Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-20 / 271. szám
I UJ KELET Megyei krónika 1996. november 20., szerda 3 Börtöngondok Nyíregyházán Bővítés, vagy új épület? K.Z. (Új Kelet) _________ Eg yre erősebben terjednek olyan hírek, hogy új börtön lesz Nyíregyházán. A jólértesültek tudni vélik, hogy a nyáron megüresedett Damjanich laktanyát szemelték ki e célra a büntetésvégrehajtás országos vezetői. Tény, hogy Csabai Lászlóné, a megyeszékhely polgármestere nemrégiben tárgyalt a büntetésvégrehajtás országos és helyi vezetőivel. — A kormány korábbi határozatának megfelelően elkészült egy elképzelés, amely alapján fejlesztenék hazánkban a büntetés-végrehajtás intézményrendszerét — tudtuk meg Pásztor András alezredestől, a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnokától. — A jelenlegi helyzet ugyanis nem felel meg az európai normáknak. A kidolgozott koncepció alapján a fejlesztésben első helyen Budapest, majd Kelet-Magyarország következik. A fővárosban már konkrét lépéseket is tettek az illetékesek, és mi is vizsgáljuk a helyi lehetőségeket. Többek között megnéztük az üresen álló Damjanich laktanyát is. Megállapításunk szerint az épületegyüttes nem alkalmas büntetés-végrehajtási feladatok ellátására. Tárgyaltunk Nyíregyháza vezetőivel is. Szóba került, hogy a jelenlegi épületünket bővítjük az ügyészséggel együtt, vagy ha egy másik variáció valósul meg, akkor egy négy—hat hektáros zöldterületen új intézet épülne. Nekünk alapjában véve nem sürgős. A kormány- határozat nem ír elő időhatárt, és a főváros a bővítés első állomása. Úgy tudom, a keleti régiókban a szomszéd megyék székhelyei is pályáznak a büntetésvégrehajtás fejlesztésére. Nincs ebben semmi rendkívüli, Bács-Kiskun megyében például négy börtön van. Nyíregyházán indokolt az intézet bővítése. A megyei büntetés-végrehajtási intézetben az európai normák alapján 128 helyünk van, amelyen kétszer annyi fogva tartottat őrzünk. Szabolcs-Szatmár- Bereg megyéből mintegy 1200-an vannak az ország különböző intézeteiben. A jogszabályok alapján az elítéltet a lakóhelye szerinti legközelebbi intézetben kellene elhelyezni. Az elképzelések szerint Nyíregyházán 150— 200 főt befogadó börtönt alakítanánk ki. Fegyház ugyanis van a közelben, Sátoraljaújhelyen. A régi épületekben maradnának az előzetes letartóztatásban lévők és a kiszolgáló személyzet. Iparművész-palánták kiállítása Nagykállóban Tehetséges generáció Meglepően magas színvonalú, november 24-éig látható iparművészeti kiállítás nyitotta meg kapuit a nagykállói II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központban, ahol a nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola alkalmazott fotográfus, bőrműves, díszítőszobrász, díszlet- és látványtervező, valamint üvegműves művészpalántáinak munkáit láthatjuk. Palotai István (Új Kelet) Végigjárva a tárlatot, az a határozott érzése támad az embernek, hogy — iskolai demokrácia ide vagy oda — bizony sokkal szerencsésebb lett volna az alkotó diákok nevének szerepeltetése a művek alatt, mert így á méltatás csak általános lehet. . Szép és komoly szakértelmet sugárzó gipszeket láthattunk a díszítőszobrászoktól. Ez a szakma — a díszítőfestővel egyetemben — komoly hangsúlyokat kap napjainkban, amikor a kommunizmus sematikus építészeti megoldásainak idejét már-már temetni kezdtük. Az éledő kastélyrestaurálások és a díszített mai építészet igazi garanciát nyújtanak arra, hogy a fiatal iparművészek a szakmájukban maradhatnak. Az üvegműves szakosztály is kiváló munkákat mutatott be. A síküvegekből térplasztikává álmodott munka ugyanúgy szót érdemel, mint a rusztikus üveg- szobor-torzók. Sajnálatos módon a terem megvilágítása kimondottan rontott az üvegalkotások „élvezeti értékén”. Az üvegműves szakosztály munkái közül egyedül azokkal a használati üvegtárgyakkal szemben voltak ellenérzéseim, amelyek igaz, hogy gyönyörűek , de ellentmondanak a formatervezés gyakorlati szempontjainak, és így funkcionális szempontból kívánnivalókat hagynak maguk után. A bőrművesek munkái egész egyszerűen elragadok. Kevés kiállítási tárggyal jelentkeztek, azok azonban, amelyek jelen vannak, a legmagasabb művészi és gyakorlati jegyeket mutatják fel. Remekmívű övtáskák, egy — szinte —- az etruszk kort idéző szobros táska, néhány remekmívű cipő bizonyítja a szakosztály kitűnő művészeti és szakmai irányítását. A fotoillusztrátor szakosok bemutatója is tiszta, igényes jegyeket visel. A portrék a magyar fotóművészet legnagyobb korának „gink károlyi.” vonulatát követik, és az objektív realizmusra törekszenek. Hála Istennek. egyetlen képen sem fedeztem fel a hetvenes évek kíméletlen naturalizmusát, s ez külön öröm forrása volt számomra. Remek riportfotókat és sorozatokat láthatunk— például a „Macskaklinikát” —. de az ipari jellegű illusztrációk is biztos szakmai hátteret bizonyítanak. A díszlet- és látványtervezők hatalmas anyaggal jelentkeztek és talán őket sújtják leginkább a mostoha fényviszonyok. A cigánygyermekekért Kóder Ferencné Lefler György (Új Kelet) Az elmúlt hétvégén az egri tanárképző főiskolán országos cigányoktatási konferenciát tartottak Pedagógusok a cigánygyermekekért címmel, mintegy háromszáz érdeklődő részvételével. A háromnapos programot az Országos Közoktatási Iroda (OKSZI) szervezte, a vendéglátó pedig a Heves Megyei Pedagógiai Intézet volt. Megyénkből heten — intézményvezetők, gyakorló pedagógusok — vettek részt Hodászról, Nyíregyházáról, Tiszadobról és Tiszavasváriból. Közülük Kóder Ferencnét, a megyei pedagógiai intézet munkatársát, fejlesztési koordinátort kérdeztük a konferencián tapasztaltakról. — Noha a megyei pedagógiai intézet munkatársaként utaztam Egerbe, a konferencia témája nem volt ismeretlen előttem, hiszen egy olyan iskolában kezdtem, s tanárkodtam közel másfél évtizedig, ahol (akkoriban) a tanulói létszám 20 százaléka cigány volt, mára ez már 30 százalék körüli. Az én osztályomban a 18 magyar gyerek mellett 10—12 túlkoros cigány- gyereket tanítottam. Bizony, jó lett volna akkor egy ilyen konferencián megszerezhető minden segítség, kapaszkodó. Azóta is foglalkoztat, hogyan lehet segítséget nyújtani azoknak a kollégáknak, akik felvállalják, felvállalták a cigánygyermekek nevelését, tanítását. A konferencia megnyitójában Varga Márta, az OKSZI igazgatója abban határozta meg a tanácskozás, s a napi munkánk célját, hogy a cigánygyerekeket minél tovább iskolában tudjuk tartani, és a lehető legtöbbjüket eljuttatni a középfokú oktatásba. A tapasztalatok szerint az a gyér számú cigány középiskolás is az első hónapokban lemorzsolódik. Szükségesnek tartotta Varga Márta a cigánygyermekek helyzetének, oktatásának országos szintű felmérését, mert mind ez ideig ennek hiányában vagyunk. Hangsúlyozta továbbá a tehetséggondozásukat, lehetőleg minden versenyen szerepeltessük őket. Az OKSZI munkatársai konzultációs lehetőséget nyújtanak a pedagógusok, a pedagógiai intézetek szakemberei ezen munkájához. Öt szekcióban — irodalom, történelem, ének-zene, tárgyi és szokáskultúra, vizuális nevelés — jó lehetőség adódott e kiscsoportos fórumokon arra, hogy széles körű és más aspek- tusú programokat ismerhessünk meg, többnyire olyanokat, amelyek már beváltak, eredményesen alkalmazhatók. A szekciókban egyértelműen megfogalmazódott, hogy több, hasznosítható ismeretet nyújtó továbbképzést kell nyújtani, lehetőleg központi finanszírozással és a témához értő szakemberek bevonásával. Igényként hangzott el, hogy az ÖKSZI és az MKM nyújtson több módszertani segítséget, valamint vállaljon nagyobb szerepet a taneszközök kimunkálásában, a cigány nép életét bemutató irodalom, festészet, forrásanyagok összegyűjtésében, megjelentetésében. A pedagógusok ugyanis szívesen tanítanák, ha lennének ilyen segédeszközök. A cigány szokáskultúra ismerete alapként szolgálna az eredményes oktatáshoz. Nagyon tetszett Daróczi Ágnesnek, a Cigány Magazin szerkesztőjének azon mondata, kérése a pedagógusokhoz a cigánygyermekek oktatásával kapcsolatban, hogy „Ne a szemét nézd, hanem a struktúrát támadd, ha gondod van vele!” Mendi Rózsa cigány származású pszichológus, gyógypedagógus azt ecsetelte, hogy az ország tanulói létszámának 7—8 százaléka cigány, de a kisegítő iskolákban már 50 százalékos ez az arány. Pedig a cigánygyermekek nem értelmi fogyatékosok, csak mások. Mások a neveltetésükből adódóan, hiszen nincs náluk reguláció, a felnőtt—gyerek világ nem különül el, és végig egy megengedő légkör veszi körül őket, amíg az iskolába nem kerülnek. Jó példaként említették meg a nyírteleki Lázár Péter tanárkollégánk lelkes és eredményes munkáját. Radó Péter, az OKI kutatási központtól azt a meglepő kijelentést tette, hogy az országban az iskoláskorú gyerekek 30 százaléka hátrányos helyzetű, amelynek 90 százaléka cigány származású. A felmérések szerint megnőtt ugyan az általános iskolát elvégzett cigány tanulók száma, ám mindez egyáltalán nem jelentkezik a középiskolák vizsgálatánál. A szakember szerint etnikai alapokon nyugvó programok hozhatnak kézzelfogható megoldást. Ehhez a különböző közalapítványok is jó segítséget nyújthatnak, nyújtanak, s emberi tényezőként — mindenkor — a pedagógusok. A konferencián már kézbe is vehettünk egy segédanyagot, a Cigány pedagógiai program a NAT követelményrendszerére épít, s 1—10 évfolyamra szól. Tananyagot, követelményeket és minimumokat ad, ám a valós haszna csak később értékelhető. A Szabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei Pedagógiai Intézet a közeljövőben tervezi egy intenzív felkészítő program meghirdetését. Nyí It na P Palotai István (Új Kelet) Kedden nyílt napot rendeztek a nagykállói Budai Nagy Antal Pedagógiai és Közgazdasági Szakközépiskolában. Az esemény célja a jelen nyolcadikosai (és természetesen szüleik) számára megkönnyíteni a pálya- és középiskola-választás nehéz és jelentőségteljes feladatát. A nagyszámú érdeklődő azt bizonyítja, hogy szükség van a tájékoztatásra, mert a gyermekek és szüleik iglénylik azt. Dalia Ferencnét, az intézmény igazgatóját arra kértük, hogy összegezze a nyílt nap tanulságait. — Örömmel konstatáltuk, hogy ennyire népszerűek vagyunk. Ezt az is jelzi, hogy nemcsak a környékről — tehát Nyíregyházáról, Biriből, Balkányból, Sza- kolyból és Kállósemlyénből — jöttek a nyolcadikosok, hanem még Fehérgyarmatról, Nyírbéltekről is! A kép kiegyenlítettnek tűnik, a fiúk és a lányok aránya egyenlő, ami valószínűleg annak is köszönhető, hogy szeptemberben indítjuk el a vadonatúj informatika szakunkat. A jelentkezők számának megjóslásába nem bocsátkozom, hiszen a tapasztalat azt mutatja, hogy a szülők több helyre is elmennek nyílt napra a gyerekekkel. Az viszont tény, hogy mind a három szakra harmincöt-harmincöt gyereket veszünk fel. Itt kívánom megjegyezni, hogy a pedagógia szakosok nem csak pedagógiai pályákat választhatnak, hiszen vannak, akik egész más területen tanulnak tovább. Tananyagunk nagyban lefedi a gimnáziumi tananyagot... A nagykállói Budai Nagy Antal Szakközép- iskolában nincs felvételi vizsga, hanem az általános iskolai eredmény alapján választjuk ki a diákjainkat. Csak a példa kedvéért: a négyes körüli átlaggal jelentkezők biztos befutónak számítanak — mondta végezetül az igazgatónő. « Kiállítás Doicsák Tibor (Új Kelet) Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészetéből rendezett kiállítás nyílott hétfőn délután öt órakor a mátészalkai Szatmári Múzeumban. A gyűjtemény érdekességét a szomszéd megye népművészeti irányzatainak sokszínűsége adja. A miskolci Hermann Ottó Múzeum tárgyainak bemutatóját dr. Veress László, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei múzeumok igazgatója nyitotta meg. A kiállítást 1997. február 25- éig lehet megtekinteni.
