Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-13 / 291. szám
UJ KELET Nyíregyháza 1996. december 13., péntek 7 Az új Nemzeti Alaptantenrre készülnek Életvitel — családi élet, felsőfokon Fekete Tibor (Új Kelet) Az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) csak most van készülőben, de a pedagógusképző intézeteknek már jóval előbb fel kell készülniük a várható változásokra. Ha beigazolódik a becslés, és 1998-tól valóban bevezetik az új alaptantervet, addigra a tanító- és tanárképző intézményeknek az új tantárgyak tanítására képzett pedagógusokat kell útjára bocsátani. Ennek mentek elébe Nyíregyházán, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola technika tanszékén, ahol négy évvel ezelőtt elkezdték a háztartásökonómia, életvitel szakos tanárok képzését. Ez azóta a tanszék nevében is szerepel. Mint azt dr. Bágyi Pétertől, a tanszék vezetőjétől megtudtuk, a leendő NAT- ban felsorolt tíz alapműveltségi ág közül az egyik az életvitel és gyakorlati ismeretek. Ez két tantárgyat ölelne fel, a technikát és a háztartástant. Ide tartozna még félig a pályaorientáció is, de az tantárgyközi ismereteket nyújtana. A háztartástan már nem ismeretlen a magyar iskolák történelmében, de jó pár évtizedig nem tartották szükségesnek ennek oktatását. Mára azonban kiderült, mégis szükséges ezeknek az ismereteknek az alapoktatás szintjén, történő elsajátítása, ehhez pedig jól képzett szaktanárokra van szükség. A NAT előkészítésében a tanár úr is közreműködött, jól ismeri annak minden változatát. Talán helyzeti előnyét használta ki jó értelemben akkor, amikor az országban először (és eddig egyetlen főiskolán) belefogtak a szakképzésbe. Nappali tagozaton a technika és a biológia szakokkal párosították, a másoddiplomás képzésben pedig öt féléves, egyszakos tanári diplomát lehet ebből a tárgyból szerezni. A tanszékvezető szeretné, ha többen jelentkeznének erre a szakra, és elsősorban Dr. Bágyi Péter a technika szakosokra gondol, hisz két év múlva (ha elfogadják az alaptan tervet) nekik kell majd tanítani a háztartási ismereteket. A másoddiplomás képzés jelenleg öt féléves, de a felsőoktatási törvény módosulásával ebből jövőre már hat félév lesz. Tavaly 38-an végeztek ezen a szakon (ebből 28-an Nyíregyházán és 10-en Békéscsabán), az idén várhatóan 22-en jutnak el az államvizsgáig. A NAT összeállítói a háztartásökonómia, életvitel tantárgy bevezetését fokozatosan gondolták el. A tíz- osztályos iskolákban első és hetedik osztályban indítják, így hat év alatt jutnak el minden évfolyamon a tantárgy oktatásához. A másoddiplomások (de ugyanígy a nappali tagozatosok is) egészen új tantárgyakkal ismerkedhetnek meg. Élelmiszertan, tálalástan, dietétika vagy a konyhai gyakorlat ugyanúgy része a képzésnek, mint a talányos elnevezésű háztartási ökonómia és technológia. A főiskolán minden feltétel adott a magas szintű képzéshez. Saját textillaboruk van és a mintakonyháik felszereltségét sok háziasszony megirigyelné. A tanszék vezetői szeretnék elérni, hogy az itt végzett tanárok idővel legalább a minimális technikai és élelmiszer-tudományi ismeretekre megtaníthasság az általános iskolai gyerekeket, ne kelljen minden apró-cseprő dologért a szerelőhöz szaladni. Fotó: Csonka Róbert A iextillaborban A város huszonötezer téglája A nyíregyházi izraelita templom Fotó: Bozsó Katalin A zsidók első kultuszépítménye a pusztai vándorlások idején felállított szent sátor, vagy frigysátor volt. Dávid király Jeruzsálem elfoglalása után elhatározta, hogy a szent sátort templommá építteti át, amellyel megteremtette a központi kultuszhelyet. Az építkezést Salamon király hajtatta