szokatlan környe­zetben, sőt, gyermekprogramo­kat is terveznek a házban. A galériáról szinte madártávlatból szemlélhetik az ott helyet fog­lalók a lent táncolókat, s a boxokban még beszélgetni is lehet. Itt fent kap helyet a Jim Beam bár, ahol a whisky-jéről híres cég mintegy kilencvenféle itala lesz kapható. Az üdítőked­velők pedig kizárólag a Pepsi italaival olthatják a szomjukat. Erről minkét céggel szerződés­ben állapodtak meg. Később éjszakai bár is csat­lakozik a szórakoztatóközpont­hoz, nyáron meg sörkert és pik- nikező nyílik, ahol akár ma­gunknak is megsütögethetjük a pecsenyénket. Jövőre felépül a húszszobás és kétapartmanos szállodai rész, és indul az uta­zási iroda is. Ezzel akár konfe­renciák rendezésére is alkalmas lehet az épület. Albók László szerint nyolcvan kilométeres körzetben minden megtalálha­tó, ami az ide érkező vendéget érdekelheti. A tiszai strandok, az auten­tikus beregi népművészet, a honfoglaláskori emlékek, a Hortobágy és a csodálatos zempléni hegyvidék, vagy a tokaji borpincék mind izgal­mas programokat kínálnak az ide látogatóknak. Errefelé le­het horgászni, vadászni, vízi­túrázni, megnézni a kisvárdai Várszínház bemutatóit, s lehet egy jót táncolni a diszkóban, eltölteni egy éjszakát a bárban. Nagyhalászban minden együtt lesz hát rövidesen ah­hoz, hogy komplex szórako­zást kínáljanak azoknak, akik eléggé igényesek ahhoz, hogy egy tiszta, kellemes szórako­zóhelyen, nyugodt körülmé­nyek között töltsenek el né­hány órát. Aláírták a Butler— Béker szerződést (Folytatás az 1. oldalról) A kormányzat legtöbbet akkor segít, ha a feltétel- rendszereken javít, és min­den akadályt félreállít, ami megnehezíthetné a nyere­séggel kecsegtető együttmű­ködéseket. Nincs ettől haté­konyabb megoldás — hang­súlyozta a miniszter. Ezután az ország gazdasági ketté­szakadásáról beszélt. A nyu­gati tőke számára nemcsak az infrastrukturális különb­ségek miatt fektetnek be pénzt szívesebben a Dunán­túlon, hanem ott másabb a vállalkozók hozzáállása és szemlélete. Nem a szakmai tudásban van eltérés, hisz itt, az ország keleti végén sem hiánycikk a megfelelő felké­szültségű szakember. In­kább arról van szó, hogy nem eléggé képesek alkal­mazkodni a nyugat-európai elvárásokhoz, és az ott már megszokott látásmódhoz. Ha ebben sikerülne az elő­retörés, akkor minden bi­zonnyal az országnak ez a fele is kecsegtető lehetősé­geket nyújthatna a mobili­zálható tőkének — fejezte be mondandóját a miniszter. Az elhangzottakat csak megerősíteni tudta Hans Berger, a Butler Europe ügy­vezető igazgatója. Példaként a cég 1901-es megalakulá­sát említette. Annak idején egy kereskedő és egy egy­szerű fémmunkás alapította a céget egy eldugott kis te­lepülésen. Mára a Butler Manufacturing Company a New York-i NASDAQ tőzs­dén jegyzett részvénytársa­ság, és évről évre szerepel a világ ötven legjobban menő cége között. Azért a Békerre esett a választásuk, mert ha­sonlóságot véltek felfedez­ni a nyíregyházi kft. és a sa­ját szemléletük között. Úgy gondolják, hogy ezzel a di­namikusan fejlődő társas­vállalkozással együtt tudnak működni, mindkét fél meg­elégedésére. Kerülő Sándoron még lát­szottak a kimerítő tárgyalá­sok nyomai. Fáradtan, de nagy örömmel jelentette be az aláírás tényét. Szeren­csésnek nevezte önmagukat, de mint mondta, a szerencsét ki kell érdemelni. Úgy érzi, ezentúl a cége képességeik­hez méltó anyagi háttérrel rendelkezik majd, és bízik abban, hogy mindkét aláíró félnek csak hasznára válik együttműködésük. Szatmári horgászközség Dojcsák Tibor (Új Kelet) A négyfős 1997-es me­gyei horgászválogatottba három ópályi sporthorgászt választottak be. A Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Hor­gász Szövetség közelmúlt­ban tartott közgyűlésén a számos jelölt közül tavalyi eredményeik alapján döntöt­tek Papp Miklós. Gellért Győző és ifj. Gellért Győző ópályi horgászok mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom