Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-31 / 304. szám

UJ KELET Megyei krónika 1996, december 31., kedd 3 Gurulós órarend? „A kisgyermekes városlakókat az érdekli, hogy miért csak a 2. Számú Gyakorló Általános Iskolában van úgynevezett félnapos, délelőtti oktatás. A szülők vé­leménye szerint a gyermekeknek nagyon fárasztó az egész napos igénybevétel, és esetleg különórákra, más hasznos elfoglaltságra nem vihetik őket. Nem lehetne-e kötelezni az iskolákat csak délelőtti okta­tásra, vagy legalább egy ilyen osztály indítására min­den iskolában?” — hangzott el a közelmúltban a nyír­egyházi polgármesteri hivatal ingyen hívható, zöld­telefonján egy közérdekű bejelentés. Tudósítónktól __________ —E lőször azt érdemes tisz­tázni, mi a különbség a két forma között — kezdte mon­dandóját Kovács Zoltán, a polgármesteri hivatal oktatá­si, kulturális és sportirodájá­nak oktatási referense. — A napközis rendszer jellemző a külterületeken működő isko­láinkban, illetve — a tanár­képző főiskolán keresztül a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz tartozó — a két „gyakorlóban”, valamint a református egyháznak visszaadott Jókai Mór Általá­nos Iskolában. Az iskolaott­honos, más néven egész na­pos oktatás-nevelést alkal­mazzák az iskolák többségé­ben. Ennek során — a kiseb­bek életkori sajátossságaihoz igazodva — nem válik el nap­szakok szerint az új anyag el­sajátítása a házi feladatok megírásától, valamint a pihe­néstől. A különböző tantárgy- csoportokat megismertető két pedagógus nemcsak tanít, ha­nem vezeti is a gyerekek fel­készülését az órákra, és na­ponta szervezi-irányítja a sza­badidős tevékenységet. Miután a gyerekek ily mó­don 8-—10 órát töltenek az is­kolában, az osztályoknak megfelelő méretű termekre és egészséges környezetre van szükségük, ahol megélhetik az otthonosság érzését is, ahonnan nem hiányozhat a mesesarok, a pihenőhely sem. Szerintem az iskolaottho­nos formának egyaránt felfe­dezhetők az előnyei és a hát­rányai — folytatta Kovács Zoltán. — Előnye, hogy ugyanaz a nevelő többféle helyzetben is találkozhat a ta­nítványával, többféle módon gyakorolhat rá hatást, ettől javulhat kettejük kapcsolata. A tanár — a lehető leggyak­rabban — maga mérheti le munkája hatékonyságát, így nagyobb az esély a tanítási-ta­nulási folyamat egységesebbé válására. Nem szabad azon­ban említés nélkül hagyni a hátrányokat sem: a kellőnek vélt eredményesség érdeké­ben a pedagógus esetleg meg­nyújthatja a tanítást, a szétap­rózódott szabadidő miatt pe­dig nőhet a gyerekek hajlama a neurózisra (testi-lelki zavarokra).Ami az önkor­mányzatot mint fenntartót il­leti — fejtegette az oktatási referens —, véleményem sze­rint nem adminisztratív úton kell elrendelni, hogy az isko­lákban legyen az 1—3. évfo­lyamok mindegyikén leg­alább 1 nem iskolaotthonos osztály. Indirekt módon azon­ban lehet befolyásolni az igaz­gatókat, hogy vegyék figye­lembe a napközit kérő szülők igényeit. Az iskolaszékekben a szülők is képviseltetik ma­gukat a fenntartó és a nevelő- testület mellett, így ez a fórum igazán kellemes az érdekek összehangolására. Ezután egy gyakorló taní­tónő véleményét kértük. Cseh Andrásáé a Hunyadi Mátyás Általános Iskolából azt mond­ta: — A telefonálóhoz hason­lóan én is megterhelőnek íté­lem a kicsik számára az isko­laotthonos formát. Ezért kol­léganőmmel együtt megrefor­mált módon dolgozunk, úgy­nevezett gurulós órarend sze­rint. Délig négy órát tartunk, ezek közül az egyik többnyi­re készségtárgyat foglal ma­gába. Déltől fél 3-ig szabad­idős foglalkozás következik, vagyis a kisdiákok ugyanab­ban az időben pihenhetnek, mint korábban az óvodában. Fél 3-tól 4-ig önálló felkészü­lés, készségtárgy gyakorlása, vagy fél órában egy elméleti tárgy váltakozhat a progra­munkban. Az