Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-26 / 276. szám
UJ KELET Gazdaság 1996. november 26., kedd 5 Országos állatvásár Mérsékelt kereslet-kínálat Fotó: Csonka Vásári lónak nézd meg a fogát! A nyíregyházi országos állatvásáron mind a kínálati, mind a keresleti oldalon megérződött a hónap végére jellemző fizetőképesség-csökkenés. A felhozatal ugyanúgy átlagos vagy inkább mérsékelt volt, mind az érdeklődés, amely a legtöbb esetben valóban csak a nézelődésben merült ki. A piac várakozó álláspontra helyezkedett, amely várhatóan két hét múlva kimagasló év végi forgalomban fog tetőzni. Munkatársunktól ____ Az Állatvásár térre mintegy hétszáz sertést hoztak és kínáltak a tenyésztők. A választási malacokat 2500—4000 forintos áron állították karámba, s mellettük a mindössze 16 darabból álló hízósertéskínálatot fejlettségtől függően 160—180 forintos kilogrammonkénti áron ajánlották megvásárlásra. Egyedül a sertések iránt mutatkozott némi fizetőképes kereslet, ami a legjelentősebb forgalmat okozta a piacnapon. A szarvasmarha-felhozatalt a kevés számú szopósborjú- kínálat jellemezte, s a 30— 40 kilogrammos állatok darabjáért 18—25 ezer forintot is elkértek az eladók. A 2— 300 kilogrammos előhasú szarvasmarhák ára viszont már meghaladta a 100 ezer forintot. A növendék üszőkhöz 30—40 ezer forintért, a növendék bikákért már drágábban, mintegy 40—50 ezer forintért lehetett hozzájutni. A felhozatalt leginkább előhasú szarvasmarhák és a növendék üszők jellemezték, amelyekből 60—70 darabra lehetett alkudni. Az állatvásár legjelentősebb árszórású állatai minden esetben a lovak voltak. Legutóbb sem történt másként, s a 15—20 darabos kínálat a 2—3 évestől az öreg állatokig terjedt, emiatt az árak is 80—250 ezer forint között mozogtak. Közérthető adószabály-javaslat Kézy Béla (ÚjKe/et) _____ Ha llom reggel a rádióban: ízlelgetik az adótörvény menetrendszerű módosításait. Megüti a fülemet egy mondat: „még a közigazgatási bírák sem értik az új szabályokat” . Nem rossz. A közigazgatási jog is eléggé kacifántos, a nyelvezete sem akármi. Akik ezen edződtek, bizonyára hozzá vannak szokva a bonyolult szövegek megértéséhez. De ők sem értik. Nem baj, nem olyan sok közigazgatási jogász van, akinek adóbevallást kell kitöltenie. Legfeljebb néhány- száz, esetleg ezer. Ha nem értik, hát nem értik. De tessék már megmondani, ki fogja nekik megmagyarázni? Talán azok a parasztemberek, akiknek ezentúl szintén könyvelést kell vezetni, meg adóbevallást kel! készíteni? Vagy azok a kényszervállalkozók, akik a munkanélküliségtől menekülve próbálják mentesíteni az államot attól, hogy el kelljen őket tartani? Az aggodalmam ezután nem csak az, hogy az vajon érti-e, aki kiagyalta az újabb szigorításokat, amelyek állítólag jók az alkalmazottaknak, de rosszak a vállalkozóknak és a társaságoknak. Az is eléggé elkeserítő lehet, ha a szabályokat ahányon vagyunk, annyiféleképpen értelmezhetjük, de csak egyetlen helyes megoldás van, amit az adóhatóság szentenciaként kihirdet. Az pedig sohasem az adózónak kedvező. És ha véletlenül a szerencsétlen adózó valamilyen csoda folytán mégiscsak igazára lelne egy dologban, akkor irgalmazzon neki az Úristen! Mert a hatóság talál tíz olyan gubancot, amiben neki lesz igaza. Ezért javaslom, hogy — régi főnöki szobákban porosodó feliratok alapján — fogalmazzunk meg egy új, mindenki számára érthető adó- jogszabályt. Ez pedig így hangzana: 1. paragrafus: Az adóhatóságnak mindig, mindenben igaza van! 2. paragrafus: Amennyiben mégsem lenne igaza, életbe lép az első paragrafus! Ezt mindenki értené, nem lennének vitás peres ügyek, az állampolgár nem ugrálna, nem zaklatná a hatóságot hülye kérdésekkel. Bevezetni sem lenne nehéz, hiszen bármilyen bonyolult is a megfogalmazás, a dolog a gyakorlatban ma is így működik. Intelligens város, felefalu és leleház ________ Nyír egyháza modell lehet A megyeszékhelyen a maga nemében egyedülálló program alapjainak kidolgozása kezdődött meg a napokban. Nyíregyháza várhatóan néhány országos hatáskörű szervvel, illetve a városi és a megyei önkormányzattal karöltve arra készül, hogy megvalósítsa az intelligens város, mellette a telefalu és teleház országosan egyedülálló programját. Az elképzelés ötletgazdájával, Bódi Antallal, a tanárképző főiskola számítóközpontjának vezetőjével beszélgetünk a határtalan lehetőségeket kínáló projektről. Vitéz Péter (Új Kelet)______ — Amennyiben megvalósul az intelligens város projekt elképzelésünk, akkor az jelentőségében ugyanakkora hatású lehet, mint amikor a múlt században a város vezetősége a vasúti csomópont megépítéséről döntött. Az akkori határozat megye- székhellyé emelte Nyíregyházát, a mai terveink valószínűleg regionális informatikai információs központtá emelheti Szabolcs- Szatmár-Bereg megyét. A tét ugyanolyan óriási, mint az elképzelés, pedig csupán a ma rendelkezésre álló megyei szellemi és technológiai erőforrásokat próbáljuk meg célszerűen úgy összerendezni, hogy a decentralizált informatikai lehetőségeknek egy egységes, európai szabvány szerinti megnyilvánulását terveztük meg. Az intelligens város projekt egy országosan adaptálható modellkísérlet lenne, amely a jól kiépített városi telefon- és kábeltelevíziós rendszeren alapulna. A hosszú távú elképzelés szerint megvalósulhatnának papír nélküli irodák, a városban élők közötti közvetlen elektronikus kapcsolat, de szerves része lehet a rendszernek a viruá- lis városháza is. Könnyűszerrel megoldható lenne a távoktatás, a távkereskedelem, a távbedolgozói munka. Lehetőség nyílna a közintézmények összeköttetésére és elektronikus együttműködések kialakítására nem csupán városi, hanem regionális, illetve az Internet segítségével nemzetközi szinten is. A meglévő infrastruktúrára támaszkodva megvalósítható lenne továbbá egy kulturális, turisztikai „interaktív város”, amelyben az idelátogatóknak csak egy városi terminálhoz kellene elmenniük, s azon keresztül mindent megtudhatnak a település életéről. A telefalu az intelligens város kicsiny mása lenne, a teleház program pedig a legkisebb településeken létrehozandó informatikai információs centrum lenne. A lehetőség határtalan, s ma az ehhez szükséges alap rendelkezésre áll. Több, a megye fejlesztésében érdekelt szervezet komoly adatbázist hozott létre, csupán az egyedi fejlesztéseik miatt egymással nem képesek kommunikálni a rendszerek. Az elképzeléseink szerint csupán összefogásra, illetve a különböző fejlesztésű számítógéprendszerek közötti közös kommunikációs nyelvre, egy úgynevezett egységes informatikai platformra lenne szükség. Ezt a Szab-I-Net Kht. megvalósítaná, úgy, hogy annak hasznát azok a megyei felhasználók látnák, akik a továbbiakban is saját elképzeléseik szerint alakítanák mások számára részlegesen vagy akár teljes egészében nyitottá tett adat- rendszereiket. Szerencsére sok támogatója van a megyében ennek a Magyar- országon még úttörő, de Nyugat- Európában már bevált vállalkozásnak. Hamarosan benyújtjuk az erről szóló pályázatunkat, s várhatóan jövő év második felétől már az eredménye is megmutatkozik a törekvésnek. Sikeres privatizáció Magyar bank holland tulajdonban Kozma Ibolya interjúja A Magyar Hitel Bank Rt. (MHB) privatizációja sikeresnek tekinthető, kétszázhuszon- két százalékon, nyolcvankilenc millió dollárért (tizennégy milliárd forint) vásárolta meg a holland ABN Amro Bank. Az új tulajdonos további tőkeemelést vállalt százmillió dollár értékben. Állami garanciát nem kért, és ennek a szerződéskötésnek— tudomásunk szerint — titkos záradéka sem lesz. — Hogyan érinti a privatizáció a helyi fiókot? — kérdeztük Tóth Lászlót, a nyíregyházi MHB fiókvezetőjét. — Az ABN Amro az adásvételi szerződést várhatóan még karácsony előtt aláírja, azonban képviselőjük már kifejezte, hogy az MHB stratégiai céljait, üzletpolitikáját, illetve a bankban folyó technikai fejlesztést messzemenően támogatja. A vezetés közel egy éve kezdte meg az univerzális bank kialakításának előkészületeit. Megalakult a lakossági szolgáltatásokat végző MHB Népbank Rt., és a biztosítási tevékenységet végző Magyar Élet- és Nyugdíjbiztosító Rt. (MÉBIT). Mindkét szervezet a jövő év első felében kezdi meg működését. Az új tulajdonos jelenlétével a megkezdett folyamatok várhatóan felgyorsulnak. Az Egyház utcai fiókban a jövő évben igénybe vehető majd a népbanki szolgáltatás, de városunkban elérhető lesz biztosítási szolgáltatásunk is. A dolgozói létszám esetleges változása nem az új tulajdonos belépésének, hanem az említett folyamatok végrehajtásának következménye lesz, bar a bank az elmúlt években közel ezerkilencszáz fővel csökkentette dolgozói létszámát. — Néhány évvel ezelőtt önök az ország első bankja voltak, ma az ötödik helyen szerepelnek. Mi lehet ennek az oka? —Akkoriban mindössze egy tucat pénzintézet működött az országban, ma már több mint negyven, köztük több tőkeerős, külföldi tulajdonú is. Az új számviteli, csőd- és felszámolási törvény hatásai érzékenyen érintették a korábbi gazdasági rendszer vállalatait, amelyek hitelezését a kétszintű bankrendszer kialakításakor néhány nagy bank örökölte. Ezen bankok portfoliójából folyamatosan kikerültek a felszámolás alatt lévő cégek állományai, így mérleg főösszegük jelentősen csökkent. Fontos azonban tudni, hogy a mérlegfőösszeg csak egy jellemző, egy bank működhet kiválóan viszonylag kisebb mérlegfőösszeg mellett is. — A közelmúltban egyik országos napilapunk hasábjain olvashattuk a Bank Austria véleniényét, miszerint az MHB ' egy forintot ér... — Egy bank annyit ér, amennyit a vevő hajlandó érte fizetni, ez jelenleg esetünkben több mint tizennégymilliárd forint. Ha egy vételi szándékot jelző bank ennyire alacsonyan határozza meg az értéket, annak nyilvánvalóan nem az az oka, hogy a vevő nem tud számolni. — Eszerint ön úgy gondolja, hogy jól működő bank az MHB, akkor miért privatizálták? — A Magyar Hitel Bank kilencvennégy százalékban állami tulajdonban van, ebből nyolcvankilenc százalékot a holland bank, öt százalékot pedig a dolgozók vásárolhatnak meg, de az új tulajdonos már jelezte szándékát az öt százalék megvásárlására is. A privatizáció eredményeként valódi tulajdonosi érdek jelenik meg, hiszen az állami tulajdon esetében még azt is nehéz meghatározni, hogy ki az állam. A hollandok által megajánlott vételár összege egyébként jelzi azt is, hogy jól működik-e a bank. — Megváltozik-e a bank neve? • —Információink szerint igen, bár erről természetesen még nincs döntés. Az MHB a jövőben valószínűleg ABN Amro Magyar Bank néven fog működni. Logisztikai konferencia Kisvárdán K. I. (Új Kelet) Szerdán kezdődik a Logistic ’96 Logisztikai Kiállítás és Befektetői Fórum Kisvárdán. Ebből az alkalomból a rendezvény ideje alatt a MÁV minden reggel a Budapest Nyugati pályaudvarról hét óra öt perckor induló InterCity szerelvényhez kapcsol egy kocsit, mely egészen Kisvárdáig szállítja a résztvevőket. A szervező Expo East Kft. belépőjének felmutatásával az utazás ingyenes. Az állomáson autóbusz várja a résztvevőket és szállítja a művelődési központhoz. Az esti órákban ugyanilyen módon lehet visszautazni. Nyíregyháza és Kisvárda között a három nap alatt autóbusz közlekedik, amely a Jókai térről indul az első napon tíz, a második és harmadik napon kilenc órakor. Ä konferenciának több neves vendége lesz, köztük a Gyáriparosok Országos Szövetsége, és a Joint Venture Szövetség képviselője, továbbá dr. Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter. Ukrajnából többek között Leonyid Kosztucsenko közlekedési miniszterhelyettes, Sevcsen- ko Mikola külgazdasági miniszterhelyettes, Kunyicin Gergely, a Szívás különleges gazdasági övezet igazgatója, Anatolij Kolosz budapesti ukrán kereskedelmi tanácsos, Arkagyij Hupalo budapesti ukrán kereskedelmi titkár, Vladlán Puntus, az Orosz Köztársaság debreceni főkonzulja érkezik Kisvárdára. November 27-én, szerdán délelőtt tizenegy órától dr. Zilahi József, a megyei közgyűlés elnöke nyitja meg a kiállítást. A fogadás és a sajtótájékoztató után az első nap részletes programja a következő: 13.00— 13.10 Bajor Tibor, a térség országgyűlési képviselőjének megnyitója 13.10— 13.35ZV-. Gulácsi Gábor IKIM helyettes államtitkár nyitóelőadása 13.35—14.00 Leonyid Kosztucsenko közlekedési miniszterhelyettes előadása 14.00— 14.20 Dr. Huszti András, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank elnökének előadása. A banki finanszírozás lehetőségei, különös tekintettel a ZVÖ-re 14.20— 14.40 Szünet 14.40— 15.00 Volosko lvan, az Aval Bank vezérigazgató-helyettesének elő-- adása 15.00— 15.20 Csizmadia István, az IKIM osztályvezetőjének előadása iparlogisztika témakörben 15.20— 15.40 Dr. Zsirai István, a KTI TRANSORG Tagozat vezetőjének előadása. A logisztikai szolgál- ■ tató központok szerepe a szállításban, különös tekintettel a Záhonyi Vállalkozási Övezetre 15.40— 15.50 Szünet i 15.50—17.00 Befektetői 1 vitafórum ' ! 17.30 Nyitófogadás a ren-! dezvényen résztvevők számára, helyszín: Kisvárda, Bessenyei György Gimnázium díszterme. Köszöntőre felkérve: dr. Oláh Albert, Kisvárda város polgármestere.