végre föníciai mesterekkel. Salamonnak ez a temploma az időszámítás előtti X. században épülhetett, és az időszámítás előtti 586-ban Nabukodonozor babilóniai seregei rombolták le. A zsidók babilóniai fogsága után időszámításunk előtt 516-ban újra felépítették, de ez a templom is a háború áldozata lett. Sikli Tímea (Új Kelet) A levéltári feljegyzések szerint a nyíregyházi izraelita hitközség is bizonyos nehézségek árán építette fel templomát. A hitközösségnek 1866—1880 között ideiglenes imaháza volt. Néhány évvel később, 1873-ban úgy foglaltak állást, hogy nagyobb imaházat kell építtetni. 1876-ban bizottságot választottak, amely — bár már az építkezés megvalósításának terveivel foglalkozott —, mégsem döntött az ügyben. Az elöljáróság végül 1879 április 25-én határozta el a zsinagóga felépítését, ezzel is emlékezetessé téve Ferenc József házasságkötésének huszonötödik évfordulóját. A hitközösség tagjai húszezer forintot azonnal össze is adtak az építkezésre, melynek pályázatát 1880-ban hirdették meg. A tervezés és előkészítés munkálataiban Hor- váth Gyula városi mérnök is részt vett. Nagykárolyba utazott az ottani templomot megszemlélni, hogy pontos költségvetést készíthessen. A város az építkezéshez huszonötezer darab téglát adományozott a hitközösségnek. Az építkezés megindult, de 1880. június 2-án tégla hiányában megakadt. Ekkor a királyteleki gróf Dessewffyek tízezer darab téglával járultak hozzá az építkezés folytatásához. Ennek köszönhetően a július 15-ei tudósítások már arról szóltak, hogy a tető hamarosan elkészül. Szeptember 9-én az építkezés fő szervezőjét, Haas Móricot küldöttség kereste fel dr. Heumann Ignác vezetésével, és egy igen értékes emlékkönyv átadásával járultak hozzá a még várható költségekhez. Az előcsarnokban márványtábla örökítette meg Haas Móricnak a templomépítés érdekében kifejtett tevékenységét. A belső festést csak télen végezték el, de a zsinagóga mindenképpen alkalmas volt a szertartások megtartására. Berendezése a Sulchan Aruch szabályai szerint történt, középen a Tóra felolvasására alkalmas emelvénnyel. 1881. május 22-én kántort választottak Libe Saul személyében, aki 1911-ig látta el munkáját, egészen nyugdíjazásáig. Mindvégig általános tisztelet és szeretet övezte. Fiúkórust is szervezett, mely folymatosan működött. A fiúk egyforma kabátban, fejfedőben és imaköpenyben jelentek meg az istentiszteleteken. 1898-ban bevezették a villanyt, és összesen százhat- vankét lámpával világították meg a termet. A templom néhány évvel építése után szűkké vált, ezért elhatározták bővítését. A munkálatokat 1902-ben kezdték meg. A bővítésekkel egynegyedével megnövekedett a templomi ülőhelyek száma, így már négyszáznegyven férfi és négyszáztizennégy nő imádkozhatott egyszerre. Az őszi ■ ünnepeken — a zsidó vallás szerint az év ősszel kezdődik — azonban még két szükségtemplomot is használni kellett. • • Ünnepek alatt Új Kelet-információ Az év végi ünnep- és munkaszüneti napokra a szemétszállítás az alábbiak szerint alakul: December 23-án és 24- én a szokásos hétfői, illetve keddi járatokon gyűjtik össze a szemetet, 25- én és 26-án nem járnak a kukásautók, 27-én a szerdai napra esedékes körzetekben szedik a szemetet. Decmber 28-án (szombaton) a csütörtöki, míg 29- én (vasárnap) a pénteki körzeteket járják be. Január elsején szünnap lesz. Az erre a napra jutó körzetekből január negyedikén (szombaton) viszik el a szemetet. A Köztisztasági Kft. kéri a lakosok megértését, és azt, hogy az itt felsorolt munkarendnek megfelelő napokon rakják ki a szemetesedényüket. Az ünnepek alatt várhatóan több hulladék gyűlik majd ösz-sze, mint egy átlagos időszakban. Ha azt zsákokban a szemetesedények mellé rakják, akkor azt is elviszik a kft. dolgozói. Bérlakások külföldieknek Új Kelet-információ A nyíregyházi 3. Számú Általános Iskola évek óta foglalkoztat az oktatás színvonalának emelése érdekében külföldről érkező nyelvtanárokat. Az intézmény vezetőinek a munkaviszony idején gondoskodniuk kell a pedagógusok elhelyezéséről is. Az iskola pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé, hogy a jogszabályok alapján a lakások forgalmi értékének a felét kifizesse az önkormányzatnak. A megye- székhely közgyűlése novemberben hozott döntése értelmében a képviselő-testület az erre a célra meglévő lakások közül ötöt névjegyzéken kívül is bérbe adhat. A rendelet adta lehetőséggel él az iskola vezetője, és a Dózsa György utca 2. szám alatti épületben kérnek a vendégpedagógusnak lakást. A kérelemről december 16- án dönt a közgyűlés. Ifjúsági vitafórum Uj Kelet-információ Mi a csoda!? címmel ifjúsági vitafórumot szervez december 14-én, szombaton délután három órakor az evangélikus lelké- szi hivatal. Vitaindító előadást Máté János gimnáziumi tanuló tart. Minden érdeklődőt várnak Nyíregyházán, a Luther tér 14-be. Kezdődik a vizsgaidőszak Péntek tizenharmadika nem tudni hány főiskolai hallgatónak hoz majd szerencsét, de tény, hogy ezzel a nappal véget ér az első félév szorgalmi időszaka. Az utolsó hetek mindig az aláírások begyűjtésével, a gyakorlati jegyek megszerzésével telnek. így van ez Nyíregyházán, a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán is. Fekete Tibor (Új Kelet) Mint azt Csizmadia Valériától, a főiskola tanulmányi osztályának vezetőjétől megtudtuk, az idén nappali tagozaton 2768 -an, levelező tagozaton pedig 1150-en kísérlik meg sikeresen letenCsizmadia Valéria ni félévi vizsgáikat. Mindkét tagozaton december 14-étől 21-éig tart a vizsgaidőszak első fele. A korábbi évekhez hasonlóan a két ünnep közötti időszakban nem vizsgáztatnak a tanszékeken. Az idén ez két nappal hosszabra nyúlik, ugyanis Nyíregyháza ad otthont a Főiskolai Férfi Kézilabda-világbajnokságnak. A csapatokat a tanárképző főiskolai kollégiumában szállásolják el, így csak január hatodikától folytatódnak a kollokviumok és a szigorlatok. Nem éri hátrányosan a hallgatókat a sport- rendezvény, mert két munkanappal meghosszabították a vizsgaidőszakot, és így elegendő vizsganap áll majd rendelkezésükre. Szintén régi gyakorlat már a főiskolán, hogy a diákok nem kevés hányada él az elő- vizsgáztatás jogával. Ezt leginkább a leckekönyvek mozgásából lehet lemérni. Akik időben sikeresen teljesítik vizsgáikat, azoknak február harmadikán kezdődik a második félév. A szeptemberi évkezdéshez képest minimális a lemorzsolódás. Körülbelül 50—60 hallgató kért különböző indokokkal félév-,, vagy évhalasztást. Részben családi okokra hivatkoztak, olyanok is voltak, akik technikus minősítő vizsgára készülnek, illetve 8—10 hallgató volt* akik kimondottan anyagi okok miatt * nem folytatták tanulmányaikat. Ez az összlétszá- mot figyelembe véve minimálisnak mondható. Rajtuk kívül félévente átlag 10—20 olyan diák akad, akik nem tudják időben begyűjteni a szükséges aláírásokat, és félévismétlővé válnak. Még nem rendezte minden hallgató a tandíjkötelezettségét, de a vizsgára bocsátásnak ez is feltétele. Elvileg péntekig mindenkinek be kellene fizetni (nappali tagozatosoknak) a havi kétezer forintot. A levele- zősök az alaptandíjon kívül még havi 3500 forint kiegészítő tandíjra is kötelezettek. Akik csak később tudják ezt teljesíteni, akkor kapják kézhez leckekönyvüket, amikor bemutatják az igazoló csekket a tanulmányi osztályon.