évfolyamunkon 5 osztályból 2-ben használjuk a gurulós órarendet, és szerin­tem jól látható, milyen más a gyerekeknek például negyed 2-kor pihenőt tartani vagy el­kezdeni két magyarórát. Szabó László, a Zelk Zoltán Általános Iskola igazgatója úgy tartja: az iskolaotthonos fonna felel meg leginkább á kisebbek életkori sajátossága­inak, mert ha a nevelő 30 perc letelte után fáradni látja a di­ákjait, akkor kiviheti őket az udvarra, nem kell még 15 per­cig kínlódniuk. Szabó László úgy saccolja: körülbelül kétévente jelenik meg nála a zöldtelefonon je­lentkező szülővel azonosan gondolkodó édesapa-édes­anya. Ilyenkor azt szokta mondani válaszul, hogy egy elsősnek-másodikosnak a tu­dás alapjait kell előbb elsajá­títani, nem pedig különórák­ra járni. A harmadik évfo­lyamtól kezdve azonban már nem alkalmazzák az egykori „tizenkilencesben” az egész napos oktatást. Egyébként 22- es létszámmal is indítottak napközis csoportot. Czvikk Éva pszichológus a nyíregyházi nevelési tanács­adóból így vélekedik: — Sem pszichológusként, sem anyaként nem támoga­tom az egész napos oktatási formát. Az érveim közül az első az: a vizsgálatok szerint az éberségi szintünk (általá­ban) délelőtt a legmagasabb, ezt az időszakot kellene az alsóbb osztályokban is ki­használni. Másodszor: még ha éppen szabadidős foglalkozá­sokon vesz is részt a gyerek, akkor is szabályok kötik meg, hiszen iskolában van, igazá­ból nem tud pihenni. Végül pedig, a nevelési tanácsadó szempontjából sem szeren­csés, hogy az egész napos oktatás miatt a szülő csak fél 5, öt óra körül tudná elhozni kisiskolás csemetéjét például logopédiára vagy pszicholó­giai terápiára. A családi prog­ramok megvalósulására ugyanez vonatkozik. Igyekez­tünk meghallgatni minden fe­let. Az iskolaválasztás felelős­sége továbbra is a szülő vál­lát nyomja. Az iskolaigazga­tóké pedig az a teher, hogy megfelelően tájékozódjanak a különféle igényekről, érde­kekről, és a szülők folyama­tos tájékoztatása során szak­mai érveiket meggyőzően tudják képviselni. Évzáró beszélgetés mindennapi szellemi eleségünkről Többért, többre, többre, többre Tapolcai Zoltán interjúja — Az új csekkekkel és rajta az emelt díjjal már nagyon so­kan találkoztunk. Sejtheti, mi­lyen érzésekkel tettük a többi közé! r — Én azzal nyugtatom ma­gam, hogy az emelt díjért nem a korábbi szolgáltatás fenntar­tását ígérjük, hanem jóval töb­bet! Az új csomagkiosztás, az új programok már sokkal kö­zelebb állnak a tévénézők vá­gyaihoz, igényeihez. De nem akarom az áremelést elbújtatni a nagyobb kínálat mögé. Nem azért emelünk, hogy többet ad­hassunk. Azért próbálunk töb­bet adni, mert más okokból emelnünk kell. A legnagyobb fejtörést saját honatyáink adták a kábeltelevíziós társaságok­nak. Megalkották a médiatör­vényt. Eddig csak technikai kérdés volt, hogy melyik prog­ramot tesszük be a csomagok­ba. Most minden műsorkészí­tővel szerződést kell kötni, és fizetni, fizetni, fizetni kell. —A külföldi adóknál, mond­juk az Music TV-nél már koráb­ban is szó volt erről! — Jó a példa, bár nem szíve­sen kezdem a rossz hírekkel ezt a beszélgetést. A Music TV ak­kora díjat állapított meg, és a hosszas alkudozások után is olyan magasan tartja, hogy nem fog vele szerződést kötni a Kábelkom Kft. De! Lehet, hogy a legrégebb óta működő zenei csatornáról van szó, de már nem a legnépszerűbbről! Ami­kor még élt a TOP TV, szinte egyeduralkodó volt. Azóta a két új magyar csatorna, az MSat és a TV3 klipműsorai vonzzák in­kább az erre fogékony korosz­tályt. S itt jövünk mi! Egy né­met és egy francia zenei csator­nát teszünk be a harmadik programcsomagunkba, de saját műsorral is jelentkezünk. A Time Warner a világ egyik leg­nagyobb zenei kiadója, így tar­talomban az egyik legfrissebb lehet saját zenei csatorna. A műsor Magyarországon készül, és feltűnnek majd benne a TOP TV-ben megkedvelt arcok is. — Ennyit a jó hírekről! De hallottam én valamit rebesget­ni a német sportadó, a DSF megszűnéséről is! — A hír igaz, kábelen nem lesz látható, nem voltak hajlan­Nagyon sok ember szilveszter napján érzi igazán, mennyire vált családtaggá a televízió, sokaknak talán az egyetlen társ, akit hallgatni lehet. Európa egyik leg­szerencsésebb országában, Magyarországon, ahol a kábeltelevízó hálózata majdnem minden városban la­kóhoz elér, szinte ugyanolyan szolgáltatásnak tekint­jük, mintha a vízről, az elektromos áramról, avagy a sze­métszállításról lenne szó. Ezért fontos, hogy ha az ár­emelések sorában ott van a kábeltévéé is, a szolgálta­tásban legalább olyan mértékű javulást tapasztaljunk, mint amennyivel vékonyabb a pénztárcánk. Mandula Tamást, a nyíregyházi Kábelkom Kft. ügyvezető igaz­gatóját az új év terveiről, változtatásairól kérdeztem. dóak semmiféle szerződést köt­ni. — De legalább a Eurosport marad? — Természetesen, és ahogy ígértük, egyes közvetítéseknél magyar kommmentárt hallgat­hatunk. Annak ellenére, hogy a Eurosportért fizetjük a leg­több jogdíjat, meghagytuk a régi helyén, az olcsóbb prog­ramcsomagban. — De az összes új magyar adót a legdrágábbá tették! —Ha hiszi, ha nem, hogy mit hova teszünk, részben már nem tőlünk függ. Nézzük csak! A Magyar TV első és második programja csak a legolcsóbb csomagban lehet. Mellette kell helyet kapnia a médiatör­vény kö­vetkezté­ben a váro­si televízió­nak és a Duna TV- nak. Ide tech- r nikai É okok miatt — többet nem te­hetünk. A második csomagban a megszokottakon kívül egy lengyel adón túl a CNN műso­rát szeretnénk adni, míg a ká­belújságunkhoz társulhatna a közkedvelt PB rádió televíziós műsora. A harmadik csomag tartalmát nem akarom felsorol­ni, de aki teljes szolgáltatásunk­ra kíváncsi, annak összesen 32 csatornahelyet kell szabadon hagynia! —Nem látom a Discoveryt az ajánlatok között! — A Spektrum Televízió mellett minimális lett a nézett­sége. S Mivel a Spektrum is megnöveli a műsoridejét, a Discovery helyére más típusú csatornát teszünk! —Lesz itt ka­varodás janu­árban! —- No azért akkora nem! Amelyik program ma­rad, az ma­rad a he­lyén is! A megszű­nők he- 1 y e t t n a j d mást hk ta­Iáinak a megszokott csatorná­kon, a többit, a legújabbakat pe­dig meg kell keresni! S ha már a technikai korlátoknál tartunk, csak az UHF csatorna felé ter­jeszkedhetünk, így csak a 3. csomagot bővíthetjük! —Nem lepődnék meg, ha az előfizetők számarányaiban is látszana majd ez a bővülés! — Már most észrevehető, hogy a harmadik csomag a leg­népszerűbb, és természetesen a magyar adások miatt. Ha terve­ink teljes egészében valósággá válnak, 11 magyar csatornát láthatnak előfizetőink. Ebben benne van az HBO is, amely egész napossá válik. — Itt a TV-csömör! — Nem szabad „lenézni” azokat, akiknek a televízió je­lenti az egyetlen szórakozást. S higgye el, a néhány száz forin­tos emelés ellenére is megtart­juk majd előfizetőinket! Húsz­ezer családból minden harma­dik áldoz a házimozira! S ha majd a kazettás bevetítést a műholdas adás felváltja, már a minőséget is büszkén vállalhat­juk. — És a sok ismétlést! —Nézze! Én nem műsorszer­kesztő vagyok, csak továbbítom a kész programokat a megren­delőimhez. Feladatom az, hogy ezt a lehető legjobb minőségben megtegyem. A hálózat olyan minőségű, amelyen az ország­ban először indulthatott Inter­net-kapcsolat, amelyik vagyon­védelemre vagy akár vízóra-le­olvasásra is alkalmas. Ha kiik­tatjuk a megannyi hálózatbon­tást, ahol megcsapolják szolgál­tatásunkat, akkor valóban garan­tálni tudjuk a hibátlan jelátvitelt. Az HBO műsoráról pedig annyit, hogy decemberben szol­gált annyi szenzációval—csak az Életem hangjait, a Brönxi mesét, a Medican Mant vagy