Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-29 / 279. szám

Ruandái segélyek Az Egyesült Államok szerdán támogatásáról biztosította azt a kanadai javaslatot, hogy az ugandai Entebbében hala­déktalanul állítsák fel a ruandai menekültek helyzetének megoldását célzó, nemzetközi humanitárius művelet kato­nai főhadiszállását, egyúttal pedig kezdjék meg a kelet-zairei területeken tartózkodó menekülteknek szánt segélycsoma­gok repülőgépekről történő szétosztását. A kezdeményezést Lloyd Axworthy kanadai külügyminiszter terjesztette elő, jeleként annak, hogy Ottawa türelmét veszítette a tétovázás miatt. Zárlatkönnyítés Gázában Valamelyest ismét könnyítenek az izraeli hatóságok Ciszjordánia és Gáza zárlatán. Egy szerdai katonai közle­mény szerint csütörtökön hajnaltól 1400 palesztin — köztük egészségügyi dolgozók — számára engedélyezik, hogy el­jusson Izrael területén lévő munkahelyére. Jelenleg 50 ezer palesztin léphet a zsidó állam területére. Ez kevesebb, mint a fele a területek lezárása előtt belépésre jogosult palesztinok számának — írja az AP. ENSZ-ítélet Izraelről Az ENSZ-közgyűlés különleges politikai bizottsága szer­dán határozatban ítélte el az izraeli településpolitikát. A 126 szavazattal három ellenében (Izrael, Egyesült Államok és Mikronézia) és hat tartózkodás mellett elfogadott határozat felszólítja Izraelt: teljesen állítsa le az új zsidó települések létesítését—jelentette a Reuter brit hírügynökség. A bizott­ság által elfogadott másik határozat arra szólította fel Izraelt, hogy a palesztinokkal szemben hagyjon fel az emberi jogok megsértésének minden formájával. A 125 igen, két nem — Izrael, Egyesült Államok — és hét tartózkodással elfogadott dokumentum egyúttal sürgeti a megszállt területek zárlatá­nak feloldását is. Orosz duma a Krímben Moszkva-párti politikai és társadalmi szervezetek az Uk­rajnához tartozó Krím-félszigeten létrehozták a „Szevaszto- poli Orosz Dumát”. Az alapítók által elfogadott nyilatkozat szerint a duma a kikötőváros lakosságának túlnyomó több­ségét alkotó oroszok érdekeiért fog kiállni. A szervezet an­nak szellemében kíván tevékenykedni, hogy az orosz nép „egy és oszthatatlan, melynek szerves részét képezik az oro­szok, az ukránok és a beloruszok (a nagyoroszok, a kiso- roszok és a fehéroroszok)”. A duma szerint ki kell nyilvání­tani azt, hogy ez az orosz nép megosztott nemzet, amelynek joga van az újraegyesülésre és az önrendelkezésre. Marad a halálbüntetés Olekszandr Moroz ukrán parlamenti elnök véleménye sze­rint az ország társadalma még nem készült fel a halálbünte­tés megszüntetésére. A házelnök ezt az álláspontját az Euró­pa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Kijevben tartózkodó jelentéstevőinek mondta el csütörtökön. Moroz közölte, hogy már a parlamentben van az a törvénytervezet, amely a halál- büntetést életfogytiglani szabadságvesztéssel kívánja felvál­tani. A házelnök szerint azonban ez a törvény elutasító fo­gadtatásra találna a lakosság körében. Az ET szakértői azért érkeztek Kijevbe, hogy Ukrajna egyéves ET-tagsága után összegezzék: mennyiben teljesítette az ország az európai szer­vezetbe való belépéskor vállalt kötelezettségeit. AIDS-betegekről Az ENSZ legújabb becslése szerint az idén hárommillió­val emelkedett a HIV-vírussal fertőzöttek száma, és összes­ségében már huszonhárommillió AIDS-beteget tartanak nyilván világszerte. Az ENSZ egészségügyi illetékesei hang­súlyozzák, hogy sokkal nagyobb erőfeszítéseket kellene tenni a kór megfékezésére, mivel a vírus — részben prosti­tuáltak, idénymunkások és kamionvezetők útján — gyakor­latilag már minden országba eljutott. A harmadik világ or­szágaiból származó adatok bizonytalansága miatt a csütör­tökön ismertetett ENSZ-jelentés csupán becsléseket tartal­maz. A beszámoló szerint az AIDS-járvány másfél évtized­del ezelőtti kitörése óta már csaknem hat és félmillióan hal­tak bele a fertőzésbe. Az elhunytak között ötmillió felnőtt és másfél millió gyermek volt. Az idén másfél millióra be­csülik a halálos áldozatok számát. Baleset a gyémántbányában Számos áldozatot követelt egy dél-afrikai gyémántbányá­ban bekövetkezett földcsuszamlás. A mentőalakulatok egész szerda éjszaka dolgoztak, és 34 betemetett túlélő bányászt, továbbá négy halottat hoztak a felszínre. A dpa dél-afrikai rádióbeszámolókat idéző jelentése szerint csütörtök reggel még 19 bányász számított eltűntnek, alig van remény arra, hogy élve tudják kiemelni őket a föld alól. Világkrónika UJ KELET Ellop javaslat Butrosz Gáliról Patthelyzet alakult ki MTI Az Egyesült Államok szer­dán világosan értésre adta, hogy továbbra is határozottan elzárkózik Butrosz Gáli ENSZ- főtitkár mandátumának meg­hosszabbításától, és többé nem hajlandó semmiféle kompro­misszumos megállapodásra. Nicholas Burns külügyi szó­vivő ugyanakkor üdvözölte azt az etiópiai javaslatot, hogy az afrikai országok csoportja vegye fontolóra más jelölt előterjesztését. Az amerikai kormányzat a Biztonsági Tanács múlt heti ülésén megvétózta a Butrosz Gáli megbíztatásának újabb öt évre történő kiterjesztéséről szóló határozati javaslatot. A kezdeményezés ellen egyedül csak az Egyesült Államok sza­vazott, jelezve Washington elszigetelődését az ügyben. A külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján közölte, hogy amerikai részről tavasszal felajánlották az ENSZ-főtit- kámak: átmeneti megoldásként egyezzen bele abba, hogy csu­pán egy évvel hosszabbítják meg mandátumát. Butrosz Gáli azonban visszautasította a ja­vaslatot, következésképpen az Egyesült Államok végleg le­mondott a kompromisszumos megoldás lehetőségéről — mondta Nicholas Bums. A republikánus többségű kongresszus nyomására Was­hington leginkább azt veti a főtitkár szemére, hogy késleke­dik a világszervezet megreformá­lásával, különösen a pénzügye­ket illetően. Madeleine Albright ENSZ-nagykövet nem csinált tit­kot belőle, hogy a kongresszus nem kívánja megszavazni a vi­lágszervezettel szemben felhal­mozott másfél milliárd dolláros amerikai adósság törlesztését, ha továbbra is a jelenlegi főtitkár marad az ENSZ élén. Átérezve az elszigetelődés sú­lyát Nicholas Bums kapva ka­pott az alkalmon, és melegen üdvözölte az etiópiai kormány­fő indítványát, miszerint az af­rikai országoknak mérlegelniük kellene más jelölt beterjesztését. Addisz-Abeba javaslata rést látszik ütni az afrikai államok eddig egységes álláspontján. Az ötvenkét tagú országcsoport olyan taktikát dolgozott ki a kialakult patthelyzetre, amely­nek értelmében mindaddig élet­ben próbálják tartani Butrosz Gáli újrajelölését, ameddig csak lehet: véleményük szerint az áldatlan állapot legrosszabb esetben is azt eredményezhe­ti, hogy valamilyen kompro­misszumos megoldás jön létre a főtitkár megbízásáról. Jelez­ték, hogy egyelőre nem kíván­nak új nevet előterjeszteni, sőt minden más kezdeményezést is elfojtanak. Maga Butrosz Gáli úgy nyilatkozott újságíróknak: nem akarja, hogy személyéről még egyszer szavazzanak a Biz­tonsági Tanácsban, ugyanakkor egyelőre nem kívánja vissza­vonni újrajelölését sem. Mladic átadta a főparancsnokságot MTI Ratko Mladic, a