Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-10 / 288. szám
5 UJ KELET A részkifizetés áfája Munkatársunktól _______ A kereskedelemben viszonylag egyszerű és köny- nyen értelmezhető az általános forgalmi adó teljesítésének időpontja, és az is, mely elszámolási időszakban kell figyelembe venni a számla adótartamát. Kicsit bonyolultabb a dolog, amikor egy olyan szolgáltatásról állítanak ki számlát, amelynek teljesítése elhúzódik, és a számla esedékessége áthúzódik az egyik hónapról a másikra. Gyakran okoz fejtörést (a megrendelő és a szolgáltatást teljesítő részéről is) ezekben az esetekben: az áfát melyik havi elszámolásnál vegyék figyelembe? Az úgynevezett ,,-tól -ig”- os számláknál a szolgálatot teljesítő cégnél aránylag egyszerű a szabály. Vagy a részfizetés időpontját kell figyelembe venni, vagy a teljesítés időpontja az forgalmi adó fizetésének kelte. Ennek az az oka, hogy az áfatörvény az adókötelezettséget nem köti bizonylatokhoz. Adózni akkor is kell, ha a bizonylatokon más dátumok vagy ettől eltérő adatok vannak. A megrendelőnél vagy vevőnél már nem ilyen egyértelmű a dolog. Gyakorlatban ugyan megteheti a vevő, hogy a számla teljesítésének időpontjában vonja le a számlán szereplő forgalmi adót, de mivel ez nem egyetlen napot jelöl meg, így ezen értelmezés szerint bármelyik nap lehet ez. Még bonyolultabb a helyzet, ha az egyik hónapról a másikra húzódik át a teljesítés, és közben nem volt részkifizetés, mert ilyen is előfordulhat. Erre nincs egyértelmű szabályozás az áfatörvényben. Talán a legkézenfekvőbb megoldás az lenne, ha egyszerűen átjavítanák ezt a számlát egy konkrét dátumra és ezzel vágnák át a gordiuszi csomót. Ez a javítás nem azonos a már ismertetett számlahelyesbítéssel. Ezt a kijavítást a klasszikus módszerekkel lehet véghezvinni. Át kell húzni a dátumot, fölé írni a helyes időpontot, és mindkét fél ar összes példányon egyenként alá kell hogy írja. Ez tiszta dolog, és nem keletkezhet belőle értelmezéButler-szerkezet, Béker-váz N.C11CU a IldZ-dDödgllU^, nem bánják, hogy ezzel le kellett mondaniuk a többségi tulajdonukról. Hisz mit ér a független tulajdon, ha a pénzügyi lehetőségek miatt nem tudnak kibontakozni, ha egy jó elképzelés, egy jó ötlet az anyagi háttér hiánya miatt a kezdeményezések zöme kútba esik? A kívülállóknak először talán meglepetésnek hat, hogy egy „menő” cég nem a Dunántúlon, hanem Keiet- Magyarországon fektet be. A Dunától nyugatra jobbak az infrastrukturális feltételek, és közelebb is fekszik a Lajtához. Ám önmagában ez még nem minden. Itt, az ország keleti csücskében olyan tettrevágyó és dinamikus csapatot találtak, ami hasonlít az ő mentalitásukhoz. A világcég képviselőinek meggyőződése, Közép- és Kelet-Európa óriási lehetőségeket jelenthet a fémszerkezetes épületek gyártására, és a kereslet reményeik szerint ugrásszerűen nőni fog. Ebben bíznak, és ebben bízhatunk mindannyian. Ha az üzlet beindul, akkor újabb jól fizető munkahelyek teremtődnek, és a keletkezett haszon egy része is itt maradhat megyénkben. Fekete Tibor (Uj Kelet) A frigy létrejött, a szerződés megköttetett. Ezentúl semmi akadálya annak, hogy valami Nyíregyházáról is elindulhasson világhódító útjára. Kerülő Sándor, a nyíregyházi székhelyű Béker Kft. ügyvezető igazgatója nem kisebb célt tűzött ki cégé elé, mint flogy elsők akarnak lenni. Hét évvel ezelőtt családi vállalkozásként indultak. A mai hazai viszonyokhoz képest ritkaságnak számító módon tisztán magyar magántőkéből jött létre a cég. Referenciamunkáik közül az egyik legismertebb a nyíregyházi Városi Stadion lelátójának befedése volt. Mára elérték lehetőségeik határait, és még az év elején olyan tőkeerős nagybefektető után kezdtek kutatni, amelyik jó kérőnek bizonyulhat. Eddig még szokványos is lehetne a történet, de a csoda ezután következett. Ugyanis találtak ilyen céget, és nem is akármelyiket. A Butler Builder hálózat egyike a világ ötven legnagyobb és legerősebb vállalkozásának. Mint azt Kerülő Sándor igazgató az aláírást követő beszédében is kihangsúlyozta, szerencse és kitartás 1996. december 10., kedd Megújult a Takarékbank Hat hét alatt újították fel a Takarékbank Rt. nyíregyházi fiókját, miközben zavartalanul fogadták az ügyfeleket. A megszépült épületben új, kényelmesebb bútorokat helyeztek el. A felújítás elsősorban az ügyfelek kényelmét szolgálja. Megoldották a bank biztonsági berendezéseinek javítását, modernizálását. A beruházás tizenkétmillió forintba került, melyet a pénzintézetnek kellett kigazdálkodni. (Kozma I.—Bozsó) Szúrós karácsonyi kérdések A piacokat járva manapság a családfők legfőbb problémája, hogy milyen fenyőt és mennyiért lehet megvásárolni. A választás előtt állók a bőség zavarával küzdhet- nek, mert legtágabb értelemben 250 fajta közül válogathatnak, ezekből hazánkban 20—30 fajta őshonos. Ennek ellenére a megyei piacokon négy fajta a legkedveltebb: a luc-, az erdei-, a fekete- és a duglászfenyő. Uj Kelet-információ A lucfenyő Eszak-Európa tűlevelű erdeiben őshonos, mintegy negyven faja él az északi hideg és mérsékelt övben. Magyarországon a hegyvidéki erdőtelepítésekkel terjedt el. A lucfenyő örökzöld, kúp alakúan növő fafajta, 10—20 milliméteres kihegyezett végű tűi sötétzöldek, fényes felületűek. A luc az az eredeti fenyő, amelyet mintegy 300 évvel ezelőtt elsőként díszítettek fel Németországban karácsonyfaként, s ahonnan elterjedt e szép szokás az egész világon. A hosszútűs erdei- és a feketefenyő a központi fűtéses, meleg, száraz levegőjű lakások közkedvelt fafajtája, mert a fenyőtűk mélyen beágyazódnak a szárakba, s sokáig nem hullanak le. Az átlagostól ritkább ágtövei miatt modern, nagy méretű díszítéssel rendkívül széppé varázsolható a fa. A duglászfenyő (Douglas) eredetileg az amerikai kontinensen őshonos, óriási méretűre megnövő fa. Hazánkban a zöld-, a szürke- és a kékduglász -változatait telepítették a hegyvidékekre. Tűlevelei 15—30 milliméter hosszúak, a változatoknak megfelelően élénkzöld vagy szürkéskék színűek, s összedörzsölve narancsillatú- ak. Kedveli a meleg lakások levegőjét, lassan hullatja a tűlevelét. Az Egyesült Államokban az ezüstfenyő mellett a legkeresettebb fajta. Szombaton újra vásár! Munkatársunktól A hétfői Nyíregyházi Országos Állatvásár legfontosabb híre, hogy a legközelebbi állatvásár — és ezentúl minden heti állatpiac — december 14-én, szombaton lesz a Vásártéren. A vásáron tovább tartott az elmúlt heti mérsékelt kereslet. Az átlagos felhozatal mellett a Vásártérre látogatók leginkább érdeklődtek, de csak elvétve vásároltak. A felhozatali árak nem sokat változtak az elmúlt héthez képest. Egyedül a sertések darabára csökkent minimálisan, de még mindig 2400—3900 forintot kérnek el értük a tenyésztők, amíg a hízókat a 150—170 forintos kilogrammonkénti árért kínálták. A lovak piaci árát az életkor szabta meg, így a fiatal, 2—3 éves állatok 200 ezret is értek, amíg az idősebb példányok már 80 ezer forintért is elkeltek. A szarvasmarha-kínálatban már jelentősebb volt az árak eltérése. A szopós borjúkért 18—25, a növendék üszőkért 30—40, a növendék bikákért 40—50, s az előhasú üszőkért 100—120 ezer forintot is elkértek a kereskedők. A legkisebb pénz, amit a malacért adni kell Fotó: Csonka Róbert Esélytelen negyvenesek Nyomonkövetéses vizsgálatot tartott a munkaügyi központ azon volt járadékra, segélyre szorulók körében, akik 1995-ben kikerültek az ellátásból. Az év közepén elvégzett felmérés adatai rávilágítottak a rendkívül rossz helyzetre, olyannyira, hogy az összehasonlító elemzések szerint még a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei munkaerőpiaci átlagok is jobbak a szabolcsinál... Munkatársunktól Tavaly összesen 16 086 személy került ki a rendszeres munkanélküli ellátásból, de 9,5 ezer embernek a sorsa továbbra is ismert maradt. A fennmaradó több mint 6,5 ezer ember sorsára kiterjedő vizsgálat megállapította, hogy elhelyezkedési szempontból lényegesen rosszabb a megyei helyzet, mint az országos átlag, s például Borsod- Abaúj-Zemplén megyében is jobbak a mutatószámok. A munkanélküli ellátásból kiesett embereknek mindössze 41 százaléka talált valamilyen új munkahelyet, közel 29 százalékuk továbbra is munkanélküli maradt, míg több mint 30 százalékuk időlegesen vagy végképp kilépett a munkaerőpiacról. Az országos átlaghoz képest az új munkahelyet találók mintegy 10 százalékkal kevesebben vannak a megyében, de még a BAZ megyei adatoktól is 1,6 százalékos az eltérés. A nem pályakezdőkről a lakóhelyük településtípusa alapján elvégzett vizsgálatok döbbenetes eredményt hoztak. Kiderült, hogy a 40—44 éves korosztályban nemcsak a megyeszékhelyen, hanem a többi városban sem fordult elő egyetlen elhelyezkedett sem. A községekben csak az 50 életév felettiek esetében csappant minimálisra (14,4 százalékra) az elhelyezkedési lehetőség. A pályakezdő munka- nélküliek közül Nyíregyházán átlagosan minden második, a kisebb településeken viszont csak minden ötödik álláskereső tud elhelyezkedni. Mindezzel párhuzamosan az ismert és a vizsgálattal feltárt helyzetű 16,1 ezer munkanélküli adatainak elemzéséből napvilágot látott, hogy 12 százalékos a nem regisztrált munkanélküliek, 46,3 százalékos a regisztrált állástalanok, 21,6 százalékos a foglalkoztatottak, 15,8 százalékos az inaktívakká váltak és 4,3 százalékos az aktív munkaerő politikai eszközökkel támogatottak száma.