Vanessa Mai lélegzetelállító koncertjét említve—, hogy bo­csánatos bűnnek tartható a logi­kusan kiépített ismétlési rend. — Hova tovább? — A Kertvárosba és Borbá­nyára. Szeretnénk megyezni a már működő kishálózatok tu­lajdonosaival, és egy egységes városi rendszert kialakítani. —Legalább nekem árulja el az HBO szilveszteri meglepe­tésfilmjének címét! — Titok... „...létezésünket Istennek köszönhetjük...” Nem sok olyan szervezet lehet az országban, mint a „Nyugdíjasok Közössége” Karitatív Egyesület, amely­nek központja Nyíregyházán, a Széchenyi utca 20. szám alatt található. Makara Istvántól, az egyesület elnökétől eddigi működésükről, illetve főbb céljaikról kértünk összefoglalót. Baraksó Erzsébet (Új Kelet) __ —H at éve, 16 taggal alakult meg az egyesület, ma a bejegy­zett tagok száma 895. Az alap­szabály szerint egyesületünk nyitott, pártoktól, felekezetek­től független. Céljaink közé tar­tozik az idős emberek érdek- képviselete, a rászoruló nyug­díjasok megsegítése, illetve az, hogy kulturált körülmények között egy jó közösséget tud­junk teremteni és működtetni. Minden évet Isten nevével kez­dünk, és azzal is fejezzük be, mert hisszük, hogy létezésün­ket Istennek köszönhetjük. Népfőiskolánkon heti rend­szerességgel neves vendégek voltak előadóink — télen-nyá- ron egyaránt —, többek között az egészségmegóvás céljából orvosok, természetgyógyá­szok, továbbá a történelmi egy­házak lelkészei, papok, rabbik, országgyűlési és önkormányza­ti képviselők. Egy-egy ilyen előadáson általában száz-százöt­ven érdeklődő jelenik meg, min­den kedden telt ház van a klub­ban. Itt alkalom adódik könyv­kölcsönzésre, tévénézésre, olva­sásra, kézimunkázásra, vagy akár kisebb ruhajavításra is —- ehhez egy szabó-varró asszony ad se­gítséget. Hetente lehetőség van itt a térítésmentes vérnyomásmé­résre. A kezdetektől a mai napig szervezünk ruhasegély-akciókat, a különböző ruhaneműk átvételét igazoló aláírások száma megha­ladja a tízezret. Rendezvényeinken megemlé­kezünk a jeles magyar történel­mi napokról, az anyák napjáról, karácsonykor közösen várjuk a betlehemi láng érkezését. Éven­te 4-5 alkalommal veszünk részt térítésmentes kiránduláson, jár­tunk már az Országházban, a máriapócsi búcsún, a mándoki éjféli misén. Örömmel szólhatok kapcsola­taink alakulásáról az önkormány­zattal, melynek eredményeként sikeresen működik a szociális boltunk. Itt kedvezően tudnak vásárolni az egyesület tagjai, sőt, a kirándulások költségtérítésében a forgalom bizonyos részét is a nyugdíjasok kapják vissza. A megyei nyugdíjbiztosító igazga­tósággal kötött megállapodás ér­telmében több mint ötven rászo­rulónak kértünk rendkívüli nyug­díjemelést, eddig negyvenhatan kaptak 400—2000 forint között emelést vagy segélyt. Több kül­földi szervezettel állunk kapcso­latban, vannak olyanok is, me­lyek hazánkból csak a mi egye­sületünket hívták meg nemzetkö­zi konferenciájukra —- Bécset, Londont, Varsót, Washingtont említeném. Sajnos, problémát jelent az, hogy idegen nyelvet nem beszélünk, a kapott anya­gok, levelek lefordíttatása pe­dig drága. Külön szólnom kell anyagi forrásainkról. Bérleti díjmen­tességet kaptunk az önkor­mányzattól, ami eleve megta­karítás. Évente 150—200 ezer forintot juttat számunkra az Országgyűlés. Közérdekű kö­telezettség teljesítése miatt az APEH-től adóalap-csökkentés­re kaptunk engedélyt. Pályáza­tokon veszünk részt, az évi 10- 15-ből egy-kettő sikeres. A közeli jövő egyik legfontosabb feladatát a szociális bolttal kap­csolatban szeretném megvaló­sítani. Mivel kereskedelmi, fu­varozási, vállalkozói tevékeny­ségre van jogosítványunk, azt tervezem, hogy 1997-ben egy hálózatot kell itt kiépíteni, és minél jobban kifeszíteni azt a bizonyos szocális hálót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom