Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-05 / 258. szám
2 1996. november 5., kedd Hazai krónika Az országházból íeWlrtlÉf ,, i Ä Magyar Távirati Iroda alapján 'min1 in ......... ni nr imi'ii ............. Na pirend előtt MTI Az Országgyűlés őszi ülésszakának 22. ülésnapján, hétfőn egyperces néma felállással emlékezett meg az 1956- os magyar forradalom és szabadságharc mártírjairól. Gál Zoltán házelnök emlékeztetett arra, hogy 40 esztendeje a szovjet csapatok ellepték Magyarországot, és megkezdődött a megtorlás. Ezután napirend előtti felszólalások következtek. Varga Mihály, a Fidesz frakcióvezető-helyettese e egy újabb nagyszabású, csalásgyanús privatizációs ügyre hívta fel a figyelmet, s ennek nyomán javasolta a kormányfőnek, hogy módosítsa azon megállapítását, miszerint a privatizáció eddigi folyamata sikertörténet. A képviselő levezette, hogy a Diósgyőri Gépgyár felszámolása során nagymérvű vagyonvesztés történt, és a tulajdonjogot egy hat személyből álló konzorcium szerezte meg, amelynek tagjai között olyan ismert személyiségek vannak, mint például Derzsi András, volt hírközlési miniszter, a Malév jelenlegi vezetője. Varga Mihály elmondta: a Digép felszámolásával hat éve bízták meg az állami Reorg Rt-t. 1993-ban négy egyszemélyes kft. jött létre egy-egy milliós alaptőkével, majd egy ötödik is alakult. 1995 második felében elvégezték a felszámolást, elkészítették a zárómérleget, s a hitelezők mint tulajdonosok jelentek meg. 43 százalék erejéig a Kincstári Vagyonkezelőség, 37 százalék erejéig a tb- alapok, míg a Reorg Rt. 16,7 százalék erejéig részesedett a tulajdonból. A Kincstári Vagyonkezelőség pályázatot hirdetett tulajdonára. 1995 végéig eredménytelenül zárult a pályázat. Utóbb jelentkezett egy hat személyből álló konzorcium, amely ajánlatot tett a Digép értékesítésére. Egyebek mellett azt vállalták, hogy kifizetik a vételár 30 százalékát, négy részletben. Az ajánlatot elfogadták, s később a tb-ala- pok vagyonrészét is megvásárolták. így a 662 milliós névértékért 66 millió forintot fizettek. A már meglévő öt kft. mellé egy hatodik is megalakult, s több százmilliós áfavisszaigényléssel is felléptek. Az elhangzottakhoz hozzászólva Csépe Béla, a KDNP frakcióvezető-helyettese hangoztatta: a KDNP támogatja ugyan a privatizációt, de felhívja a kormányt arra, hogy fordítson nagyobb gondot a gazdasági szerkezet átalakítására. A párt úgy látja, hogy nincsenek meg a felgyorsított privatizáció szakmai, erkölcsi feltételei. Megengedhetetlen a vagyon kiárusítása, amelynek során 1,7 milliárdos névértékű vagyon 100 millióért kelt el. Kis Gyula (MDF) a privatizáció kapcsán azon rettenetes vízióját osztotta meg a Házzal, miszerint az összes ügy mögött ugyanaz a kétszáz szereplő húzódik meg, s eközben eltűnik az ország vagyona. Miközben visszaélésektől hangos az ország, még nem szabtak ki börtönbüntetést. Kérte: a kormány vessen véget e képtelen állapotnak. Torgyán József, az FKGP frakcióvezetője feltette a szónoki kérdést: tudnak-e egyetlen olyan privatizációról, amely tisztességgel bonyolódott le. Utalt arra: nincs vagyonfelmérés a tulajdon valóságos értékéről, s nincs sem taktika, sem stratégia a befolyó bevételek felhasználásáról. A frakcióvezető szerint a nemzet vagyonának kifosztásáról van szó. Az elhangzottakra reagálva Akar László pénzügyminisztériumi államtitkár hangoztatta: célszerűbb lett volna interpellációban felvetni e problémát, akkor a tárca felkészülhetett volna a válaszadásra. Ezzel együtt ígéretet tett