Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-26 / 276. szám

UJ KELET Megyei krónika 1996. november 26., kedd 3 Utasok, figyelem! Munkatársunktól Aki most utazik a nyíregy­házi vasútállomásról, öröm­mel olvashatja az új utastájé­koztató táblán sorjázó vonato­kat, választhatja ki közülük a sajátját. Aztán lecövekel, mert nem tudja, merre menjen. Eddig olyan irány, hogy MIS­KOLC—DEBRECEN—BU­DAPEST NY.PU. nem volt. Az ember vagy Miskolc felé, vagy Debrecen felé utazhatott a fővárosba, de mindkét irányba egy vonattal soha. Vagy: ZÁHONY—DEBRE­CEN—CEGLÉD—SZE­GED, ez is merőben új út­irány. Hogy is van ez? Rövid tanulmányozás után kiderül, hogy a Miskolcról érkező vonat folytatja útját Debrecen—Bp. Ny. pu. felé, illetve a Záhonyból érkező Debrecen—Cegléd—Szeged felé. Ott is van a nevek után az érkezés, illetve az indulás időpontja egymás után. Va­gyis új találmánnyal van dol­gunk, amit az utasok nevében aligha díjaznánk! Két táblára nem futva a pénzből, egy táb­lán tünteti fel az állomás az érkező és az induló vonatokat, ami nem is volna baj, ha emi­att nem keverednének össze az általában siető utas szemé­ben az útirányok. De összeke­verednek! Kedves MÁV! Ha már csak egy tábla van, tessék legalább külön sorban feltünteni az érkező és egy másikban az in­duló vonatot, hogy ne kelljen az utazás izgalmában rejtvé­nyeket fejtenünk! S a másik: egy átmenő vo­natnál már késő akkor kiírni a vágányszámot, amikor a vonat beérkezik, mert a csar­nokból elindulva, egyetlen lépcsőn lehet az aluljáróba lejutni, ami csúcsidőszakban nagy torlódásokat okoz. A november 29-ei átadás­hoz e megjegyzésekkel kívá­nunk jó ünneplést. Reméljük, minél kevesebb bosszankodó utassal! Kis föld nagy pénzért Munkatársunktól A megyei Kárrendezési Hi­vatal szakemberei az elmúlt héten Dombrádon tartottak földárverést. A licit úgyneve­zett II/I-es kategóriába sorolt volt, amelyen csak helyi lako­sok, illetve azok vehettek részt, akiknek igazolhatóan a település környékén volt a földjük, amelyet államosítot­tak. Mivel a térségben ez volt az első árverés, emiatt a volt Kemecsei Állami Gazdaság területéből két gyepes parcel­lát jelöltek ki a hivatal szak­emberei. Az egyik lajsromba vett terület 7,8 hektáros, kö­zel 19 aranykorona, a másik 1,5 hektárnyi, több mint 15 aranykorona értékű volt. A mérsékelt lakossági érdeklő­dés mellett megtartott árveré­sen az összes kijelölt föld el­kelt, mégpedig meglepően magas, 4100, illetve 2600 fo­rintos aranykoronánkénti áron. A tizenhét érdeklődő lakos közül mindössze hár­man jutottak földbirtokhoz. A kárrendezési hivatal szakemberei legutóbb hétfőn szerveztek földárverést Nyír- mada térségében, ahol a volt állami gazdaság földeiből ha­sítottak ki három parcella szántót. Magántulajdonlásra kínálnak egy 14 hektáros, kö­zel 71 aranykoronás, egy 11 hektárnyi, szintén 71 koronás, illetve egy 2 hektáros, közel 28 korona értékű szántóföl­det. Ugyan a nyírmadai mű­velődési házban nem ez Volt az első árverés, a lakossági igények miatt még mindig csak II/I-es kategóriába sorolt volt a licitálás. Viták a közgyűlésen (Folytatás az 1. oldalról) Csabai Lászlóné polgár- mester ígéretet tett, hogy egy darabig nem épül a városré­szen üzemanyagtöltő állomás, így a tervet elfogadták a kép­viselők. Jóváhagyta a testület a Nyíregyháza—Nyírszőlős közötti külterület rendezési programját. A Domus Áruház és a vasútállomás mellett egy- egy területet ad el az önkor­mányzat a képviselők jóváha­gyása után. Helmeczy doktor, a jogi bizottság elnöke az in­gatlanok értékesítésénél szak­szerű pályázatok kiírására hívta fel képviselőtársainak és a polgármesteri hivatal illeté­keseinek a figyelmét. A me­gyeszékhely polgármestere javasolta, hogy a vagyoni kér­déseket zárt ülésen tárgyalja a későbbiekben a testület. A hivatal szakemberei a köz­gyűlés Szervezeti és Működé­si Szabályzatát módosítják majd ehhez. A közgyűlés a szavazatok alapján nem kí­vánja megvenni az Északke­let-Magyarországi Regionális Fejlesztési Kft.