Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-14 / 292. szám

1996. december 14., szombat Innen-onnan Filmeposz a honfoglalásról A magyar néző lélegzet-visszafojtva várja Koltay Gá­bor új történelmi játékfilmjét, amely a magyar törté­nelem legfényesebb fejezetét dolgozza fel. A honfog­lalásról első ízben készült filmes adaptáció, bemuta­tása része a millecentenáriumi ünnepségsorozatnak. Gombás Sándor Ferenc Egyúttal a magyar film­gyártás is ünnepel, hiszen monumentális filmeposz ké­szült el, két év kemény mun­kája eredményeként. A szer­zők között elismert tudóso­kat, történészeket találunk. A forgatókönyvet Nemeskürty István neves író-történész ké­szítette Anonymus: Gesta Hungaroruma nyomán. A mű teljes szövege az utókorra maradt, s a középkori ma­gyarországi latin nyelvű iro­dalom, illetve történetírás legfontosabb alkotásainak egyike. A Gesta megörökíti a magyarok eredetét, a honfog­lalás és a kalandozások törté­netét. Közismert, hogy a történé­szek között heves polémia zajlik a honfoglalásról, hisz egyes tudósok állítása szerint 1100 éve nem honfoglalás volt, hanem visszaköltözés. A Kárpát-medencében már ko­rábban is éltek magyarok. Nemeskürty István a legfris­sebb történelmi kutatásokat figyelembe véve, a visszaköl­tözés elméletét elfogadva írta meg forgatókönyvét. A film az etelközi indulás­tól a pusztaszeri országgyű­lésig tartó történelmi folya­matot dolgozza fel. Megele­venednek a vásznon a törté­nelmi mondák, mítoszok, így: Emese álma, a vérszer­ződés, az al-dunai csata, át­kelés a Vereckei-hágón, Ál­mos halála és még sorolhat­nánk. A rendező kérésére közre­működött a film képi világá­nak hiteles kialakításában László Gyula, az ismert ré­gészprofesszor. Szakértő kon­zultáns volt a korabeli vise­let, dísztárgyak és fegyverzet megválasztásában. Az alkotás bővelkedik lírai és drámai epizódokban, nagy­szabású csatajelenetekben. A film felvételei hazánk festői szépségű tájain készültek: Apajpuszta, Kisoroszi, a Pilis, Galgamácsa, Szilvásvárad, Opusztaszer. Az operatőri munka Vékás Péter és Csukás Sándor érdeme. A Honfogla­lás főszerepében, Árpád vezér­ként Franco Nero-\ú talál­kozhatunk. A nemzetközi filmvilág egyik legnagyobb sztárja gyakran szerepei tör­ténelmi hősök megszemé- lyesítőjeként. Magyar film­ben legutóbb a Juliánus barát című produkcióban láthattuk, Fra Domenico szerepében. Mellette közkedvelt hazai színészeket láthatunk: Sinko- vics Imre, Bitskey Tibor, Csur- ka László, Dörner György... A film csodálatosnak ígérkező zenéjét — amely CD-n és ka­zettán is megjelent — Koltay Gergely komponálta. A legnagyobb magyar tör­ténelmi mítoszokat megele­venítő monumentális film­eposz díszbemutatója decem­ber 12-én lesz a Budapesti Kongresszusi Központban. Nyíregyházán december 26- án tűzi műsorára a Montázs mozi. Tartalmas estét kínál, látványt, szép zenét. A KELETHÚS Kft. felvételt hirdet húsipari szakmunkások részére Jelentkezés: Ács József üzemvezetőnél Cím: 4400 Nyíregyháza, Simái út 40. Belépési határidő: azonnal. Bérezés: megegyezés szerint. Puszi jobbról, puszi balról? Híre jött, hogy Krausz Ta­más, a Magyar Szocialista Párt baloldali tömörülésé­nek egyik vezéralakja pén­teken előadást tart a Mun­káspárt nyíregyházi szer­vezetének Ferenc körúti székházában. Palotai István (Új Kelet) Ismervén a politika jelrend­szerét, ez a látogatás és „kihe­lyezett” előadás — ahogy mondani szokás, akár „jelent­het is valamit”... A dolog csak azért lett igazán gyanús, mert a Munkáspárt éppen a napokban jelentette ki, hogy semmilyen közösséget nem vállal az MSZP-vel, amelyet a további­akban nem tart baloldali párt­nak. A tény mégis tény marad: Krausz a Munkáspártnál tart előadást, tehát két eset lehet­séges: Krausz Tamás és a Mun­káspárt helyi vezetői — (akik közül ráadásul az egyik, Szöllősiné Fitos Éva, a párt or­szágos alelnöke, tehát Thürmer Gyula első helyettese) saját, alulról jövő kezdeményezés­ben — próbálják a két párt kö­zötti közeledést előmozdítani, vagy pedig az országos politi­ka „gyors változásáról” van szó... Thürmer Gyula, a Munkás­párt országos elnöke tőlünk tudta meg a hírt, és „csodálko­zásának adott hangot”. — A Munkáspárt végtére is nincs azon az állásponton, hogyha szembe jön az utcán egy szocialista, akkor át kell menni a túloldalra, azonban ez, ami Nyíregyházán történik, messze túlmegy ezen. Először is fogalmam sincs róla, hogy ki hívta meg Krausz Tamást a Munkáspárt hivatalos helyisé­gébe? Másodszor pedig rop­pantul furcsállom, hogy így karácsony előtt nincs jobb és fontosabb dolog, mint ezt az urat hallgatni, de hát ám le­gyen... Hivatalos álláspontunk pedig az, hogy párbeszédet a két párt között csak a központi szerveken keresztül folytatunk és képzelünk el... Mellesleg Krausz Tamás részéről kimon­dottan illetlenségnek tartom, hogy a Munkáspárt felső veze­tését megkerülve előadásokat tart nálunk. Akinek volt gye­rekszobája, az nem tesz ilyet. A magam részéről, ha ilyen fel­kérést kapnék, mielőtt elvállal­nám, felhívnám Horn Gyulát, — ha másért nem, hát legalább azért, hogy tájékoztassam. Szeredi Péter, az MSZP frak­ciójának hivatalvezetője már nem látta ennyire sötéten a helyzetet: — Ez egy szabad ország — mondta — itt mindenki oda megy, ahová akar. Krausz Ta­más szakmájára nézve törté­nész és kizárólagos joga eldön­teni, hogy hol tart előadást és hol nem. Semmi gond ezzel. *** A nyilatkozatok után kaptuk a hírt, hogy a Munkáspárt a Ferenc körúti helyiségét közös használatban tartja fent a Nyug­díjasok Szervezetével és bár a helyiség ugyanaz, az előadás megtartására Krausz Tamást nem a Munkáspárt, hanem ez a civilszervezet kérte fel. Szóval a hír igaz, de... Hírünk az országban A novemberi Magyar Fórumban nekrológot olvashatunk A kolerási Bazilika parókusa címmel. Sója Miklósnyu- galmazott görög katolikus esperes a cigányok papja­ként vált közismertté. 1941-ben került Hodászra, ahol negyven éven át teljesített lelkészi szolgálatot. A nagy műveltségű pap a cigányság kulturális nevelésének és lelki támogatásának szentelte életét. Cigány nyelvű miséiről dokumentumfelvételek is készültek. 1996. au­gusztus 19-én hunyt el Nyíregyházán. Tudósítónktól A Magyarországi Cash Floww gazdasági magazin decemberi számának Ország­járás rovata megyénkben járt. Interjút közöl Flamand hely- foglalás címmel a Primom Vállalkozási Központ ügyve­zető igazgatójával a jövő évi beruházásról, valamint a Szigma Rt.-ről, amely Nyír­egyházán megkezdte a hőszi­getelt üvegek gyártását. Má­sik cikk, Az átalakuló átkelő címmel a záhonyi vasúti kör­zet fejlesztéséről ad friss híre­ket, amely egyre nagyobb for­galom lebonyolítására lesz alkalmas. A Természet Világa 12. szá­ma mellékleteként jelentek meg az V. Természettudomá­nyi pályázaton részt vett ta­nulmányok. Teichmann Vil­mos élete és munkássága cím­mel egy kisvárdai diáknak kö­szönhetően megismerkedhe­tünk a kiváló megyei növény­nemesítővei. Munkájának,’erő­feszítéseinek gyümölcse a hí­res kisvárdai gülbaba krumpli, a kisvárdai rozs és a kisvárdai lucerna néven megismert fajták előállítása, nemesítése. A Lyukasóra című olvasói lap decemberi száma egy kü­lönös bevezetőt tesz közzé. 