arra, hogy kivizsgáltatja az ügyet, s tájékoztatják a közvéleményt. Ugyanakkor utalt arra is, hogy nem privatizációs, hanem felszámolási ügyről van szó, amelyre más szabályok érvényesek, s a fel- számolási tevékenység ellenőrzésére nem a Pénzügyminisztérium, hanem a bíróság hivatott. MTI Az ellenforradalom reprezentációja Az „Ellenforradalom reprezentációja” címmel egy hónapig nyitva tartó kiállítás nyílt hétfőn Budapesten a Nyílt Társadalom Archívum VI. kerületi, Eötvös utca 14. szám alatti épületében. A rendezők—sajtó—és fotódokumentumok, könyvek segítségével — azt kívánják bemutatni, hogy 1956. november 4-e és 1989. között milyen elemekből és céllal állította elő „az ellenforradalom tényét” a Kádár-rendszer. Ezenkívül fel kívánták tárni a Rákosi időszak, valamint a Kádár-korszak összefüggéseit, továbbá azt, hogy 1956 után miképpen teremtettek folyaRablás a Dacia expresszen MTI ___ Hé tfőn hajnalban 4 óra előtt néhány perccel csoportos rablást követtek el a Bukarest és Bécs között közlekedő Dacia expresszvona- ton. A bűncselekmény megtörténte után a rablók Uj- szász és Tápiógyörgye között meghúzták a vészféket, és a nyílt pályán leugráltak a szerelvényről, messzire azonban nem jutottak, mert több rendőri szervezet jó együttműködésével a többségüket elfogták — jelentették be a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Rendőrfőkapitányság hétfői sajtótájékoztatóján. A részletekről Kopasz Árpád ezredes, főkapitány elmondta: az ügy előzménye október 23- ra nyúlik vissza, amikor ismeretlenek hasonló módon raboltak ki a vonaton külföldi állampolgárokat. Ezután a rendőrség összefogva a MÁV-val, szolgálatot szervezett a érintett járatokra. Ennek is köszönhető, hogy a hétfői rablás gyanúsítottjai rövid úton megkerültek. Az akcióban mintegy száz rendőr vett részt, munkájukat helikopter is segítette, feladatukat azonban alaposan megnehezítette, hogy hajnalban tejföl sűrűségű köd volt a térségben. Az elfogott személyek egy nemzetközi bandához tartoznak, közülük egy- egy horvát, román és szlovák, további öt pedig Jugoszláviában élő albán nemzetiségű. A keresés még folytatódik, mert a feltételezések szerint további négy rabló szökésben van. A rendőrségen a nyolc sértett tett feljelentést, miután tőlük pénzt vagy karórát vettek el erőszakkal. A rablás áldozatai nagyrészt diákok, de színházigazgató és egyetemi tanár is átélte a nemkívánatos úti élményt. A falusi turizmus fejlesztéséről Vállalkozói szféra MTI Hazánk kilenc városában rendezik meg novembertől februárig a „Vállalkozói szféra estélye” című programsorozatot, amely november 15-én kezdődik Pécsett, majd Veszprémben, Nyíregyházán, Szolnokon, Budapesten, Kaposvárott, Keszthelyen, Debrecenben és Miskolcon folytatódik. A köztársasági elnök védnöksége alatt álló estélyeket szervező Szféra Kft. pécsi sajtótájékoztatóján bejelentették: az immár hatodik alkalommal megrendezett program az idén új elemekkel bővül. Hogy az eddiginél is jobban szolgálja a vendéglátó városokban működő vállalkozások érdekét, üzleti kapcsolataik gyarapítását és elmélyítését, az idén vállalkozói szópárbajt is rendeznek, amelybe az adott régió legismertebb vállalkozói, önkormányzati tisztségviselői, parlamenti képviselői és a minisztériumok illetékesei is bekapcsolódnak. Pécsett Hegyháti József ipari, illetve Gyarmati István honvédelmi minisztériumi helyettes államtitkárokkal találkozhatnak az estély vendégei. MTI _________ Eg yüttműködési megállapodást kötött a Közép-európai Gazdatanács, valamint a Szövetség a Közép-kelet-eu- rópai Zöld Falusi Vendégfogadásért elnevezésű szervezet. A kooperáció célja a minőségi falusi zöld turizmus kiépítése a régiónkban. Ezt hétfőn Budapesten tartott sajtótájékoztatójukon jelentették be a két szervezet vezetői. A két érdekképviseleti szervezet központja a magyar fővárosban működik. Mint Kozma Hűha és Csáky Csaba, a két elnök az újságírónak elmondta: az együttműködés fő céljai közé tartozik az is, hogy a közép-kelet- európai régióban a farmereket, a gazdákat és tágabb értelemben a falusi lakosságot tovább bátorítsák a falusi vendégfogadásra. Ennek érdekében kezdeményezik, hogy azokban az országokban, ahol működnek ilyen szervezetek, alkossanak olyan törvényeket, amelyek a fejlődésüket, tevékenységüket előmozdítják. A Szövetség a Közép-kelet-európai Zöld Falusi Vendégfogadásért nevet viselő szervezetnek jelenleg 15 országban vannak tagjai térségünkben. A Közép-európai Gazdatanács pedig a „visegrádi négyeket” tömöríti. Csáky Csaba elmondta: jelenleg hazánkban mintegy 200 ezer falusi vendégfogadásra alkalmas férőhely van. Ennek azonban csupán tizedét használják ki. Ez 15-20 ezer ágyat jelent. Az elnök utalt még arra is, hogy hazánk a közép-kelet-európai térség egyetlen olyan országa, ahol a falusi vendéglátást nyugat-európai normák szerint támogatják. A falusi vendéglátás tíz ágyig, illetve 300 ezer forintos árbevételig adómentességet élvez. Ez 1990-től van érvényben, és jövőre sem változik. Emellett különböző pénzügyi alapokból — például a területfejlesztési alapból — kaphatnak támogatást a falusi gazdák e tevékenységre. Ez elsősorban kamatpreferenciákat jelent, nem pedig tőkejuttatást. Ugyanakkor különböző mikrohitel-konstrukci- ókat is igénybe vehetnek a falusi vendéglátás fejlesztése érdekében. Francia ösztöndíjak MTI A francia kormány által felajánlott ösztöndíjak célja, hogy elősegítse a magyar hallgatók speciális, úgynevezett harmadik ciklusba tartozó képzését, illetve a tudományos munkában való részvételüket franciaországi felsőoktatási intézményben. Az 1997/98. évi tanulmányi ösztöndíjpályázatokat hétfőn ismertették a budapesti Francia Intézetben. Mint elhangzott: az ajánlott egyetemi képzések sorában természetesen helyet kaptak az alaptudományok, így a matematika, a fizika és a kémia is, míg az orvos- tudományok területén a klinikai vagy alapképzés, a közegészségügy és a gyógyszerészet szerepel. Az érdeklődők pályázhatnak a természettudományok, a mérnöki, valamint a társadalom-, illetőleg a jogi és a politika- tudományok, a közgazdaság- tudományok témakörökben. Mindezeken kívül a francia irodalom és a nyelvészet helyszíni tanulmányozásának lehetősége is nyitott a magyar pályázók előtt ugyanúgy, mint a zene, a tánc, a színház és a képzőművészet. A hagyományos egyetemi oktatáson kívül megpályázhatók egyéb — külön válogatás alapján — magas szintű speciális képzések is. A kutatási, a speciális, valamint a doktori fokozat ösztöndíjra pályázó magyar állampolgárok kötelesek jelezni kérelmüket a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Ösztöndíj Bizottságánál. A pályázatok 1996. november 5. és 1997. február 24. között nyújthatók be a Francia Nagykövetség Kulturális Osztályának Ösztöndíj Irodájában, az I. kerületi Fő utca 17. szám alatt. A pályázatok információs anyaga a Francia Intézet Médiatárában szerezhető be. A nyelv- ismerettel bíró legrátermettebb jelöltek francia és magyar szakemberekből vegyes bizottság minősítése alapján nyerhetik el az ösztöndíjakat. Az újságírók megtudhatták azt is, hogy az 1996/97- es tanévben százharminchét — hosszú lejáratú — tanulmányi ösztöndíj talált gazdára. Ezek sorában például hatvtmhat fiatal kutató, akik már megkezdték doktori tanulmányaikat. UJ KELET \ Hírről L----—------------------1 V h írre Palotai István (Új Kelet) Lakos László)MSZP) földművelésügyi miniszter a hétvégi debreceni agrárfórumon kijelentette, hogy a jövőben, ha hazánk az Európai Unió tagjává válik, csak a szövetkezeteknek lesz esélyük az életre. Gondolom, sejthető mire gondol ezzel a miniszter — én magam legalábbis remélem, hogy a modem típusú gazdasági szövetkezésekre gondol, ahol—ha más nem is, de — az értékesítés és a géppark közös. Remélem! Mert a kijelentés a maga jelenlegi pucér valóságában meglehetősen rossz emlékeket ébreszt, és akár gondolhat arra is, aki hallja, hogy Lakos újra betagosítaná a parasztságot a téeszcsébe. Erről az jut eszembe, hogy árverések ide vagy oda, sohasem volt olyan könnyű a téeszszervezők dolga, mint amilyen ma volna. Az emberek százezrei gondolnak vissza nosztalgiával a biztos megélhetést nyújtó szövetkezetek, a háztájik, a neveltetési szerződések korára, arra az időre, amikor nem kellett máshoz napszámba menni. Mindenesetre a tény azért tény marad: a magyar mező- gazdaság akkoriban bizony világszerte figyelemre méltó eredményekkel rukkolt ki. Azért mégis jobb lenne, ha Lakos miniszter úr máskor pontosabban fogalmazna. Csak azért, hogy tudjuk; mégis „hány óra”? Horn Gyula miniszterelnök a minap kijelentette, hogy EU-tagságunk jelenlegi legfőbb akadálya a magas inflációs ráta. Igaza van! Csakhogy ez nem valamiféle újkeletű igénye a Nyugatnak, hanem az egyik eleve hangoztatott alapfeltétel. Például Antal László pénzügyminiszteri főtanácsadó lapunknak adott interjújában majd egy évvel ezelőtt a legfontosabb feltételnek minősítette. Akkoriban, ha az ember feltette ezt a kérdést a politikusoknak, csak rálegyintettek: igen, igen, van ilyen, de ez nem olyan lényeges. Aztán jöttek a kijelentések, hogy mi már lényegében minden feltételnek megfelelünk, éreztetni szándékozván, hogy a nyugatiak csak „szórakoznak” velünk. Most meg az inflációs arány kerül újra felszínre, mint a belépés gátja. Miről is van szó? A feltételrendszer adott. Azon senki sem változtatott, és hogy abból mi mit tartunk éppen lényegesnek, az tökéletesen mellékes. Hogy az EU eddig nem hangoztatta, és nem erőltette a magas inflációs arányt, az csak udvariasságuknak köszönhető, hiszen tudják jól, hiába is kémék számon évente ötször, a kérdést nem lehet hetek alatt megoldani. Ettől azonban még a feltétel feltétel marad! Nagy valószínűséggel azért vágták most a fejünkhöz, mert túl hangosan deklaráltuk, hogy már teljesítettük a feltételeket. Már csak az a kérdés, mennyi az elfogadható inflációs szám, amit rajtunk követelnek? Évi 3, azaz három százalék! Maximum. Ez magáért beszél! Ilyen messze van Európa. matosságot az 1919-es fehér terror és '56 között. Minderről Rév István, a Szabad Európa Rádió levéltári anyagait őrző archívum tudományos igazgatója beszélt a megnyitón. Mint kifejtette: véleménye szerint 1989-ben nem '56-ot fedezték fel az emberek, hanem arra jöttek rá, hogy micsoda szörnyűséges dolgok mentek végbe 1956. november 4-e után. Hangoztatta: az '56-tal szembeni fellépés, a forradalomnak ellenforradalommá minősítése és a megtorlás nyilvánvalóvá válása volt az, ami „dele- gimitálta” a Kádár-rendszert, és részben a pusztulását okozta. A kiállítás vasárnap kivételével naponta 10 és 17 óra között tekinthető meg.
