Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-20 / 271. szám
2 1996. november 20., szerda Hazai krónika UJ KELET Az alkotmánybíróságról _____ Hé tpárti egyeztetés MTI Az MTI ellenzéki körökből szerzett értesülése szerint Gál Zoltán házelnök hétfőre hívta össze az alkotmánybírókat jelölő hétpárti bizottságot. Négy ellenzéki párt—a Fidesz, a KDNP, az MDF, az MDNP— továbbra is Bruhács Jánost kívánja jelölni a betöltetlen alkotmánybírói posztra — tájékoztatta az MTI-t Dávid Ibolya, a jelölőbizottság MDF-es tagja. A Független Kisgazda- párt hétfői frakcióülésén dönt arról, fenntartja-e a korábbi jelölt támogatását — közölte az MTI kérdésére K. Csontos Miklós, aki a bizottságban az FKGP-t képviseli. Toller László (MSZP) szerint megegyezés akkor várható, ha az ellenzék is támogatja a koalíció jelöltjét, Lamm Vanda nemzetközi jogászt. Ugyanakkor a frakció- vezető-helyettes elképzelhetőnek tartja, hogy a jelölés megtörténte után a két alkotmánybírót két különböző időpontban válassza meg az Országgyűlés. Az alkotmánybíróságról szóló törvény értelmében sikertelen szavazás esetén a jelölést 15 napon belül kell megismételni. Az ellenzék nevében Dávid Ibolya keddre, november 19-re, hívta össze a jelölőbizottságot, azonban a két kormánypárti képviselő, Toller László és Dörnbach Alajos (SZDSZ) értesítette: számukra az időpont nem megfelelő. — A hétfői egyeztetés még megfelel a törvényben előírtaknak, így a következő hétre ki lehetne tűzni a szavazást —mondta Dávid Ibolya. Toller László járhatatlannak nevezte azt az utat, hogy az egyedüli jelölt Bruhács János legyen. Véleménye szerint az ellenzéknek felül kell vizsgálnia álláspontját, s tudomásul kell vennie, hogy előbb-utóbb két alkotmánybírót kell választani. Már megint a csúsztatás! Az egyházak nem ellenzik... Palotai István (Új Kelet) A hétfő esti Tv-Híradóban hangzott el a következő „tájékoztatás”: A történelmi egyházak vezető képviselői találkoztak Hóm Gyula kormányfővel és...” kijelentették, hogy ellenzik az szja egy százalékafeletti önrendelkezés jogát....” Mivel a hír meglehetősen kurtán-furcsán hangzott és az újságírói tapasztalat is azt sugallta, hogy itt valami „srég- ség” van, megszületett a döntés: A hírt —több csatornán— ajánlatos lesz ellenőrizni... *** Elsőként Albi Istvánt, Nyír- mada egyházi tanácsnokát kérdeztük: — Hogyan lehetséges az, hogy az egyházak a művelődési miniszter által személyesen és nagy nehezen kitaposott, a kultúra és a sport céljait szolgáló pénzekre akarja az egyház rátenni a kezét? — Erről szó sincs. Azonban a törvényjavaslatban benne foglaltatik annak a lehetősége is, hogy az adófizető polgárok az egyházak javára adakozhassanak ezen a módon. Az egyházak nem kisajátítani akaiják az egy százalékot, hanem éppen hogy egyenlő elbírálást kémek. — Miért? Kik akarják az egyházakat kisemmizni ebből a jussból? — Hadd ne mondjak konkrétumokat. Az azonban tény, hogy az iskolák már nagyon is szervezkednek ebben az ügyben, és a szülőket „bombázzák”... Az ugye világos, hogy a gyermekének senki sem akar rosszat... A következő válaszadó a Művelődési és Közoktatási Minisztérium egy önmagát megnevezni nem kívánó főosztályvezető-helyettese volt: — Még tulajdonképpen képlékeny a kérdés, azonban jellemző módon máris megy a marakodás a még nem létező koncon. Tény, hogy a törvény szabad döntést biztosít az állampolgárnak, tehát senki sem állhat elő, jogos” követelésekkel. Az adóhivatal minden adótételt titkos adatként kezel, tehát senki sem zsarolható, senki sem lesz kényszeríthető. Azt, hogy az egyházak állítólag nem értenek egyet a törvénynyel, most hallom először, és őszintén megvallva nem is értem. A minisztériumot ebben a témakörben legjobb tudomásom szerint a világon senki sem kereste meg... *** Ezek után Czövek Olivért, a Magyar Református Zsinati Iroda tanácsosát^ kérdeztük: — Tanácsos Úr! Kapnak az egyházak állami támogatást? —Természetesen igen. — A törvény kulturális és sportcélokra irányozta elő az összeget... — Az egyházaknak is vannak kulturális feladataik... —Szednek az egyházak egyházi adót? — Igen, szednek. Szigorúan önkéntes alapon... —Amennyiben az egyházak hozzájutnának az SZJA egy százalékos összegeihez, melyik korábbi, már meglévő bevételi forrásuktól tekintenének el? — Ilyenről nincs szó. — Pedig ha az egyházak azt követelik, hogy az állampolgári döntés helyett kötelező érvénnyel az egyházakat illesse az SZJA egy százaléka, akkor ez nagyon is logikus lenne, vagy nem? — Kötelező érvénnyel? Ilyenről szó sem volt... —Hát nem jelentették ki tegnap a történelmi egyházak képviselői Horn Gyula miniszterelnöknek, hogy ellenzik az egy százalék fölötti önrendelkezés jogát? — Nem! Ilyen kijelentést az egyházak képviselői nem tettek. —De csak kérték, hogy önöket illesse az összeg, csak tettek ilyen javaslatot... — Nem kértük, nem is mi javasoltuk. —Hát akkor kicsoda? — A kormány! Állami javaslat volt! Nem húzzuk-halasztjuk a témát, és csak megjegyezni kívánjuk, hogy a történelmi egyházak képviselői szóról szóra megerősítették Czövek Olivér zsinati tanácsos úr szavait. Az esethez kommentárt nem fűzünk! Talán nem robban a gyógyszerár-bomba Jövőre tizennyolc százalékos emelés A hazai gyógyszergyárak és a külföldi forgalmazók felismerték a realitásokat, és nagy önmérsékletről tettek tanúbizonyságot, amikor beleegyeztek egy igen csökkentett mértékű árnövekedésbe. A hazai gyárak 1997-ben 11, a külföldiek 7 százalékkal növelik a termelői árakat. Az öt hétig tartó „véres” alkudozások eredményeként a kisebb patikák helyzetén is lehet valamit javítani. A nyolcszázról közel négyezerre növekedett gyógyszerválaszték pénzügyi terhei veszteséges gazdálkodásba vitték a kisebb forgalmú gyógyszertárakat. Ezek segítésére is kerül pénz, mindezek ára: 18 százalékos áremelkedés jövőre — hangzott el a Társadalombiztosítás Tudományos Társaság keddi, debreceni ülésén. H. I. ____ Az egy esztendeje alakult civil szerveződés tudományos üléssorozatának tegnapi tanácskozására a gyógyszergyártók, forgalmazók és járulékfizetők képviselőit hívták meg, szorgalmazva az egészségbiztosítóval és a népjóléti kormányzattal további együttműködést. Dr. Lépes Péter, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára szerint a gyógyszerár átlagos emelkedése azzal, hogy nem haladja meg a nyugdíjak növekedését, óriási siker, mert az utóbbi 7—8 esztendőben ilyen csekély mértékű áremelkedésre nem volt példa. Ehhez a minisztérium öt új gyógyszerterápiás protokollt ad ki, szélesíti az orvosok körében korábban kísérleti jelleggel bevezetett rendeléskorlátozást, de a jelenelgi támogatás rendszere alapjaiban nem változik. Dr. Szutrély Katalin, a Nemzetközi Gyógyszergyártók Egyesülete nevében arra utalt, hogy a korszerű gyógyszer a világon sehol sem olcsó, mert a kutatás költségei nagyok. A magyar gyógyszeripar problémái épp abból fakadnak, hogy a hosszú évekig mesterségesen alacsony árakon tartott gyógyszerárak miatt kevés jutott a kutatásra is. Az pedig szociális kérdés, hogy a betegnek van-e pénze a gyógyszerre, de a probléma megoldására nem a gyógyszergyártók a hivatottak. Dr. Matejka Zsuzsa, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főgyógyszerésze szerint a gyártók és a finanszírozók közötti megegyezés írásban töténő rögzítése még azért maradt el, mert a hetekig tartó alkudozás feltétele volt a forint kúszó leértékelésének szinten maradása, a vámpótlék valódi leépítése, a támogatási rendszer 80 milliárd forintos keretének szinten tartása. A gyógyszerár-bomba valóban ketyeg — ismerték el a tanácskozás résztvevői —, bár az alapellátásban viszonylag jobb a helyzet. Ott ugyanis az orvosok gyakran a beteg pénztárcájához igazítják a gyógyszerrendelést. A kórházakban egyre ka- tasztrofálisabb a helyzet, bár ehhez az is hozzájárni, hogy egyes intézmények bért, fűtésszámlát, egyéb költségeket fizetnek, de a gyógyszerért nem, bízva a forgalmazók hitelezésében, vagy a kormány segítségében. Gönc Árpád levele MTI Göncz Árpád köztársasági elnök levélben fejezte ki jókívánságait Emil Constan- tinescunak Románia elnökévé történt megválasztása alkalmából. A levél szövegét az elnöki sajtóiroda kedden az MTI rendelkezésére bocsátotta. „Örömmel és bizakodással tölt el, hogy Románia népe olyan személy elnökké választása mellett döntött, aki eddigi politikai pályafutásában és választási programjaiban elkötelezetten tett hitet Románia demokratikus átalakításának következetes megvalósítása, a társadalmi és etnikai béke megteremtése, valamint a regionális és európai együttműködés mellett. Önnel egyetértésben mi is azt valljuk, hogy az országaink közötti igazi és tartós jószomszédi kapcsolatoknak elengedhetetlen feltétele a kölcsönös bizalom, továbbá a fenntartások és előítéletek nélküli együttműködési akarat.” Végül is ki utazik Nlexikéba? Méltatlan döntő Antal Imre műsorvezető poénnak szánta elmondani azt a korábbi Ki mit tud?-on megtörtént esetet, amikor a versmondó lány helyet cserélt a tűznyelővel. Lehet, hogy ő már sejtett valamit? Ugyanis hasonló helycseréknek lehettünk tanúi a szombat esti döntőn. Most azonban annyival másként kerekedett a történet, hogy előre „koreogra- fálták” a szereposztást, és feltűnő módon mindig az egyéni indulók nyertek a csoportokkal szemben. Már-már azt hihettük, a Pegazus utazási iroda abban érdekelt, hogy minél kisebb létszámú legyen a győztesek hada. Drágul az energia MTI Utolsó egyeztetésre kerül sor szerdán a kormány, a Magyar Energia Hivatal képviselői, valamint az energiaiparban érdekeltséget szerzett befektetők között az energiaáremelés nagyságáról. Az itt kialakuló mérték szerepel majd a kormány elé kerülő, január 1-jétől érvényes új energiaárakról szóló előterjesztésben, amelyről várhatóan csütörtökön döntés születik. Az energiaárak emelésének szükségessége már az erőművek és szolgáltatók privatizációja előtt felmerült. A hazai árak ugyanis nem tartalmazzák az előállítás és szállítás teljes költségét. Az energiaiparról szóló törvény megfogalmazza, hogy 1997-től olyan áraknak kell életbe lépniük, amelyek nemcsak a szükséges költséget ismerik el, hanem 8 százalékos költségarányos nyereséget is biztosítanak a tulajdonosoknak. Megszűnik egyben az ipari tárca árhatósági szerepe, 1997-től az árakat évente egyszer lehet majd kiigazítani a Magyar Energia Hivatal hozzájárulásával. Ezért is fontos, hogy milyen kiinduló árakat határoznak meg az érintettek. A külföldi befektetők már a jogszabályi környezet ismeretében vehettek részt a privatizációs pályázatokon. Ismeretes, hogy a villamosenergia- és gáziparban olasz, német, francia, belga, amerikai befektetők tettek szert tulajdonra. Közben az elmúlt két év során már kétszer kiigazították az árakat, a harmadikat a kormány ez év októberére ütemezte. Az áremelés előkészítésére, a költség-felülvizsgálatra még az év elején szakértői csoportok jöttek létre a MÉH irányításával. A vizsgálatok arra vonatkoztak, hogy mely költségeket szükséges elismerni az árakban — erről eltérő vélemények alakultak ki a befektetők, a MÉH szakértői, valamint az érdek- képviseleti csoportok között. Fekete Tibor (Új Kelet) ___ Ne m hagyott nyugodni a dolog bennünket, és telefonon felhívtuk Mausz Gotthard urat (ő volt a díjátadó a döntőn), az iroda vezérigazgatóját, aki felháborodva fogadta kérdésünket. Mint elmondta, ők már jó előre lefoglalták a szállást és a repülőjegyet adott létszámmal. Nekik ebből a szempontból teljesen mindegy volt, hogy egyéni induló vagy csoport nyeri-e kategóriánként a vetélkedést. Nem ők állják a teljes költséget, hanem annak csak egy részét (mint mondta, x millió forintot), amit reklámlehetőségként kaptak meg. Sőt, az utazási irodának az a jó, ha minél több Ki mit tud?-os utazik, mert így kelthetik jó hírét a Pegazusnak. Bár szakértőnek tartja magát, és csak a színfalak mögül követte figyelemmel az eseményeket, az már neki is feltűnt, amikor a Botafogó táncegyüttest leszavazták az egyéni indulóval szemben. (Itt jegyezzük meg, hogy a Botafogó éppen azon a napon nyerte el a magyar bajnoki címet Miskolcon, a társastáncbajnokságon. Valamit azért csak tudhatnak.) A fogassal táncolást nem tartja eredeti ötletnek, de tudomása szerint a zsűri mégis azért hozta ki győztesnek a fiút, mert tehetségesnek tartja. Nagyon sajnálja, hogy a Nyírség táncegyüttes nem nyert. 1993- ban együtt utaztak Thaiföldre, és jól ismeri a szabolcsi néptáncosokat. Véleménye szerint a mieink amatőrként, de abszolút profi módon táncoltak. A zsűri háza tájáról származó információ szerint azért az Ötkölök nyert, mert az utolsó fellépésük óta sokat fejlődtek. Azt azonban Mausz Gotthard is elismerte, hogy ezen a jubileumi versenysorozaton nem a színpadon nyújtott produkció alapján ítélkeztek, hanem inkább a tehetséget, és nem a teljesítményt díjazták. Határozottan leszögezte, hogy az utazáshoz „bunda” nem fűződhet, mert Mexikóba legfeljebb 10— 11 fős tévés stáb utazhat. Rajtuk kívül csak a zsűritagok és a versenyzők mehetnek. Áz idei Ki mit tud? egyik nagy „vesztese” a Nyírség táncegyüttes. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan fogadták az enyhén szólva is megkérdőjelezhető végeredményt. Demarcsek György, az együttes vezetője úgy nyilatkozott, hogy a néptáncosok szerencsére gyakran mérik össze erejüket, és tisztában vannak azzal, ki mire képes, A versenyzők egymás között ragyogóan érzik, ma ki volt a jobb. Csak érdekességként megjegyezte, hogy a szombat esti döntővel egy időben zajlott a Szekszárdi Néptáncgála, és ott is figyelemmel kísérték a fővárosi eseményeket Az erdményhirdetés után a szakértők többsége felháborodott a döntésen, és még másnap is nagyon sokan fejezték ki részvétüket a Nyírség vezetőinél a sajnálatos döntés miatt. A zsűritagok azzal nem tudták elvenni a dolog élét, hogy túl jók voltak a nyíregyháziak és már szinte profi módon táncolnak. Demarcsek György megkért, számoljunk együtt egy kicsit: a tíz kategória egyéni győztese és az Ötkölök együtt 15 fő. Ha a döntnökök konzekvensek maradnak önmagukhoz, és hinni lehet a pletykáknak, akkor a plusz egy kiutazó a tilinkós kislány lesz. (Kíváncsian váijuk a szombati díjkiosztó gálát!) Ez a tévésekkel együtt is legfeljebb 27 fő. Egyes híresztelések szerint 70, mások szerint 80 jegyet adott át a tévének a Pegazus. Akkor a maradék 43—53 férőhelyen ki fog utazni? Demarcsek György már a ’88- as és a ’93-as győztes csapatnak is a vezetője volt. Három évvel ezelőtt thaiföldi út volt a jutalom, és — mint mondta — a tévéstábon kívül nagy létszámú .Jcísérők” is kimehettek — ismertebb néven a slepp. Állítólag saját költségükön, de ez nehezen hihető el. Szilágyi Zsolt, az együttes művészeti vezetője véleménye szerint nagyszerűen sikerült a formaidőzítésük, és a döntőn nyújtották a legjobb teljesítményüket. Vadonatúj volt a koreográfia, és a hazai tánclépéseket építették be a kompozícióba. A döntés után még Csenterics Agnes, az adássorozat rendezője is — aki egyébként nem szokott véleményt nyílvánítani — el volt kápráztatva a Nyírség produkciójától. Megdöbbenve vette tudomásul a zsűri döntését. A művészeti vezető szerint ezzel a dicstelen jubileumi sorozattal megbukott az amatőr szellem és a dicstelen döntnökök helyett ő restellkedik tanítványai előtt. Ezek után hogyan bírhatná jobb cs szebb teljesítményre táncosait, milyen célt tűzhetne ki a fiataloknak, ha mára semmi sem maradt a régi amatőr szellemből. Legjobban Rátái János, az adássorozat felelős szerkesztője világított rá a lényegre. Mikor azt kérdeztük tőle, hogy a ZIG Singers ellenfele miért nem a Savaria Singers lett, azt válaszolta, hogy akkor egy operett és egy musical kategóriában induló versenyző került volna szembe egymással. Márpedig hogy nézne ki egy Ki mit tud? operett- és musicalgyőztes nélkül. (Csak azt nem értjük, honnan tudta előre, hogy a két egyéni induló felülmúlja a két singers együttest. Enyhén szólva is kilóg a lóláb!) Ä nagymérvű országos felháborodást követően (és talán a mi oknyomozásunknak is köszönhetően) a szervezők utólag megváltoztatták a verseny értékelésének szabályait. Na nem hirdetnek újabb győzteseket, de a közönségszavazat győztese az Opel Corsán elnyerésén kívül csatlakozhat a Mexikóba utazókhoz. Ráadásul a legtöbb szavazatot elnyert egyéni induló, illetve együttes is utazhat Közép-Amerikába. Szeretnénk hinni, hogy a szervezők jó belátásuk és nem a kényszer hatására döntöttek így.