-ben az elővá­sárlás alapján járó üzletrészt. A testület támogatta, hogy az említett kft. részvénytársaság­gá alakuljon át. Egyetértettek a közgyűlés tagjai azzal az előterjesztéssel, amely alapján a megyei temetkezési vállalat gazdasági társasággá alakul át. A cég vezetője továbbra is Szekrényes András maradt. Módosították Nyíregyháza pénzügyi tervét. Á bevételi és kiadási oldal egyaránt 9 mil­liárd 632 millió forintról 10 milliárd 63 millió forintra emelkedett. A pénzek vissza­osztásáról és érdekkülönbö­zőségek miatt némi vita kere­kedett. Első fordulójában vitatták meg a képviselők a város jövő évi költségvetési koncepció­ját. A jelenlegi mutatók alap­ján a bevételi oldalon 8 milli­árd 363 millió forint áll, a ki­adási ennél 410 millióval több. A hiány csökkentésére készültek elképzelések. A jövő évi adókoncepció szerint emelkedne az iparűzési adó és a garázsok után is fizetni kel­lene a tulajdonosaiknak az önkormányzat kasszájába. Végleges döntések december­ben várhatók. Az azonban tény, hogy a nyíregyházi ön- kormányzatnak a hitelállomá­nya az év végén 1 milliárd forint körül alakul, és jövőre a pénzügyi szakemberek el kívánják kerülni az újabb hi­telek felvételét. A járuléklizetők érdekében__________________ Hétmilliárdos tartozás Lefler György (Új Kelet) A Területi Egészségbiztosítá­si Bizottság (TEB) két ad hoc bizottsága is ülésezett november 25-én délelőtt 9, illetve 11 órá­tól Nyíregyházán, a Szakszerve­zetek Házában. A két szekció feladatairól Mrenkó Lászlót, a TEB elnökét kérdeztük, aki egy­ben az egyik, a megyei egész­ségbiztosítási pénztár (MEP) nagymértékű kinnlevőségét vizsgáló bizottság vezetője is. — Az általam vezetett ad hoc bizottság, mondhatni nagy fába vágta a fejszéjét, hiszen nem kevesebbre vállalkozott, mint a MEP 7 milliárd 300 millió forintos kinnlevősége behajtásának a vizsgálatára. Ez az óriási tartozás elsősorban a nagyvállalatok privatizációja és a vállalkozások tömeges csődje, illetve az elégtelen fi­zetési morál miatt duzzadha­tott ekkorára. A bizottság tag­jai áttekintik a MEP behajtási osztályának tevékenységét, P. I. (Új Kelet) __________ Am int az ismeretes, a Túrist- vándiban lefolytatott időközi polgármester-választás igen szoros eredményt hozott. A hír azért meglepő, mert a Függet­len Kisgazdapárt jelöltje, aki mellesleg a jelenlegi alpolgár­mester is, meglehetősen biztos befutónak ígérkezett, és ez olyannyira igaz, hogy ebben a kérdésben még dr. Torgyán József— a párt elnöke —, va­lamint Grajczárik Lajos me­gyei főtitkár is hasonlóképpen nyilatkozott. Dr. Kávássy Sándort, az FKGP megyei elnökét-ország- gyűlési képviselőt kérdeztük a történtekről: Sikli Tímea (Új Kelet) Nyíregyházán, a Bocskai utca végén sárga-kék feliratos tábla hirdeti: olcsó cipő kapható. Az olvasó most azt gondolhatja, mi ebben a nagy szám, hiszen egy­más után nyitják meg kapuikat a hasonló butikok. Az aprócska pult mögött Mogyorósi Ilona tolókocsiban ülve fogadja a vá­sárlókat, a mosoly sohasem her­vad le arcáról. Bár nem jeleztük előre érkezésünket, ő mégis szí­vesén beszél arról, hogyan in­működésük személyi és tárgyi feltételrendszerét, esetenként az ügyintézés menetének a helyszíneken történő vizsgála­tára is kitérünk. A tapasztalta­kat a Területi Egészségbizto­sítási Pénztár december 19-ei ülésén vitatjuk meg. Hasonlóan járunk el a másik ad hoc bizottság esetében is, amely a gyógyszer és gyógyá­szati segédeszközök területét vállalta fel vizsgálódásául. Ter­mészetesen itt sem öncélú kí- váncsiskodásról van szó, tesszük ezt a tisztességes járu­lékfizetők érdekében. Országo­san 72 milliárd forintot terve­zett a tárca, ezzel szemben a je­lenlegi felhasználás már meg­haladta a kívánt mértéket, több mint 80 milliárd forint értékű gyógyszert „fogyasztottunk”. Azt, hogy mi, magyarok, való­sággal esszük a gyógyszert, Eu­rópa is felkapja a fejét. A drá­ga orvosság ellenére, továbbra is hajlamosak vagyunk az ott­honi raktározásra, s esetenként — Magam csak hétfőn reg­gel értesültem a történtekről — mondta Kávássy —, hogy je­löltünk csak 2 szavazattal ma­radt alul a győztessel szemben. Azonnal utasítottam Grajczárik Lajos főtitkár urat, hogy utaz­zék a Túristvándiba és a hely­színen történt tájékozódás után haladéktalanul óvja meg az eredményt. Erre a törvény ér­telmében három napig van módunk — mondotta dr. Ká­vássy Sándor. Felhívtuk telefonon az éppen Túristvándiban tartózkodó Grajczárik Lajost is, aki a kö­vetkezőket mondta: — Az eredményt megóvtuk, és kértük a Megyei Választási Bizottságot, hogy vizsgálja dította be alig két hónapja vál­lalkozását.-— Nyitott hátgerinccel szület­tem, így szinte már az első pil­lanattól kezdve tolókocsiba kényszerültem. Az iskolákat magánúton végeztem, mégsem panaszkodom. Soha nem érez­tem, hogy valami óriási hátrányt jelentene állapotom, s azt sem értem igazán, a hasonló sorsú emberek miért bújnak el a világ elől. Ha megnézzük a nyugati országokat, ott senki nem szé­gyellj. ha tolókocsival vagy bot­a minden ok nélküli „öngyó­gyításra”. Külön fejezetet meg­ér a közgyógyigazolvány intéz­ménye, az ezzel rendelkezők gyakori gyógyszerpazarlása. E területen nagy a felelőssége a helyi önkormányzatoknak, de e tekintetben a háziorvosoké sem csekélyebb. Ugyancsak fontos a gyógyá­szati segédeszközök háza táján való eligazodás. A mai helyzet­re talán az a legjellemzőbb, hogy csak két ember nem meg­felelően tájékozott e körben: maga az orvos és a járulékfize­tő. Vajmi kevesen vannak tisz­tában az itt nyújtható (és kap­ható) lehetőségekkel, legyen az egy egyszerű haskötő pólya, vagy a cukorbetegek által igényelhető könnyű cipő, vagy sérülések esetén a járóka hasz­nálata. A bizottságok egyik fel­adata éppen e lehetőségek tár­házának bemutatása, a Széles körű tájékoztatás megteremté­se lesz. felül. Természetesen az urnák­hoz még nem jutottunk hozzá, mert ehhez is, mint magához a vizsgálathoz, azaz hogy elfo­gadják-e a kifogást, a bizottság engedélye szükséges. — Mégis mire alapozzák a kételyeiket? — Nézze, az eredmény any- nyira szoros volt, nem is beszél­ve a jó néhány érvénytelen sza­vazatról, azt hiszem, jogos az az igény, hogy még egyszer le­ellenőrizhessük a szavazólapo­kat... — Tehát nem választási csa­lásra gyanakszanak? — Nem, erről nincs szó. — Mikorra várható döntés? — Ez a Megyei Választási Bizottságtól függ.. ra támaszkodva kell végigmen­nie az utcán. Hosszú éveken át éltem Bu­dapesten, s az esztendők során elég sokféle munkát végeztem. Bedolgoztam a fővárosi kézi­munkaipari szövetkezetbe, majd telefonközpontos, végül rendé­szeti adminisztrátor lettem az egyik taxis szervezetnél. Aztán a rendszerváltással megszűnt a munkahelyem is. Nem nagyon tudtam mihez kezdeni, jó ideig csak a rokkantnyugdíjamból él­tem, de abból az összegből nem nagyon lehetett megélni. Elein­te édesanyámék küldtek fel min­den hónapban egy összeget, de az sem volt igazán jó megoldás, így hát úgy döntöttem, hazaköl­tözöm hozzájuk Ibrányba. Később az unokatestvérem és egyben legjobb barátnőm java­solta, hogy kezdjünk közösen valamihez. Így jött a cipőbolt öt­lete. Elég nehéz volt az indulás, de úgy érzem, megérte. A papír­munkákat a barátnőm intézte, én pedig minden nap megpróbáltam kicsit csinosítani ezen a néhány négyzetméteren, ami a kettőnk kis birodalma lett. Kéthetente megyünk áruért, használt és új lábbeliket egyaránt hozunk. Mi­vel szeptember 12-én nyitottunk, még egyelőre nagyon nehéz el­találni, mi is az, amit igazán ke­resnek a vevők. Én azonban bi­zakodó típus vagyok, és hiszem, hogy igyekezetünk előbb-utóbb meghozza gyümölcsét. Izraeli mesterkurzus Győröcskén? Palotai István (Új Kelet) A csuda gondolta volna, hogy ilyen érdekes olvas­mány tud lenni egy közlöny. Pedig az, csak figyelmesen kell nézegetni, és akkor ki­bontakoznak izgalmas szép­ségei... A Művelődésügyi Köz­löny 1996. április 6-ai szá­mában található a Nemzeti Kulturális Alap úgynevezett Hírlevele, melynek 105. ol­dalán a következő roppant érdekes hírre bukkantunk: A Győröcskén bejegyzett Nyári Zenei Szeminárium Alapítvány a Nemzeti Kul­turális Alap Zenei Kollégi­umától százezer forint támo­gatást kapott egy bizonyos „izraeli mesterkurzushoz”... Mivel ez az egész egy őrült képtelenségnek tűnt, telefonon érdeklődtünk Záhony város Polgármeste­ri Hivatalának jegyzőjétől, ahova Győröcske közigaz­gatásilag tartozik. A jegyző, de az aljegyző sem hallott soha életében semmilyen györöcskei Nyá­ri Zenei Szeminárium Alapít­ványról. A biztonság kedvé­ért rákérdeztünk a művelődé­si házban, de az eredmény ugyanaz volt, azaz semmi... Az eset ekkor kezdett meg­lehetősen gyanússá válni... Felhívtuk a Társadalmi Szervezeteket Támogató és Koordinációs Bizottságot , hogy érdeklődjünk: ők mit tudnak? Semmit sem tudtak. Ezek után a Művelődési és Közoktatási Minisztérium illetékesével beszéltünk, aki a gyanús eset meghallgatá­sa után a Nemzeti Kulturá­lis Alaphoz irányított min­ket. Ott Bak Edit, az NKA Zenei Kollégiumának mun­katársa vette a hívást, és a történtek meghallgatása után megígérte, hogy utánanéz az ügynek... Mivel ez az egész — így az első nekifutásra — meg­lehetősen zavaros históriá­nak tűnik, nagyon reméljük, hogy a válasz hamarosan meg is érkezik szerkesztősé­günkhöz. Brutális rablók Új Kelet-Információ Brutális rablótámadás ért november 23-án 0 óra 30 perckor Dombrádon egy 85 éves asszonyt. Az idős néni békésén aludt, amikor két'ál­arcot viselő személy az ajtó kifeszítése'után berontott a lakásába. Ázonnal verni kezdték, közben pénzt köve­teltek tőle. A szerencsétlen nő a meglepetéstől még szól­ni sem tudott, de pénzt sem adott támadóinak. Ezért a két' rabló a sértettet a lakásban1 rugdosva végigráncigálták és tovább ütötték-verték, sőt a megkínzott asszonynak a ha­sán késsel több sérülést is okoztak. Amikor a támadók látták, hogy a kínzással sem-1 mit sem érnek el, a lakást át­kutatták, míg végül az egyik szekrényben találtak ötezer forintot, amit magukhoz vet­tek és a helyszínről elmene­kültek. A rablókat nagy erőkkel keresi a rendőrség. Óvnak a kisgazdák Feladás helyett feladatok

Next

/
Oldalképek
Tartalom