Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-13 / 291. szám
Gazdaság 1996. december 13., péntek UJ KELET A bizonylatokról Fekete Tibor (Uj Kelet) Bizonylatoknak nevezzük általában a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát, vagy a számlát helyettesítő okmányokat. Az áfa-adóalanyoknak bizonylatot kell kiállítani minden olyan esetben, amikor a bevételszerző tevékenysége közben értékesít. Természetesen ez csak olyan ingó és ingatlan vagyonra igaz, ami nem a saját szükségletek kielégítésére szolgál. Például ha valaki a lakóházát, vagy a hétvégi telkét adja el, és az nem a bevételszerzés eszköze volt, akkor nem kell áfát felszámolni. Amikor azonban egy asztalos a faesztergáját adja el, abban az esetben erre már számlát kell kitöltenie, és áfát kell felszámolnia. Ugyanígy, ha ennek az asztalosnak a saját telkén van a műhelye is, és azt együtt értékesíti a házzal, akkor a vételár műhellyel arányos részét már forgalmi adó terheli. Ilyenkor számlarészletezéssel vagy külön számlával kell elválasztani a lakóházat a műhelytől. Ennél bonyolultabb a helyzet a tárgyi adómentesek körében. Például aki vállalkozásban könyvel, annak a bizonylaton (számlán) fel kell tüntetni, hogy mentes az adó alól. Kivétel ez alól, ha olyan dolgot értékesít, amely az áfatörvényben tételesen felsorolt tárgyi mentességet élvező termékek listáján nem szerepel, akkor áfát kell felszámolnia. Ezeknek a listáknak a változásait érdemes figyelemmel kísérni, mert nem biztos, hogy ami öt-hat évvel ezelőtt még szerepelt a felsorolásban, az még most is benne van. Ha bizonytalanok vagyunk benne, akkor inkább kérdezzünk meg egy szakembert. MWPR-SZAKÉRTŐ RICSIT TŐLZÁsmPARTOM zzr4z öirözá/(zr z vztycwpzz/uiz'ztíoz... / Gazdajegyzői tapasztalatok Munkatársunktól Az agrárkamarai gazdajegyzők legutóbbi tapasztalatcseréjén elhangzott, hogy a termelők várhartóan nagyobb részének veszteséges lesz az évzárása. A ráfizetéses gazdálkodás miatt megnőtt a földkínálat, illetve elképzelhető a hiteligények számának emelkedése. A problémákat súlyosbítja, hogy nagyban megdrágultak a gépi szolgáltatók díjszabásai, és jelentősen gyarapodott az úgynevezett mezei lopások száma. Nagyhalász térségében például 23 hektár kukorica és 9 hektár alma termése tűnt el. A tapasztalatok szerint a termelők minden lehetséges fórumtól segítséget várnak, viszont a kis területű földtulajdonosok az önszerveződő gazdasági szövetkezésről hallani sem akarnak, illetve az integrátori tevékenységgel szemben bizalmatlanok. V adgazdálkodás Új Kelet-információ A térségi erdészeti részvény- társaság 55 ezer hektáron gazdálkodik. A három, az ömbölyi, a lónyai és a gúthi vadászterületen összesen 90 gím-, 600 dámszarvas, 900 őz, 240 vaddisznó, 600 mezei nyúl, 1400 fácán és 300 fogoly él. Az elmúlt évi vadászszezonban a nagyvadak közül 20 gímszarvas, 100 dámvad, 120 őz és több mint 200 vaddisznó, az apróvadakból 50 nyúl, illetve 100 fácán került terítékre. A magas genetikai értékű állomány miatt gyakori vendégek a külföldi — osztrák, német, olasz—vadászok. A kelet-magyarországi vadgazdálkodást minősíti, hogy a Gúthi Erdészeti Igazgatóság területén került puskavégre a világrekordot jelentő agancsot viselő dám, amelynek trófeája 6,43 kilogrammos volt, de terítékeitek már közel fél kilogrammos őz, több mint 13 kilogrammos trófeájú gímszarvast, vagy 25,5 centiméteres agyarú vaddisznót is. Alapélelmiszer volt, luxuscikké válik? Tejcsarnokból kocsma A tejhiány, a karácsony előtti vásárlási roham, vagy az előállítási költségek növekedése miatt emelkednek a tejtermékárak? Jó kérdés, de egy biztos, a 1,5 százalékos literes zacskós tej december eleje óta diszkontáron számítva legalább 12 forinttal, azóta apróbb lépésekben, de folyamatosan drágul. Január végére elérheti akár a 90 forintot is... Munkatársunktól A potenciális tejhiány oka visszavezethető egészen 1992- ig, amikor az egy főre jutó tej- fogyasztás drasztikusan lecsökkent. A valaha volt 208 literről mára 140 liter körülire zuhant a fejenkénti kereslet, ezzel párhuzamosan húskészítményekből is 10-15 kilogrammal kevesebbet vásárolnak az emberek. Célszerű és támogatott volt az állatállomány megtizedelése. Amikor kiderült, hogy kevés a tej, akkor a tehenészetek telepítése is felkerült az államilag segélyezett programok közé. A szabályozatlan agrárrendtartás miatt ciklikusan változott a helyzet a tejpiacon. Legutóbb nyár közepén kerültek szembe a tenyésztők a túltermelés miatti rendkívül alacsony felvásárlási árakkal. Az ágazati érdekképviselet kérte, de nem kapta meg a plusz export- engedélyt a felesleg levezetésére és a felvásárlási árak megemelésére. A fogyasztás további csökkenése, illetve az állat- tartási veszteségek növekedése miatt valószínű, hogy újabb állománycsökkentéssel reagáltak a tenyésztők a piaci hatásokra. A tehenészet gazdasági körülményeit mindemellett nehezítette az energia- és a takarmányárak drasztikus emelkedése. Az ágazat növelte a veszteségeit, s felvásárlási áremelkedést követelt. Helyette az lett, hogy a tejfelvásárlók gazdasági okokra hivatkozva az olyan kistelepülésekről, ahonnan kevés lefejt tejet szállítottak, leállították a felvásárlást. Számtalan községi, falusi jellegzetes négyzet alaprajzú kis „tejcsamok” vált butikká vagy kocsmává. Idén októberben már megmutatkozott a feldolgozói tej- túlkereslet, mert a belföldi piac ellátásán túl a már megkötött exportszerződéseikhez is tartaniuk kellett magukat. Határainkon belül zacskós és dobozos tejből, ugyan egyre drágulva — ma már a 65—85 forint a tej literje —, de elegendő mennyiség van a boltok polcain, ám sajtból várhatóan kp- vesebb lesz egy ideig. Mivel a tehéntenyésztést nem lehet egyik napról a másikra „feléleszteni”, s ha januárban a kormány betartja az energiaáremelési ígéretét, akkor lehet, hogy 90 forint fölé emelkedik a zsacskós tej ára, s egy százas sem lesz elég egy dobozosra. A minisztérium tétovázott, az NIVA aggédott Jövőre is lesz Mikrohitel Az Európai Unió hazánk és Lengyelország részére létesített Phare programja ez idáig 59 millió ECU (közel 11,8 milliárd forint) technológia-, beruházás-, illetve versenyképesség-fejlesztési támogatást nyújtott. A pénzügyi forrás kis- és középvállalkozások talpra állítását segítő hányada komoly veszélybe került. Munkatársunktól A vállalkozói szektor fejlesztésére az EU részéről jövőre 8,5 millió ECU-t, azaz megközelítőleg 1,7 milliárd forintot lehet fordítani, amennyiben a meglévő szerződések és kormány- határozat szerint ezt az összeget a magyar állam hozzáteszi a Phare-alaphoz, s ezt az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) gazdaságfejlesztési célelőirányzatából kell elkülöníteni. — Nos, a Magyar Vállalkozásélénkítési Alapítvány (MVA) vezetősége komolyan aggódott amiatt — mondta Kovács István, a Primom Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megyei igazgatója —, hogy a célelőirányzat 9,5 milliárdos összegéből az IKIM erre nem lesz hajlandó áldozni. Ha nincs ez a pénzforrás, akkor például nincs 1997-ben Mikrohitel program, amelyet csak Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében közel 800 vállalkozó vett igénybe, mintegy 400 millió forint értékben. Szerencsére sikeresen lobbizott az MVA a területi ország- gyűlési képviselőkön keresztül, és szinte az utolsó pillanatban megkapta a javaslat a kellő számú szavazatot. Bár nehezen, de elhárult a veszély a kis- és középvállalkozói szektor nyugat-európai és hazai forrásból való támogatása fölül. Német barterügyletek Erdőtelepítés Új Kelet-információ November végéig összesen 200 ezer 1-2 éves kőris-, juhar- és gyertyáncsemetét gyűjtöttek be a Szatmár-Be- regi Tájvédelmi Körzet állami erdeinek gondozói, a Fehérgyarmati Erdészeti Igazgatóság munkatársai, amelyeket az erdőfelújítási és telepítési munkák alatt el is ültettek. A vegyes faállomány létrehozását a tájvédelmi körzet természeti sajátosságának, az úgynevezett elegyes ko- csányostölgy-állományok megőrzése miatt végezték. Az ország északkeleti részén valószínűleg sikeres volt az őszi erdőtelepítési idény, legalábbis minden jel erre utal. A Nyírerdő Rt. mária- pócsi csemetekert ültetvényei közül a teljes nemesnyár-ál- lományt és a fiatal akácfák jelentős részét megvásárolták a magánerdő-tulajdonosok. Az erdészet az idei tapasztalatokat jelzésértékűnek minősíti. A szakemberek számára úgy tűnik, hogy fordulatot vett a magán-erdőgazdálkodás, s belátták a földtulajdonosok, hogy a mezőgazdaságilag alacsony termőértékű földeken egyedül az erdőgazdálkodás a megtérülő befektetés. Munkatársunktól A Kárpátok Eurorégió Regionális Fejlesztések Munkabizottsága (KERFM) december 16—17-én, hétfőn és kedden Nyíregyházán, A Primom Inku- bátorházában tartja ez évi hetedik, s egyben utolsó megbeszélését, amelyen a képviselőkön kívül részt vesz egy duisburgi barterkereskedelmi központ két munkatársa, Axel Zimmermann és Dietmar Bauer is. Labbancz Mariamtól, a munkabizottság elnökétől kapott információk szerint nagy érdeklődéssel tekintenek a két szakember ismertetőjére, ugyanis a KERFM vendégei egy termék- alapú árucsere-kereskedelmi központ szakemberei abban a Németországban, ahol Európa egyik legfejlettebb és legjobban kiépített pénzügyi rendszere működik. A látszólagos ellentét miatt a munkabizottság tagjaiban sok kérdés vetődött fel a barterke- reskedelemmel, annak piacképességével kapcsolatban, amikre választ szeretnének kapni a meghívottaktól. így a KERFM képviselői többek között remélik, hogy a német szakemberek előadásából kiderül a termékcserén alapuló kereskedelemnek milyen az intézményi, a tárgyi, a működési feltétele, a piaci életképessége, mély a rendszer erős és gyenge pontja, milyen a barterügylet nyereségessége, hazai adaptálhatóságának lehetősége, elismertsége. A német szakemberek az eurorégió munkacsoportjának ülése után másnap várhatóan a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökség, illetve a Kereskedelmi és Iparkamara munkatársaival folyatnak tárgyalásokat. Sikeres akácfaexport Új Kelet-információ Egyre tartósabbnak bizonyul az akác iránti külföldi kereslet. A jelentős bevételt hozó exportcikk első osztályú bánya-, szerszámfa vagy hólavinavédő. Legnagyobb mennyiségben Baktalóránt- háza és Ófehértó környékén történt akácfa-kitermelés többségében osztrák megrendelésre. A térségi erdészeti részvénytársaság piacfelmérése bevált, s az akác eladását az előzetes tervek szerint végezték. December közepére már minimális ex- porttúlkereslet jelei mutatkoznak a térségben. Növénytermesztés Új Kelet-információ A novemberi, szárazabb, mindössze 10—40 milliméter csapadékot hozó időjárás kedvezett az őszi munkák végzésének. A megyei termőföldekbe ez idáig búzából több mint 54 ezer, rozsból 18,4 ezer, triticaléból 10,4, őszi árpából 5,9 és repcéből mintegy 139 hektárt vetettek be a termelők. Sajnos a magvaknak csak mintegy kétharmada volt fémzárolt, s jelentős részük, közel 40 százalékuk számo- latlanul került a földbe. Alapozó műtrágyázást szinte csak a társasvállalkozók végeztek, de a kimerült földek nitrogén-utánpótlása a területek felénél elmaradt. Az őszi számítások 40-50 százalékban elkészültek, s a cukorrépa és a napraforgó kivételével a betakarítás befejeződött. A kukoricánál magas, közel 20 százalékos a szemnedvesség, az átlagtermés a hektáronkénti 1,2 tonnától 8 tonnáig teljed. Mindettől függetlenül a kukoricaabrak ára rendkívül magas, 12 és 20 ezer forint között változik a piaci ára. A termelők a burgonyát még 5—8 forintos áron sem tudják eladni. Téli alma Munkatársunktól A téli alma megyei betakarítása befejeződött. A kereslet és a felvásárlás helyzete október óta nem változott, az átvett meny- nyiség 80 százaléka léalmaként kelt el. A mintegy 48,3 ezer tonna minőségi almára gyakorlatilag nem mutatkozott meghatározó kereslet, e mennyiségnek közel a fele hűtőházakban telel. Léalmából mintegy 12,7 ezer tonna áll a tárolókban. A gyümölcslé-feldolgozás a héten befejeződik, s az átvevőhelyeken mindvégig megadták a 16—20 forintos kilogrammonkénti árat a feldolgozók, de néhány helyen, például Napkoron és Apagyon 20—30 százalékos súlyelvonást eszközöltek. Háziállattartás^ Új Kelet-információ A sertésfelvásárlási ár sehol a megyében nem éri el a 200 forintos kilogrammonkénti árat, s a téli szezonban a malacok 2500—4000 forintos kínálati ára várhatóan tovább fog csökkenni. Tapasztalat szerint a termelők önellátásra rendezkedtek be. A megyei szarvasmarha-kistermelőknél nem, viszont az 1—3 tehenes gazdáknál csökken az állatállomány. A növendék üszőket a gazdák nem szaporítják, eladásra tenyésztik. Az állattenyésztés legstabilabb pontja a juhászat. Viszonylag hoszú idő óta elfogadható az értékesítési ár, de emiatt az állomány áltagos elöregedésére lehet számítani.