boszniai szerb hadsereg hivatalosan már november elején leváltott fő- parancsnoka szerda este átad­ta a főparancsnoki tisztséget eddigi helyettesének, Manojlo Milovanovic tábornoknak — jelentette be közleményében az elnöki rendelettel már ugyan­csak feloszlatott, ám a „tiszto­gatást” elutasító és Mladichoz hű boszniai szerb hadvezetés. A háborús bűnök elköveté­sével vádolt Mladic, aki eddig nem volt hajlandó átadni a ha­talmat a Biljana Plavsic bosz­niai szerb elnök által kijelölt utódjának, Pero Colic tábor­noknak, azzal indokolta a le­mondást, hogy a jelenlegi nem­zetközi és boszniai helyzetben nem tehet mást a boszniai szerb hadsereg folyamatosságának megőrzése érdekében. Mladic egyben felszólította helyettesét — akit Plavsic asszony Mladiccsal együtt ugyancsak leváltott —, hogy a boszniai szerb politikai vezetés­sel folytatott párbeszéddel old­ja meg a hadsereg és a katonák családjának gondjait, s kérjen írásbeli garanciát arra, hogy Pale megőrzi a boszniai szerb hadsereg folyamatosságát. A Mladichoz hű tisztek által ki­adott közlemény szerint Mladic tábornok, mint magánember, aggodalommal tekint a hadse­reg és a hadsereget létrehozó nép jövőjére. A közlemény nyilvánosság­ra hozatalára azután került sor, hogy a boszniai szerb parla­ment szerdai ülésén kinevezte a Gojko Klickovic vezette új boszniai szerb kormányt, és Klickovic a törvényhozók előtt mondott beszédében megerő­sítette: Pale nem vonja vissza a leváltásokról hozott határo­zatot. Egyelőre nem tudni, hogy Mladic bejelentése a palei ve­zetéssel kötött kompromisszu­mos megállapodás eredmé­nye-e, vagy pedig újabb kísér­let Colic kinevezésének meg­akadályozására. A Mladichoz hű tisztek szerint ugyanis Colic mind képzettségét, mind pedig emberi tulajdonságait tekintve alkalmatlan a hadsereg veze­tésére. Meciar nagyon beteg MTI Pozsonyban hetek óta a leg­vadabb spekulációk tárgya és komoly félelmeket is gerjeszt Vladimír Meciar megromlott egészsége — írja első oldalán a Die Presse osztrák konzer­vatív lap. A szerkesztőségi cikk szerint megfigyelők attól tartanak, hogy egyik napról a másikra elvész az a „relatív stabilitás”, amelyet az ország mély megosztottsága ellenére a rendkívül vitatott kormány­fő jelent. Káoszba taszíthatja az országot, ha hatalmi harc alakul ki Meciar Demokrati­kus Szlovákiért Mozgalmán (HZDS) belül, vagy az újon­nan létrejött ellenzék (a „kék szövetség”) és Meciar pártja között. „A bivalyerősnek tűnő mi­niszterelnöknek hosszabb ideje megrendült az egészsé­ge. A több oldalról emle­getett feltételezést, misze­rint agydaganata van, maga Meciar dobta be a köztudat­ba, amikor azt állította: titkos ellensége, Michal Kovác (elnök) újságírók előtt állító­lag azt terjesztette róla, hogy agydaganata van, s ebből következően beteg az elmé­je” — olvasható a cikkben. Mindesetre tény, hogy Me­ciar az utóbbi időben gyak­ran eltűnt, mondott le az utol­só pillanatban találkozókat, s úgy hírlik, nem bír ki két óránál hosszabb ideig tar­tó közszereplést — írja a lap. A Die Presse összeállítást közöl arról, hogy mostaná­ban több ország vezetője be­tegedett meg: Václav Havel cseh és Thomas Klestil oszt­rák államfőnek „titokzatos” tüdőgyulladása van, Franjo Tudjman horvát elnök most tért haza az Amerikai Egye­sült Államokból egy alapos kivizsgálás után, és a rákos megbetegedéséről szóló hí­reket rendre cáfolták. A lap szerint kérdéses, hogy a szívműtéten átesett Borisz Jelcin orosz elnök mennyire lesz terhelhető. A felsorolásból nem hiányzik Norodom Szihanuk kam­bodzsai király három éve tar­tó rákbetegsége, Le