Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-23 / 299. szám
UJ KELET Falujáró 1996. december 23., hétfő A község történetéről Molnár Sándor, az iskola igazgatóhelyettese tud a legbiztosabb és leghitelesebb adatokkal szolgálni. — Nem itt születtem, hanem Túristvándiban — mondja magáról. — Aztán a sors ide vezérelt. Történelem szakos vagyok, a szakmám, a hivatásom mindig is érdekelt, ezért is kezdtem kutatni lakóhelyem múltja iránt. A tananyag egy részének a helytörténetet is fel kell ölelnie, így természetesen van mit mesélnem kis tanítványaimnak szülőföldjük, Nyírgyulaj történetéről. Jobban érdekli őket, mint a világtörténelem, hiszen nem csak helyileg, hanem érzelmileg is kötődnek ehhez a vidékhez. Tavasszal kimegyünk a zöld mezőre, és ott mesélem el, hogy valamikor ezen a földön kuruc tábortüzek égtek... Diákjaim szinte látják a szemük előtt, s jobban megjegyzik ezeket a dolgokat, mint bármi mást. Az 1200-as évekből fennmaradt adatok alapján Ab- ránynak hívták a falut, amely ezen a vidéken állt. Később a település leégett, 1332-ben Gyulaj néven éledt újjá, papjáról, Gyuláról nevezték el. A Báthoryak, Rákócziak, Tö- khölyek birtoka volt a régmúlt századokban. A Rákóczi-kor- ból emlékek is fennmaradtak. II. Rákóczi Ferenc Gyulajban szállt meg 1703. július 24-éről 25-ére virradóra. Nem tudta, hogy a nyírbátoriak továbbengedik vagy nem. Ekkor írta a híres Gyulaji pátenst Szabolcs vármegye és Nyírbátor lakóihoz, s felkérte őket arra, hogy csatlakozzanak a szabadság- harchoz. Gyulaj és Nyírbátor határában egy tölgyfa tövében várta Rákóczi Ferenc a választ. A fát nemrégiben vágták ki. Mária Terézia idejében szlovákokat, románokat telepítettek be az elnéptelenedett faluba, amely sokszor cserélt gazdát. A családnevek még őrzik az idegen hangzást, például: Balku, Vajdics, Mirolovics, Az 1848-as szabadságharcról nincsenek helyi emlékeink. Az első magyar fülészeti szakkönyv írója itt született községünkben, 1785-ben. Dr. Cseresnyés Sándor emléktáblája a református parókia falán található. A falu részeinek elnevezése régi időket idéz. A Pálku- tatanya valamikor Pál kútja lehetett, a Hintófogó-tanya nevének is lehet jellegzetessége, amiről nem tudunk. A régi tanyák lakóit a Kerékhalom nevezetű településre költöztették, amelyet korábban Kerekhalomként ismertek. Az elmúlt héten a máriapócsi körzet gázvagyonára nem volt egyértelmű vevő az Italgas. A térség településeinek vezetői a telefon csörrenésére vártak, mikor kell Nyíregyházára utazniuk és újra tárgyalniuk. Gyulajban jártunkkor Molnár Antal polgármester is szinte tűkön ült, s a mindent eldöntő telefon csörrenésére várt. Az oldalt írta: Kozma Ibolya Fotó: Bozsó Katalin — Tipikusan dél-nyírségi település ez — mondta —, e vidék minden kínjával. A megyének is rossz a pozíciója, így a benne lévő községeknek is. Száznégy közhasznú munkásunk van. Kerestünk számukra munkát, így sikerült őket átmenteni, hogy az elkövetkező időkben is kapjanak támogatást. Az önkormányzat területeit rendbe rakták, a temetőket, a hivatalok és intézmények udvarait szintén. Megvan a veszélye annak, hogy nem hasznos feladatot kapnak, tevékenységet keresünk számukra, amiért pénzt kaphatnak. Az önkormányzatnak fel kell vállalni a munkanélküliek segítését. Egymillió-kétszázezer forint jövedelempótló támogatást osztunk ki havonta. Támogatjuk a gyermekétkeztetést, természetbeni juttatásban ötven család részesül. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek számára adjuk meg, amire szükségük lehet. Van néhány szülő, akinek nem való pénz a kezébe, ezért kapnak inkább élelmiszereket. Minden évben — ha nyakunkat törjük is — adunk beiskolázási segélyt. Az idén másfél millió forintot fordítottunk erre a célra. Az általános iskolás gyerekek ötezer, a közép- és főiskolások hétezer forintot kaptak és füzetcsomagot. Ezzel is igyekeztünk megkönnyíteni a hátrányos helyzetű szülők terheit. Temetési segélyt is rendszeresen adunk. A halál mindig Jó volna elbeszélgetni a betegekkel A vidéken lakóknak óriási tortúrát kell végigjárniuk, amíg a megyeszékhely egészségügyi intézményeiben kiderítik, milyen problémájuk van. Az utazások még nehezebbé és reménytelenebbé teszik helyzetüket. Nyírgyulaj vállalkozó háziorvosa azonban megpróbálja könnyebbé tenni betegei sorsát. Saját pénzéből vásárolt képalkotó diagnosztikai berendezést, vérmyomásmérő monitort, EKG-berendezést és minilabort is. Ezek segítségével megspórol néhány utat, amire a kivizsgálások miatt szükség lenne. A hasi diagnosztikai géppel nem marad rejtve az epe- vagy a vesekő, sőt, még a vakbélgyulladás sem. — Mindig is célom volt, hogy fejlesszem a rendelőt — mondja dr. Iván Ernő —, valójában egy háziorvosnak ezt fel kellene vállalni. Jó néhányszor előfordult, hogy kiderítettem, a páciensemnek epeköve van. Három nap múlva már túl volt a műtéten. — A társadalombiztosító finanszírozza ezeket a vizsgálatokat? — Nem, ennek ellenére elvégzem, hiszen a betegség kiderítése számomra mindennél fontosabb. Szeretném dokumentálni a betegek leleteit, ezt vagy a számítógép memóriájában lehetne rögzíteni, vagy sajátos nyomtatással lehetne megoldani. — Mintha kinőtték volna a rendelőt... — Szükségünk lenne egy olyan elkülönített váróra, ahol, a gyerekeket külön helyiségben fogadnánk, és egy öltözőre is, ahonnan bejöhetnének külön ajtón a férfiak és külön a nők. Egy helyiségben dolgozom az ápolónővel, amíg ő kötöz, addig nem tudok mit csinálni. Jó lenne egy olyan helyiség, ahol négyszemközt lehet beszélgetni a pácienssel. — A gyógykezelésre egyre kevesebb pénz jut. Hogyan lehet megelőzni a különböző betegségeket? — Szerintem az orvos agya a legjobb komputer. A fekvőbetegeknél gyakorta megnézem a falakon lógó fényképeket, közben természetesen beszélgetünk a családtagokkal. Kiderül, hogy a családoknak olyan betegségeik vannak, amelyek öröklődnek generációról generációra. Bizonyára befolyásolja ezt az azonos környezet és az étkezési szokások. Valójában végig lehet követni a különböző betegségek megjelenését. Ismerve a község lakóit, meg lehet akadályozni egy-egy testi probléma kialakulását. Erre már csak azért is szükség van, mert egyre nehezebben tudják az emberek kiváltani a gyógyszereiket. Kiszámoltam, hogy ebben az évben november végéig tizenhatmillió forint értékű gyógyszert fogyasztottak a községben, termelői áron számolva. Ebből tízmilliót a társadalombiztosító finanszírozott, a fennmaradó összeg felét pedig közgyógyellátási igazolványra kapták. Mint a szociális bizottság elnökének, rálátásom van a jövedelmekre és a gyógyszerekre költött pénzre is... váratlanul éri a hozzátartozókat. Az utóbbi időben a falu lakói közül hirtelen haltak meg néhányan. A család fájdalmán nem tudunk enyhíteni, de tízezer forint sokat segíthet a költségek mérséklésében. Az éves költségvetésünk harmadrésze szociális célokra megy el. A községben a munkanélküliségi ráta több mint tíz- százalékos. Négy évvel ezelőtt ötszáz nyírgyulaji ember vesztette el az állását. Ha lenne munkájuk, sokkal könnyebben élnének a családok és az önkormányzat is. Egyetlen munkahely létesítése másfél millió forintba kerül. Ezt az önkormányzat egyedül nem tudja felvállalni, a kormánnyal és beruházókkal valószínűleg egyszerűbb lenne. Addig viszont nem tehetünk mást, mint segélyekkel segítjük polgárainkat. „A címek a korral járnak” Talán nincs a világon Szabó Sándor parókus úrnál mosolygósabb ember. Jobban kedveli a görög katolikus lelkész vagy a parókus megszólítást az esperesnél. Azt