Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-11 / 263. szám
UJ KELET Nyíregyháza 1996. november 11., hétfő 7 „Öreg szó az ifjakhoz” „Az írók legszebb műveiket azoknak írták, akikbe szerelmesek voltak. Nem lehet szerelem nélkül maradandó és becses dolgot alkotni” — olvashatjuk az író Szerelmeskönyv című művében. E sorok lényegére éreztek rá a siófoki Krúdy Gyula Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet tanárai, amikor meghirdették — immár harmadszor — a prózamondó versenyt. Völgyiné Pintér Piroska, tanár. — „A célunk az volt, hogy Krúdy Gyula különös világú és hangulatú, szerelemmel átszőtt prózája eljusson a fiatalokhoz, utat találjon a szívükhöz, hogy eljusson az „öreg szó az ifjakhoz”. Tudósítónktól A verseny második helyezettje a szakközépiskolák kategóriájában Tógyer Edina, a nyíregyházi Krúdy Gimnázium tanulója, aki máris sikeres előadói pályát tudhat maga mögött. A gimnázium első osztályában az iskola fennállásának 25. évfordulóján rendezett Krúdy prózamondó versenyen második lett. Minden évben részt vett Szatmárnémetiben az Ady- zarándoklat nemzetközi versenyén —ez csapatverseny — , mindig az élvonalban végeztek. Megyei szavalóversenyeken vett részt; tavaly a legjobb öt között végzett. Az „Édes anyanyelvűnk” országos nyelvhasználati versenyén érmet nyert, ami azt jelenti, hogy országos szinten a legjobb tíz versenyző között volt. Szerepelt a Ratkó József Országos Szavalóversenyen 1995-ben, ahol 300 versenyző közül nyolcadik lett. A Kazinczy-versenyen 1996- ban bejutott az országos döntőbe. Eddig mindig kitűnő tanuló volt. Most fog érettségizni, jogi egyetemre és államigazgatási főiskolára jelentkezik. A nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnáziummal — ahogyan elmondta — továbbra is tartja a kapcsolatot, hiszen már készül az 1998-as ünnepségre, Krúdy Gyula születésének 120. évfordulójának megünneplésére. Tógyer Edina így vall öröméről: „A siófoki verseny a Kazinczy-versenyre is felkészülést jelentett egyben számomra. A mostani szabadon választott művet — Krúdy Gyula: Nők zenéje — én választottam. Krúdy nagy élmény a fiatalok körében, hiszen szinte minden írásában foglalkozik a szerelemmel. Olyan a prózája is, mintha verset olvasnánk. Nagyon sokat sétálok Sóstón, ahol Krúdy Gyula gyakran megfordult. Mindig megállók az író szobránál. Örömmel látom, hogy a Svájci lak is megszépül. Ennek Krúdy Gyula is örülne. Egyedül jöttem Szabolcs- Szatmár-Bereg megyéből, illetve Nyíregyházáról, és második lettem. Nagyon örülök ennek. Most voltam először Siófokon. Nagyon szép a város. A kollégium — ahol aludtunk — közvetlen a Balaton mellett van. Csodálatos hely. Durucz Istvánná tanárnőnek köszönhetem ezt is, hiszen tőle nagyon sokat tanulok. Elkísért ide is. Ő vezeti a Beszélni nehéz nyelvművelő szakkört iskolánkban. Ő készít fel bennünket a versenyekre. Mi nem kampányszerűen, hanem folyamatosan készülünk a versenyekre. Sokat foglakozunk — a tanárnő segítségével — a hangsúlyjelöléssel. Ez nagyon sokat segít a prózamondásban is. így értelmezni tudjuk a szöveget. A nyelvtant és az irodalmat egyaránt szeretem. Sokat köszönhetek neki, hiszen ő szerettette meg velem Krúdy Gyulát, Kányády Sándort. Még szeretem József Attilát, Ady Endrét, Ratkó Józsefet. Az általános iskolában hatodikos voltam, amikor kezdtem a vers- és prózamondást. Anya mondott középiskolás korában verset és prózát. Ő Nyíregyházán a Kölcsey Gimnáiumba járt. Apám verseket írogatott. Tehát mindkettőjüknek köszönhetem, hogy hamar eljutottam a szép szavakig. Hárman vagyunk testvérek. A nővérem Budapesten főiskolás, a húgom negyedikes általános iskolában, ő is mond verset. A családom sokat segít a versenyekre való felkészülésben. Ezért nagyon hálás vagyok érte nekik.” Anyanyelvűnk védelmében S. T. (Uj Keleti ______ A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Magyar írószövetség felhívást tett közzé a magyar nyelv védelmében. Mint azt az említett szervezetek megfogalmazták, egyre növekvő aggodalommal kísérhető nyomon a közélet és üzleti élet nyelvének elidegenedése, anyanyelvűnk eltűnése a cégtáblákról, reklámokból. A jelenség károsan hat a mindennapi nyelvhasználatra, hiszen a lakosság állandó kapcsolatban áll az üzleti feliratokkal, és így sokakban az merülhet fel, hogy az idegen nyelvkeveredés a követendő példa. Az üzleti élet idegen nyelvű egysíkúsága bizonyos mértékben világjelenség, amelynek divatja alól a magyar üzleti világot sem lehet kivonni. Több európai országban azonban már törvény mondja ki, hogy.nyilvános reklámokban és közleményekben tilos olyan idegen szavakat használni, amelyeknek van anyanyelvi megfelelőjük. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, az Anya- nyelvápplók Szövetsége és a Magyar írószövetség nem javasol átfogó nyelvtörvényt. A célirányos rendelkezéseket, intézkedéseket azonban nagyon is fontosnak tartják, így elsősorban azt, hogy az illetékes minisztériumok az esetleg szükséges felfrissítés után szerezzenek érvényt azoknak a rendeleteknek, amelyeket 1986—87-ben hozott a Belkereskedelmi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium az idegen szavaknak az üzleti életben való használatáról, pontosabban ennek korlátozásáról. A szövetségek azért tartják nagyon fontosnak, hogy fellépjenek anyanyelvűnk épsége mellett, mert csak saját nyelvezetünkkel tudjuk érzelmeinket, szándékainkat pontosan kifejezni, s csak így őrizhetjük meg gondolkodásunk és fogalmi világunk tisztaságát." Sikli Tímea (Új Kelet) Akik jártak már Aggteleken a cseppkőbarlangban, azok fejében biztosan megfordult a gondolat: de jó lenne barlangásznak lenni, és felkutatni a mélység csodáit. Elég kevesen jutnak el azonban addig, hogy valójában leereszkedjenek az ismeretlenbe. Nyíregyházán már 1975 óta működnek barlangászegyesületek. A Denevér Barlangjáró Csoport a megalakulás után jó néhány évig önállóan működött, pár esztendeje azonban csatlakozott a Pedagógus Természetbarát Egyesülethez, mely novemberben már tizedik születésnapját ünnepli. A Denevérek vezetőjével, Boros Csabával a barlangkutatás szépségeiről és nehézségeiről beszélgettünk. — Sokan megkérdezték már, mi szépséget látunk a barlang- kutatásokban, hiszen állandó sötétben, vízben, sárban kell csúszkálni, hideg van, és néha nagyon mélyre kell leereszkedni a köteleken. Ez tényleg így igaz. Ám az út végén vár rád valami, ami mindenért kárpótol. Gyakran olyan dolgokat láthatsz, amiről talán még álmodni sem mertél. A túrákra azonban nem csak ez hoz el minket. Összeszokott csapat vagyunk, és jól érezzük magunkat egymás társaságában. — Mely barlangokba jártok a leggyakrabban? — Csoportunk általában havonta egyszer szervez túrát, de a tagok közül természetesen vannak olyanok is, akik gyakrabban felcsatolják a hátizsákot. Legtöbbször Aggtelekre, a Béke-barlangba megyünk el, de szívesen járunk a Bükkbe, a Mecsekbe és Szlovákiába is. Magyarországon 10-15 kiépített barlang van. Ezeken a helyeken általában már kiépített lejáratok vannak, így igazi megmérettetést nem is nagyon jelentenek. A többi helyen, mivel a barlangok védettek, a helyileg illetékes nemzeti parknál kell előre megszerezni az engedélyt a bejutáshoz. Az elsőként említett Béke-barlangban jónéhány fotót és videofelvételt is készítettünk már. —Hogyan lehet valaki „Denevér” ? — Mindazokat, akik komolyan érdeklődnek túráink iránt, szeretettel várunk minden szerdán délután 6—8 óra között Nyíregyházán, a Kodály Zoltán Általános Iskola ebédlőjében, ahol szokásos csoportgyűlésünket tartjuk, vagy csütörtök délutánonként ugyanebben az időben a Magyar Természetbarát Szövetségben Nyíregyházán, a Mártírok tere 9. szám alatt. Azok számára, akik szeretnék jobban megismerni, miből is állnak programjaink, ez évben is szerveztünk egy nyílt barlangi napot, melynek Aggtelek adott otthont. Megpróbáltunk olyan programokat összeállítani, melyeken mindenki megtalálta a magának‘való szórakozást" Akkora’ volt a nap sikere, hogy úgy tervezzük, jövőre mindenképpen meg kell ismételnünk. — Milyen alapfelszerelésre van szükség a túrákon? — Legfontosabb a ruházat és a világítás. Mindenképpen rétegesen kell felöltözni, és nem utolsó dolog, ha szakadásmentes overált húz magára az ember. A cipő talpa ne csússzon és tartsa jól a lábat, így elkerülhető, hogy a boka kificamodjon. A lámpák mellett szükség lesz- még kötelekre, karabinerekre és ereszkedő-mászó gépekre. Természetesen nem kell mindent beszerezniük rögtön a hozzánk jelentkezőknek. Ha a ruha megvan, az első utakhoz mi ellátjuk az új tagokat a megfelelő felszereléssel, és amennyiben úgy döntenek, tényleg szerelmesei a természetnek, ráérnek akkor beszerezni a felsoroltakat. — Hová megy legközelebb a Denevér Barlangjáró csoport? — A decemberi úti cél ismét a Béke-barlang lesz, ahol tovább folytatjuk majd a kép- és filmfelvételek készítését.