Dúc Anh vietnami államelnök 12 nap­pal ezelőtti szélütése és Sese Seko Mobutu zaire-i elnök prosztatarákja sem. Kétszázhatvan év börtön MTI Több mint 260 évre ítél­tek Brazíliában egy volt rendőrtisztet nyolc utca­gyerek meggyilkolásáért egy három évvel ezelőtti vérengzésben. A 29 éves Nelson Cun- chát nyolcrendbeli gyilkos­ság és egyrendbeli gyilkos­sági kísérlet elkövetésében találta bűnösnek az es­küdtszék. A brazil törvé­nyek szerint Cunchának maximum csupán 30 évet kell leülnie. A katonai rendőrség kö­telékébe tartozó hét rend­őr és egy polgári személy vett rész az 1993 júliusá­ban történt öldöklésben — írta az AFP. Gépkocsikból tüzet nyitottak egy Rio de Janeiró-i templom lép­csőjén alvó, hetven utca­gyerekre. Nyolc gyerme­ket öltek meg. Cuncha múlt áprilisban önként be­vallotta, hogy részt vett a vérontásban. A gyilkosság egy másik elkövetőjét a bí­róság 309 év börtönre ítélte. \ Hírről \ hírre Palotai István (Új Kelet) Moszkva már megint nem fér a bőrében. Az EBESZ legközelebbi csúcstalálko­zóján azt tervezi, hogy meg­vétózza a NATO keleti bő­vítését. Tegye! Végtére jogá­ban áll. Csak azt lenne vég­re üdvös megtudni, hogy mi az érvényes álláspont ez ügyben, ugyanis ez már vagy huszonnyolcadik fajta, amit egyetlenként fennen hangoztatnak. Jelcin elnök vagy két évig kimondottan „fújt” a kibőví­tés ellen, aztán megenyhült, és bizonyos feltételekkel el­fogadhatónak tartotta azt. El­lenlábasai, a kommunista Zjuganov és a nemzeti szo­cialisták foggal-körömmel tiltakoztak. Lebegy tábor­nok, aki leginkább tűnik nemzetközi léptékű politi­kusnak, azt nyilatkozta, hogy a terjeszkedést rend- jénvalónak tartja, természe­tesen biztosítékok ellenében. Másként nyilatkozott a Du­ma, másként a külügy, és csak az ég tudja, hogy kik, milyen intézmények és hiva­talok fejtették ki „egyedül hivatalos nézeteiket”. A kérdés most már csak az, hogy ugyan ki is lenne az, aki hivatott külügyi kérdé­sekben áment, vagy nyetet mondani? Feltehetően maga Jelcin elnök, de ő most lábadozik. Minden tiszteletem és jókí­vánságom az övé, az azon­ban mégis csak képtelenség, hogy nélküle megáll a tudo­mány, és csődöt mond az orosz külpolitika. Mert ugyan miként lenne elvárható, hogy a fél világ azt lesse: valaki — lett légyen is bármilyen be­osztásban — mikor gyógyul meg, és addig befagyassza a fejlődés ütemét. Mellesleg meggyőződésem, hogy ha az egész Oroszország a feje te­tejére áll, akkor is meglesz a bővítés, csak meg kell talál­ni hozzá a használható nem­zetközi jogi formulát, hogy ez veszélybe sodorná az egész világot — ahogy Moszkvában mondják —, mesebeszéd. Az orosz had­erő hiába nagy, ütőképessé­ge immár egyenlő a nullával. Éppen a napokban zuhant a tengerbe az utolsó szovjet katonai műhold, így a világ­űrt — ahol az interkontinen­tális ballisztikus rakéták „közlekednek” — immár csak, és kizárólag az USA ellenőrzi. Enélkül pedig semmit sem érnek a rakéták, szemét, rozsdakazal mind. Az oroszok jelentős része éppen abból eszik, hogy az ameriakaiak fokozatosan vá­sárolják az atomtöl tetei két. Akkor meg ugyan milyen veszélyről van szó? A tan­kokba gázolaj kell, és az nincs. Kivénhedt oroszlán, fogaüan tigris immár Moszk­va, még arra is képtelen, hogy egy pármilliós népet — mint a csecsen — megregu- lázzon. Vétózhat tehát az EBESZ-nél, az EBEI-nél, az ENSZ-nél, sőt az atyaúristen­nél is, úgyis az lesz, amit „Sam” bácsi akar. Az oroszok pedig jobban tennék, ha arra figyelnének, mi van otthon, mi van náluk. Mert ott aztán bőven volna mit megvétózni...

Next

/
Oldalképek
Tartalom