Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-06 / 259. szám
5 UJ KELET Gazdaság 1996. november 6., szerda TŐZSDE Árfolyamrekordok MTI Összességében a stagnálás jellemezte kedden is a Budapesti Értéktőzsde részvénypiacát. Üdítő kivételként hatott azonban néhány papír rekordja. A BorsodChem árfolyama 3305 forinton, a Danubius 3260 forinton tetőzött. Mindkét papír esetében történelmi rekord született. A Duna- holding is túlszárnyalta eddigi legmagasabb árát: 7600 forinton kötöttek üzletet nyolc darab Dunaholding- részvényre. Csökkent a Mól árfolyama. Az olajrészvényeket 1550 forintért vásárolták, ami 25 forinttal alacsonyabb a papír hétfői záróáránál. Az OTP-részvények ára 10 forinttal, 2760 forintra nőtt. Gyengültek a gyógyszergyári papírok. Az Egis árfolyama 9500 forintra csökkent, a Richter részvényei 8260 forintot értek záráskor. A TVK- papírok hétfői záróárúknál 5 forinttal magasabb áron, 1335 forinton cseréltek gazdát. A Fotex-részvények ára 98 forintról 100 forintra emelkedett. Tovább erősödött a Graboplast árfolyama, a Pannonplast-papírokkal pedig változatlan, 5100 forintos árfolyamon kereskedtek. A kárpótlási jegyek ára 620 forintról 599 forintra csökkent. *** A Kékkúti Ásványvíz Rt. részvényeinek feltételes tőzsdei bevezetéséről döntött hétfői ülésén a Budapesti Értéktőzsde Tanácsa. Erről a tőzsde kedden tájékoztatta az MTI-t. A társaság részvényeit a jegyzett B (forgalmazotti) kategóriába vezetik be. A Kékkúti Ásványvíz Rt. a tőzsdei bevezetés előtt részvényeinek nyilvános forgalomba hozatalára is készül, amelynek célja a tőzsdei bevezetés követelményeinek teljesítése, vagyis a részvények megfelelő közkézhányadának biztosítása. Az ásványvíz-kitermeléssel, -palackozással és -forgalmazással foglalkozó társaság legutóbbi, 1996. szeptemberi alaptőke-emelése nyomán a cég jegyzett tőkéje 238 millió 326 ezer forintra nőtt. A tőkeemelés 23 260 darab A- sorozatú, 100 forint névértékű részvény kibocsátásával történt, amelyeket a Postabank Értékpapír-forgalmazási és Befektetési Rt. jegyzett le, részvényenként ezerforintos kibocsátási áron. Nyilvános belföldi forgalomba hozatalra 2 millió 320 ezer forint össznévértékű részvényt ajánlanak fel. A részvények forgalmazója a Postabank Értékpapír Rt. az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a részvényjegyzésre és a társaság tőzsdei bevezetésére várhatóan még novemberben sor kerül. Egyelőre az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet engedélyére várnak. A Kékkúti-részvények kibocsátási árát ezt követően hozzák nyilvánosságra. Környezetvédelmi EU-fórum MTI Az európai uniós csatlakozásnál Magyarországnak már sokkal szigorúbb környezetvédelmi követelményeknek kell megfelelni, mint a korábban csatlakozott dél-európai államoknak — figyelmeztetett Bakonyi Árpád, az Ipar a Környezetért Alapítvány elnökhelyettese az alapítvány és a British Council kedden Budapesten rendezett fórumán. A szimpóziumon az érdeklődők a környezetvédelmi ellenőrzés európai uniós, valamint észak-írországi tapasztalatairól hallgattak meg beszámolókat. Az elnökhelyettes szerint optimizmusra ad okot, hogy Magyarország a környezetvédelmi szabályozás terén már megtett több alapvető lépést, beépítette jogrendszerébe az Európai Unióban meghatározott környezetvédelmi elvárásrendszert. Bakonyi Árpád szerint biztató jel az is, hogy Magyarországon általánossá vált a beruházásokat megelőző környezetvédelmi hatásvizsgálat intézménye. A minőségtanúsítással összekapcsolódva egyre több vállalat igyekszik az EU-konform IS014 000-es szabványnak megfelelő környezetirányítási rendszert kiépíteni. Mindemellett az idén megkezdődött a nemzeti környezetvédelmi kárelhárítási program végrehajtása is. Az eszmecserén Jim La- mont, az észak-írországi Környezetgazdálkodási Minisztérium környezetvédelmi igazgatója, a hatóság szeny- nyeződés-ellenőrzési és szabályozási szerepéről ‘beszélt. Mint elmondta: Észak-íror- szágban is erős pénzügyi nyomás nehezedik az állami hivatalokra, így a feladatok meghatározásánál mindig prioritási sorrendet kell felállítani. Egyes tevékenységeket el kell hagyni, illetve dönteni kell, hogy alvállalkozásban, ügynökség alakítása révén vagy más módon végeztetnék el. Költségcsökkentő megoldásnak bizonyult például, hogy az ipari üzemektől megkövetelik az önmonitorozást, a károsanyag-kibocsátás állandó figyelemmel kísérését. A kapott eredményeket pedig számítógépes rendszerben folyamatosan feldolgozzák, tárolják. Elsorvasztva, s drágán felélesztve Régi-új termelési rendszer Vitéz Péter (Uj Kelet) —Nem a régi időket akarom visszasírni — mondta az alel- nök —, de akkor a magyar és részeként a megyei mezőgazdaság strukturálisan kiépített volt. Az életképességhez szükséges hármas, a termelői, a felvásárlói és a feldolgozói szektor kiépült, működött. Mind a kisgazdálkodók, mind a nagyüzem forgalmazói tudták, hogy ki vásárolja fel a portékát. A felvásárlóközpontok álltak kapcsolatban a feldolgozókkal, nekik pedig kiépített forgalmazói hálózatuk volt. Nos, a rendszerváltás utáni törvényi szabályozásváltozás lehetőséget adott arra, hogy önös érdekek szétverjék a hálózatot. A megyei nagyfelvásárlók átalakultak feldolgozókká, a szövetkezeteknek mintegy harminc százaléka élte túl a múltat. A rendszer felvásárlói részének hiánya, illetve a rendezetlen és szétaprózódott birtokviszonyok miatt mezőgazdasági tervezésről nem lehet beszélni. Egyedül a szövetkezetek közlik a gazdasági és termelési adataikat a földművelésügyi hivatallal és a kamarával. A magánvállalatok és -termelők úgy titkolóznak, mintha a két mezőgazdasági szektorért felelős szerv az adóhatóság lenne. A gazdajegyzők már előre jelezték aggodalmukat, ha bevezetésre kerül Magyarországon is az Unióban használatos statisztikai rendszer. Pedig nincs mitől félni, mert néhány új elem egyszerűbb, mint a ma is használatos Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtő lapja. Többek között nem tartalmazza a növények fajta szerinti csoportosítását, viszont földforgalmazási adatlapokkal kibővült. Ezenfelül csak olyan, már évtizedek óta megszokott adatokat kér az Eurostatisztika, amely a korrekt agrártervezéshez szükséges, ami hiányában búza-, alma-, rozs-, burgonyatermelési és -értékesítési problémák alakulhatnak ki. A régi szövetkezeteknek a mezőgazdasági tervezhetőség mellett volt még egy halhatatlan érdemük: a regionális integrátori szerep, amelyet ma sokmilliárdos tervezett beruházással szeretne az állam feléleszteni. Az integrátor szervezői és koordinátori feladatot lát el kedvező támogatási háttérre], ami elősegíti a középhosszú távú mezőgazdasági tervezést. Az agrárszektorban az évek óta előjövő időszakos termelésszervezési és piaci értékesítési problémák gyökere a gazdálkodási adatok hiányára vezethető vissza. Ma úgy állunk, hogy a termelők és forgalmazók csak mintegy harminc százaléka közli félévente a tervezéshez szükséges adatokat. Mindezt Bíró Miklós, az agrárkamara alelnöke mondta, aki mindehhez hozzátette, hogy ha tetszik, ha nem, az Európai Unió keményebb terv- gazdálkodást folytat, mint ami hazánkban negyven éven keresztül volt. A Digép cáfol, a Fidesz nem MTI — Mindazok a vádak, amelyek az Országgyűlés hétfő délutáni ülésszakán, Varga Mihály, Fidesz-frakcióvezető napirend előtti felszólalásában, a nagy múltú Diósgyőri Gépgyár felszámolása majd értékesítése körüli visszásságokról elhangzottak, téves értelmezésen alapulnak. Ezt Harsányi Zsolt jelentette ki, a Digép Holding Részvénytársaság tulajdonosainak képviseletében a gépgyárban tartott délutáni sajtótájékoztatón. Varga Mihály arra hívta fel a figyelmet a Parlamentben, hogy a Diósgyőri Gépgyár felszámolása során nagymértékű vagyonvesztés történt. A névérték szerint 1,7 milliárd forintot érő Digépet mindössze 100 millió forintért vásárolta meg egy hattagú tulajdonosi csoport. A tulajdonosok szóvivője a tájékoztatón elmondta: az ellenük felhozott vád hibás következtetéseken alapul. Harsányi Zsolt hangsúlyozta: a mai napig valóban csak 100 milliót fizettek ki a 600 millió forintos vételárból, azonban az érvényes szerződés szerint öt év áll rendelkezésükre a törlesztésére, amit a felfutó termelésből fognak kigazdálkodni. A könyv szerinti vagyon értéke valóban 1,7 milliárd forint volt, azonban öt éven keresztül nem tudták értékesíteni a gyárat, tehát elvileg egy forint is lehetett volna az ára. Az idén februárban ötéves törlesztésre 600 millió forintot ajánlottak fel úgy, hogy vállalták a Digép további működtetését, az 1500 dolgozó megtartását, és a létszám növelését. November 1-jéig adók, társadalombiztosítási járulékok és egyebek címén 720 millió forintot fizettek be a költségvetésnek, a másfél ezer dolgozónak pedig 550 millió forint munkabért fizettek ki. Várható éves árbevételük a számítások szerint meg,, fogja közelíteni a 18 millió dollárt, és a tőkeemelésre is előrehaladott tárgyalások folynak. A Fidesz — Magyar Polgári Párt szerint a Digép privatizációja jó példa arra: összeköttetésekkel miként lehet egy 1,7 milliárd forintos vagyonhoz 600 millió forintért hozzájutni. Ezt Varga Mihály frakcióvezető-helyettes mondta a képviselőcsoport keddi sajtó- tájékoztatóján. Mint ismeretes, a Digép felszámolásával öt éve bízták meg a Reorg Rt-t. 1993-ban négy egyszemélyes kft. jött létre, majd később egy ötödik is alakult. Két évvel később megkezdték a felszámolást. 43 százalékban a Kincstári Vagyonkezelő lett a tulajdonos, 37 százalék erejéig a tb-alapok, és 16 százalékban a felszámolást végző Reorg Rt. A KVSZ pályázatot hirdetett vagyonára, de az eredménytelenül zárult. Ezt követően jelentkezett egy hat főből álló konzorcium, amelynek tagja volt például Derzsi András egykori közlekedési miniszter is, és ajánlatot tett a Digép értékesítésére. Vállalták, hogy kifizetik a vételár 30 százalékát, négy részletben. Az ajánlatot elfogadták, a konzorcium azonban csak egy nagyon kis százalékát fizette ki a vételárnak, viszont miután még egy kft.-t alapított, és 471 millió forintos áfát igényelt vissza az adóhatóságtól. A Fidesz tudni véli, hogy az új cég központi irodájának vezetője egy szocialista képviselő, Tompa Sándor. Az is elhangzott, hogy a honatya szolgálataiért a konzorciumtól egy Alfa Rómeót kapott, „amely megtekinthető a Parlament parkolójában”. Az energiaárak egyeztetéséről MTI ____ A vezetékes energiahordozók költségfelülvizsgálatára alakult társadalmi bizottság kifogásolja, hogy a nyilvánosság kizárásával folynak az egyeztetések az áremelés mértékéről a Magyar Energia Hivatal, Kari Imre kormánymegbízott, valamint a befektetők és az energiatársaságok képviselői között. Petz Péter, a bizottság vezetője az MTI- nek kedden elmondta: a hetek óta folyó egyeztetésekről a testület semmilyen tájékoztatást nem kap, holott a nyilvánosság letéteményeseként éppen az lenne a feladata, hogy a társadalom véleményét közvetítse a javaslattevőknek. Petz Péter elmondta: személyesen kérte a Magyar Energia Hivatal vezetőjét, hogy a testületet vonják be az áremelésre vonatkozó jogszabály kodi- fikációjába, de választ sem kapott. A bizottság továbbra is úgy véli: megbízatása addig szól, amíg a kormányrendelet meg nem jelenik az új energiaárakról. Feladatának elvégzéséhez azonban nem kapja meg a szükséges információkat az illetékes hivataltól, illetve a kormánymegbízottól. A bizottság vezetője hangoztatta: a nyilvánosság kizárása azt vetíti előre, hogy politikai döntés készül az energiaárakról. Ha nincs információ arról, hogy az új árak milyen elemeket fognak tartalmazni, nem tud azokhoz viszonyulni sem a fogyasztó, sem a szakma — véli a bizottság. Petz Péter elmondta még: a jövő héten ismét megkeresik Kari Imrét az ügyben. Terveik szerint a Gazdasági Versenyhivatal véleményét is kikérik az energiaárban elismerni szándékozott elemekről. APEHüzemanyagtarifák MTI^ ____ Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal csütörtökön eljuttatta az MTI-hez az adóhatóság által október 31-től elfogadott üzemanyagárakat. Az árak közzétételére az APEH-et a magán- személyek jövedelem- adójáról szóló törvény kötelezi. Ha a magánszemély a gépkocsihasználattal kapcsolatos üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges a vásárolt üzemanyagról számlát beszereznie. A motorbenzin és a motorikus gázolaj elfogadott árai így, 1996. október 31-től a következők: MSZ 11 793 ólmozatlan motorbenzinek EN—91 ólmozatlan normálbenzin 120,00 Ft/1, ESZ—95 ólmozatlan szuperbenzin 123,50 Ft/1, ESZ—98 ólmozatlan motorbenzin 132,00 Ft/1, MSZ 19 950 ólmozott motorbenzinek AB—98 ólmozott szuper- benzin 131,00 Ft/1, MSZ 1627 gázolajok Gázolaj 0,2 normál gázolaj 118,50 Ft/1, AROL—2T motorolaj 128,50 Ft/I. Magyar üzletemberek Dalmáciában MTI Baranya, Csongrád, Nógrád és Zala megye 22 cégétől harminc vállalkozó utazott kedden az Adria egyik legszebb horvátországi üdülőhelyére, Split- be, kétnapos üzleti tárgyalásra. A főként élelmiszer- gyártó és -forgalmazó, valamint turisztikai szakemberekből álló küldöttség szeretné elérni, hogy jelentős piaci részesedést szerezzen a dalmát tengerpart ellátásában, valamint új lehetőségeket tárjon fel a magyar üdülővendégek számára. A küldöttség egyik szervezője, a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány piacmenedzsere, Mázía Ferenc Splitből közölte az MTI- vel: horvát részről igen nagy az érdeklődés, amit jól érzékeltet, hogy a házigazdák negyven cége kíván üzleti kapcsolatra lépni a négy magyar megye gazdasági társaságaival.
