Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-05 / 284. szám
1996. december 5., csütörtök Magyar TáviratNroda Kitelepítés a ciklon miatt Több mint 50 ezer embert telepítettek ki eddig a hatóságok India déli partvidékéről egy közelgő hatalmas ciklon miatt. A ciklonban a széllökések ereje eléri az óránként 200 kilométeres sebességet. Ándhra Prades szövetségi államban a múlt héten csaknem ezer ember halálát okozta a szélvihar. A vihar, amelynek ereje a múlt havinál is nagyobb, várhatóan szerdán délután éri el India déli partvidékét. Földrengés Albániában Erősnek számító, a Richter-skálán 4,8-as földrengés volt kedd este Albániában. A földmozgásról az athéni geodinami- kai intézet adott hírt, annyit hozzátéve, hogy az epicentrum a dél-albániai Saranda közelében volt, de a rengést érezték Görögország északnyugati részében is. Sérülésekről, károkról nincs hír. Elindult a Mars-űrszonda Kétnapos késéssel, helyi idő szerint szerda hajnalban a floridai Cape Canaveral űrközpont telepéről útnak indult a Pathfinder elnevezésű amerikai űrszonda, hogy a fedélzetén szállított robotjármű segítségével tanulmányozza a Mars felszínét. Az eredetileg hétfőre beütemezett startot először a rossz időjárás miatt kellett elhalasztani, majd a hajtóműveket ellenőrző egyik számítógép mondta fel a szolgálatot 33 másodperccel a keddi indítás előtt. A hibát később sikerült kiküszöbölni. A Delta—2 típusú hordozórakéták hozzávetőleg ötszázmillió kilométer megtétele után, júliusban fogják a vörös bolygó közelébe juttatni a berendezést. Gyermekcsempészet A gyermekek kizsákmányolásának legtűrhetetlenebb formáiról közelmúltban készített jelentésében a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) azt állapította meg, hogy a gyermekprostitúció terén legalább öt nagy nemzetközi gyermekcsempész hálózat működik — írta szerdai számában a L'Unitá. A gyermekcsempészet fő célállomása Európa és a Közel-Kelet, ahová Latin-Amerikából, Dél- és Délkelet- Ázsiából viszik a pedofileknek szánt gyerekeket. „Gyermekexportra” specializálódott piac működik Észak-Afri- kában, regionális hálózatok épültek ki az arab világban és Európában. „Európa keleti feléből, Fehéroroszországból, Oroszországból és Ukrajnából Magyarországra, Lengyelországba és a Balkán államaiba, illetve a nyugat-európai fővárosokba viszik a gyerekeket, hogy ott prostitúcióra kényszerítsék őket” — írta az olasz lap. Szlovák népszavazás Meciar alibit keres Vladimír Meciar szlovák kormányfő azért kíván mindenáron népszavazást tartani Szlovákia NATO-tag- ságáról, mert olyan alibire van szüksége, amellyel meg tudná indokolni saját külpolitikájának csődjét és sikertelenségét — állítja a Denni Telegraf című cseh kormánypárti napilap szerdai kiadása. MTI A lap szerint már az is abszurd, hogy Szlovákiában olyasvalamiről akarnak népszavazást tartani, amit Pozsonynak még senki sem ajánlott fel: a NATO-tagság- ról. Tekintettel arra, hogy a népszavazást Meciar már bejelentette, a kérdés eldöntött- nek tekinthető. Meciar indítékait ebben az esetben természetesen nem nehéz megtalálni: Szlovákia integrációs esélyei újabb kormányzásának két éve alatt olyan mélyre süllyedtek, hogy az első körben ma már a nullával egyenlők. Az illetékes nyugati politikusok által megnevezett három legesélyesebb ország — Csehország, Magyarország és Lengyelország — mellől Szlovákia teljesen egyértelműen kiesett. Jelenleg nagyobbak az esélyei Szlovéniának, sőt, még Romániának is, mint Szlovákiának. Mindezt már a pozsonyi Világkrónika Magyar—román alapszerződés Lisszaboni mérleg Az alapszerződés jövő heti magyarországi ratifikálásáról szóló Horn-bejelentést emelte ki hazatérésekor Emil Constantinescu román államfő az MTI, illetve a román rádió tudósítóinak kérdésére annak a megbeszélésnek legfontosabb elemeként, amelyet Lisszabonban folytatott kedden Horn Gyula magyar miniszterelnökkel. MTI A bukaresti rádióban Emil Constantinescu, aki kedden késő este érkezett haza az EBESZ- csúcsértekezletről, részletesebben is szólt a román—magyar kapcsolatok távlatairól. A rámán államfő „korrekt eljárásnak” nevezte a magyarországi parlamenti vita elhalasztását a romániai választások utáni időpontra, hogy az, mint azt Horn Gyula kifejtette lisszaboni megbeszélésükön, „semmiféle módon ne befolyásolja a választási kampányt, és bevárják az eredményt, egy stabil helyzet kialakulását”. Elégedetten vette tudomásul a miniszterelnök tájékoztatását, miszerint „jelenleg nemcsak a többség pártjai, hanem a magyarországi közvélemény nagy része is támogatja ennek a szerződésnek a ratifikálását”. A szerződésnek, fejtette ki a román államfő, „fontos szerepe lesz mind a kétoldali kapcsolatokban, mind a két ország nemzetközi helyzetében, közös európai és euroatlanti betagolódá- si törekvésében”. Emil Constantinescu értékelése szerint „az alapszerződés megkötésének és az interetnikai konfliktusok megoldásának visszhangja rendkívül nagy volt nemzetközi téren, és a lehető legjobbkor jött, pont akkor, amikor a döntések vannak napirenden”. A román államfő elmondta: a megbeszélésen aláhúzták, hogy az alapszerződés „csak az alapozást jelenti, amelyre széleskörű együttműködési kapcsolatot kell építeni, elsősorban gazdasági téren, az infrastruktúra területén, a kis- és középvállalatok, a bankok területén, pénzügyileg, mivel ezeken a területeken múlik a románok és magyarok jobb, biztosabb életre irányuló közös törekvésének, a megfelelő gazdasági-szociális normáknak a megvalósítása”. A román elnök hangsúlyozta: „Gazdaságaink kiegészítik egymást, útjaink átvezetnek egymás területére, de amíg olyan autópályák épülnek, amelyek véget érnek Románia határainál, a pénzügyi erőfeszítések gyakorlatilag feleslegesek”. „Van tehát egy együttműködési terület, és most a lényeges problémákra kell összpontosítanunk, megszabadulva végre attól az irányzattól, hogy politikai tőkét csináljunk bármiféle kisebb kisiklásból.” Constantinescu elmondta, hogy éppen ezért megállapodott partnerével abban, hogy „a különböző szinteken közvetlen érintkezésre is sor kerülhessen Bukarest és Budapest között, hogy amennyiben felmerül valamilyen helyzet, a feszültséget már annak kibontakozásakor kiiktassák”. Ezt kölcsönösen azzal indokolták, hogy a bonyolult viszonyok közepette ilyen pillanatnyi helyzeteket sem lehet elesve kizárni két ország között, „de nem ezek határozzák meg a politika fővonalát”. A román államfő különben „a találkozók világrekordere” volt a bukaresti sajtóbeszámolók szerint a lisszaboni értekezleten, és ezeket a megbeszéléseket partnerei kérték. Leonyid Kucsma ukrán államfővel lezajlott találkozójával kapcsolatban a szerdai román lapok beszámolnak arról, hogy a „Magyarországgal kötött szerződés mintájára” megkötendő ukrán—román alapszerződésről államtitkári szinten hamarosan felújítják a tárgyalásokat. Emil Constantinescu többek között az MTI tudósítójának adott válaszában is hangsúlyozta, hogy a szomszédokkal való jó kapcsolat mind az európai, mint a NATO- integráció fontos feltétele. Max van.der Stoellal, az EBESZ kisebbségi biztosával folytatott eszmecseréjéről szólva Constantinescu elmondta: a biztos elismerően értékelte, hogy az RMDSZ bekerül a román kormányba. Al Gore amerikai