Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-29 / 279. szám
Ruandái segélyek Az Egyesült Államok szerdán támogatásáról biztosította azt a kanadai javaslatot, hogy az ugandai Entebbében haladéktalanul állítsák fel a ruandai menekültek helyzetének megoldását célzó, nemzetközi humanitárius művelet katonai főhadiszállását, egyúttal pedig kezdjék meg a kelet-zairei területeken tartózkodó menekülteknek szánt segélycsomagok repülőgépekről történő szétosztását. A kezdeményezést Lloyd Axworthy kanadai külügyminiszter terjesztette elő, jeleként annak, hogy Ottawa türelmét veszítette a tétovázás miatt. Zárlatkönnyítés Gázában Valamelyest ismét könnyítenek az izraeli hatóságok Ciszjordánia és Gáza zárlatán. Egy szerdai katonai közlemény szerint csütörtökön hajnaltól 1400 palesztin — köztük egészségügyi dolgozók — számára engedélyezik, hogy eljusson Izrael területén lévő munkahelyére. Jelenleg 50 ezer palesztin léphet a zsidó állam területére. Ez kevesebb, mint a fele a területek lezárása előtt belépésre jogosult palesztinok számának — írja az AP. ENSZ-ítélet Izraelről Az ENSZ-közgyűlés különleges politikai bizottsága szerdán határozatban ítélte el az izraeli településpolitikát. A 126 szavazattal három ellenében (Izrael, Egyesült Államok és Mikronézia) és hat tartózkodás mellett elfogadott határozat felszólítja Izraelt: teljesen állítsa le az új zsidó települések létesítését—jelentette a Reuter brit hírügynökség. A bizottság által elfogadott másik határozat arra szólította fel Izraelt, hogy a palesztinokkal szemben hagyjon fel az emberi jogok megsértésének minden formájával. A 125 igen, két nem — Izrael, Egyesült Államok — és hét tartózkodással elfogadott dokumentum egyúttal sürgeti a megszállt területek zárlatának feloldását is. Orosz duma a Krímben Moszkva-párti politikai és társadalmi szervezetek az Ukrajnához tartozó Krím-félszigeten létrehozták a „Szevaszto- poli Orosz Dumát”. Az alapítók által elfogadott nyilatkozat szerint a duma a kikötőváros lakosságának túlnyomó többségét alkotó oroszok érdekeiért fog kiállni. A szervezet annak szellemében kíván tevékenykedni, hogy az orosz nép „egy és oszthatatlan, melynek szerves részét képezik az oroszok, az ukránok és a beloruszok (a nagyoroszok, a kiso- roszok és a fehéroroszok)”. A duma szerint ki kell nyilvánítani azt, hogy ez az orosz nép megosztott nemzet, amelynek joga van az újraegyesülésre és az önrendelkezésre. Marad a halálbüntetés Olekszandr Moroz ukrán parlamenti elnök véleménye szerint az ország társadalma még nem készült fel a halálbüntetés megszüntetésére. A házelnök ezt az álláspontját az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Kijevben tartózkodó jelentéstevőinek mondta el csütörtökön. Moroz közölte, hogy már a parlamentben van az a törvénytervezet, amely a halál- büntetést életfogytiglani szabadságvesztéssel kívánja felváltani. A házelnök szerint azonban ez a törvény elutasító fogadtatásra találna a lakosság körében. Az ET szakértői azért érkeztek Kijevbe, hogy Ukrajna egyéves ET-tagsága után összegezzék: mennyiben teljesítette az ország az európai szervezetbe való belépéskor vállalt kötelezettségeit. AIDS-betegekről Az ENSZ legújabb becslése szerint az idén hárommillióval emelkedett a HIV-vírussal fertőzöttek száma, és összességében már huszonhárommillió AIDS-beteget tartanak nyilván világszerte. Az ENSZ egészségügyi illetékesei hangsúlyozzák, hogy sokkal nagyobb erőfeszítéseket kellene tenni a kór megfékezésére, mivel a vírus — részben prostituáltak, idénymunkások és kamionvezetők útján — gyakorlatilag már minden országba eljutott. A harmadik világ országaiból származó adatok bizonytalansága miatt a csütörtökön ismertetett ENSZ-jelentés csupán becsléseket tartalmaz. A beszámoló szerint az AIDS-járvány másfél évtizeddel ezelőtti kitörése óta már csaknem hat és félmillióan haltak bele a fertőzésbe. Az elhunytak között ötmillió felnőtt és másfél millió gyermek volt. Az idén másfél millióra becsülik a halálos áldozatok számát. Baleset a gyémántbányában Számos áldozatot követelt egy dél-afrikai gyémántbányában bekövetkezett földcsuszamlás. A mentőalakulatok egész szerda éjszaka dolgoztak, és 34 betemetett túlélő bányászt, továbbá négy halottat hoztak a felszínre. A dpa dél-afrikai rádióbeszámolókat idéző jelentése szerint csütörtök reggel még 19 bányász számított eltűntnek, alig van remény arra, hogy élve tudják kiemelni őket a föld alól. Világkrónika UJ KELET Ellop javaslat Butrosz Gáliról Patthelyzet alakult ki MTI Az Egyesült Államok szerdán világosan értésre adta, hogy továbbra is határozottan elzárkózik Butrosz Gáli ENSZ- főtitkár mandátumának meghosszabbításától, és többé nem hajlandó semmiféle kompromisszumos megállapodásra. Nicholas Burns külügyi szóvivő ugyanakkor üdvözölte azt az etiópiai javaslatot, hogy az afrikai országok csoportja vegye fontolóra más jelölt előterjesztését. Az amerikai kormányzat a Biztonsági Tanács múlt heti ülésén megvétózta a Butrosz Gáli megbíztatásának újabb öt évre történő kiterjesztéséről szóló határozati javaslatot. A kezdeményezés ellen egyedül csak az Egyesült Államok szavazott, jelezve Washington elszigetelődését az ügyben. A külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján közölte, hogy amerikai részről tavasszal felajánlották az ENSZ-főtit- kámak: átmeneti megoldásként egyezzen bele abba, hogy csupán egy évvel hosszabbítják meg mandátumát. Butrosz Gáli azonban visszautasította a javaslatot, következésképpen az Egyesült Államok végleg lemondott a kompromisszumos megoldás lehetőségéről — mondta Nicholas Bums. A republikánus többségű kongresszus nyomására Washington leginkább azt veti a főtitkár szemére, hogy késlekedik a világszervezet megreformálásával, különösen a pénzügyeket illetően. Madeleine Albright ENSZ-nagykövet nem csinált titkot belőle, hogy a kongresszus nem kívánja megszavazni a világszervezettel szemben felhalmozott másfél milliárd dolláros amerikai adósság törlesztését, ha továbbra is a jelenlegi főtitkár marad az ENSZ élén. Átérezve az elszigetelődés súlyát Nicholas Bums kapva kapott az alkalmon, és melegen üdvözölte az etiópiai kormányfő indítványát, miszerint az afrikai országoknak mérlegelniük kellene más jelölt beterjesztését. Addisz-Abeba javaslata rést látszik ütni az afrikai államok eddig egységes álláspontján. Az ötvenkét tagú országcsoport olyan taktikát dolgozott ki a kialakult patthelyzetre, amelynek értelmében mindaddig életben próbálják tartani Butrosz Gáli újrajelölését, ameddig csak lehet: véleményük szerint az áldatlan állapot legrosszabb esetben is azt eredményezheti, hogy valamilyen kompromisszumos megoldás jön létre a főtitkár megbízásáról. Jelezték, hogy egyelőre nem kívánnak új nevet előterjeszteni, sőt minden más kezdeményezést is elfojtanak. Maga Butrosz Gáli úgy nyilatkozott újságíróknak: nem akarja, hogy személyéről még egyszer szavazzanak a Biztonsági Tanácsban, ugyanakkor egyelőre nem kívánja visszavonni újrajelölését sem. Mladic átadta a főparancsnokságot MTI Ratko Mladic, a boszniai szerb hadsereg hivatalosan már november elején leváltott fő- parancsnoka szerda este átadta a főparancsnoki tisztséget eddigi helyettesének, Manojlo Milovanovic tábornoknak — jelentette be közleményében az elnöki rendelettel már ugyancsak feloszlatott, ám a „tisztogatást” elutasító és Mladichoz hű boszniai szerb hadvezetés. A háborús bűnök elkövetésével vádolt Mladic, aki eddig nem volt hajlandó átadni a hatalmat a Biljana Plavsic boszniai szerb elnök által kijelölt utódjának, Pero Colic tábornoknak, azzal indokolta a lemondást, hogy a jelenlegi nemzetközi és boszniai helyzetben nem tehet mást a boszniai szerb hadsereg folyamatosságának megőrzése érdekében. Mladic egyben felszólította helyettesét — akit Plavsic asszony Mladiccsal együtt ugyancsak leváltott —, hogy a boszniai szerb politikai vezetéssel folytatott párbeszéddel oldja meg a hadsereg és a katonák családjának gondjait, s kérjen írásbeli garanciát arra, hogy Pale megőrzi a boszniai szerb hadsereg folyamatosságát. A Mladichoz hű tisztek által kiadott közlemény szerint Mladic tábornok, mint magánember, aggodalommal tekint a hadsereg és a hadsereget létrehozó nép jövőjére. A közlemény nyilvánosságra hozatalára azután került sor, hogy a boszniai szerb parlament szerdai ülésén kinevezte a Gojko Klickovic vezette új boszniai szerb kormányt, és Klickovic a törvényhozók előtt mondott beszédében megerősítette: Pale nem vonja vissza a leváltásokról hozott határozatot. Egyelőre nem tudni, hogy Mladic bejelentése a palei vezetéssel kötött kompromisszumos megállapodás eredménye-e, vagy pedig újabb kísérlet Colic kinevezésének megakadályozására. A Mladichoz hű tisztek szerint ugyanis Colic mind képzettségét, mind pedig emberi tulajdonságait tekintve alkalmatlan a hadsereg vezetésére. Meciar nagyon beteg MTI Pozsonyban hetek óta a legvadabb spekulációk tárgya és komoly félelmeket is gerjeszt Vladimír Meciar megromlott egészsége — írja első oldalán a Die Presse osztrák konzervatív lap. A szerkesztőségi cikk szerint megfigyelők attól tartanak, hogy egyik napról a másikra elvész az a „relatív stabilitás”, amelyet az ország mély megosztottsága ellenére a rendkívül vitatott kormányfő jelent. Káoszba taszíthatja az országot, ha hatalmi harc alakul ki Meciar Demokratikus Szlovákiért Mozgalmán (HZDS) belül, vagy az újonnan létrejött ellenzék (a „kék szövetség”) és Meciar pártja között. „A bivalyerősnek tűnő miniszterelnöknek hosszabb ideje megrendült az egészsége. A több oldalról emlegetett feltételezést, miszerint agydaganata van, maga Meciar dobta be a köztudatba, amikor azt állította: titkos ellensége, Michal Kovác (elnök) újságírók előtt állítólag azt terjesztette róla, hogy agydaganata van, s ebből következően beteg az elméje” — olvasható a cikkben. Mindesetre tény, hogy Meciar az utóbbi időben gyakran eltűnt, mondott le az utolsó pillanatban találkozókat, s úgy hírlik, nem bír ki két óránál hosszabb ideig tartó közszereplést — írja a lap. A Die Presse összeállítást közöl arról, hogy mostanában több ország vezetője betegedett meg: Václav Havel cseh és Thomas Klestil osztrák államfőnek „titokzatos” tüdőgyulladása van, Franjo Tudjman horvát elnök most tért haza az Amerikai Egyesült Államokból egy alapos kivizsgálás után, és a rákos megbetegedéséről szóló híreket rendre cáfolták. A lap szerint kérdéses, hogy a szívműtéten átesett Borisz Jelcin orosz elnök mennyire lesz terhelhető. A felsorolásból nem hiányzik Norodom Szihanuk kambodzsai király három éve tartó rákbetegsége, Le Dúc Anh vietnami államelnök 12 nappal ezelőtti szélütése és Sese Seko Mobutu zaire-i elnök prosztatarákja sem. Kétszázhatvan év börtön MTI Több mint 260 évre ítéltek Brazíliában egy volt rendőrtisztet nyolc utcagyerek meggyilkolásáért egy három évvel ezelőtti vérengzésben. A 29 éves Nelson Cun- chát nyolcrendbeli gyilkosság és egyrendbeli gyilkossági kísérlet elkövetésében találta bűnösnek az esküdtszék. A brazil törvények szerint Cunchának maximum csupán 30 évet kell leülnie. A katonai rendőrség kötelékébe tartozó hét rendőr és egy polgári személy vett rész az 1993 júliusában történt öldöklésben — írta az AFP. Gépkocsikból tüzet nyitottak egy Rio de Janeiró-i templom lépcsőjén alvó, hetven utcagyerekre. Nyolc gyermeket öltek meg. Cuncha múlt áprilisban önként bevallotta, hogy részt vett a vérontásban. A gyilkosság egy másik elkövetőjét a bíróság 309 év börtönre ítélte. \ Hírről \ hírre Palotai István (Új Kelet) Moszkva már megint nem fér a bőrében. Az EBESZ legközelebbi csúcstalálkozóján azt tervezi, hogy megvétózza a NATO keleti bővítését. Tegye! Végtére jogában áll. Csak azt lenne végre üdvös megtudni, hogy mi az érvényes álláspont ez ügyben, ugyanis ez már vagy huszonnyolcadik fajta, amit egyetlenként fennen hangoztatnak. Jelcin elnök vagy két évig kimondottan „fújt” a kibővítés ellen, aztán megenyhült, és bizonyos feltételekkel elfogadhatónak tartotta azt. Ellenlábasai, a kommunista Zjuganov és a nemzeti szocialisták foggal-körömmel tiltakoztak. Lebegy tábornok, aki leginkább tűnik nemzetközi léptékű politikusnak, azt nyilatkozta, hogy a terjeszkedést rend- jénvalónak tartja, természetesen biztosítékok ellenében. Másként nyilatkozott a Duma, másként a külügy, és csak az ég tudja, hogy kik, milyen intézmények és hivatalok fejtették ki „egyedül hivatalos nézeteiket”. A kérdés most már csak az, hogy ugyan ki is lenne az, aki hivatott külügyi kérdésekben áment, vagy nyetet mondani? Feltehetően maga Jelcin elnök, de ő most lábadozik. Minden tiszteletem és jókívánságom az övé, az azonban mégis csak képtelenség, hogy nélküle megáll a tudomány, és csődöt mond az orosz külpolitika. Mert ugyan miként lenne elvárható, hogy a fél világ azt lesse: valaki — lett légyen is bármilyen beosztásban — mikor gyógyul meg, és addig befagyassza a fejlődés ütemét. Mellesleg meggyőződésem, hogy ha az egész Oroszország a feje tetejére áll, akkor is meglesz a bővítés, csak meg kell találni hozzá a használható nemzetközi jogi formulát, hogy ez veszélybe sodorná az egész világot — ahogy Moszkvában mondják —, mesebeszéd. Az orosz haderő hiába nagy, ütőképessége immár egyenlő a nullával. Éppen a napokban zuhant a tengerbe az utolsó szovjet katonai műhold, így a világűrt — ahol az interkontinentális ballisztikus rakéták „közlekednek” — immár csak, és kizárólag az USA ellenőrzi. Enélkül pedig semmit sem érnek a rakéták, szemét, rozsdakazal mind. Az oroszok jelentős része éppen abból eszik, hogy az ameriakaiak fokozatosan vásárolják az atomtöl tetei két. Akkor meg ugyan milyen veszélyről van szó? A tankokba gázolaj kell, és az nincs. Kivénhedt oroszlán, fogaüan tigris immár Moszkva, még arra is képtelen, hogy egy pármilliós népet — mint a csecsen — megregu- lázzon. Vétózhat tehát az EBESZ-nél, az EBEI-nél, az ENSZ-nél, sőt az atyaúristennél is, úgyis az lesz, amit „Sam” bácsi akar. Az oroszok pedig jobban tennék, ha arra figyelnének, mi van otthon, mi van náluk. Mert ott aztán bőven volna mit megvétózni...