Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-02 / 281. szám
Falujáró ÜJ KELET Beteggondozás és szociális ellátás Nem irigykednek az emberek Bár elég csípősen fúj a novemberi szél és a havas eső is szitál, néhány idős ember, egymás karjába kapaszkodva mégis szívesen sétál az Idősek Szállásbiztosító Klubjának udvarán. Az ebédet már elköltötték, a délutáni pihenés előtt mindnyájuknak jólesik egy kis friss levegő. Persze vannak olyanok is, akik inkább a meleg szobákat választották, és ágyukon végigdőlve olvasnak, beszélgetnek. —Mióta működik a szállásadó klub?— kérdeztük szekrényes Zoltánnét, az intézet vezetőjét. — Tizenegy évvel ezelőtt alakult meg az otthon, akkor még csak szigorúan klubjelleggel. Ez azt jelentette, hogy régi helyünkön, a polgármesteri hivatal mellett az idős emberek reggel jöttek, és délután mindenki hazatért saját kis lakásába. — Mikor vált bentlakásos otthonná? — Akkor, mikor rájöttünk, hogy a klubjelleg nem túl szerencsés megoldás, mert a tagok közül sokan betegesek vagy mozgásukban korlátozottak, és nem tudtak megfelelően gondoskodni magukról. így aztán néhány évvel ezelőtt, 1992-ben fejlődésnek indult az idősek gondozása és ennek eredményeképpen itt a Puskin utcán kapott helyet az Idősek Szállásbiztosító Klubja. Akkor húsz embert tudott fogadni, de ez év szeptemberétől egy újabb házzal bővült a központ, s így még húsz nyugdíjas ember ellátásáról tudunk gondoskodni. Most összesen harmincketten élnek itt, még hat embert be tudunk fogadni. Ellátásukban nagy segítségünkre van az ön- kormányzat, ahonnan az idén is több közmunkást irányítottak hozzánk, akik a gondozásban, főzésben, takarításban és kerti munkákban voltak nagy segítségünkre. — Ki támogatta a bővítéseket, fejlesztéseket? — Anyagilag elsősorban a Népjóléti Minisztérium és a PHARE-iroda volt segítségünkre. A minisztériumtól eddig két alkalommal kaptunk két-két millió forintot, míg a PHARE először harminc, majd negyvenezer ECU-t bocsátott rendelkezésünkre. Ez utóbbiból vásároltuk meg az új szárny berendezéseit, és ennek segítségével alakítottuk ki a kétágyas betegszobát is, mellyel kórházi ágyak felszabadulását tettük lehetővé. Itt szakképzett munkatársak segítségével a megfelelő módon tudunk gondoskodni a beteg emberekről. Ezt a fajta ellátást szeretnénk még a jövőben kicsit kibővíteni, s ebben tizenkét képzett szakember áll rendelkezésünkre. A pénzekből sikerült berendeznünk egy minilabort, és vásároltunk egy kis mikrobuszt is, mely elsősorban a külső területeken élő idős emberek ellátását segíti elő. Ezzel az autóval tudjuk megoldani, hogy az otthonon kívül lakó, de szociális gondozásra szorulókhoz időben megérkezzen a segítség és a meleg ebéd. Sokan mondják, hogy az ehhez hasonló otthonok mellett élők nem nézik túl jó szemmel a másokra utalt idős embereket. Bátran kijelenthetem, hogy ez nem igaz. Nyírteleken nem csak a vállalkozóktól, de a magánemberektől is rengeteg természetbeni segítséget kapunk ahhoz, hogy az idős emberek itt még gondtalanabbá élhessenek. Köszönet érte. — Milyen elfoglaltságot tudnak nyújtani az itt élőknek? — Jövőbeli elképzeléseink között szerepel egy foglalkoztatóműhely berendezése, ahol a még aktív idősek hasznosan tölthetik el mindennapjaikat. Vannak köztük ugyanis jó néhányan, akik szerencsére a nyugdíjasévek alatt sem tudnak karbatett kézzel ülni. Egyikük a házőrző kutyánknak ácsolt házat, a másik az építkezésben, a harmadik a vakolásban, festésben segédkezett. Rendszeresen szervezünk kulturális programokat is, melyek decemberben szinte egymást érik majd. Először Télapó, majd karácsonyi és újévi ünnepséggel próbáljuk színesebbé tenni a mindennapokat. Az otthon lakóinak egy csoportja 1996. december 2., hétfő 9 Útépítés pályázati pénzből Ratkos Mihály polgármester Immár hét éve annak, hogy Nyírtelek önkormányzatának élén Ratkos Mihály polgármester áll. A rendszer- váltás előtti időben tanácselnökként, a választások után pedig polgármesterként intézi az emberek ügyes-bajos dolgait. Ratkos Mihállyal a község fejlődéséről és az előttünk álló esztendő feladatairól beszélgettünk. — Nyírteleknek a népességnyilvántartás legfrissebb adatai szerint 7025 lakosa van. A községhez, melynek két általános iskolája, három óvodája, egy idősek háza és kiépített háziorvosi rendszere van. Az elmúlt évek alatt számos beruházással gazdagodott a település. Bátran kijelenthetem, hogy tanyáink mindegyikén szilárd burkolatú utak