Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-07 / 260. szám

1996. november 7., csütörtök Világkrónika Magyar Távirati Iroda Muszlint mészárlás Valószínűleg szélsőséges muszlim fegyveresek szerdára virradó éjjel meggyilkolták egy algériai falu 31 lakóját. A vérengzés az Algírtól mintegy ötven kilométerre délre fekvő Szid-el-Kebirben történt, de az első hivatalos közlés más rész­letet nem tartalmaz. Mint az AFP emlékeztet rá, az algíri kor­mány ellen harcoló iszlámista ellenzék 1992 óta sorozatos ter­rorakciókat hajt végre. A merényletek száma az utóbbi időben, a november 28-ra kiírt alkotmányos népszavazás közeledté­vel ismét emelkedik. Horvátország a negyvenedik Horvátország szerdán hivatalosan is az Európa Tanács 40. tagállamává vált: Mate Granic külügyminiszter Strasbourgban, a nemzetközi szervezet székhelyén aláírta a csatlakozásról szóló dokumentumokat, illetve az Emberi Jogok Európai Egyezményét és a kisebbségvédelmi keretegyezményt. Zágráb kötelezettséget vállalt, hogy ezeket a dokumentumokat (illet­ve több más, még aláírandó okmányt, így a halálbüntetés eltörléséről szóló konvenciót, vagy a kínzásellenes szerződést) egy, de legkésőbb három éven belül ratifikálni fogja. Horvát­ország felvételét jelentős vita előzte meg: az Európa Tanács parlamenti közgyűlése már idén tavasszal áldását adta a hor- vát felvételi kérelemre, ám a másik döntéshozó szerv, a mi­niszteri bizottság — a szervezet történetében most először —- ezt a döntést nem hagyta jóvá automatikusan, hanem az em­beri jogok helyzetének javítását szabta előfeltételként. Cseh fegyverkivitel A cseh fegyvergyártó cégek egyre nagyobb nyomást fejte­nek ki a kormányra, hogy engedélyezze a fegyverkivitelt Bosznia-Hercegovinába, Horvátországba és a Jugoszláv Szö­vetségi Köztársaságba — állítja a Mladá Fronta Dnes című cseh napilap, szerdai számában. A cseh ipari és kereskedelmi minisztérium azonban, amelynek hatáskörébe az engedélyek kiadása tartozik, egyelőre hajthatatlan. Hasonlóan elutasító ál­láspontot foglal el a külügyminisztérium is. Bár az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa már megszüntette a fegyverszállítási embar­gót, Prága csatlakozott az Európai Unió kezdeményezéséhez, amelyek továbbra sem kívánják engedélyezni a fegyverek ki­vitelét a volt Jugoszlávia térségébe. Weizman Jordániában Ezer Weizman izraeli államfő szerdán rövid látogatásra Jor­dániába érkezett, és tárgyalásokat kezdett Husszein jordániai királlyal. Weizman személyében most első ízben látogat izraeli államfő a szomszédos Jordániába, amellyel Izrael 1994-ben 46 évi háborúskodás után békeszerződést kötött. A kétoldalú kap­csolatokban feszültséget keltett szeptemberben a jeruzsálemi muszlim szent helyek közelében megnyitott alagút ügye. Husszein király ugyanis az 1994-es szerződés értelmében a szent helyek felügyeletében „különleges szerepet” tölt be, Izrael azon­ban nem egyeztetett vele az alagút megnyitása előtt. Izlandi árvízkatasztrófa MTI A hetekkel ezelőtt történt izlandi vulkánkitörés nyo­mában járó hatalmas szökő­ár, amint az várható volt, példátlan pusztításokat oko­zott a szigetország délkeleti részén. Az Izland keleti és nyugati részét összekötő útvonalon a föld alatti tóból feltörő hatalmas vízmennyi­ség két nagy hidat elsodort és elszaggatott minden tele­fon- és elektromos vezetéket. Mivel az elárasztott terü­let nagy része lakatlan, ezért szerencsére emberéletben nem esett kár, de az anyagi károkat — átszámítva — kö­zel négyszázmillió schilling- re becsülik. A Vatnajökull vulkán október 2-iki kitöré­se nyomán megolvadt glecs- cser alatt keletkezett tóban kilencmilliárd köbméter víz halmozódott fel, és ez a ha­talmas vízmennyiség szer­dára virradóan, másodper­cenként 43 000 köbméteres „sebességgel” utat tört ma­gának a tenger felé, 100 mil­lió tonna iszapot és jeget so­dorva magával. Geológusoknak az izandi rádióban elhangzott beszá­molója szerint a szökőár tetőzésekor a sziget felületé­nek egy százalékát árasztot­ta el a víz. A szakértők már hetek óta számoltak e ter­mészeti katasztrófa bekö­vetkeztével. A Vatnajökull Európa egyik legnagyobb tűzhányója. 8000 négyzetki­lométernyi kiterjedésével Izland területének egytize- dét foglalja el. Szerdán, alig 24 órával a szökőár keletkezése után David Oddson miniszterel­nök kijelentette: „A pusz­títások húsz évvel visszave­tik országunkat”. A kor­mányfő utalt arra, hogy a szigetország egyetlen kőr­útjának járhatatlanná vá­lása után az izlandiaknak ezer kilométerrel nagyobb utat kell megtenniök a szi­get keleti és nyugati része között. Ismét Clinton az USA elnöke William Jefferson Clinton — vagy ahogy a világ megis­merte: Bili Clinton — kedden ismét bizalmat kapott az amerikai választóktól, és újabb négy évre ő töltheti be a világ legfontosabb végrehajtói hatalmát megtestesítő elnöki tisztséget. Franklin Delano Roosevelt óta — fél évszázad elteltével — az ötvenéves elnök az első de­mokrata párti politikus, akinek sikerült a kettős bravúr. MTI A választási küzdelmek gyű- rődtetéseiben megfáradt repub­likánus kihívó, Bob Dole szá­mára kétségkívül szomorú ak­kordként zárult a keddi nap: vereségével minden reménye szertefoszlott, hogy feltegye a hőn áhított koronát csaknem négy évtizedet felölelő közéle­ti-politikai pályafutására. A hetvenhárom éves volt szená­tor harmadszor szállt harcba az elnöki tisztség meghódításáért, de most sem sikerült bevennie a Fehér Házat, pedig a siker ér­dekében még törvényhozási karrierjét is feláldozta. A korteshadjárat feszültsége alól felszabadult és választási győzelmétől mámorittas han­gulatban, mégis ünnepélyes, elfogódott arccal, csaknem nyolcvanezres lelkes tömeg előtt köszönte meg szerda haj­nalban elhangzott beszédében Bili Clinton elnök a számára nyújtott támogatást. Az utca­bállal és tűzijátékkal egybekö­tött nagygyűlést az elnök szű- kebb hazájában, Arkansas ál­lam fővárosában, Little Rock­ban tartották meg a régi kor­mányzósági épületnél. A felesége és lánya kíséreté­ben megjelenő elnök békejob­bot nyújtva a republikánusok felé egységet és összefogást, bátor felelősségvállalást sürge­tett a XXI. századi kihívások közös leküzdésére. Elismerését fejezte ki Bob Dole iránt, ki­emelve odaadó közéleti tevé­kenységét. — A nép üzenete egyértelmű: együtt kell dolgoznunk a jövő­be vezető híd felépítésén, fél­retéve politikai ellentéteinket — hangoztatta. — Kevés em­bernek adatott meg az a megbe­csülés és felelősség, mint nekem. Hálás vagyok, és minden erőm­mel azon leszek, hogy megbíza­tásomnak eleget tegyek—hang­súlyozta Bili Clinton. Az elnök beszéde előtt neves előadóművészek — köztük a még mindig népszerű Tony Bennett — szórakoztatták az önfeledt tömeget. A küzdelemben alulmaradt Bob Dole a fővárosban jelent meg hívei előtt. — Életemben most először gondolok úgy a holnapra, hogy nem lesz semmi dolgom — jegyezte meg édes­kesernyésen a hetvenhárom éves politikus. Közölte, hogy felajánlotta segítségét az elnök­nek, ha a nemzetet érintő ügyek­ben szükség lenne hosszú sze- nátori pályafutása alatt felhal­mozott tapasztalataira. A Renas- saince szállodában berendezett republikánus főhadiszálláson el­hangzott rövid beszédében kö­szönetét mondott híveinek a „kemény és becsületes” harchoz nyújtott támogatásukért. — Ve­reségem ellenére továbbra is én vagyok a legderűlátóbb ember Amerikában — húzta alá kam­pányjelszavát megismételve. El­ismerte kudarcát Ross Perot, a Reform Párt jelöltje is. Az ismét elnökké választott Bili Clintonnak a már kiértékelt szavazatok alapján a következő két évben is republikánus több­ségű kongresszussal kell meg­vívnia törvénykezési csatáit. Az elnök személyét eldöntő szavazással egy időben megtar­tott kongresszusi választások eredményeként a republikánu­sok minden jel szerint meg­őrizték fölényüket mind a sze­nátusban, mind a képviselő­házban. Legutóbb egyébként Calvine Coolidge elnöksége (1923— 1929) idején fordult elő, hogy a republikánusok két, egymást követő ciklusra meg tudták tar­tani maguknak a törvényhozás mindkét házát. Jelcin visszavette a hatalmat Borisz JelcinéInök szerda reggel visszavette a hatal­mat Viktor Csernomirgyin kormányfőtől, beleértve az atomfegyverek ellenőrzését is. MTI A szívműtéte után lába­dozó orosz elnök a kórhá­zi ágyon, moszkvai idő szerint reggel 6 órakor — közép európai idő szerint 4-kor — írta alá az erre vonatkozó rendeletet. A hírt Szergej Jasztrzsemb- szkij elnöki szóvivő jelen­tette be. Csernomirgyin kevesebb mint egy napig gyakorolta az elnöki hatalmat. Borisz Jelcin szívkoszorúér-mű­tété előtt, moszkvai idő sze­rint kedden reggel 7 óra­kor írta alá az elnöki ha­talom ideiglenes átru­házásáról szóló rendele­tét. Az orosz elnökön kedden hétórás szívműtétet hajtot­tak végre. Az áthidaló­elterelő (bypass) operáció során a beszűkült szívko­szorúereket a test más részéből származó erekkel helyettesítették. Jelcin este már felébredt az altatás­ból. Szerda reggel lekapcsol­ták a lélegeztető beren­dezésről az orosz elnö­köt, akit szerda reggel meglátogatott Viktor Cser­nomirgyin kormányfő a Kardiológiai Központ­ban. Megakadályozták a terrorcselekményt Az Egyesült Államok, Oroszország és Franciaország segítségével az elmúlt napokban sikerült megakadá­lyozni egy nagyobb Izrael-ellenes terrortámadást. Ezt közölte az izraeli televízióban kedden Benjamin Netanjahu, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna. MTI Az izraeli kormányfő sze­rint az említett országok diplomáciai közvetítésük­kel erősen csökkentették egy rettegett terrorcselek­mény veszélyét. Ezekbe az erőfeszítésekbe más álla­mok is bekapcsolódtak, de őket Netanjahu nem nevez­te meg—jelentette a dpa és a Reuter. A kedvező fejle­mények következtében a zsidó államban az elmúlt napokban lazítani lehetett a korábban bevezetett bizton­sági intézkedések szigorán -—mondta az izraeli minisz­terelnök. Izrael és a palesztinok köz­ben kölcsönösen egymást vá­dolják a Hebron jövőjéről fo­lyó tárgyalások elakadásáért. Hasszán Aszfur, a palesztin tárgyalóküldöttség tagja közöl­te, hogy a palesztinok hivata­losan tiltakoztak emiatt az iz­raeli vezetésnél, és egyúttal pa­naszlevelet küldtek az Egye­sült Államoknak, az arab or­szágoknak és az Európai Uni­ónak. Mose Fogéi izraeli szó­vivő viszont meghazudtolta Aszfurt, mondván, hogy Izra­el nem halogatja a tárgyalá­sokat. Edward Abbington, az Egye­sült Államok kelet-jeruzsálemi konzulja kedden két ízben ta­lálkozott Jasszer Arafattal, majd kijelentette, hogy orszá­gának az a benyomása, a tár­gyalások még nem jutottak el arra a pontra, amelyen szük­ségessé válna Dennis Ross amerikai közvetítő visszatéré­se a közel-keleti térségbe. Netanjahu a televízióban azt mondta, hogy Arafat té­ved, ha azt hiszi, hogy a vá­lasztások után felálló ameri­kai kormány erős „tárgyalási nyomásnak” teszi ki Izraelt. Megerősítette, hogy Hebron esetében Izrael pótlólagos biztonsági garanciákat kíván a palesztinok között élő zsi­dó telepesek számára. Izraeli katonák kedden pa­lesztin források szerint Heb- ronban őrizetbe vettek egy terhes asszonyt, miután ottho­nába behatoltak, és ott egy régi fegyvert találtak. Az asszony kénytelen volt kilenc gyermekét magára hagyni. 1% Hírről V hírre Palotai István (Új Kelet) Hát ismét Clinton. Nekünk se jobb. se rosszabb. De ma, az egypólusú világ korában mégis azt kell mondanunk, hogy amennyivel nekik jobb, annyival talán nekünk is. Pon­tosabban minden tisztességes békeszerető nemzetnek... Nem hiszem, hogy különö­sebben érdekli, azonban csak úgy, szinte magunknak mégis elmondom, hogy mi az, amit mi —- picike ország itt Euró­pa szívében — várnánk tőle. Elsősorban békét. Azt, hogy ne hagyja Európára sza­badulni a terrorizmus semmi­lyen válfaját, és hadd marad­junk csak meg békében a mi régi és jól bevált zsidó-keresz­tény hitünkben. Kérjük ne menjen sehová déli szomszé­dainktól, amíg nen százszáza­lékos, hogy kimenetelét nem követi vérengzés... Másodsorban arra kérjük, hogy fütyüljön a habzó szá- júakra! Mi már felnőttünk annyira, hogy kivessük őket társadalmainkból. Kérjük ne a szóbeszédre hallgasson, ha­nem a tetteket, az áldozatokat nézze, amit hoztunk azért, hogy méltó és tisztességes tagjai lehessünk a NATO-nak és az Európai Uniónak. Tud­juk, még korán van. Nem is akarjuk siettetni. Viszont meg kell értenie, hogy az, ami si­etségnek tűnik nem más, mint sajnálatos történelmi tapaszta­lataink üledéke: nevezetesen az, hogy mi mindig minden­ről lekéstünk. Nem kérünk kegyelemke­nyeret. Tisztességes lehetősé­get szeretnénk az eredményes munkához. Hogy végre meg­mutathassuk a világnak, hogy nemcsak tudósaink, hanem esztergályosaink, asztalosaink is a világ legjobbjai. Hogy végre arról lehessünk híresek, amiről szeretnénk azok lenni: a békés építőmunkáról. Pon­tosabban, hogy itthon is híre­sek lehessünk róla, ne csak az emigrációban. Adjon — kérjük — lehető­séget rá, hogy tudásunk leg­javával szolgálhassuk a vilá­got, és ne csak bérmunkával tengessük az életünket. Nekünk Amerika immár majd ötven éve olyan, mint a tökéletesség maga. Tudjuk, hogy ez nem így van, mégis a szívünk mélyén ezt mondjuk, ezt érezzük. Valószínűleg ezt az a remény táplálja, hogy a világon kell lennie egy hely­nek, ahol minden a legna­gyobb rendben van. Nos, hadd kívánjuk, hogy ez a re­ményünk valósággá váljon! Elnök úr, azt hiszem, ennél jobbat nem is kívánhatunk! Legyenek sikerei így egy kicsit a mi sikereink is, mint ahogy volt már erre példa tör­ténelmünk során. Kérjük tekintsen ránk eu­rópaiakra féltő gonddal és őrző szeretettel. Mert mi bi­zony nagyon törékenyek va­gyunk. Az „öreg hölgy” most erőt gyűjt, hogy méltó part­ner lehessen, és soha többé ne kelljen Marshall-segélyekkel ínegmenteni. Kérem értesse meg velünk végre, nem az a lényeg, hogy milyen nyelven beszélünk, hanem, hogy itt egy helyen lakunk. És hogy ez a közös otthon közös tisz­teletet követéi. Értesse meg velünk Amerika nagy titkát az egységében, amely, mint tudjuk — a legnagyobb erő. ÚJ KELET

Next

/
Oldalképek
Tartalom