Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-02 / 256. szám

Teret adni a fiataloknak Évekkel ezelőtt a hazai bútorgyártók rendszere­sen az őszi BNV-ken állí­tották ki legújabb termé­keiket. Egy idő után azon­ban a szakma vezetői arra a megállapításra jutottak, ezek a rendezvények nem elégítik ki maximálisan a bútorgyártók igényeit. A vásárt ugyanis elsősorban a vásárló és érdeklődő nagyközönség látogatta, ebből adódóan nem is vol­tak eredményesek... — Ezért határoztunk úgy, hogy külön szakvá­sárt rendezünk, ahol a kereskedők és a közvetlen gyártók találkozhatnak — mondja Győri Ferenc, a Bútorvállalkozók Orszá­gos Szakmai Szövetségé­nek főtitkára. — Két éve pedig nemzetközi szakvá­sárrá tettük, mert több or­szág bútorgyártói is jelez­ték, hogy szeretnék kiál­lítani termékeiket. — Honnan érkeztek a külföldi kiállítók? — Németországból, Olaszországból, Ausztriá­ból, Szlovéniából és Szlo­vákiából. Az évek múlá­sával mind a hazai, mind a külföldi gyártókat te­kintve immár több rend­szeresen visszajáró kiállí­tónk van. Döntően persze még mindig a hazai gyá­rak képviseltetik magu­kat. — Kik a legnagyobb ki­állítók? — Általában a vezető hazai bútorgyártók, mint például a Balaton Bútor­gyárt Rt., a Tisza Bútor­ipari és Kereskedelmi Kft., vagy a Hajdúthonet Hajlí­tottbútor és Kereskedelmi Rt. — Minden évben külön­böző díjakat adnak ki. Melyek ezek és kik kaphat­ják? — Az Európai Minősé­gért Díjra a szekrénygyár­tók pályázhatnak, a Ma­gyar Bútormárka minőségi tanúsítvány elnyerésének nagyon szigorú követel­ményei vannak, s mint a neve is mutatja, a hazai gyár­tók célozhatják meg. A Jövő Bútorai elnevezésű pályáza­tot pedig a fiatal tervezők­nek írjuk ki. A tehetséges hazai fiatalok mellett meg­hívtuk a szlovák, cseh és szlovén iparművészeti főis­kolák végzős hallgatóit is. — Hogyan tudnak részt venni a fiatalok a kiállítá­son? — Szponzoraik sajnos nincsenek, mi pedig csak az ingyenes bemutatkozási le­hetőséget tudjuk felajánla­ni. A többit mindenkinek magának kell megoldania. A szövetség meghirdeti a pá­lyázatot — idén 105-en je­lentkeztek, 32-t fogadtunk el, és körülbelül 20-an ké­szítették el pályaművüket —, az előzsűri elbírálja a ter­veket, és a vásáron a kész bútorokat díjazzuk. Ma ha­zánkban ez az egyetlen be­mutatkozási lehetősége a fi­ataloknak. — Mivel mindent maguk­nak kel! fizetni, gondolom, csak kisebb bútordarabok­kal pályáznak... — Valóban, többnyire asztalokkal, székekkel, ki­sebb komódokkal és egyéb kiegészítőkkel vesznek részt a kiállításon. — Kik a zsűri tagjai? — Elismert művészek, a szakma kiválóságai, vala­mint a nagy bútorgyártók tervezői és képviselői. — Szerződések is szület­nek? — Evek óta arra törek­szünk, hogy teret adjunk a fiataloknak, de a gyártók nem nagyon mozdulnak. In­kább a célszerűségre töre­kednek, azt nézik, hogy el tudják — és minél nagyobb számban — adni a terméke­ket. Nem a különlegességet, az ötletességet és a szakmai értékeket nézik, mert ezek­nek az új termékeknek a be­vezetése óriási pénzeket emésztene fel. Szeretnénk változtatni a helyzeten, de egyelőre ennél többet nem tehetünk... Az oldalt írta: Úri Mariann A magyar bútorok Szak­vásár Az elmúlt évek tartós de­konjunktúrájának, a lakás­építések folyamatos csök­kenésének, a belföldi fi­zetőképes kereslet romlá­sának, valamint a bútorim­port ugrásszerű növeke­désének döntő szerepe van abban, hogy a hazai termelés jelentősen visz- szaesett. A hazai gyártók­nak, bár igyekeznek ter­mékválasztékuk bővítésé­vel igazodni a változó ke­reslethez, az importver­seny nyomása alatt nincs elegendő forgótőkéjük ver­senyképességük megtar­tásához, és hiányoznak a műszaki színvonal fenn­tartásához szükséges be­ruházási források is. Az importban jelentős mér­tékű a használt bútorok, a nyu­gaton már kifutott modellek, a dömpingáron bekerülő elfekvő készletek részaránya. Ugyan­akkor megnőtt a feketegazda­ság szerepe a gyártásban és a bútorkereskedelemben is. Az elszegényedő belföldi vásárló réteg pedig kénytelen az ala­csony színvonalú, minőségileg rossz, a garanciális feltételeket kikerülő terméket megvásárol­ni. — Mindezek hatására a ter­melés volumene 1996-ban fo­lyamatosan csökkent és a szak­emberek szerint egyedül a bú­torexport tartósan megmaradó 42 százalékos részaránya szá­mít biztató jelnek a hazai ter­melők jövője szempontjából — mondja Galli Ferenc, a Bú­torvállalkozók Országos Szak­mai Szövetségének az elnöke. — Év végére az export nagy­sága közel megkétszereződik és meghaladja a 10 milliárd forin­tot, és bár a kivitel 70 százalé­ka a német piacra irányul, 1993- tól kezdődően mind több vál­lalat fordul a kelet-európai or­szágok irányába. A magyar gazdaság negatív folyamatai, a belföldi kereslet tartós csökkenése ellenére is a hazai gyártás döntően fenn tudta tartani a működőképes­ségét, és miközben jelentősen átalakult tulajdonosi szerkeze­te, szervezeti struktúrája, javult a hazai bútorválaszték mennyi­sége és minősége, új piaci kap­csolatok kiépítésére került sor. Új termelőegységek alakultak, és megvalósult a hazai bútor- gyártásban is az a kis- és kö­zépüzemű bútorgyártó réteg, amely képes a gyors és rugal­mas piaci alkalmazkodásra, és új színfoltot jelent a hazai ter­melésben. Továbbra is úgy tű­nik, hogy azok a gyártók élet­képesek, amelyeknek már ko­rábban is sikerült jelentős pia­ci részesedést elérniük, illetve az átlagosnál jobb marketing- munkával, valamint a minősé­gi termelés előtérbe helyezésé­vel a tehetősebb vásárlói réte­gek elérését célozták meg. Mindezeket együttvéve mind többen vallják a bútor­kereskedelemben is, hogy a magyar bútoripar érdemes a védelemre és a támogatásra, főleg azon termékcsoportok gyártóit illetően, akik nemzet­közileg is versenyképes árut és minőséget képesek garantálni.-— Bár a közmondás is úgy tartja, hogy senki sem lehet próféta saját hazájában, még­is furcsának tartom, hogy a termelésnek csaknem a felét külföldön adjuk el. Miért van ez így? —Elsősorban azért, mert itt­hon nem elég nagy a piac — veszi át a szót a Győri Ferenc főtitkár. — Az embereknek nincs pénze, így a gyártók kénytelenek kivinni az ország­ból termékeiket. — Az imént arról beszéltek, hogy a magyarok inkább a kint­ről behozott bútorokat vásá­rolják. Ezek szerint igény is van, és pénz is, mégsem a ha­zai terméket veszik... — Az importbútoroknál a tőkeerős külföldi nagyvállalat­ok jelentős árengedményeket tudnak adni, ezt pedig a hazai gyártók nem engedhetik meg maguknak. Ebből a szempont­ból tehát nem vagyunk ver­senyképesek, de minőségileg mindenhol megálljuk a he­lyünket. — Mégis szinte csak Néme­tországba exportálunk. Miért vagyunk a német piacon jók és miért nem tudunk betörni más országok piacára? — A döntő ok az lehet, hogy nálunk jóval alacsonyabbak a bérköltségek, így alacsonyabb az előállítás költsége is, vagyis a német vállalkozó jóval ke­vesebbért hozzájut a mi termé­keinkhez, mint a német cégek bútoraihoz. De hogy miért nem érvényesül ez a többi ország­ban, azt nem tudnám megmon­dani. — Régen jó kapcsolatunk volt a keleti országokkal. Mára ez is leült... — A rendszerváltás előtt nem tudtuk kihasználni a le­hetőségeket, aztán az ottani rendszerváltás idején nem volt fizetőképes kereslet, és most nagyon nehéz újra kiépíteni az egykor gyümölcsöző kapcso­latokat. Bár az orosz, ukrán és kazah piacon már jelentős ex­portbővítést tudtunk elérni, még mindig siralmas a helyzet. A Bútorvállalkozók Or­szágos Szakmai Szövetsé­ge idén immár ötödik alka­lommal rendezte meg a ha­zai bútorgyártók szakvásá­rát. Míg a tavalyi évben 8500 négyzetméteren 170 kiállító mutatta be terméke­it, addig idén 9 ezer négy­zetméteren 180 kiállító vár­ta kereskedelmi partnereit és a látogatók seregét. A szakvásár tematikája évről évre bővül, így a hazai bú­torgyártók mellett már ne­ves külföldi bútorgyártók, valamint az ipar legfonto­sabb beszállító partnerei, a hazai és külföldi alapanyag- és szerelvénygyártók és kereskedő cégek is rendsze­resen részt vesznek a vásá­ron. Ebben az évben először a külföldi fa- és bútoripari gépgyártó cégek a WOODMA kiállítás kereté­ben mutatták be a korszerű gépeket és berendezéseket. A Bútorszövetség a szak­vásár évenkénti megrende­zésével továbbra is kezde­ményezője és segítője a ha­zai bútorgyártók piacépítő munkájának. Éppen ezért a vásár kiemelt célja a hazai bútorgyártók új termékei­nek, fejlesztési eredménye­inek a bemutatása, a hazai gyártók, valamint a hazai és külföldi kereskedők számá­ra az üzleti kapcsolatterem­tés és információcsere biz­tosítása, a hazai formaterve­zés színvonalas ötleteinek a bemutatása, és a hazai bú­torok minőségének és elis­mertségének a javítása. Ezek megvalósítását céloz­ták meg a szakvásár meg­hirdetett pályázatainak — a Jövő Bútorai ’96 kiállítás, az Európai minőségért díj adományozása, valamint a Magyar Bútormárka minő­ségi tanúsítvány — széles körű propagálásával is. A vásár rendezői tovább­ra is kiemelt feladatuknak tekintik a bútorgyártók és - ; kereskedők kapcsolatte­remtésének és üzletkötésé­nek színvonalas és kultu­rált kiszolgálását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom