Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-14 / 292. szám

A karácsonyi morzsa története A keresztény korokat megelőző időkből származó szokás a morzsa gyűjtése. A régi idők embere természetfeletti erőt tulajdonított az ünnepi asztal maradékának. A morzsa eredetileg a morzsa hulladéka volt, a későbbiekben a lakoma folyamán minden ételből került a „morzsatálba”, még később a kalács, a kenyér, a mákos tészta, a dió héja, az alma, a fokhagymra, tehát kifejezetten az ünnephez kötődő ételek tartoztak a karácsonyi morzsához. Éjszakára az ünnepi dísszel megterített morzsa az asztalon maradt a halottak és az angyalok számára. Másnap az állatok etetőjébe szórták, hogy a következő évben minden betegségtől, bajtól, szemmel veréstől, tejelapadástól megvédje őket. Mások eltették egész évre, s alkalmanként használták emberek és állatok betegségeinek gyógyításánál. Bajmegelelőző, óvó szerként is szolgált. A tavasszal kikelő kiscsibéket, libákat füstölték vele, hogy egészségesek maradjanak. Termékenységvarázslási feladata is volt, tavasszal például a gyümölcsfák alá szórták a morzsát, hogy bő termést hozzanak. Erdemes-e egy napig koplalni? Természetesen egy egész hetes—vagy többhetes—böjt hatékonyabb, mint egyet­len nap. Egy bojtos nap is több a semminél. Ilyenkor a szervezetet legalább egy napra tehermentesítjük a táplálékfeldolgozás alól. Ilyenkor leadunk vagy fél kilót, de az alig zsír, főként víz. A fogyásnál fontosabb, hogy kikerülnek a szervezetből a salakanyagok és a mérgek. Különösen jót tesz a koplalónap az olyan ünnep után, amikor túl sokat ettünk, ittunk, dohányoztunk. Az egynapos böjt gyorsan újra hely­rehoz. Gyógyítóan hat láz, inlfuenza, gyomorrontás és hasmenés esetén is. Aki túl­súllyal küzd, és nehezen viseli el a folyókúra követelte mindennapos kalóriaszegéy kosztot, segíthet magán úgy, hogy az ettől való kisebb kilengéseket heti rendszeres koplalónappal ellensúlyozza. Az ünnepek alatt jókat főzünk, és jókat eszünk. A gyomrunkat nem árt koplalás­sal nyugtatni — természetesen majd csak az új évben! Ki mint veti ágyát,. A pihentető alvás után a világ rendje újra helyreáll, jó a kedvünk és a közérzetünk. Az egész na­punkat elronthatjuk, ha rosz- szul ébredünk. Az, hogy teljesítőképességünk és han­gulatunk mennyire függ az alvás minőségétől, csak akkor tudatosul bennünk, amikor rosszul alszunk. A felnőttek nagy része átlag hét-nyolc órát alszik. Van, akinek ki­lenc, másnak csak öt óra al­vásra van szüksége. Az egyé­ni alvásszükséglet a mélyben gyökerezik, valószínűleg öröklött, aligha változtatható meg. Éppen ezért fölösleges stressznek tesszük ki magun­kat, ha megpróbáljuk az alvásidőt csökkenteni vagy növelni. A szükségletünk csak öregkorban lesz kevesebb, a hetvenések átlagosan öt-hat órát alszanak. A kutatók sze­rint ezek az emberek ilyenkor a többiek normáját veszik át, és nem a saját alvásszükség­letük alapján nyilatkoznak. A kísérletek kimutatták, hogy még azok a kísérleti alanyok is, akik „egész éjjel le sem hunyták a szemüket” összes­ségében eleget alszanak, még ha közben időnként fel is éb­rednek. Egyébként még nem találtak bizonyítékot arra, hogy az éjfél előtti alvás vol­na a legpihentetőbb. A nők kétharmada panasz­kodik krónikus fáradtságra, különösen reggel. Sok orvos megoldja a problémt: altatót ír fel. A tabletták viszont csak rövid ideig segítenek. Ha ab­bahagyják a szedését, rosz- szabbul alszanak, mint előtte. Aztánújragyógyszert szednek, csak még nagyobb adagban, mint azelőtt. A függőség egy­re növekszik. Jobb, ha kivizs­gáltatjuk magunkat. Nem túl alacsony a vérnyomásunk? Ebben az esetben eltart egy ide­ig, amíg az agyat átjárja a vér. Jót tesz egy csésze kávé vagy tea reggelente. Előfordulhat, hogy vashiányunk van. Ebben szerepet játszhat a menstruá­ció ideje alatti vérveszteség is. írassunk fel magunknak vas­készítményeket, vagy próbál­juk meg helyes