vallja, hogy a címek a korral járnak, s az nem jó, ha az embert folyton az öregségére emlékeztetik. Sándor atyán viszont nem látszik a kor. Kedves szeme és közvetlensége elfeledteti, hogy hét gyermek édesapja és tíz unoka nagypapája. A karácsonyi ünnep közeledtével emlékeiről kérdeztük. — A legemlékezetesebbek akkor voltak a karácsonyok, amikor még itthon voltak a gyerekeink — mondja. — Szenteste már csak a telefonok csörögnek, így köszöntjük egymást. Az egyetlen lányom Nagykanizsán él, az öt gyermekével nehéz lenne hazautazni. Két fiam görög katolikus pap, ők azért nem tudnak jönni. Az egyik buszsofőr, ő dolgozik karácsonykor, a másik tanár, ő valószínűleg itthon lesz, a többi kettő pedig a családjával ünnepel. így aztán karácsony harmadik napján, délután vagyunk együtt. Mióta ketten vagyunk, a mi karácsonyunk egybefonódik a templomi karácsonnyal. Néhány éve öregotthont alapítottunk. Visszakaptuk az egyházi vagyont, és húsz férőhelyes otthont alakítottunk ki benne. Tíz malacot és három kecskét is tartunk, így tesszük könnyebbé az étkeztetést. — Nézze meg, itt van az étrendjük — nyújtja az étlapot Szabó Sándorné. Bizony jobbnál jobb falatokat készítenek az otthon lakóinak. — Lesz ajándék is — folytatja —, narancs meg más is! — Tíz-tizenöt kilót híznak az öregek, miután beköltöznek az otthonba — mondja Sándor atya. — Máshol meg tizenhat fokban ücsörögnek a szociális otthonok lakói, és paprikáskrumlit esznek. — Az igazgató — mutat a férjére az esperesné asszony — egy fillért sem vesz fel a munkájáért. — Ezt ne mondd, mama! — mondja Sándor atya —, az a fontos, hogy az öregeknek minden jó legyen! ÄSiBátorligeti Nyírpilis Ősláp T T to Piricse .. , Bátorliget Nem lesz helyi adó A jegyző asszony, Somogyi Jánosné biztatóan beszél a község sorsáról. — Ötven százalékon eladtuk a gázrészvényeket, aminek az árát három év alatt törleszti az olasz cég. Természetesen csak akkor — teszi hozzá óvatosan —, ha az Italgas aláírja a szerződést. A legfontosabb feladat egy tartalékkút fúrása, ugyanis a községnek egyetlen ivóvízkútja van. Ez körülbelül hatmillió forintot emészt majd fel, amit csakis a gázvagyonból tudunk kifizetni. Fordítanunk kell az utak javítására is, ezzel egyidejűleg meg kell oldanunk a belvízelvezetést is. Szeretnénk Máriapócs és Nyírgyulaj között egy összekötőutat építeni, amely lerövidítené a bejutást a megyeszékhelyre. Az út háromnegyed részét a községnek kellene vállalni, ezt állami támogatás nélkül természetesen nem tudjuk elkészíteni. Több helyre is beadtuk már a pályázatunkat különböző források megszerzésére. Reméljük, sikerül pénzt szereznünk. El sem bírom képzelni, mi lesz néhány év múlva, amikor az önkormányzatnak nem lesz eladható vagyona, amiből pénzt szerezzen. Adót a következő évtől sem vezetünk be, ugyanis a gyulaji polgárok így is nehéz sorban élnek. Nem lenne értelme újabb terheket kiróni rájuk. A gépjárműadó mértéke is a törvényben előírt minimumon marad. Tulajdonképpen csak a hivatalban és az intézményekben van munkalehetőség. A Gyulajtej Kft.-nek van harminc alkalmazottja, de a cég jövője is kétséges. Negyven- nyolc vállalkozó van a községben, főként kiskereskedők vagy mezőgazdasági vállalkozók. Nagyobb mértékű beruházásra nem mernek vállalkozni. Ébresztő után kopogtattunk be nyírgyulaji óvodába. A kisóvodások csöppet sem lepődtek meg a szokatlan fényképezgetésen. Kicsit álmosan figyelgették az idegeneket. Dolguk végeztével kezet mostak és igyekeztek asztalhoz ülni. Puha lekváros kenyér volt uzsonnára. Napközben díszeket készítettek és dalokat, verseket tanultak. A Betlehemi három királyok című verset már kívülről fújják, s a kicsik is tudják már, hogy a karácsony a legszebb ünnep. „Ha nyakunkat törjük is!” Kuruc tábortüzek égtek...
