Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-16 / 293. szám
Falujáró UJ KELET 1996. december 16., hétfő 9 Kis falu — nagy csapat Országraszóló eredmények eléréséhez nem is keli igazán olyan sok dolog. Elég hozzá két lelkes tanár megszállottsága, és máris jönnek az eredmények. A Túristvándiban működő általános iskola fiú- és leánysakkcsapatai korosztályos országos bajnokságot nyertek, sőt, a zömében 10 éves gyerekek sikeresen szerepelnek a megyei másodosztályban, a felnőttek között is. Gulyás Ferenc igazgató sakkjátékosi múltjából eredendően előbb sakkszakkört szervezett az iskolában, majd tanrendbe illesztette a játék tanítását. Ennek lassan négy éve. Az akkor elsős kislányok mára már negyedikesek, és korosztályukban legjobbak Magyarországon. lukacs László tanár: — Heti két órában oktatjuk a sakkot. Nagyon az alapoknál kezdjük, igyekszünk ránevelni gyerekeinket a játék sze- retetére. Iskolai bajnokságokat rendezünk, feladványokat adunk. Valamilyen szerény díjazást is kapnak a legjobbak. Elég hamar kialakul a sakk iránti hajlam, és ha valaki nem érdeklődik igazán a játék iránt, annak nem kötelező aktívan részt vennie az órákon. Megtanulták a sakkórát kezelni, tudják írni a játszmákat, és ismerik az írott és íratlan szabályokat. Az igazgató úr végzi a szorosan vett szakmai munkát, az elméleti felkészítést ő intézi. Én csütörtökönként tartok edzést. Ilyenkor házibajnokságokat rendezünk. Kialakítottunk „A” és „B” csoportot, ki lehet esni, és fel lehet jutni. Ezeken a versenyeken dől el a táblasorrend is. A házibajnokságok igen kemény küzdelmeket hoznak, hiszen nem mindegy a gyerekeknek, hogy kik játszanak az „erősebb” csoportban. Errefelé senkit sem vet fel a pénz, de a szülők erejükön felül is áldoznak a jobb szereplés érdekében. Ha nem lenne a segítőkészségük, el sem tudnánk utazni a máshol tartott versenyekre. Gyerekeink, annak ellenére, hogy komoly sakkmúltjuk van, ugyanolyanok, mint a többiek. Játszanak, rohangálnak, fegyelmezetlenkednek az órákon. Megmaradtak hasonlónak, mint társaik. A fiú- és a leánysakkcsapat: Kiss Dorottya, Kovács Krisztina, Széles Andrea, Vígh Renáta, Bolla Tamás, Erdődi Gábor, Erdődi Tamás, Fekete Béla és Huszti Sándor Hiába a környék számos műemléke, az irodalmi emlékhelyek nagy száma, a turisták sokasága, szálláslehetőség alig-alig volt a szatmári Tiszaháton. Mostanában mintha valamit változna a helyzet. A környék bekapcsolódott a falusi turizmus mozgalomba, itt is, ott is ilyenolyan színvonalú kempingek nyíltak. Túristvándiban, a vízimalom tőszomszédságában minden igényt kielégítő panzió épült. A nyolcszobás szálloda mellett összkomfortos kemping, konyha, étterem és büfé van. A tulajdonos, Erdélyi János teljes körű szolgáltatást kíván vendégeinek nyújtani. — Egy repülőgépvezető miért épít panziót? — Mint helikopterpilóta, rendszeresen járom ezt a környéket. 1980 óta állandó vendég vágyok itt. Beleszerettem a szatmári tájba. Túristvándi Szatmár előszobája, akik mondjuk az irodalmi emlékhelyekre kíváncsiak, itt mindenképpen megállnak. Szállást szerezni azonban szinte lehetetlen volt. Valamikor Nagyhódoson működtettem egy ifjúsági tábort, ott kóstoltam bele az idegenforgalomba. A vízimalom melletti rész, ez, ahol most a panzió áll, vályogkitermelő terület volt. Hepehupás, elhanyagolt. Azt hiszem, rajtam kívül senki sem látott benne fantáziát. Megvettem az önkormányzattól, és nekiláttam a rendbetételének. Nagy munka volt, mire megszületett a mostani formája. Elkezdtük építeni ezt a vendégházat, kialakult a kemping, szépen lassan, ahogy volt pénzem, mindig toldottunk hozzá valamit. Tavaszra elkészül a konyha, ha pedig a gázt is bevezetik, akkor télen-nyáron működő szállodaként üzemeltetjük. Szeretném a Túr medrét is rendbe tenni, kikotortatni a régen volt öblöt, elbontani a gátat, és egy kis strandot, csónakázótavat kialakítani. Ha ez elkészül, akkor teljes körű szolgáltatással tudunk vendégeink rendelkezésére állni. — Van valami esély arra, hogy a beruházás valaha is megtérül? — Ezzel én soha nem foglalkoztam. Hobbiszinten kezdtem neki a dolognak, úgy, mint aki szereti a természetet és ezt a környéket. Most, hogy a befejező stádiumba került az épület, kezd komolyabbra fordulni a helyzet. Valahogy bekerült a köztudatba, a kirándulók számolnak vele, már nem úgy van, hogy ha van kedvem nyitva tartok, ha nincs, akkor nem. Most már a rendszeres nyitva tartáson kell gondolkodnom. Azt gondolom, hogy üzletileg is megtalálom majd a számításaimat, és ha nem is gazdagodok meg belőle, tisztességes nyereséget elérhetek. F estői környezetben látható az országos hírű vízimalom. Nem tudjuk pontosan, mikor építették, de egy térkép tanúsága szerint 1780 körül már malom állt a tószerűen kiszélesedő Túr partján. Az idő egyáltalán nem kímélte a csodálatos faépítményt. Az országos műemlékvédelmi felügyelőség úgy döntött, hogy helyreállítja az ipartörténelmi érdekességet. Várhatóan a jövő évi turistaszezon kezdetére ismét teljes pompájában gyönyörködhetünk Túristvándi legértékesebb műemlék épületében Az oldalt Berki Antal írta, fotók: Lázár Zsolt Késhegyre menő küzdelemben A Magyar Hírlap tudósítása szerint cigány származású asszonyt választottak polgármesternek Túristvándiban. Ahogy az örmény rádió mondaná: „a hír igaz, de...” Lakatosáé Sira Magdolna nem cigány, de a férje az. Ó maga a cigány önkormányzat elnöke volt két évig. A nemrégiben lezajlott önkormányzati választáson szoros küzdelemben szerezte meg a lakosság bizalmát a kisgazda jelölttel szemben. — Nem voltam biztos a dolgomban, de azért indultam a választáson, hogy nyerjek. Végül sikerült. Nagyon szoros volt az eredmény, mindössze két szavazat volt a különbség. A kisgazdák meg is óvták, de szerencsére minden szabályos volt. — Az ön férje cigány származású. Ez a vegyes páros nem nagyon divatos Magyarországon. Milyen a házasságuk? — Tizenöt éve élünk együtt. Ez már önmagában is sokat jelent. Nem azt akarom mondani, hogy nagyon könnyű volt egymáshoz szokni, hiszen a hagyományaink teljesen eltérőek, és a házasságunkkal szemben mind a két oldalon voltak előítéletek, de ezeket sikerült legyőznünk. Ennyi idő után nyugodtan mondhatom, jó házasságban élek. —Annak idején miért választottak egy magyart a cigány önkormányzat elnökének? — Valószínűleg bíztak bennem. Házasságom révén jól ismerem az életüket belülről is. A tanulatlanságuk miatt gyámoltalanul mozognak a világban. Nem tudják hová forduljanak gondjaikkal, panaszaikkal, és talán nincs is közöttük olyan, aki alkalmas lenne egy ilyen jellegű megbízatás teljesítésére. — Ön Kölesén született. Miért költözött ide, Istx’ándiba? — Otthon is tudtunk volna egzisztenciát teremteni, de ide jöttünk, a férjem szülőfalujába. Nagyon kötődik Túristván- dihoz. Nem is tudja az életét máshol elképzelni. Végül is megvagyunk itt. Ő vállalkozó, teherfuvarozással foglalkozik. — Most már lassan egy hónapja, hogy polgármester lett. Milyennek látja a falu jövőjét, milyen reményekkel vág neki a ciklusból még hátralévő két évnek? — A legfontosabb, hogy a falut szinten tartsuk, de azért szeretnénk előbbre is lépni. Egy ilyen kis faluban születő gyerek mindenképpen hátrányos helyzetből indul. Ezen jó lenne változtatni. Most az a helyzet, hogy az emberek nagy része a képzetlenség miatt sem talál munkahelyet magának. Ha ebben a dologban csak egy Lakatosné Sira Magdolna pici eredményt tudunk elérni, már nem dolgoztunk hiába. Azt gondolom, léteznek olyan lehetőségek, amiket eddig még nem használtunk ki igazán. Munkatársaimmal és a testület tagjaival megfelelő a kapcsolatom. Ismerjük egymást, ezen a területen nem is gondolok változtatásra. Remélem, hogy az alpolgármester úrral is megfelelően fogunk együtt dolgozni. Gondolom, neki nem köny- nyű megemészteni, hogy most már másodszor is csak minimális különbséggel veszített, de hiszem, túlteszi magát a kudarcnak nem is nevezhető eredményen, és közösen, lehetőségeinktől függően tudunk majd a falu érdekében munkálkodni. Túristvándi jellegzetes szatmári település. Azt is mondhatnánk, a tájegység előszobája. Mindig is nehéz sorú emberek éltek e tájékon, pedig már a XV. század előtt is lakott volt a település. Temploma a XV. században épült gótikus stílusban. Országosan is egyedülálló ipari műemléke a vízimalom. tt Önkormányzati hírek A legfontosabb teendő a jövő évi költségvetés elkészítése. Az önkormányzati testület egyszer már áttekintette a terveket, de a végleges elképzelések szentesítéséhez még egy ülés szükséges. * * * Nagy teher a jövedelem- pótló támogatások kifizetése. Az állam ugyan ad hozzájárulást, de az önkormányzatra eső részt csak pályázatok segítségével tudják pótolni. * * * Keresik a módját az ön- kormányzat kezelésében működő intézmények takarékosabb gazdálkodásának. A vezetőkkel közösen kijelölték a legfontosabb feladatokat. * * * A következő évben az állami támogatás jó esetben szinten marad, ez komoly gondokat okoz az iskola, az öregek otthona és az óvoda működtetésében. A jelentősen megdráguló energiahordozók költségeinek előteremtése nagy mértékben terheli majd a költségvetést. * * * Bővíteni szeretnék a nevelőszülői hálózatot. A faluban nagy hagyományai vannak az intézeti gyerekek nevelésének. Volt időszak, amikor negyven állami gondozott kisgyereket is pártfogoltak. Ez a módszer nemcsak valamiféle munkalehetőséget jelent, de az iskola fenntartását is lehetővé teszi. * * * A gázcsapda tökéletesen működik Túristvándiban is. A beruházás menet közben dráguló költségei miatt egyelőre nem lehet látni, hogy mikor indul meg a gázszolgáltatás. Az biztos, hogy a lakosokat nem lehet tovább terhelni a szerződésben foglaltak ellenére is növekvő árak áthárításával. * * * A faluban kevés a munka- lehetőség. Munkahelyet csak a nemrégiben kialakított fatelep és az állami intézmények jelentenek. Keresik a módját a munkahelyteremtés lehetőségének. * * * Bővíteni szeretnék a régi iskolában működő nyári tábort. Ezzel a létesítménnyel kívánnak bekapcsolódni az egyre dinamikusabban fejlő- j dő falusi turizmus mozga- j lomba. Vendégváró panzió a Túr partján