vannak, még ha nem is mindegyik kifogástalan állapotú. Az ivóvíz ezeknek a helyeknek a kilencven százalékában áll a lakosok rendelkezésére, míg a villany mindenhol be van vezetve. Nyírteleken nagyon sokan igényelték meg a telefont, de a MATÁV egyelőre még nem tudott minden igényt kielégíteni. Arra viszont büszkék vagyunk, hogy a gázt a kisebb települések közül elsőként kaptuk meg. Az úthálózat nagy része a községben is felújításra szorul, arra azonban nincs pénzünk, hogy egyszerre újítsuk fel mindegyiket. Ebben az évben a Vasvári Pál utcát aszfaltoztuk, egyharmad részben pályázati pénzből. A műszaki átadás november 26- án volt. Ezzel az 1996-os tervek nagy része meg is valósult. Emellett másba már nem nagyon tudtunk belevágni, hisz a többi pénzre szükségünk volt az önkormányzat és intézményeinek fenntartásához. Bár így fejlesztésekre nem futotta, de a munkanélküli-segélyeket és jövedelempótló támogatásokat minden rászorultnak ki tudtuk fizetni. Szerencsére azonban a társadalmi összetartás igen nagy a Nyírteleken élők között. Ezt bizonyítja az is, hogy az egyik óvodánkat teljesen fel tudtuk újítani, bár a költségvetésben erre előirányzott összegből csak a munkálatok egyharmad részét tudtuk finanszírozni. Jövő évi terveink között első helyen szerepel a Herman Ottó általános iskola tatarozása, s ha pályázatokon sikerül újabb támogatást nyerni, ismét bővíte- nénk valamennyivel a már meglévő úthálózatot. Emlékek nyomában A Szentháromság szobra A XVIII. század közepén, 1750 körül készült a Szentháromság barokk stílust képviselő szobra. A feltételezések szerint a szobor valószínűleg a Dessewffy-család eperjesi birtokáról került mai helyére, az országosan is elismert nemzeti kincs. A szobor a templomkertben található, szemben a templom bejáratával. Anyaga riolit és tufa. Kétlépcsős, négyszögű talapzaton, oroszlánkörmös, koporsó alakú stipeszen helyezkedik el a két ívvel kes- kenyedő alacsony felépítmény. Két oldalon egy-egy rozettás voluta van, rajtuk két térdeplő angyal, új vaslámpát tart. Középen tabemákulumsze- rű kiképzésben, két kis csavaroszlop között íves fülkécske, benne szintén új vaskorpusz. A tabernákulum fölött istenszem látható. A talapzat felső része füzérdíszes lezárású, ezen helyezkedik el kerub- fejes felhőkön a szoborcsoport. Ülő Jézus és Atyaisten, köztük kiemelkedő vasrúdon, bádog sugárkoszorúban Szentlélek-ábrázolás kiterjesztett szárnyú galamb képében. A Szentháromság szobra országosan elismert nemzeti kincs Egy kis történelem A települést Király falu néven 1213-ban említik először. A név arra utal, hogy királyi birtokon jött létre, talán már első királyunk idejében. Esetleg környezetétől aló megkülönböztető1 céljából — közelében nemzetségi szálláshelyek voltak — nevezték így. h irály falu pusztulására nevének megváltozásából lehet következtetni. Királytelek birtokosai felváltva voltak a Báthoriak, a Csákyak, a Lónyaiak és a Rákócziak, majd őket jó néhány évvel később a Dessewffyek követték. Az 1850-es évektől a Dessewffy-birtokok nem kerültek árendába, ezért valamilyen formában meg kellett osztani a gazdálkodást. Az akkori szokásoknak megfelelően Dessewffy Kálmán 1867. mindszenthó harmincadik napján királyi jóváhagyással két elsőszülöttségi hitbizományi uradalmat alapított. A hitbizományi birtokon is a legfontosabb tevékenység közé tartozott az állattenyésztés. Az uradalom és a hitbizományi birtokon dolgozók körülményei között alig található eltérés. Mint egy csodálatos gépezet, úgy működött az egész rendszer. A tudást, a több éven át szerzett tapasztalatot megbecsülve igyekeztek mindent átültetni a gyakorlatba. Bár az uradalomban minden munka fontos volt, mégis mindig a legtöbb figyelmet az aratás és a cséplés kapta. Az egész évi kenyér megszerzése rendkívüli jelentőséggel bírt a cselédeknek, napszámosoknak és intézőknek egyaránt. Az osztrákok és a magyarok között 1867-ben megkötött kiegyezés eredményeként a magyar állami élet visszanyerte önnállóságát. Ez lehetővé tette, hogy a közoktatás a polgári állam érdekeinek megfelelően szerveződjön. A település iskolatörténetének első feljegyezhető adatai az 1826-os évre tehetők, mely szerint Dessewffy Ágoston megígérte az egri érseknek, hogy templomot és iskolát építtet az uradalom központjában. Királytelken. Az első iskolaházban ötvenhét fiú és negyvenöt kisleány kezdte meg tanulmányait. Az oldalt írta: Sikli Tímea A felvételeket Harascsák Annamária készítette
