Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-18 / 295. szám

Hazai krónika 1996. december 18., szerda A „legolcsóbb” megoldás Várkonyi István Fotó: Racskó Tibor L. Gy. (Új Kelet) A közelmúlt egyik, a la­punkban megjelent írása Le­sújtó munkaerőpiaci kép címmel arról számolt be, hogy egyre jobban csökken­tik a hazai iparvállalatok a dolgozóiknak juttatott szoci­ális ellátásokat. A cégek többsége a kedvezményeket csak költségnövelő tényező­ként, nem pedig a dolgozói megelégedettséget növelő eszközként kezeli. A cikk­ben mindezt csak megerősí­tette Takács Tiborné dr., az MSZOSZ megyei képvisele­tének jogásza, aki mint a jog­segélyszolgálat vezetője gyakorta találkozik a mun­kavállalók legkülönbözőbb fajtájú és fokú sérelmeivel. Az írásra több, gyors reagá­lás is érkezett, elsősorban cégvezetők mondták el a há­zuk tájára vonatkozó, a cikk­ben szereplőtől pozitívabb gyakorlatot, ugyanakkor el­ismerve az abban közöltek általánosíthatóságát. A véle­ménynyilvánítók közül Vár­konyi Istvánt kerestem meg, aki a Nyíregyházi Regioná­lis Munkaerő-fejlesztő és Képző Központ igazgatója.-— Sajnos, nem ismeretlen előttem az írásban vázolt munkaerő-piaci helyzet, amely bizonyos esetekben valóban lesújtó. A magam és kollé­gáim nevében, szerencsére más minőségről tudok be­számolni, ami egy picit azért el is bizonytalanít: nem tű­nik-e kérkedésnek, vagy ép­pen nem vált-e ki ellenérzést némelyekből. Intézményünk 1991-ben történt alapítása óta foglalkozik iskolarend­szeren kívüli szakképzéssel. Hatékony, aktív eszközökkel kíván segíteni azoknak, akik a munkaerőpiacon előnyte­len pozícióba kerültek. Az alapfeladata tehát a munka­helyüket elvesztettek számá­ra olyan képzési programok kidolgozása, ajánlása és megvalósítása, amelyekkel a munkavállalási esélyeik ja­vulnak. Az eredmények a mun­kánk szükségességét és ha­tékonyságát jelzik vissza a felvállalt területeken. A me­gye nem kevesebb mint 18 településén, igen szerteága­zó képzést folytatunk. Számottevő a képzés a ru­haiparban, amely a legna­gyobb felvevőágazatnak szá­mít. A faiparban is tudunk piacképes programokat kí­nálni, a mezőgazdaság terü­letéről pedig közel száz ki­dolgozott szakmai prog­rammal rendelkezünk, de el­sajátíthatók itt különféle kézművesszakmák is. Szak­mai tanfolyamainkon nagy súlyt fektetünk a vállalkozói szemlélet formálására, az ehhez szükséges pénzügyi, jogi, marketingismeretek oktatására. A másik terület, ahol a helyes szemlélet ki­alakítása a megélhetést, a piacot jelentheti, a minőség- biztosítás, ami az európai szabványoknak megfelelő árutermelést biztosítja. A számítástechnika, az infor­matika területén törekvé­sünk, hogy a Magyarorszá­gon elterjedt szoftverek mi­nél szélesebb skáláját és a legfrissebb verziót oktassuk. Széles körű képzési kínálat­tal rendelkezünk a humán szférában is. A tevékenységünk igen kvalifikált munkatársakat igényel, s össze is jött szépen a csapat. Nálunk az idegen nyelv, vagy nyelvek ismere­te kötelező a szakmai kívá­nalmak mellett. Ezt a minő­séget természetesen honorál­ni kell, s úgy érzem, mi meg is becsüljük a dolgozóinkat. Havonta 5 ezer forint étke­zési hozzájárulást adunk, ju­talomként már kétszer fizet­tünk ki másfél havi bért, a 13. havi járandóságot pedig most, karácsony előtt vehetik fel a munkatársaim. A nyugdíj- biztosítási pénztárba a bé­rünk 5 százalékát fizetjük be, de 2400 forintot nyújtunk kollégáinknak havonta a két szolgálati gépkocsi vezetésé­ért is, merthogy sofőrt nem alkalmazunk. Természetesen a nyelvpótlék sem marad el, a felsőfokú nyelvvizsgáért 8 ezer, a középfokúért 4 ezer forint jár tanult nyelvenként. Az intézmény ruhapénzt is biztosít, amely kétévente 25 ezer forintot jelent, de jövő­re legalább 5 ezerrel még megtoldjuk. Keszthelyen bériünk egy apartmant, éven­te egy család veheti igénybe, ingyen. Ennek kedvezmé­nyezettjéről a dolgozók tit­kos szavazással döntenek. Mindemellett a havi kerese­tük sem a tanári fizetés szint­jén van. Ezért persze valamit le is kell tenni az asztalra, mondanom sem kell, hogy nem is keveset. A külföldi üzleti partnerekkel kell tár­gyalniuk, öltözködésben is megjelenniük, s a nappalok bizony itt az estékbe nyúl­nak, és nem ritka a hétvégi elfoglaltság sem. Mindez más munkakultúrát kíván, más minőséget, s mi ezt igyekszünk megfelelően el­ismerni, megtartani a mun­katársainkat. Mondjam (?) — még mindig ez az ol­csóbb! Nemzeti és etnikai kisebbség ______________ Sz éles körű társadalmi vitát MTI A Nemzeti és Etnikai Ki­sebbségi Hivatal elnöke a ki­sebbségi törvény módosításá­nak széles körű társadalmi vi­táját szorgalmazta kedden bu­dapesti sajtóbeszélgetésén. Hegyesiné Orsós Éva vélemé­nye szerint a jövő év januárjá­ra, februárjára tervezett vita eredményét márciusra már összegezhetné is a kisebbségi hivatal. A társadalmi vita lebo­nyolításához felajánlotta köz­reműködését a Hálózat a De­mokráciáért Alapítvány, amely részt vett a nonprofit-tör- vényről rendezett hasonló ese­ménysorozat megszervezésé­ben is. Hegyesiné Orsós Éva kifej­tette: szükségesnek látszik a te­lepülési és a kisebbségi önkor­mányzatok együttműködésé­nek részletesebb szabályozása, a helyi és az országos kisebb­ségi önkormányzatok viszony- rendszerének áttekintése, in­tézményeik működtetési le­hetőségeinek pontosítása, illet­ve az országos önkormányzatok jogállására, működésére, meg­szűnésére, törvényességi el­lenőrzésére vonatkozó szabá­lyozás kidolgozása. Szólt arról, hogy ez évben valamennyi or­szágos kisebbségi önkormány­zat állami tulajdonú ingatlant kapott ingyenes használatba, jelenleg is tart a székházak fel­újítása. Újságírói kérdésre vá­laszolva beszámolt arról, hogy idén november 30-áig a ki­sebbségi hivatal megkapta az érintett minisztériumoktól a te­rületükkel kapcsolatos cigány­programok tervezetét, ame­lyek — Hegyesiné Orsós Éva véleménye szerint — további átdolgozás után alapul szolgál­hatnak a kormány romaprog­ramjához. Felhívta a figyelmet arra a sajnálatos tényre, hogy mivel karácsony és az új esztendő első napja is szerdára esik, így elmaradnak a Magyar Televí­zió kisebbségi műsorai. Remé­nyét fejezte ki, hogy a televí­zió ünnepi programjában még történhet ezzel kapcsolatban változás. Civil szervezetek jószolgálati útja MTI Hazai civil szervezetek romániai jószolgálati útjáról számolt be nemzetközi sajtótájékoztatón Barabás Miklós, az Európa Ház igazgatója ked­den újságíróknak a fővárosban. Mint a delegáció vezetője elmondta: vala­mennyi tárgyalópartnerük kiemelkedő fontos­ságot tulajdonított a magyar—román civil kap­csolatok fejlesztésének, megbeszélésük alapján számos konkrét javaslat is megfogalmazódott. Többek között elhatározták, hogy segíteni fog­ják a Romániában 1990-ben megalakult Helsinki Bizottság munkáját, amelynek célja az alap- szerződés romániai végrehajtásának társadalmi ellenőrzése. A jövő év február 24-étől Bukarestben rende­zik meg a civil társadalom hetét, és a romániai civil szervezetek örömmel vennék, ha a magyar partnerszervezetek önálló standon mutatkozná­nak be. Szeptemberben Budapest ad otthont a civil szervezetek világtalálkozójának. A magyar delegáció tagjai szorgalmazták a reprezentatív romániai részvételt, és standot ajánlottak fel az ezzel azonos időben megrendezendő II. non­profit expón. A sajtótájékoztatón elhangzott: megvizsgál­ják, hogy miként tudnák a két fővárosban pár­huzamosan létrehozni a „tiszteletbeli civil kon­zul” intézményét, amelynek célja a társadalmi kapcsolatok ösztönzése és a folyamatos együtt­működés előmozdítása lenne. „Kettes alá” MTI A Fidesz — ellentétben Horn Gyula minisz­terelnökkel, aki négyes osztályzatot adott a kor­mány ez évi tevékenységére — „kettes alá”-ra értékeli a kormányzati munkát. Ezt Szájer Jó­zsef.\ a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője jelentette ki keddi sajtótájékoztatón. A frak­cióvezető szerint ugyanis a kormány nem bu­kott meg 1996 végére, annak ellenére, hogy szá­mos miniszter távozott, és a kabinet előzetes ígé­retei sem teljesültek. A kormányzat elképzelése szerint ugyanis 1996 már a növekedés éve lett volna, ehelyett a stagnálás éve maradt. Az infláció csökkentésére vonatkozó ígéreteit sem tudta tartani a Hom-ka- binet, drasztikusan csökkentek a reálbérek, nö­vekedtek az árak. A kormányzat súlyos identi­tásválságát bizonyítják a megkötött alap- szerződések, bebizonyosult, nem tudja a nem­zeti érdekeket képviselni. Szájer József szerint a magyar—román alapszerződéssel a kormány „kihúzta a szőnyeget” az autonómiatörekvések alól. A Fidesz frakcióvezetője azt is bejelentet­te, hogy kezdeményezésére a Házbizottság is­mételten megnyitotta a privatizációs törvényja­vaslat részletes vitáját. Ézt az ellenzék érdemé­nek minősítette. A sajtótájékoztatón Kása Lajos a benyújtott indítványt több szempontból bírál­ta, és felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány­zat három SZDSZ-es képviselő Javaslata mögé bújva” akarja módosítani a privatizációs tör­vényt, s ezzel cinkossá teszi a kisebbik koalí­ciós partnert. Jövő év végére befejeződik________________ Privatizációs menetrend MTI A privatizáció a jövő év vé­gére befejeződik. Azt kö­vetően nem a vagyoneladás, hanem a még tartós állami tu­lajdonban maradó vagyon ke­zelése lesz a fő feladat — mondta Kovács Árpád, az Ál­lami Privatizációs és Va­gyonkezelő Rt. igazgatóságá­nak elnöke kedden egy siófo­ki tanácskozáson. A napiren­den az önkormányzatokat érintő privatizációs kérdések szerepeltek. Az ÁPV Rt. elnöke hangsú­lyozta: az elődökkel ellentét­ben a vagyonkezelő nem pénz­elosztó, hanem segítőkész partner kíván lenni. Vita és visszatartás nélkül végrehajt­ják a rájuk vonatkozó törvé­nyeket. Az előző évi privati­zációs bevételi csúcsot azon­ban véleménye szerint nem le­het megismételni. A hazai privatizáció eddigi történetét Kovács Árpád a környező országokkal összeha­sonlítva is sikeresnek értékel­te. Jelenleg — mint elmondta — a magyar gazdaságban megtermelt értékek 74 száza­lékát magánvállalkozások állít­ják elő. Ez szerinte igen jó arány, hiszen a magánszektor 40 százalékos részesedése ese­tén már piacgazdaságról be­szélhetünk. A jövő évi tervezett eladások­ról és bevételekről szólva ki­emelte a Magyar Villamos Mű­vek és az Antenna Hungária pri­vatizációját. Előbbit az energia­áremelések miatti vita okán megítélése szerint ismételten meg kell fontolni, ez utóbbi pedig késik, s ezért — e két cég miatt — 50—60 milliárd forint bevételkiesésre számít az ÁPV Rt. Az igazgatóság elnökének véleménye szerint ezt a va­gyonkezelő 300 milliárd forin­tot érő kisebbségi tulajdonré­szeinek részbeni eladásával le­het ellensúlyozni. A tulajdonré­szeket felajánlják az önkor­mányzatoknak is, akár a belte­rületi földek után járó részvény- csomagokért cserébe. Ez nem jelenti azt — tette hozzá —, hogy elkülönítetten ne állna rendelkezésre a vagyonátadás­hoz szükséges mintegy 100— 150 milliárd forintnyi keret. A tanácskozás szünetében megtartott sajtótájékoztatón Kovács Árpád kérdésre vála­szolva elmondta: a gázrészvé­nyek elosztásáról törvényben határoztak. Azt, hogy lakosság­vagy befektetésarányos elosz­tást kémek az önkormányzat­ok, múlt év novemberéig kel­lett jelezniük. Suchman Tamás valóban meghosszabbította ezt a határidőt ez év szeptember végéig, de ehhez nem volt par­lamenti felhatalmazása. Az ÁPV Rt. egyébként azt ajánlot­ta a kormánynak, hogy egysé­gesen és ne területileg, az egyes gázszolgáltatókhoz tartozás szerint döntsön. Ebben az eset­ben minden önkormányzat a befektetés arányában kapott volna részvényeket. A kor­mány, mint ismeretes, nem így döntött, ezt az ÁPV Rt. mint végrehajtó tudomásul veszi és eszerint jár el. ÚJ KELET \ Hírről % hírre Palotai István (Új Kelet) Az orosz olajüzletek terü­letén valami nagyon sötét dolognak kellett történnie — vonhatja le az ember a logi­kus következtetést, ha az egész ügyet tokkal-vonóval titkos anyaggá tették. Csak tudná az ember, hogy mégis miről van szó amúgy nagy­jából, de nem. Egyetlen mor­va szót sem mondtak, csak zároltak és passz. Találgas­sunk! Mi is történhetett? Mi derülhetett ki mostanában, ami ilyen villámgyors csele­kedetre késztette az ügyet azonnal zár alá helyező Ni- kolits István titkosminiszter urat? Az ugye a napnál is vilá­gosabb, hogy az oroszokkal, ukránokkal bonyolódó nagy üzletek szinte száz százalékát régi próbált elvtársak bonyo­lítják. Hogy miért? Egysze­rű. Azért, mert a másik olda­lon is régi hétpróbás elvtár­sak a partnerek, és ha vala­kik, hát ők egyetlen szemvil­lanásból is megértik egymást. A játék egyáltalán nem bab­ra megy, hiszen nehéz milli- árdokról van szó, akkora volumenről, hogy egy-két rossz húzás akár zavart is kelthet a részt vevő államok gazdaságában. A legeslegna- gyobb üzletek bonyolítói még masszívabb gyerekek — nevezetesen a KGB volt főtisztjei, magyar részről pe­dig hajdani KB-tagok, levi- tézlett miniszterek, és az ezek oldalvizén hajókázó három per hármas hivatásos tisztek. Na bumm, és akkor mi van — mondhatná az ember, csakhogy ezáltal olyan mér­hetetlen tőke koncentrálódik ezekben a kezekben, amely felveti a kérdést, hogy maga a hivatalos magyar állami ke­reskedelmi hatóság képes-e gyakorolni a kellő felügyele­tet az ügyletek mellett, vagy pedig még mindig minden úgy történik, ahogy azt az elvtársak zsebe óhajtja. Gon­dolom, az elég világos, hogy ez a szervezet milyen szikla­szilárd és fegyelmezett csapa­tot képez, méghozzá olyat, amelyik képes akár az orrá­nál fogva vezetni mindenkit. A konkrét eset, ami miatt zá­rolták az aktákat nem más, mint az orosz államadósság nyersolajjal történő kifizeté­sének története. Jellemző az egészre, hogy Dunai Imre volt szocialista támogatott­ságú kereskedelmi és ipari miniszter addig képtelen volt egyetlen lépést is tenni a kér­désben, amíg maga mellé nem vette a nyolcvanas évek egyik Kádár-kormánybeli ipari miniszterét, hogy aztán együtt járkáljanak a kies Moszkvába... És mindez csak a jéghegy csúcsa... Véleményem szerint nem is gazdasági megfontolások vezették Nikolits miniszter urat az akták szigorú zárolá­sának döntésében, hanem a pánik és a felfordulás meg­előzése. Ha ugyanis kiderül­ne, hogy a háttérből manipu­láló kezek hatalma lassacs­kán már a marionettbábukat mozgató kezek hatalmával azonos, akkor annak belátha­tatlan következményei lehet­nének...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom