Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-20 / 297. szám

2 1996. december 20., péntek Hazai krónika Az országházból s&W®, A Magyar Távirati Iroda alapján Nem volt forró tavasz Szájer József (Fidesz) a kabinet idei munkáját értékelve úgy vélekedett: a kormánynak nagyobb szerénységet ille­ne tanúsítania saját eredményeinek megítélésekor. Ebben az évben ugyanis tovább romlottak a lakosság életkörül­ményei, az infláció 4 százalékkal, a reálbércsökkenés pe­dig 2 százalékkal haladta meg a tervezettet. Horn Gyula válaszában leszögezte: 1996 egy hosszú válság záróéve volt, amely megalapozza az ország fejlődését jövőre. Az ország az idén lett az OECD tagja, és az ellenzék által ígért forró tavasz, nyár és ősz ellenére is — az időnkénti felmelege­déstől eltekintve — normális hőmérséklet volt hazánkban. Múltunk méltatlan ünneplése Csáti György (MDF) szerint a millecentenáriumi év a kor­mány csúfos kudarca volt. A kabinet az érdektelenségre hi­vatkozva szűkítette a rendezvénysorozatot, így elsikkadt a honfoglalás 1100. évfordulója. Magyar Bálint válaszában elmondta, hogy a kultusztárca 1996-ban 3,6 milliárd forin­tot költött a múzeumok rekonstrukciójára. Az országban rendezett kiállítások 550 millió forintot kaptak a miniszté­riumtól, és támogatáshoz jutott sok rendezvény is. A művelődési miniszter végül leszögezte: a kormány nem folytatja azt a korábbi gyakorlatot, hogy a hatalom kive- zényli a lakosságot az állami ünnepekre. Szükséges a hírügynökségi törvény Az előterjesztő Vastagh Pál igazságügyminiszter elmondta: a törvényjavaslat megszületése alkotmányos követelmény. Ki­fejtette: kidolgozásánál figyelembe vették a rádiózásr-rl és a te­levíziózásról szóló törvény tapasztalatait is. Hozzátette: az MT1- vel kapcsolatos törvényjavaslat az előbbinél egyszerűbb testü­leti működést irányoz elő. A miniszter úgy vélekedett, hogy a részvénytársasági forma megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, bár — közölte — kevés olyan ország van, ahol a hírügynöksé­gek működését törvény szabályozza. Módosítások az állattenyésztésben Az Országgyűlés az állattenyésztésről szóló, s az 1993. évi törvényt módosító törvényjavaslatot 300 igen szavazat­tal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodás mellett fogadta el. A törvény hatálya kiterjed a korábbi szabályozásban nem fel­sorolt állatok gazdasági haszonszerzés céljából történő te­nyésztésére. A törvény valamennyi természetes és jogi sze­mélyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gaz­dasági társaságra vonatkozik, amelyek állattenyésztéssel, tenyészállat és szaporítóanyag-előállítással, azok forgalma­zásával és felhasználásával foglalkoznak. Az szja egy százaléka Az Országgyűlés ezt követően a személyi jövedelemadó meg­határozott részének az adózók rendelkezése szerinti közcélú fel- használásáról szóló törvényjavaslat záróvitáját folytatta le. A személyi jövedelemadó 1 százalékának az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvényjavaslatot a fenti módosításokkal az Országgyűlés 223 igen szavazattal, 51 elle­nében, 12 tartózkodás mellett elfogadta. A kereszténydemok­rata képviselők nemmel voksoltak, mivel a törvény szövege „el­fogadhatatlan egyház-finanszírozási diktátum felé vezet”. Ró­zsa Edit (SZDSZ) tájékoztatása szerint képviselőcsoportja meg­szavazta a törvényjavaslatot, mert az a tény, hogy az állampol­gárok 4-4,5 milliárd forintról önmaguk rendelkezhetnek, min­denképpen támogatandó felfogás. Pokorni Zoltán elmondta: a Fidesz-frakció nem szavazta meg az 1 százalékos törvényt. A párt ugyan egyetért azzal, hogy az állampolgárok adójuk 1 száza­lékáról szabadon dönthessenek, de a Fidesz úgy véli: nem he­lyes a civil szektor, a közintézmények, valamint az egyházak támogatását egy rendszerben finanszírozni. Dobos Krisztina (MDF) frakciója nem-szavazatáról tájékoztatott. Mint indoklá­sában elmondta, a törvény meglehetősen zavaros és nem szol­gálja az eredeti célt. Úgy vélekedett: a kormány célja ezzel a rendelkezéssel az volt, hogy rejtett formában csökkentse az egy­ház támogatását. Bezárták a tokaji gyermekotthont Fogyatékosokat ápoló otthonokban végzett hivatalos vizsgálatot Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok or­szággyűlési biztosa. Annak eredményéről csütörtökön a fővárosban számolt be a sajtó képviselőinek. MTI Mint elmondta: hazánk­ban mintegy 90 intézmény­ben tizenegyezer fogyatékos emberről gondoskodnak. A vizsgálat három otthont és 427 gondozottat érintett. A je­lenlegi szabályozás alapján a fogyatékosokat ápoló intéz­ményekben a felnőttek és a gyermekek azonos intézetben vannak elhelyezve. A tokaji és a polgárdi intézményekben a vizsgálat megállapította a gyógypedagógiai munka hiá­nyát, illetve annak elégtelen volta miatt sok gondozott sa­ját szellemi szintje alatt telje­sít, vagy fokozatosan süllyed olyan állapotba, ahonnan már szakszerű és folyamatos mun­kával sem lehet visszahozni. Nem volt megfelelő az orvosi ellátás sem, Tokajban még gyógyszerek sem voltak, és az ápoltak megfelelő ruha hiján fáztak. Az otthonok zsúfoltak, piszkosak, elhanyagoltak. Ez­zel szemben a harmadik vizs­gált intézetben, Tordason — Gönczöl Katalin és munkatár­sai véleménye, szerint — a vezető és munkatársai a meg­felelő szakmai munkával gon­doshatnak a fogyatékosokról, és orvosi ellátásuk is megfelelő. Az intézet kapcsolódik a falu életéhez, amely munkát ad az otthonban ápoltaknak. A To­kajban működő egészségügyi gyermekotthonban a vizsgá­lat után járványügyi ellenőr­zést tartottak, amelynek ered­ményeként az intézményt át­menetileg bezárták. A gyere­keket egy volt általános iskola épületébe költöztették, ame­lyet az ombudsman felkere­sett és megállapította: ideig­lenes helynek elfogadható. Gönczöl Katalin a vizsgálatot befejezve a fogyatékos embe­rek és különösen a gyerekek helyzetének javításáért jog­szabályok megalkotására, és felülvizsgálatára ajánlásokat tett az érintett kormányzati szerveknek és a fenntartók­nak. Tokaj esetében a fegyel­mi vagy büntetőjogi felelős­ség, Polgárdiban a fegyelmi felelősség kivizsgálását kez­deményezte. Kormányülés MTI A kormány csütörtöki ülé­sén úgy döntött, hogy a leg­rászorultabb családokat to­vábbi támogatásban részesíti az energiaár-emelés többlet- kiadásai miatt—jelentette be Kiss Elemér kormányszóvivő a kabinet ülése utáni szokásos sajtótájékoztatóján. Elmond­ta: a kormánydöntés értelmé­ben további egymilliárd forint fordítható jövőre a költségve­tésből az energiaár-emelés kompenzációjára. Kiss Elem­ér azt is bejelentette, hogy ja­nuár 15-étől kezdődően ösz- szességében 12 százalékkal növekszik a gyógyszerek té­rítési díja. A kabinet módosította a sú­lyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési ked­vezményeiről szóló korábbi rendeletének néhány passzu­sát. A döntés lényege az, hogy közlekedési támogatásként személyenként évente 7 ezer­től 28 ezer forintig adható kedvezmény. A közlekedési kedvezmények rendszerébe tartozó gépjármű-szerzési tá­mogatás összege pedig 250 ezer forintról 300 ezer forint­ra emelkedik. Hol van már az ötven dol­láros valutakeret? A kormány döntése értelmében január 1- től mindenki korlátlan mér­tékben vásárolhat valutát kül­földi utazásaihoz. Rendeletet alkotott a kabi­net a készpénzfizetések esetén visszaigényelhető áfa mérté­kéről is. A vállalkozók egy- részét kényesen érinti majd, hogy jövő év júliusától az 1 millió forint fölötti készpénz- fizetések esetén az áfát nem igényelhetik vissza. Az Üllői úti gyilkosság részletei Egy telefonhívásra hagyta el otthonát az a vállalkozó, akit szerdán este meggyilkoltak lakása előtt. MTI A rendőrségen csütörtökön az MTI érdeklődésére nem cá­folták azokat a lapjelentéseket, amelyek szerint a 42 éves Domák Ferenc ismert alvilági figura volt, és feltétlenül is­merte a korábban ugyancsak megölt Prisztás Józsefet. Az ismeretien tettes Közvetlen közelről a nyakán találta el a 10 emeletes ház kapujából kilépő és Mercedes gépkocsijába be­szálló férfit. A kivégzés módja is hasonlított Prisztás meggyil­kolásához. (Itt ugyancsak kö­zelről, gépkocsijánál lőtték fej­be.) Domák egyik szereplője volt annak a '80-as évekbeli dokumentumfilm-sorozatnak, amely a valóságos résztve­vőkkel mutatta be a prostituál­tak és a magyar alvilág életét. A szerda esti gyilkosság után az áldozat lakótársai rendőrségi jegyzőkönyvbe mondták, hogy a férfi tudomásuk szerint lányo­kat futtatott az éjszakában, eset­leg kábítószerrel is kereskedett, valamint érdekeltsége volt egy videotékában is. Lezárult az átvilágítás MTI Több mint száz országgyű­lési képviselőt idéztek be idén az átvilágító bírók Nagy Sán­dor József utcai hivatalába, de — mivel nem kötelesek meg­jelenni a bizottságok előtt — csak mintegy ötödük tett ele­get a meghívásnak. Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését vég­zők csütörtökön tartották az ez évi utolsó meghallgatáso­kat, az ábécé sorrendben fo­lyó vizsgálódás a „H” betű­nél tart. Erről Fehérné Léb Judit, az átvilágító bírók so­ros elnöke adott tájékoztatást csütörtökön az MTI érdeklő­désére. Mint ismeretes, a két bizottságban dolgozó hét bíró 1997. július 31-ig — a jelen­legi állapot szerint — mintegy 600 hivatalban lévő személy esetében vizsgálja, hogy III/ III-as ügynökök vagy a nyilas­keresztes párt tagjai voltak-e, teljesítettek-e szolgálatot 1956-57-ben a karhatalomnál, illetve betöltöttek-e olyan po­litikai vagy állami tisztséget, amelyben a meghatározott fe­ladatkörükbe tartozóan a dön­téseikhez bizonyos adatokról tájékoztatást kaptak. Az el­lenőrzés az országgyűlési képviselőkön kívül kiterjed a legfontosabb közfunkciókat betöltő személyekre is. Elfogadták a lemondást MTI Magyar Bálint 1997. feb­ruár 15-i hatállyal elfogadta a közoktatási helyettes államtit­kár lemondását. Báthory Zol­tán az Országgyűlés oktatási bizottságának szerdai ülésén jelentette be elhatározását. A miniszter csütörtökön a táv­irati irodának nyilatkozva el­mondta: Báthory Zoltán mu­lasztást követett el akkor, ami­kor ez év elején a tanár-to­vábbképzésre kifizetett, utó­lag szabálytalannak ítélt min­tegy 300 millió forintról csak a gazdasági államtitkár-he­lyettest tájékoztatta, és nem informálta Hanti Mária köz- igazgatási államtitkárt. Ma­gyar Bálint ugyanakkor hang­súlyozta: meg van győződve Báthory Zoltán személyes tisztességéről, és nagyra be­csüli azt a munkát, amelyet a Nemzeti Alaptanterv létreho­zásában, illetve megvalósítá­sa terén végzett. A miniszter mindemellett reményét fejez­te ki, hogy a helyettes állam­titkár a jövőben is jelentős fe­ladatokat kap majd a közok­tatás területén. ^ Hírről hírre ÚJ KELET Palotai István (Új Kelet) Halvány sejtelmem sincs róla, ki lehetett az az első vele­jéig perverz adóhivatalnok, aki kitalálta, hogy az adóelmara­dásokról és az SOS-befizeté- sekről pontosan a karácsonyi ünnepek előtt kell értesíteni az ügyfeleket, de az biztos, hogy ötletével szaktársai körében igen nagy elismerést vívott ki, ugyanis a világon mindenütt követik a példáját! Egyszerűen jön a postás és hoz egy ártatlannak látszó le­vélkét. O semmiség! Lehet, hogy boldog új évet kíván az APEH! Azt azért talán mégsem... Va­lami nyomtatvány és kész. Az­tán amikor lazán, mintegy csuklóból felnyitod, úgy is ma­radsz, garantálom... „...Nyolc napon belül fizes­sen be számlánkra ennyit meg ennyit, mert különben jövünk és árverezünk.” Értik ugye? Karácsonykor. Jönnek és árvereznek. Vagy ha nem, akkor legalább szórakoz­tak velünk egy kicsit. Éppen hogy egy jót költe­keznél (mondjuk húsz deka lómájat vennél a szokásos ti­zenöt helyett), erre jönnek és belerondítanak. Hát ez kérem akármi legyek, ha nem valami szexuálpatoló- giai eset! Szerintem ezek az emberek azok közé tartoznak, akik azért nem szeretkeznek, nehogy a másiknak jó legyen... Mert kérdem én, miért nem január elején küldik az értesí­tést? Pénzt ugyanis úgysem re­mélhetnek, mert ugyan ki az a hatökör, aki bedől ennek a ba­romságnak és fenyőfa helyett a csekket díszíti fel a gyereké­nek? Január másodika előtt úgysem árvereznek, hiába is tódítják! Nem is tudnának, mert nem dolgoznak. Mire jó ez az egész? Az APEH új főkorifeusa polgárbarát adóhivatalt ígér. Rendes tőle. De amíg ilyen le­vélkék hullanak a postaládába, addig hadd ne higgyek neki. Addig nekem a polgárbarát adóhivatal olyan, mint a forró kocsonya, vagy a hóesés a sza­unában. Sőt! Addig, amíg csak sar- colnak, mint Köcsög bég Bumugyapusztán, addig ne­kem biz' isten ugyanazok! Mert ugye valamit valami­ért. Legalábbis elvileg. Kivár­ható sort az orvosnál, megve­hető Kalmopirint, járható uta­kat, tisztességes tájékoztatást, emberhez méltó nyugdíjat anyámnak (nem csak az ő édesanyjuknak), nyugalmat az utcán, hogy ki ne raboljanak (legalább az utcán ne) és mél­tóságot, ha tükörbe nézek — hát ennyiért dolgozol! Ezért nem kéne az ünnepek előtt postázni a felszólításokat! Pontosan ezért! Mert ezek kö­zül, amit itt felsoroltam, még semmi sem létezik, márpedig fizettünk érte! Az adókból be­folyt összegek nem a költség- vetés befoltozására valók! Azt foltozzák be a közgazdászok ügyes manőverekkel, üzleti, gazdasági hozzáértéssel. És ameddig ez így lesz, ameddig a kíméletlen követe­lőzések mögött semmi sincs, csak tocsikolás és az informá­ciók befagyasztása, addig ne várják el tőlünk, hogy komo­lyan vegyük a polgárbarát adó­hatóságot, mert ahhoz bizony adóhivatal-barát polgárság is szükségeltetik... ✓ Életvitel-ellenőrzés I«5! El mH I I IJU bf H r-l iC Kedves Kovácsméni, az ön jövedelméből számításunk sze­rint csak 10 deka párizsira tellik. Ez itt húsz deka! Honnan ez a 100%-os különgség?!!!

Next

/
Oldalképek
Tartalom