1956-ban a cikk szerzője, Vizinczey István nyugatra me­nekült, angol nyelven lett vi­lághírű író és esszéista, de szü­lőföldjéhez mindvégig hűsé­ges maradt. Az ő fordításában jelent meg angol nyelven Mó­ricz Zsigmond Légy jó mind­halálig című regénye. Az an­gol kiadás előszavát is ő írta, ennek rövidített változatát ol­vashatjuk a lapban Egy angol nyelvű Móricz-regény elébe címmel. A Túrista Magazin ez évi utolsó száma Az ismeretlen Tiszadob címmel a település történelmi, néprajzi, termé­szetvédelmi és kulturális ér­tékeire hívja fel a figyelmet. Bemutatja az olvasónak az Andrássy-kastélyt, a népi la­kóházakat, a 18. századi Tu­bus-magtárt, a református templomot, a Tisza-szabályo- zás emlékeit, és a Tiszadobi Természetvédelmi Területet. Ugyanez a folyóirat egy má­sik írásában Kisvárda látni­valói címmel kalauzolja az idegent a város nevezetessé­gei között. A szerző a kis­várdai vár és a római katoli­kus műemlék templom szak­avatott bemutatásán túl egy tiszai kirándulásra is invitál­ja az olvasót. A Privát Profit 12-es számá­ban Amerika Nyíregyházán címmel arról ír, hogy a Butler nevű multinacionális cég 50 százalékos tulajdonjogot vá­sárolt a Béker Kft.-ben. A Béker Kft. története sikerszto­ri, s hogy mi várható a „But­ler—Béker házasság” nyo­mán, a cikkből kiderül. ÚJ KELET Ők is, mi is... Bürget Lajos Felteszem a kérdést: ha őket sem érdekli, miért ér­dekeljen engem? Ha ők is unják, én is unhatom. Igen, kitalálták, a parlamenti rá­dió- és tévéközvetítésekre gondolok. Siralom nézni, hogy az az öt-hat ember, aki ott ül a széksorokban, el­mélet szerint a magyar Or­szággyűlés. Töredéknek is kevés. Néhány magamuto­gató számára fontos, hogy mikrofont kapjon, képer­nyő elé kerüljön, de hát őket sem a hon szeretete, hanem a szereplés hajtja. És ezt lehet nézni, az URH-n ezt kell hallgatni napokon át. Áldemokrácia ez, sehol nem csinálják. Csak ná­lunk gondolja valaki ko­molyan, hogy a szónokla­tok igazán érdekelnek va­lakit. Persze akad néhány elszánt, főleg nyugdíjas, aki nézi és hallgatja ezt a nagy magyar semmitmon- dást. Mert igazán se parla­mentnek, se felelős tör­vényhozásnak nem lehet mondani ezt az egész szín­játékot. Valamikor azok­ban az ántiidőkben is unal­mas és semmitmondó volt az országgyűlés, ma se sok­kal jobb. Hallgathatatlan és nézhetetlen. Valóban unalmas, színtelen, fröcs­kölő, pártérdekek mentén szerveződő. Bőven elég lenne belőle egy rövid összefoglalás, ebből is ki­derülne a semmi. Hogy ez mennyibe kerül, az se mindegy. És mindez azért, mert senki nem meri kimon­dani: ez fölösleges, ez a közvetítési maraton álde­mokrácia, ez nem szolgál semmit. A szocik félnek, mert akkor azt mondhatják: íme, a volt bolsevikok belé akarják fojtani a szót a szó­nokokba. Az ellenzék sem szól, hiszen számukra ez a megnyilvánulás és a csata lehetősége. Hát jó, szóra­kozzanak a Tisztelt Házban egymással, de ne kelljen ehhez a rádió és a tévé mel­lett asszisztálni. Ki is lehet oltani — mondhatja vala­ki. Igen, de akkor minek közvetíteni? A miénknél tapasztaltabb, működőbb, valódibb, gyakorlottabb demokráciák sem csinál­nak ilyen felhajtást abból, ami a képviselőházban tör­ténik. Elég lenne csak az igazán nagy eseményekre koncentrálni, és végre elfe­lejteni a vég nélküli sza- vazgatásokat, az ásító és újságot olvasó, jó esetben beszélgető képviselők su­gárzását, az érthetetlen és a nem beavatott számára volapük szövegek közve­títését. Helyette lehetne olyan jó, tisztességes ál­lampolgári ismereteket közlő, a demokrácia valós képét bemutató és is­mertető műsorokat sugá­rozni, melyek nem rombol­ják az ember hitét a nép- képviseleti gyakorlatok­ban. Mert ha ők unják, én is unhatom. Unom is. Fotó: Racskó

Next

/
Oldalképek
Tartalom