Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-18 / 295. szám

UJ KELET Nyíregyháza 1996. december 18., szerda 7 Ont mi bosszantja? Fekete Tibor (Új Kelet) — A politikán már nem bosszankodom, kisebb bajom Katona Miklósné: is nagyobb ettől. Nemrég mű­tötték meg a férjemet, és ez­zel vagyok elfoglalva. Bosszant az is, hogy most mindenki csak a karácsonnyal foglalkozik. A szeretetnek nem csak december utolján kell megnyilvánulnia. Sokan úgy vannak vele, hogy kará­csonykor jobban figyelünk egymásra, mert ilyenkor sze­retni illik egymást. Aki csak egy kicsit is ért a pedagógiá­hoz, az tudja, a gyerekeket, de a felnőtteket is az év minden napján szeretni és becsülni kell. Kampányjelleggel nem lehet nevelni, csak kitartó munkával és odafigyeléssel. Nyíregyházán, az Erdő soron járókelőket szólítottunk meg és a címben szereplő kérdést tettük fel nekik, íme hárman a válaszadók közül: Bodnár János: — A nincstelenség, a pénz­nélküliség bosszant leginkább. Három gyermekem és hat uno­kám van, és még nem tudom, miből veszek nekik ajándékot. Most úgy néz ki, vagy nekik, vagy nekünk nem lesz semmi a fa alatt. Az év utolsó nyug­díját már megkaptuk, de janu­árban csak a hónap végén ér­kezik meg a pénzünk. Még egyik hónapról a másikra is nehéz megélnünk. Nem tudom hogyan gondolták a döntésho­zók, hogyan húzzuk ki hat hé­tig a nyugdíjunkból, amikor közbe jön egy karácsony is. — Nekem még van mun­kahelyem, és mégsem tudunk kijönni a fizetésemből. Egye­dül nevelem a gyerekemet, és egy jövedelemből nagyon nehezen tudjuk fizetni a la­kásrezsit, a kosztot és az is­kola is egyre többe kerül. Annyit azért mindig félre ra­kunk az év során, ami kará­csonyi ajándékra és fenyőfá­ra kell. Csak nagyon szeré­nyen ünnepelünk majd. Még nem tudom a mai nap milyen bosszúság vár rám, mert most megyek a kereskedelmi szak- középiskolába, szülői érte­kezletre. Szerencsére jól ta­nul a gyerek, remélem, nem kell majd bosszankodnom miatta. A közgyűlésről röviden Jóváhagyta a nyíregyházi képviselő-testület hétfőn a Városüzemeltetési Közhasz­nú Társaság Alapító és Piac- és Vagyonkezelő Kft. alapí­tó okiratát. A városatyák kezdeményezték, hogy az utóbbi cégbe olvadjon be a Házkezelő Kft. Levették a napirendről azt a rendelettervezet, amely az önkormányzat jelképeit és azok használatát szabályoz­ta volna. Több mint 15 millió forin­tot szavaztak meg a képvi­selők a jövő évre a Nyíregy­háza Városi Televízió Köz­hasznú Társaságnak. Az ön- kormányzat elvárja, hogy a VTV rendszeresen, hitelesen és gyorsan tájékoztassa a vé­telkörzetben élőket az őket érintő kérdésekről. A közgyűlés határozatban járult hozzá ahhoz, hogy a Sóstó-fejlesztési Rt. beruhá­zásában rekonstruálják a nyíregyházi üdülőkörzetben a Kádfürdő épületét. A testület felhatalmazta Csabai Lászlóné polgármes­tert, hogy keretszerződést ír­jon alá a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány vezetőjével. A Széchenyi utca 36—38. szám alatti épületben, ahol jelenleg is­kola működik, jövőre Reha­bilitációs Képző- és Foglal­koztató Központot alakíta­nak ki. Hivatali mulasztást követően ___________________________ An tipatikus huzavona Az MSZP-s Bellus Tamást jobbról (Bartha László) és balról (Lóvéi Csaba) győzködi az SZDSZ Racskó Tibor felvétele Az ominózus ingatlannal kapcsolatban hosszabb ideje két érdek ütközik. Egyrészt a patikát privati­záló patikusé, másrészt a saroképületrészt bérlő fia­tal vállalkozóké, akik nem kevés pénzből a közel­múltban felújították azt. A gazdasági bizottság a pa­tikaprivatizáció alkalmával hozott egy döntést, mely szerint ezt a területet tár­sasházzá kell alakítani. Ami gyakorlatilag azt je­lenti, hogy az ingatlant há­rom jól elkülöníthető rész­re kell osztani. Száraz Attila (Új Kelet) Ezt az 1995-ös határozatot azonban nem hajtották végre, helyette a patikus és az önkor­mányzat számára osztatlan közös tulajdonként jegyezték be az épületet. Felelősségre- vonás nem történt az ügyben, ma sem tudja senki, hogy a Vagyon- és Vállalkozási Iro­da miért nem hajtotta végre a rá vonatkozó határozatot. (A polgármesteri hivatalban egy másik irodánál lévő szakem­bere szerint jobb is, hogy így történt, mert a társasházzá ala­kítás a Víz utcai lakásbérlő­ket számukra kedvező, az ön- kormányzat számára pedig kedvezőtlen helyzetbe hozta volna. Azt viszont soha nem számolta ki senki előre, hogy mi a jobb, mikor jut nagyobb bevételhez a város? Ha osz­tatlan közös tulajdonba kerül az ingatlan és akkor a lakás­bérlők rosszabbul járnak, akárcsak az üzlethelyiséget bérlő vállalkozók, de a pati­kus jobban, vagy ha a társas­házzá történő nyilvánítás so­rán a patikus nem kerül kedvező helyzetbe, de a lakás- bérlők és a vállalkozók igen...) A hétfői képviselő-testületi ülésen először felszólaló Szentesi Péter, a gazdasági bi­zottság elnöke azt javasolta, hogy a „B” alternatívát fogad­ja el a közgyűlés. Azaz a Víz utca 39. szám alatti lakásokat bontsák le, történjen meg a vázrajz szerinti megosztás, különüljön el egymástól a pa­tika és a vállalkozók által bé­relt üzlethelyiség. Dr. Helmeczy László, a Fi­desz frakcióvezetője, a jogi és ügyrendi bizottság elnöke sé­relmezte, hogy a bizottságuk ezt az előterjesztést nem vé­leményezhette, megítélése szerint ki kellene ugyanis egé­szíteni. A későbbiekben is megerősítette, hogy a ,,B” va­riációjogszabálysértő. Majd a következőkre hívta fel a fi­gyelmet: - A lakások lebon­tása' után az „osztóvonalat” a Rákóczi utcával párhuzamo­san kell létrehozni, és nem arra merőlegesen. Merőleges osztás esetén mind az épület­nél, mind pedig a teleknél a tulajdonos az önkormányzat és a gyógyszerész. Párhuza­mos osztóvonal esetén a gyógyszerész nem ellenzi azt, hogy a telek teljes egészében az önkormányzaté legyen, de szeretné forgalmi értéken megvásárolni a vele szomszé­dos, jelenleg vállalkozók ál­tal bérelt városi tulajdonú üz­lethelyiséget. A hatályos „Ptk” szerint elővásárlási joga az osztatlan közös tulajdon miatt amúgy is a gyógysze­résznek van, és nem a vállal­kozóknak. Dr. Fazekas János jegyző szerint a jelenlegi helyzetben a gazdasági bizottság javasla­ta nem elfogadható, az kiegé­szítésre szorul. (Miközben a jegyző úr beszélt, a gazdasá­gi iroda vezetője egy papírt nyújtott át neki, mire ő úgy re­agált, hogy „furcsa” helyze­tet teremt az, ha a közgyűlé­sen új anyagok kerülnek elő.) A jegyző úr szerint a vállal­kozóknak nincs elővásárlási joguk, tekintettel arra, hogy az ingatlan nincs kijelölve el­adásra. A gyógyszerész kéré­se ugyanis a közös tulajdon megszüntetéséről szól, és eb­ben a helyzetben az osztatlan közös tulajdon bejegyzésének megszüntetése előbbre való, mint az üzlethelyiséget bérlők helyzetének megítélése. Dr. Helmeczy László ezu­tán ismertette, hogy a Ptk ho­gyan rendelkezik osztatlan közös tulajdon megszünteté­se esetére, illetve az önkor­mányzat számára rejlő bukta­tókat sorolta fel, ha nem fo­gadja el a gyógyszerész aján­latát. Bartha László emlékeztetett mindenkit arra, hogy a patika alapáron kelt el. Ezt követő­en mind a gazdasági, mind pedig a városfejlesztési bi­zottság többször is foglalko­zott ennek az ingatlannak a sorsával. A