alelnök arról tájékoztatta román partnerét, hogy az Egyesült Államok nagyra értékeli a romániai demokratikus folyamatot, és kész aktívan támogatni Romániát a NATO-integrá- cióra való felkészülésben. Emil Constantinescu megbeszéléseinek mérlegét megvonva hangsúlyozta, hogy „mindenfelől biztató jelzéseket kapott”. A román államfő arról is tájékoztatta partnereit, hogy az új kormány egy rövidebb távú, a téli hónapokra vonatkozó, és egy hosszabb távú gazdasági programot készít elő, és ezek megvalósításához számít a Nyugat támogatására. Francia biztonsági intézkedések Franciaország főbb településein rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezettek be a párizsi pokolgépes merénylet nyomán: a fővárosban már kedd este ötszázötven rohamrendőrrel és csendőrrel erősítették meg a pályaudvarok körzetében járőröző egységeket, s hasonló intézkedések történtek Lyonban, Bordeaux-ban és Strasbourgban is. Ezzel egy időben a francia hatóságok megszigorították a határok ellenőrzését. MTI Jean-Louis Debré belügyminiszter kedd éjszaka megbeszélésre hívta össze a rendőrség főbb vezetőit, valamint a hírszerzés és a kémelhárítás illetékeseit; a miniszter kabinetfőnöke pedig bejelentette, hogy Debré máris utasítást adott az úgynevezett Vigipirate terv azonnali életbeléptetésére. Ezt a tervet másfél évvel ezelőtt, az akkori iszlám terrorakciók nyomán egyszer már bevezették Francia- országban. A francia nyomozóknak sikerült azonosítaniuk azt a pokolgépet, amelyet kedd este a párizsi HÉV egyik vonaljában robbantottak fel ismeretlen tettesek: mint Jean-Louis Debré belügyminiszter közölte, a szerencsétlenség helyszínét egész éjszaka vizsgáló szakértők számos szögre, s emellett lőpornyomokra bukkantak. Bár azt egyelőre nem tudni, hogy volt-e valamilyen időzítő szerkezet, a gázpalackba rejtett szögek módszere egyértelműen a tavalyi merényleteket idézi: s akkor a legradikálisabb algériai iszlám terrorszervezet, a GIA állt az akciók hátterében. A legtöbb szakértő tehát most is az iszlám radikálisokat gyanúsítja, különösen, hogy Párizsban éppen a jövő hét elején kezdődik majd meg a GIA egyik ülegális hálózatának bűnpere. Francia források egyébként emlékeztetnek rá: bár a tavalyi terrorsorozat legtöbb résztvevőjét sikerült elfogni, az egyik legfőbb irányító, Ali Touchent (álnevén „Tarek”) mind a mai napig bújkál, s esetleg sikerülhetett egy új terrorcsoportot szerveznie francia területen. Időközben a hatóságok azonosították a merénylet két halálos áldozatának egyikét: egy francia férfiről van szó. A másik halott egy nő, de rajta olyan súlyos sérülési nyomok vannak, hogy az azonosítás egyelőre nem sikerült. Az MTI kérdésére a párizsi rendőrkapitányságon elmondták: nem tudnak róla, hogy a sebesültek között esetleg magyarok is lennének. A legújabb hírek egyébként hét nagyon súlyos és 21 súlyos sebesültről szólnak, s rajtuk kívül még körülbelül hatvan ember kapott kisebb sérüléseket, vagy került sokkos állapotba a merénylet miatt. Göncz Árpád levele MTI Göncz Árpád köztársasági elnök levélben mondott köszönetét az amerikai szenátus két távozó tagjának, Hank Brownnak és Paul Simonnak azért a támogatásért, amellyel törvényhozási tevékenységük során előmozdították Magyarország beilleszkedését a nyugati intézményrendszerbe. Az elnök hangsúlyozta, hogy azok a kezdeményezések, amelyeket a két szenátor az utóbbi években tett, összhangban vannak Magyarország euroatlanti célkitűzéseivel, illetve az európai biztonság és stabilitás megteremtéséhez való hozzájárulásával. — Szilárd az elhatározásunk, hogy a kölcsönös előnyök, az „adni és kapni” elv alapján ismét csatlakozhassunk a Nyugathoz. Hisszük, hogy a parlamenti demokrácia és a szabad piacgazdaság elvein működő, újra egyesült Európára békés és fejlődő időszak köszönt. Egy ilyen Európában a kibővült NATO-nak kétségkívül fontos és mással nem helyettesíthető szerepet kell játszania — írta Göncz Árpád. A leveleket a washingtoni nagykövetségen keresztül kedden juttatták el a szenátoroknak. ÚJ KELET EBESZ-CSÚCS Orosz lapok MTI „Lisszabonban Moszkvát elszigetelték”! A NATO ellen, a végsőkig” — ilyen címek alatt kommentálták szerdán az orosz lapok az EBESZ- csúcstalálkozó eredményét. Az Izvesztyija szerint az európai biztonsági kérdésekben az EBESZ felsőbb- ségét hirdető orosz elképzelés frontális ellenállásba ütközött. A hidegháborúban magát győztesnek valló nyugati országok a iisz- szaboni csúcstalálkozón keményen és egyöntetűen elutasították Moszkva álláspontját, amely szerint a NATO bővítése a földrész új megosztottságához vezet. A jelek szerint a Nyugat meggyőződött arról, hogy Moszkva kénytelen elismerni: „nem képes lefékezni a bővítés „Orient expresz- szét”, és nem hagynak az orosz vezetésnek mozgásteret. Ez lehet a magyarázata, hogy hallgatás fogadta Moszkva puhatolózó indítványát a NATO politikai szerveiben való orosz tagságra vonatkozóan. Egészében a lap úgy értékelte, hogy a csúcstalálkozó a nézeteltéréseket rögzítette. A NATO tervezett bővítése ugyan nem körvonalazódott még, de az máris két, nem egyenlő félre osztotta Európát, büszke magányra kárhoztatva Oroszországot egyetlen szövetségesével, Fehéroroszországgal. Hivatalos értékelés Moszkva szerdán igyekezett kedvező színben feltüntetni Oroszország szereplését az EBESZ lisszaboni csúcsértekezletén. A külügyminisztérium nyilatkozata szerint egészében kedvező a mérleg Oroszország számára és „mind nagyobb támogatásra talál az új európai biztonsági modellre vonatkozó orosz elképzelés”. Az eredmények között könyvelte el Moszkva a XXI. század Európájának átfogó biztonsági modelljéről szóló nyilatkozatot, és azt, hogy kinyilvánították: mások biztonságának rovására megengedhetetlen a saját biztonság erősítése. Ugyancsak kedvezően értékelte Moszkva az EBESZ erősítésére vonatkozó szándékot, továbbá azt, hogy kidolgozzák a jelentőségében a helsinki záróokmányhoz fogható Európai Biztonsági Chartát. Ugyancsak kiemelte a külügyi nyilatkozat a hagyományos fegyverzet- csökkentési megállapodás megújítását és az ezt célzó bécsi tárgyalások felújítását, ami „lehetővé teszi Oroszország biztonságának garantálását a NATO katonai lehetőségeinek további korlátozásával”. A külügyminisztérium mindamellett elismerte, hogy az összeurópai biztonsági modellre vonatkozó orosz elképzelések megvalósulása jelentős nehézségekbe ütközik. politikának is be kell ismernie, s a tények hivatalos tagadásával már a koalíciós politikusok is felhagytak. Meciar legutóbbi nyilatkozataiban maga is elismerte a reális helyzetet. A népszavazás kezdeményezésével Meciar ezért nyilvánvalóan utólagos alibit kíván teremteni magának. A kormányfő sikerét ugyanis nemcsak a negatív eredmény, de már az az ötven százalékon aluli részvétel is biztosítaná. Ez utóbbi esetben is nyugodtan elmondhatná, hogy a lakosság számára Szlovákia NATO-tagsága nem lényeges kérdés. Az egész játék nagyon veszélyes, mert hosszú időre negatív módon befolyásolhatja Szlovákia integrációs esélyeit. Meciar tehát saját külpolitikai csődjét így áthárítaná a választópolgárokra. A demagóg kampány következtében sajnos igen kevés az esélye annak, hogy ezt a szlovák választópolgárok felismernék— véli a prágai Denni Telegraf.
