Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-16 / 293. szám
UJ KELET Panoráma 1996. december 16., hétfő 11 Szállnak a keselyűk Történelmi hajóroncs a texasi partok mentén A nyár vége óta dolgoznak a texasi partok mentén az amerikai régészek, hogy felszínre hozzák az Egyesült Államok történelmének egyik legizgalmasabb relikviáját, egy három évszázada elsüllyedt francia hajó, a La Belle roncsait. Hetven év után újból szállnak a kondorkeselyűk az Egyesült Államok legismertebb nemzeti parkja, az Arizona állam északi részében levő Grand Canyon fölött. A héten ugyanis a völgyekben kitettek hat, fogságban nevelkedett ifjú párt. Három méter fesztávolságú szárnyával a dögevő kondorkeselyű a strucc után a világ legnagyobb madara. A Grand Canyonban évezredek óta honos kondorkeselyűk utolsó példányát 1924-ben látták. A most kitett ifjú madarak — egyetlen pár kivételével — a Los Angeles-i állatkertben kelNegyvennégy millió frankon osztozik a szerencsés apa és leánya, akik külön-külön, két dél-franciaországi városban ugyanazokkal a számokkal telitalálatot értek el a lottón. A nyereményt tizenharmadikán, pénteken fizették ki. A 75 éves Bastien, nyugállományú csendőr a lányától, a Clint Eastwood csütörtökön ötödször is apa lett. A 66 éves amerikai filmsztár és rendező március 31-én Las Vegasban vette feleségül Diana Ruiz ismert tévétek ki, s most hét hónaposak. A kitett kondorkeselyűket kis rádióadóval látták el, hogy nyomon követhessék útjukat és sorsukat. Túlélési esélyeik növelése végett távoltartották őket az emberektől. Eleségüket éjszakánként rakták kalitkájukba. Az észak-amerikai kondorkeselyű termetre valamivel kisebb az Andokban élő társainál. A 80-as években bekövetkezett teljes kihalásuk után 1992-ben honosodtak meg újra a kaliforniai Mojave-sivatagban. Ott most mintegy húsz pár kondorkeselyű él. 48 éves Paulette-től értesült a nagy hírről. „Mindketten jó tíz éve ugyanazokkal a számokkal játszunk” — nyilatkozta az AFP jelentése szerint a boldog nyertes. Elmondta, hogy a december 7-i szerencsés húzás össznyereménye kilenc felé oszlik el: ennyien vannak ugyanis a családban. műsorvezetőt. A bébi, akinek neve még nem ismert kislány, 53 centiméterrel és 3,6 kilogrammal született. Eastwoodnak ez a második házassága. A roncsra egy éve bukkantak rá Houstontól mintegy 145 kilométerre délnyugatra, négy méter mély vízben. Az igen értékesnek tűnő lelet kiemelésétől remélik, hogy sok részlettel szolgál majd az Újvilág meghódítását célzó francia felfedező-expedíciókról. A kiemelési munkálatok szeptemberben kezdődtek meg, és mostanra az iszapban nyugvó hajótest körüli víz kiszivattyúzásával, és a testet borító legfelső iszapréteg lehántásával gyakorlatilag lehetővé vált a La Belle kiemelésének megkezdése. A Matagorda-öbölben szerencsétlenüljárt kétárbócos hajóról, a La Belle-ről, azt tartják a történészek, hogy megváltoztatta a történelmet. A francia hajó katasztrófája egyike volt a történelem olyan apró kis eseményeinek, amelyről később kiderült, hogy meghatározó volt az Amerikai Egyesült Államok történetében — mondta Jim Bruseth, a Texasi Történelmi Bizottság igazgatója. Ha a La Belle felfedező útja az Újvilágba sikerrel zárul, és nem süllyed el 1686. januárjában a Matagorda-öbölben, az amerikaiak ma talán francia ajkúak lennének — tette hozzá. A hajó utolsó, balvégzetű útja René Robert Cavelier de La Salle, a kor híres francia utazója és felfedezője nevéhez fűződik. De La Salle derítette fel a francia korona számára az 1670-es években a Nagy Tavak vidékét. Nem sokkal később azt a megbízást kapta, hogy — mivel Franciaország igényt tartott az amerikai kontinens területének felére — térképezze fel a Mississippi torkolatvidékét. Az utazó ezért 1682-ben visz- szatért hazájába, hogy új, nagyobb expedíciót szervezzen a terület pontos megismerésére. Az udvar—személyesen XIV. Lajos — négy hajót bocsátott La Salle rendelkezésére, aki 1684. augusztusában szállt tengerre, hogy útnak induljon a mai Louisiana felé. Az út során azonban a négy hajó közül egyet kalózok pusztítottak el, egy kettétört egy homokpadon, a harmadik pedig viszafordult Franciaországba. Az expedícióvezető 1685 januárjában, megmaradt egyetlen hajójával, a La Belle-lel lehor- gonyzott a Matagorda-öbölben, abban a hiszemben, hogy a Mississippi torkolatvidékére bukkant rá. A legénység La Salle vezetésével partra szállt, és telepet épített a parton. Mivel a francia felfedező hamar rájött, hogy nem az óriásfolyó torkolatát találták meg, úgy döntött, hogy embereinek egy részével, immár a szárazföldről kiindulva próbálja elérni a folyót. Nem sokkal később, 1686 januárjában azonban, miközben La Salle egy hosszabb ku- tatóúton volt, a La Belle horgonyát kapitánya részegen felszedte, és kifutott vele a tengerre. A hajó azonban hamarosan viharba került, és egy félsziget mentén zátonyra futott. Elvesztése volt az utolsó csepp a pohárban a több mint egy éve tartó kudarcokban megfáradt, indiántámadásoktól, éhségtől és betegségtől tizedelt legénység számára. René Robert Cavelier de La Salle hazatérte után már nem indulhatott újra el, hiába ígérte embereinek, hogy segítséget hoz egy másik francia telepről: a legénység fellázadt, és megölte az expedícióvezetőt. A balul végződött fel- fedezőút lényegében azt is jelentette, hogy megtört a francia korona addig sikeres terjeszkedésének lendülete az amerikai kontinensen. A történelmet alakító hajó pedig több mint három évszázadig feküdt a homokos tengerfenéken. Nemcsak a hajótest maradt szinte teljesen épségben, de számos használati tárgyat is érintetlenül őrzött meg a mély iszap. A kutatók egy nagy horgonykötélcsomó közepén rábukkantak a legénység egyik tagjának ugyancsak szinte teljesen ép csontvázára is. A fedélzeten épségben maradt korabeli ágyúkon és hozzájuk való tölteteken kívül rengeteg régészeti szempontból felbecsülhetetlen értékű használati tárgyat találtak a hajón. Azt is feltételezik, hogy esetleg további csontvázakra bukkanhatnak a hajótest belsejében. A régészek feltáró munkája — ahogy az lenni szokott — versenyfutást jelent az immár feltárt leleteket napról napra pusztító idővel, és a mindig szűkös pénzügyi forrásokkal. A La Belle-lelet teljes feltárása és kiemelése az előzetes számítások szerint legalább négymillió dollárba kerül. Eddig az állami költségvetésből, illetve alapítványi pénzekből 3,1 millió dollár gyűlt össze e célra, ám a munkálatok már eddig is a vártnál jóval gyorsabban emésztették a pénzt. „A lelet túlságosan is értékes ahhoz, hogy abbahagyjuk a feltárást a hajótest teljes kiemelése előtt, márpedig ha most leállunk, a Le Belle-t talán végleg elnyeli a tenger” — mondta a Texasi Történelmi Bizottság igazgatója. Beginaházak Azokban a németalföldi városokban, ahol van ilyen, az egyik legmeghittebb zug, többnyire a település szívében, és mégis, szinte mitsem tudva a néhány lépéssel arébb lüktető világ zajáról. Afféle kis„városfallal” övezve, apró évszázados házak karéja áll, mindegyikhez csöppnyi kert tartozik, a középpontban pedig templom vagy kápolna áll. Van, ahol csak egyetlen közös udvar, másutt jópár ház, közöttük gyalogösvény, esetleg sikátorok hálója cikkázik. A kis telep körüli „városkaput” sok helyütt éjszakára még ma is bezárják, és ahol a körülmények megengedték, kis csatorna is övezi a falakat. Ilyenek a beginaházak. A leghíresebb bruges-itől és az egyik legnagyobb louvain-itől kezdve Brüsszelen és Lierre- en át egész Amszterdamig, Belgiumban és Hollandiában egyaránt sokfelé beléjük botlani. Melegség, nyugalom, az ódon falakból megáliapodott- ság, a kertekből rend és derű árad. Tán mert fél évezreden át nők lakták. Sok helyütt még ma is ők a gazdák, bár igazi begina- közösségek már sehol nem léteznek. A múlt században — 700 év után — kihalt az utolsó is. Dletve, valami hasonló napjainkban mégiscsak, megint kezd újjáéledni. Egy éve sincs, hogy — középkori mintára?—ismét önként vállalt sorsközösségben együtt él ni akaró, ezúttal idős emberek apró telepét avatták a vallonjai Louvain- la-Neuve-ben. Újkori begi- nák? Szellemükben sok a rokon vonás. Az első beginatelepek a kereszteshadjáratok idején, a Xll—XIII. században keletkeztek. (A legelső állítólag 1180-ban, Liege-ben kezdett működni.) Németalföld igazi lovagbirodalom volt, fiai élenjártak a szentföldi nagy kalandban is — Jeruzsálem első királyára, Bouillon Gott- friedra ma azt mondanánk, hogy belga volt: szülőföldje ma is a belga királyság része. Csakhogy a kockázatos útról sokan nem tértek vissza. Özvegyül hagyott fiatal- asszonyok sorának kellett család és élettárs nélküli élettel megbékélni, gyakran megélhetést nyújtó vagyon és főként védelem nélkül. Ez sokszor ma sem könnyű, az 1200—1300-as évek „eman- cipálatlansága” mellett azonban szinte reménytelen helyzetet jelentett. Az élet vezetett rá a szükségbe került nők szövetkezésére. Kis telepeket hoztak létre, egymásra néző házkaréjuk hátát eleinte árok, utóbb szinte mindenütt zárt kőkerítés is vigyázta. Nem esküdtek fel apácarendhez, ám fogadalmuk felért hasonlóval: aki ideköltözött, az életét a betegek, elesettek segítésének, apró kertje művelésének, rendszeres imádkozásnak, szükségben a rászoruló begi- natársak támogatásának szentelte. Volt, ahol még iskolát is nyitottak, másutt versek, zenedarabok születtek. Az oldalt MTI-Panoráma anyagok segítségével i állítottuk össze f Óriás szállítóhajó a bevásárlóközpontban Egy vontatójáról elszabadult óriás gabonaszállító hajó rohant bele New Orleans egy zsúfolt bevásárlóközpontjába szombat este a Mississippi folyó partján. A karácsonyi bevásárlók között pánik tört ki, sokan a Mississippibe vetették magukat, mások menekülés közben eltiporták egymást. A balesetnek 57 sebesültje van. Marc Mortal, a város polgár- mestere és a parti őrség is közölte: egyetlen halálhírt sem erősítettek meg. Az elszabadult hajó több helyen lerombolta az 1984-es louisianai világkiállítás helyszínéül szolgált háromszintes rakpartot és a helyi Hilton szálló egyes részeit is, amelyek ráestek a libériái zászló alatt közlekedő 228 méter hosszú és sokemelet magas Bright Field teherhajóra. A 450 szobás szálloda megmaradt része is életveszélyessé vált azonban és a mentőegységek egyelőre nem mozdítják a rakpartba szaladt hajót: a hatóságok először statikai vizsgálatokat akarnak végezni. Szemtanúk szerint a teherhajó kapitánya amint észrevette a bajt, bekapcsolta a hajókürtöt. Kormányozhatatlan- ná vált járműve az ezután eltelt három percben lassan, de feltartóztathatatlanul csúszott a közel 17 ezer négyzetméternyi, 200 boltot, éttermet és játéktermeket magába fogadó Riverwalk bevásárlóközpont felé. Fül nélkül halló békák Egy nagyon ritka, fül nélküli békafajta a bőrén keresztül továbbított rezgések segítségével tökéletes hallással bír —jelentette az AFP a New Scientist című brit tudományos folyóiratban megjelent tanulmányt idézve. Á Costa Rica és Panama erdőségeiben élő, aranyszínű békának hiányzik a fül belső hallójáratából a hallást lehetővé tevő Corti- szerv. Ohio állam egyetemének kutatói ennek ellenére megállapították, hogy ezek a békák is képesek „meghallani” társaik hangját. Kiderítették ugyanis, hogy bőrük „beszabályozott” a két kilohertz amplitúdójú rezgésekre: ezen a frekvencián „szólalnak” meg e békafajta egyedei is. A béka bőre által felfogott rezgések a tüdőben rezonálnak, ez stimulálja a hallóideget, s így válik számára „hallhatóvá” a hang. Koporso-szepsegverseny Pályázatot írt ki a legszebb koporsó megtervezésére a NÚAVA holland temetkezési és biztosítási vállalat—jelentette a dpa. A pályázatra benevezett 87 művésznek két és fél hónap áll rendelkezésére a koporsó megalkotására —jelentette ki John Biom, a NUVA szóvivője. A győztes jutalma egy 4000 gulden összegű utazás lesz, a pályázatra beküldött legérdekesebb alkotásokat pedig kiállításon mutatják be. A pályázat feltételeinek megfelelően a művészek választhatnak feszítőlemezes vagy bükkfa modell között. Alkotásaiknak mindenben meg kell felelniük a koporsókkal szemben támasztott törvényi követelményeknek. „Használhatóaknak kell lenniök” -— foglalta össze tömören Biom, hozzátéve, hogy tapasztalatai szerint az ízléstelen szabványkoporsók ma már sokaknak nem tetszenek. Számolni tudó lábtörlő Két izraeli tudós — Ehud Goren ésEfraim Garti—szokatlan dolgot talált fel: az első lábtörlőt, amely tud számolni. A kis szőnyeg ugyanis regisztrálja azokat, akik egy helyiségbe belépnek vagy onnan távoznak - ami főleg bevásárlóközpontok és középületek számára jelentős. Az olyan bevásárlóközpont üzemeltetői, amelyben elhelyezték ezt a különleges lábtörlőt, a nap végén pontosan tudják, hogy mekkora volt a helyiség látogatottsága. Ráadásul az „okos” lábtörlő más információkkal is szolgálhat, feltüntetheti például a látogatók testsúlyát. Goren és Garti három éven át dolgozott a szabadalmaztatott találmányon. A 60 centiméter széles lábtörlőt egy számítógépre kapcsolják — olvasható az APA jeletésében. Lottónyertes páros Eastwood újra apa