bizottságok 1995- ben úgy foglaltak állást, hogy „társasházzá” kell alakítani az épületrészt, a lakásokat pedig le kell választani. Ezt az érin­tettek elfogadták, februárban a gyógyszerész is hozzájárult ehhez. Most a gyógyszerész ki­használva azt, hogy osztatlan közös tulajdon lett bejegyez­ve, azt mondja, hogy hiába döntöttek ötször is a bizottsá­gok, nem járul hozzá az ingat­lan társasházzá alakítási meg­osztásához, licitálás nélkül szeretné megszerezni az egész épületet. Ha gazdasági oldal­ról közelítenénk meg a prob­lémát, akkor egyszerű hely­zetben lennénk. Amenynyi- ben a bérlőnek elővásárlási joga lenne, akkor a bérlemény a nyíregyházi szokások sze­rint a forgalmi érték 80 szá­zalékán kelne el, ha viszont a patikus a jelenlegi helyzetben megvásárolja az ingatlanrészt, akkor azt 50 százalékon tehe­ti, tekintettel arra, hogy abban bérlők vannak. Meg kell nézni azt is, hogy az önkormányzatnak mennyi vesztesége van ebből az üzlet­ből... Meg kellene vizsgálni, hogy miközben az önkor­mányzat kedvezményesen adott el a patikusnak egy in­gatlanrészt, hogyan jutha­tott el odáig a dolog, hogy a patikus diktálhat a közgyűlés­nek. Dr. Gábor Zoltán azt java­solta, hogy vegye le a napi­rendről a közgyűlés az előter­jesztést és tárgyalja meg azt a jogi és ügyrendi bizottság is. Dr. Helmeczy jelezte, hogy a patikus beadványa szerint forgalmi értéken kívánja meg­vásárolni az ingatlanrészt, de végül is a patikus attól a meg­oldástól sem zárkózik el, hogy tőle a város forgalmi értéken vásárolja vissza az ingatlan- részét. Bartha László cáfolta azt, hogy a gyógyszerész forgal­mi értéken kívánja megvásá­rolni az önkormányzat ingat­lanrészét, hiszen októberi ja­vaslatában az áll; az ármegha­tározásnál az önkormányzat vegye figyelembe, hogy az üzlethelyiséget bérlők hasz­nálják. A közgyűlés végül is eluta­sította a patikus kérelmét. Egyetértett a telekmegosztás­sal, de annak a végleges for­májáról a hatósági ügyosztály véleménye alapján dönt. Elvi­leg egyetértett a közgyűlés az ingatlan eladásával, de annak módjára februárban tér vissza a képviselő-testület a gazda­sági és a jogi bizottságok ja­vaslata alapján. Újabb „for­duló” az ügyben februárban lesz... Hol a politikai tisztesség? — kérdezte az ellenzék K.Z. (Új Kelet) A képviselő-testület legutóbbi ülésén történt visszásságokat elemezte tegnap sajtótájékoztatón a közgyűlés ellenzéki pártja­inak nevében dr. Helmeczy László (Fidesz—MPP), Tormási Géza (KDNP) és Hamvas László (MDF) képviselő. Vélemé­nyük szerint a testület bizottságainak létszámcsökkentése sem­milyen módon nem fogadható el. A bizottságban a választások utáni politikai alku eredményeként az ellenzék és a koalíciós pártok aránya egy a kettőhöz. Az MSZP-s, SZDSZ-es és füg­getlen képviselők az arányt a közgyűlési viszonyokra szándé­kozták emelni, ahol is a vezető pártok 71 százalékban vannak jelen. Az ellenzéki pártok vezetői továbbra is úgy gondolják, ha a bizottságok létszámát csökkentik, azok munkájában nem vesznek részt. Állításuk alapján a létszámleépítés a szakmai munka színvonalát is rontja. < Helmeczy László a hétfői zárt ülésen történteket elevenítet­te fel, ahol az önkormányzati cégek igazgatótanácsi és felügyelő bizottsági tagjainak személyéről döntöttek. Az el­múlt hét végén a közgyűlés nyolc pártjának tagját delegálhat­ja. A szavazáskor egyik jelöltjük, dr. Dohai Csilla (Fidesz— MPP) nem kapta meg a szükséges szavazatokat. Dr. Helmeczy szerint a történtek távol állnak a politikai tisztesség fogalmá­tól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom