Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-01 / 255. szám
UJ KELET Gazdaság 1996. november 1., péntek 5 Élelmiszer-ipari jövő Nagy halak etvagya A legutóbbi országos élelmiszer-ipari konferencián kiderült, hogy a konzervipari szektor jelentősen kiszolgáltatott a piacnak, s a multinacionális kereskedelmi cégek hazai nyomása alatt hamarosan összeomolhat a kiskereskedelmi hálózat. Mindezt Kállai Mihály, az EKO Kft. ügyvezető igazgatója mondta a rendezvény tapasztalatairól. Emellett örömmel említette, hogy a párizsi Nemzetközi Élelmiszer-ipari Kiállításon kiderült: folyamatosan nő a külföldi érdeklődés a magyar konzervipari termékek iránt. Munkatársunktól Az élelmiszer-ipari konferencia legfontosabb kérdése az volt, hogy ki a kiszolgáltatottabb: a kereskedő vagy a feldolgozó. Mindkét oldalról elhangzottak érvek és ellenvélemények, de az álláspontok nem közeledtek egymáshoz. A résztvevők viszont abban egyetértettek, hogy a hazai piacon jelen lévő multinacionális kereskedelmi cégek nyugat-magyarországi és fővárosi terjeszkedésük után most a keleti végeket vették célba. Ezzel párhuzamosan a Dunántúlon a Fűszért vállalatok megerősödtek, amíg a megyében szinte mindegyik átalakult vagy megszűnt. A jövő így kiszámítható: két—három éven belül a pézügyileg erős külföldi tulajdonú kereskedelmi hálózatok uralhatják egész Magyarországot. A konzervipar a szektor legkiszolgáltatottabb szereplője a belföldi piacnak: a marketingköltségeket senki sem vállalja át, miközben a fogyasztáscsökkenésnél meredekebben esik vissza a kon- zervek iránti kereslet. Ezzel párhuzamosan a Nemzetközi Élelmiszer-ipari Kiállításon évről évre nő a magyar kon- zervek iránti érdeklődés. A magas termékminőség, a szép küllem ugyanúgy szerepet játszik ebben, mint a volt szocialista országok esetében a hagyomány és a megszokás elve. Az Európai Unión belül a védővámok fokozatos leépítése miatt egyre bővülnek a piaci lehetőségek. A kulcsszó: Internet Már belépéskor az első, amin megakad az ember szeme, az Internet-falu. Jól elkerített karám, melyben folyamatosan váltják egymást a tanulni, ismerkedni vágyók, akik megszédültek a kor nagy csodájától, a lehetőségtől, hogy hipp-hopp, akár a világ másik felén teremhetek a számítógép képernyőjén, s onnan szakaszthatnak maguknak virágot, azaz információt. Erdélyi Tamás (Új Kelet) A múlt évi meg az előző számítástechnikai kiállítás és vásáron azon ámultunk, mi újat hoztak a számítógépgyártó cégek, gyönyörködtünk a szupergyors képfeldolgozásban a gyorsnál gyorsabb mikroprocesszorokkal (Pentium) szerelt számítógépeken. Aztán csodálkoztunk a nagy hírrel érkező szuperprogram, a Win- dows’95 térhódításán, s végül a CD-k ugyancsak hirtelen feltörő áradata ragadott magával a multimédia szó szerint káprázatos változatosságával. Az idén ezekhez képest szinte semmi látványos újdonság nem uralta a terepet. (Ez vonatkozik szűkebb szakterületemre, a nyomdai számító- gépes szövegszerkesztésre is.) Viszont minden tavalyi újdonság érett és számtalan üzleti változatban kínált választékával tündökölt. Kapható végül is már minden, a parányi műanyag korongokon a magyar történelemtől az őslények világáig és a Révai nagylexikonig; a legfrissebb jogszabálygyűjteménytől a cégnévsorokig, teljes gyártmányjegyzékkel. S ott vannak a használati és játékprogramok eladásában, ahonnan már szinte kiszorult a „hagyományos” mágneslemez (vírusveszélyével együtt!). S ami mégsem volna rajtuk, azt keressék az Interneten, melynek különféle kereső- rendszerei megszámlálhatatlan címmel kínálkoznak, csak lépjünk be előfizetőik körébe. Itt van tehát, kopogtat az ajtón a WWW — magyarul: világháló —, amelyen áradhatnak a csodák, csak győzzük megfizetni. Az információ pénz. Itt, a vásáron viszont szinte ingyen van. S az ember megválogathatja, mire kíváncsi. Aztán fizet, ha vásárol. De az Interneten előre kell fizetni. Aztán válogathat, amit akar. Mostanában sok vita van arról, vajon megéri-e a szinte korlátlan információtömeg, ami pénzt és energiát ráfordítunk. Bizonyára, hiszen kulturális miniszterünk is óriási lehetőségként mutatta be az iskoláknak szánt Internet-programját. Ő csak tudja! De látni kell veszéyeit is! A „szörfözés a végtelen információs óceánon” éppen a korlátlansága miatt jár óriási veszélyekkel. Mert a legbonyolultabb számítógépes kalandjátékon is végig lehetett menni, és abba lehetett hagyni. Jutott idő olvasásra, verstanulásra, zenehallgatásra. De mi lesz azzal, aki elindul a végtelen világba? Vajon hazatér-e valaha? Visszaszerezni az elvesztett pozíciót Integráció a burgonyatermesztésben Alig van olyan növényünk, amely felhasználhatóság és közkedveltség tekintetében versenyezhetne a burgonyával, ezért is termesztik a világ jelentős részén. Egyes vidékeken a kenyérnél is nagyobb mértékben fogyasztják. Kozma Ibolya (Új Kelet) Az ötvenes—hatvanas években az ország szántóterületének 3—4, ezzel szemben a kisvár- dai járásnak több mint tizenhat százalékán termesztettek burgonyát. Ilyen összefüggő, jellegzetes termőterülete nem volt az országnak. Ezt a vetésterületi arányt kellene megcélozni ahhoz, hogy a szántóföldi termesztés valóban jövedelmező legyen. Az idei ősz nem kedvezett a burgonyatermelőknek, az esős időjárás okozta minőségromlás mellett még értékesítési gondokkal is küszködtek. Olcsó lengyel burgonyát hoztak az országba, ezzel eladhatatlanná vált a magyar termék. A kisvár- dai járás szakemberei és termelői összefogtak a burgonyatermesztés érdekében. A Felső- Szabolcsi Közhasznú Társaság a Debreceni Agrártudományi Egyetem kutatóközpontjának kisvárdai telepével együttműködve integrált burgonyatermesztési programba kezdett. A probléma a termesztés megindítása, hiszen ez költség- és eszközigényes ágazat. A másik nagy gond a már említett piaci bizonytalanság, az időszaki hiány és a túltermelés. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tavaly körülbelül 7000 hektár étkezési burgonyatermő terület volt, a vetőburgonyaszaporítófelület nagysága pedig 343 hektár. Ebben az évben — a piac bedugulása miatt — a termelők az eladatlan vető- és étkezési burgonyát elültették, így duplájára nőtt az étkezési krumpli vetésterülete. Az így megnövekedett vetőterület következtében súlyos értékesítési gondok keletkeztek, ez az egyébként is kedvezőtlen helyzetben lévő szabolcsi termelőket anyagi csőddel fenyegeti. A kht. feladata, hogy a kisvárdai központtal együtt integrálják a térség burgonyatermesztőit, részükre elérhető áron adjanak vetőburgonyát, lássák el őket szaktanácsokkal, és gondoskodjanak a biztos piacról. A kisvárdai Teichmann kutatótelepen az induláshoz a biológiai alapok adottak. Jó szakemberekkel dolgoznak, a szükséges fejlesztéseket a térségi önkormányzatokkal, gazdakörökkel, szövetkezetekkel és egyéb társaságokkal együttműködve kívánják megoldani. Céljuk, hogy visszaállítsák a vetőburgonya termesztésének státusát, a kht. által felállított minőségbiztosítási rendszeren keresztül. A forgalmazás rendszerét is szeretnék kialakítani, hogy a térség meghatározó mértékben vegyen részt hazánk és a külföldi országok vetőburgonyaellátásában. Az étkezési burgonya termesztésében alkalmazkodni kívánnak a változó tulajdonviszonyokhoz, és a jövedelmezőséget helyezik előtérbe. Fejleszteni szeretnék a termelés, tárolás, csomagolás, feldolgozás infrastrukturális hátterét, kidolgozni az öntözéses burgonyatermesztés technológiáját, hiszen á' tartós piaci jelenléthez elengedhetetlen a közraktár és a feldolgozó-kapacitás kialakítása. A közhasznú társaság dr. Kruppa Józsefei, a kisvárdai telep igazgatóhelyettesét bízta meg a szervezési feladatokkal. Szeretnék, ha befolyásolni tudnák a termesztés piacát, hogy többé ne forduljon elő az ideihez hasonló értékesítési probléma. Ennek ellenére jó a kukoricatermés Bozsó Katalin felvétele Üzleti partnereket várnak Genovai találkozó Az Európa Unió igyekszik elősegíteni a gazdasági és szociális különbségek csökkentését Európában. Ennek egyik fontos eleme a hátrányos helyzetben lévő vagy iparilag hanyatló térségek kis- és középvállalkozóinak támogatása különböző progamok segítségével. Munkatársunktól A PHARE magyarországi kis- és középvállalkozói programját lebonyolító Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) szakmai utat szervez november 27—29-én az olaszországi Genovában megrendezendő nemzetközi üzletember-találkozóra. Az Europartneriat Italia üzleti találkozón olasz vállalkozók mutatkoznak be, és várják a velük együttműködni szándékozó európai, volt szovjet tagköztársaságbeli, ázsiai, latin-amerikai és USA-beli vállalkozókat. A fogadócégek tevékenységi köre egy több nyelven megjelenő katalógusban is olvasható. A kapcsolat létrehozásához a jelentkező cégeknek meg kell jelölni, milyen területen és mely cégekkel kívánnak találkozni. A rendezvény tehát nem vásár vagy konferencia, hanem együttműködések kiépítését szolgáló, magas szinten szervezett üzleti találkozó, ahol a két nap során számos innovatív, szakmai és üzleti kapcsolat jöhet létre. Az olasz kiállító cégek a következő területeken várnak együttműködést: élelmiszer-ipar, textilruházati és bőrtermék, bútor- és faipar, papír- és nyomdaipar, vegyi és műanyagipar, üveg- és kerámiaipar, építő- és építőanyagipar, fémkohászat, gépipar, elektrotechnika és elektronika, kereskedelem és szolgáltatások. A magyar vállalkozások kiutazási, kinntartózkodási és részvételi költségeihez az MVA 50 százalékos támogatást ad. A jelentkezés feltételeiről információt a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány irodáiban kérhetnek, vagy Nyíregyházán az Inkubátor- házban Váradi Zsuzsánál. (Váci Mihály u. 41. Tel.: 42/ 463-509). Határ menti együttműködés Pákái Péter Sándor K. I. (Uj Kelet) Az Európai Unió PHARE CBC programja az országok határ menti együttműködését és fejlesztését támogatja. Ausztria és Magyarország között már létrejött az iroda, ami a programot működteti. Hazánkban egyelőre három megyét, Győr-Moson-Sop- ront, Vast és Zalát érinti. Hamarosan Szlovákia, Ausztria és Magyarország között újabb határ menti fejlesztések lépnek életbe. Reményeink szerint, a keleti régióban Románia, Ukrajna és Magyar- ország együttműködésével újabb programra lesz lehetőség. A soproni iroda képviselője, Pákái Péter Sándor nemrégiben tapasztalatszerzésre megyénkbe látogatott. Elmondta, hogy egy évben 35 millió ECU-ből gazdálkodnak, és a CBC-pénzből különböző beruházásokat valósítottak és valósítanak meg. Ezek között például elkerülőutak, a szentgotthárdi ipari park és a soproni RO-RO kikötő szerepel. A kisebb pályázatokat — tízezer ECU, azaz 2 millió forint —hazánkban bírálják el, míg a nagyobb értékű projekteket Brüsszelben értékelik. Fontos, hogy ezek a vissza nem térítendő támogatások sikeresek legyenek. A keleti régió is részesült már CBC-pénzből. Az ország legkeletibb városa, Csenger több millió forintot kapott az infrastruktúra fejlesztésére. Pákái Péter Sándor szerint, az a különbség szűkebb régiónk és Győr- Moson-Sopron megye között, hogy nincs határ menti „húzóerő”, ami segítene a fejlődésben. Kifejtette, hogy az osztrák szolgáltatás, gazdaság és infrastruktúra példa térségük számára. Sokat jelent az is, hogy szomszédaik gyakran átjárnak vásárolni Sopronba. Több győr- moson-soproni szakember dolgozik Ausztriában. Fizetését — ami nem kevés — itthon költi el, így a fogyasztásban nagy szerepet játszik. Véleménye szerint, régiónknak meg kell találni a kivezető utat, a mezőgazdaság géretes lehet, de sajnos, egyelőre nem kifizetődő. Kállai Mihály Fotó: Bozsó