táplálkozás­sal pótolni a hiányt. A fáradtság elleni leghatá­sosabb segítségről saját ma­gunk gondoskodhatunk: mo­zogjunk többet! Ha annyira fáradtak vagyunk, hogy erre nem tudjuk rászánni magun­kat, tanuljuk meg az autogén edzést vagy jógázzunk. Ezek nem veszik túlságosan igény­be a szervezetet, de hozzáse­gítenek a mélyebb és lazább légzéshez, ami ugyancsak ja­vítja a vérellátást. Sokunk szá­mára jelent problémát, hogy testünk holtfáradt, de agyunk teljesen éber. Nem tudtunk megszabadulni a napi gon­doktól. A pszichológusok ja­vaslata, hogy vezessünk alvás­naplót. Minden esetben, ami­kor gondolataink túl hosszan köröznek egy bizonyos prob­léma körül, gyújtsunk villanyt, és írásban válaszojunk néhány kérdésre: Mi volt az elmúlt nap legnagyobb problémája? Min mérgelődtünk aznap többet? Hogyan oldjuk meg másnap a problémát? Már az az érzés is ellazít, hogy felismertük a kínzó problémát, és megtettük az első lépéseket a megoldás felé. Ezután alvásnaplóval együtt valószínűleg a gondo­kat is elfelejtjük. Karcsúság * • / 1 • • y a es jo közérzet Minden nő jó közérzetre és jó alakra vágyik. Termé­szetesen — különösen az életkor előrehaladtával — ezért tenni is kell valamit. A terveket, a szándékot azonban gyakran nem kö­veti cselekvés, mert nincs elég időnk, vagy egyszerű­en csak lusták vagyunk. A szakemberek szerint kez­detben — mindaddig, amíg kötelességnek érezzük a gyakorlatokat — elegendő napi öt percet edzésre for­dítani. Ha szervezetünket öt percen át megszakítás nél­kül terheljük, létrejön az edzésinger, azaz a szívverés, a vérke­ringés, az anyag­csere és a légzés összhangba kerül egymással. Ennyi időnk néhány fel­frissítő, dinamikus tomagyakorlatra még a kime­rítőbb mun­kanapok után is van. I A hosszabb ideig tartó testmoz- I gás hatása ’ természe- j tesen na- gyobb, sportor­vosi vizsgá- latok sze­rint negy- v e n ö t— K> hatvan perc az ide­ális. Ez idő alatt a szer­vezet terhe­lése olyan in­tenzív, hogy minden funk- . ció optimális mértékben nö­vekszik. Ha a sportban örö­münket leljük, természetesen tovább edzhe- tünk, de egész­ségünk érdeké­ben egy óra tel­jesen elegendő. Kezdők számá­ra ez a felső ha­tár. Ésszerűbb alkalomról alka­lomra növelni az '*" ■*: £ edzés időtarta- . mát, mint már **** kezdetben teljesen kimerí­tenünk magunkat. A kime­rülés elveszi kedvünket a további tornától. A sportor­vosi vizsgálatok szerint ele­gendő, ha minden második nap edzünk. A szervezetre gyakorolt pozitív hatás csak fokozódik, ha a test közben egy napot pihen. Hosszabb szünetet viszont ne tartsunk, mert a test elfelejti a kilakult jó kondíciót, és ugyanany­nyira meg kell erőltetnünk ma­gunkat; mint az első napon. A pulzusszám alapján ellen­őrizhetjük, hogy az edzés mi­kor kezd pozitívan hatni az egészségünkre, és hogy szerve­zetünket mennyire terhelhet­jük. Legjobb, ha pulzusunkat még mozgás közben számoljuk meg, utána ugyanis nagyon gyorsan lassul le a szívverés. Hat másodpercig számoljunk, utána szorozzuk meg tízzel — ez a legegyszerűbb módszer. Tanácsok, mielőtt elkezd­jük a gyakorlatokat: Melegítsünk be: járkáljunk, fussunk, táncoljunk a szobában két per­cen át, amíg me­legünk nem lesz. A gyakor­latokat lassan kezdjük el, és fokozatosan nö­veljük a tempót. Tudatosan léle­gezzünk: ami­kor megfe­szítjük az iz­mokat, fúj­juk ki a levegőt, lazítás­kor lé- ÉHBhk legez- zük be. Figyel­jünk arra, hogy a levegőt sose tart­suk vissza, és kiáramlását ne erőltessük. Lazításként a gyakorlatok köz­ben időnkét laza mozdulatokkal rázzuk ki a lábun­kat és a kezünket. Ha a gyakorlat végén nem értük el, vagy éppen csak elér­tük a minimális pul­zusszámot, és még elég erőt érzünk magunk­ban, végezzük el újra a gyakolratokat, valamivel gyorsabban, mint először. Az edzés befejezésekor a test ellazítása érdekében járkáljunk néhányszor fel és alá a szobában, vagy vé­gezzünk el egy-két könnyű nyújtógyakorlatot. Már a harmadik vagy a | negyedik alkalom után érezni fogjuk az ered­ményt: az izmok feszeseb­bé válnak. Ha az edzést legalább egy hónapon át rend­szeresen végezzük, már a tes­tünkön is látni lehet a válto­zást. Ekkor ne hagyjuk abba, feltétlenül folytassuk, mert különben az izmok elemyed- nek. Legalább minden más­nap eddzünk. Edzés kőben jó, ha ritmikus zenét hallgatunk. Ezzel a tem­pót is növelhetjük, ha még dinamikusabban akarunk mozogni. Ponty az asztalon Karácsony este illik halételt ten­ni az asztalra. Kezdő és gyakor­lott háziasszonyoknak egyaránt ajánljuk a pontyhalászlé elkészí­tését. Szükséges hozzá másfél ki­logramm ponty, só, négy-öt fej vöröshagyma, egy paprika, két csapott evőkanál pirospaprika. A pontyot megtisztítjuk és ki­filézzük. Hogy ezt a műveletet a félj vagy a feleség végzi, azt min­den család maga dönti el. A hal­húst sűrűn beirdalva kétujjnyi da­rabokra vágjuk, megsózzuk, leta- kaijuk, hűtőszekrénybe teszszük. A hal csontjait, a farkát és a meg­tisztított fejét fazékba rakjuk. Két liter vizet ráöntünk, a meghámo­zott, fölkarikázott hagymát bele­szórjuk és megsózzuk. A paradi­csomot meg a kicsummázott paprikát hozzáadjuk, fölforral­juk, majd kis lángon két órán át főzzük. Utána az alaplevet leszűr­jük, a csontokról a lefejtett halhúst áttörve hozzáadjuk, és a tetejére pirospaprikát szórva újra a tűzre tesszük. Amikor fölforrt, a beir­dalt, földarabolt pontyfiiét bele­rakjuk, végül körülbelül nyolc perc alatt, rázogatva megfőzzük. Ünnepi csillagok Érdekes, kellemes kókusz ízű süteményt készíthetünk kará­csonyra, ami nemcsak finom, de jól is mutat a szép terítéken. A kókuszcsillagok elkészítésé­hez húsz dekagramm liszt, egy kávéskanál sütőpor, tíz deka­gramm kókuszreszelék, hét de­kagramm cukor, egy tasak vaní­liacukor, egy tojás, tizenöt deka­gramm vaj kell. A díszítéshez öt dekagramm tortabevonó csoko­ládé, négy dekagramm vaj, négy­öt evőkanál áttört áfonya vagy málnalekvár, porcukor és kó­kuszreszelék szükséges. A lisztet és a sütőport dagasz­tótálban összekeverjük, közepé­be mélyedést készítünk, amely­be beletesszük a kókuszreszelé­ket, a cukrot, a vaníliát, a tojást és a liszt egy részével sűrű pép­pé dolgozzuk. Kis darabokban hozzáadjuk a hideg vajat, majd sima tésztává gyúrjuk. A tésztát egy órára hideg helyen állni hagyjuk. Az így elkészített tész­tát vékonyra nyújtjuk, majd ebből különböző méretű (mini­mum kétféle nagyságú) csilla­gokat szúrunk ki. A csillagokat sütőpapírral bélelet sütőlemezre helyezzük. Az előmelegített elektromos sütőben százhetven fokon, előmelegített gázsütőben kettes fokozaton, a sütő középső rá­csán elhelyezve a nagy csillago­kat nyolc-tíz percig, a kis csilla­gokat négy-öt percig süssük. A tortabevonó csokoládét fel­olvasztjuk, és hozzákeverjük a lágy margarint. A kész sütemé­nyeket tetszés szerinti ízesítésű lekvárral illesszük össze, majd díszítsük csokoládémázzal, por­cukorral vagy kókuszreszelékkel. Gyorsan elkészül, olcsó és fi­nom a gyümölcskocka. Ha ked­vük van hozzá, készítsék el. A tésztához négy tojás, negyed kilogram cukor, egy vaníliacu­kor, egy-másfél deciliter víz, öt dekagramm mazsola, tíz deka­gramm dió, tíz dekagramm tört csokoládé, öt dekagramm re­szelt narancshéj, öt dekagramm cukrozott reszelt citromhéj, hamrinc dekagramm liszt és fél tasak sütőpor szükséges. A négy tojássárgáját a cukor kétharmad részével habosra keverjük, majd állandó kavarás közben hozzáad­juk a mazsolát, a mogyorót, a cso­koládét, a reszelt narancshéjat és a citromhéjat. A tojásfehérjét hab­bá vetjük, majd fokozatosan hoz­záadjuk a maradék cukrot. Ezt a masszára tesszük és rászitáljuk a sütőporral elkevert lisztet. A masszát egy sütőpapírral bélelt sütőlemezre helyezzük. A sütő középső rácsán elhelye­zett tétsztát előmelegített sütőben fél óráig sütjük. A kész süte­ményt melegen kockára vágjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom