Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-21 / 272. szám

I 6 1996. november 21., csütörtök Riport i „Kultúra nélkül nincs HWflje a nemzetnek” _________________ Ju bilál a művelődési ház Berki Antal (Új Kelet) Bmdács Máriával, az intéz­mény sorrendben hatodik igaz­gatójával beszélgettünk a ház múltjáról, jelenéről és az egyál­talán nem rózsásnak látszó jövőjéről. — Nyíregyházán 1972-ben jött létre a mostani Országzász­ló téren a Városi Művelődési Központ. Akkor alakultak ki azok a lakóterületi kulturális intézmények is, amelyek a te­rületi pártszervezetekkel közös épületben kaptak helyet. Ami­kor ’81-ben átadták ezt a házat, megalakult a Megyei és Városi Művelődési Központ, amely integrálta ezeket a területi léte­sítményeket. Ez az állapot a rendszerváltásig tartott. 1991- ben, az intézmény megyei ha­táskörét megszüntették, a kis házak ismét önállóak lettek, majd az idén júniusban egy újabb átszervezéssel visszake­rült hozzánk a Kölyökvár, és a ház munkatársa lett az örökös­földi művelődésszervező kollé­ga. Végül is különösebb prob­lémát ez az újabb helyzet nem okozott, a Kölyökvárral az önál­lóság idején is együtt dolgoz­tunk, Örökösföldön pedig szé­pen folyik a munka, és ha több pénzünk lenne, biztosan na­gyobb hatásfokkal dolgozhat­nánk. Mostanra a többszörös integ­ráció és leépítés után 39-en ma­radtunk. Ennyien teljesítjük azokat a feladatokat, amelye­ket a Kölyökvár, az intéz­ményhez szervesen tartozó Népművészeti Stúdió és az örö­kösföldi népművelői munka ró ránk. Kicsit szomorúan olvas­tam igazgatókollégáim vissza­emlékezéseit, hiszen ők 120- 150 munkatársról beszélhet­tek, mi pedig, kifejezetten közművelődési szakemberek velem együtt, csak hatan tevé­kenykedünk itt, a központi épületben. — A művelődési ház mindig is sokat törődött a gyerekekkel, a nekik szóló programok ki­emelt szerepet kaptak a’műsor- politikáhan... — Ez ma is így van. talán egy kicsit másképpen csináljuk, mint a kezdetekben. Annak ide­jén a bőség zavarával küszköd­tünk, külön munkatárs foglal­kozott a gyerekeknek szóló műsorok szervezésével. Most a gyerekműsorok zöme a Kölyök - várba került, mi a nagyobb, a Kölyökvár kereteit meghaladó produkciókkal próbálkozunk. Nem csak a különféle műsorok keretében foglalkozunk, törő­dünk a fiatalokkal, csoportja­inkban nagyon sok fiatal em­ber tevékenykedik, minden nap szinte minden korosztálynak vannak próbái, de említhetem a balettiskolánkat, amelyet Feke- téné Kun Ildikó vezet, ott két­száz gyerek tanulja a klasszikus tánc alapjait. Közösségeink na­gyon sok gyereket mozgósíta­nak, és nemcsak a művészeti csoportok, hanem például az ás­ványgyűjtők is, róluk keveseb­bet hallani. Az ő tevékenységük nem olyan látványos, mint mondjuk a Primavera együtte­sé, de létszámuk 60-80 fő. Sok szálon kötődünk a fiatalokhoz, nagyon fontosnak tartjuk a jövő generációnak felkarolását. — Valamikor kétévente itt, a házban rendezték meg az Orszá­gos Népművészeti Kiállítást. Van-e mód arra, hogy ez a fon­tos program visszakerüljön Nyíregyházára? — A kiállítást 1973-tól ’89- ig rendezhettük meg, majd ép­pen a tizediknél döntöttek úgy, hogy Budapest veszi át sze­repünket. Sokan megpróbálták, hogy ismét mi lehessünk a há­zigazdák, de jelen pillanatban nem sok remény van rá. Ezért is fogadtam örömmel Puskásné Oláh Jiília javaslatát, hogy ren­dezzünk kézművesfesztivált. Az idén már negyedszer hív­tunk meg mestereket, nemcsak Magyarországról, de külföldről is. Ebben az évben hidettünk „mesterremek pályázatot”, amire az ország minden részéből jelentkeztek a kiállítók. —Milyen anyagi forrásokkal gazdálkodik a művelődési ház? — Fenntartási költségeinket több módon teremtjük elő. A városi önkormányzat támogatá­sából fedezzük a béreket, saját bevételeinkből fizetjük a rezsit és a szakmai munka költségeit. Nagy együtteseinket a megye és a város menedzseli, ez csak a fúvószenekart és a szimfoniku­sokat érinti, és rendszeresen nyújtunk be pályázatokat. Eb­ben az évben négy és fél millió forintot nyertünk el különféle pályamunkákkal. Bizonyos be­vételt jelentenek a bérleti díjak is. így élünk, ha nem is valami fényesen, de azért tudunk dol­gozni. Nagyobb felújítások költségeit az önkormányzat fi­zeti, de sok mindent megoldunk saját erőnkből is. — Milyen művészeti együtte­sek működnek az intézmény­ben? — Sok csoportunk van, na­gyon komoly művészeti élet folyik az intézményben. A két közismert nagy együttes, a fú­vósok és a szimfonikusok mel­lé felnőtt az Igrice néptánccso­port, a Primavera és RE-flex moderntánc-stúdió. Országos szinten is jelentős a Nyíri Ama­tőr Film Klub, a Nyíregyházi Fotóklub, illetve a Mesekert Bábszínház és a Bessenyei Szín­kör tagjainak tevékenysége. —Hogyan látja a művelődési központ jövőjét?• — Alapvetően optimista em­ber vagyok, ezt a munkát kü­lönben sem lehet másképp el­végezni. Más kérdés, hogy a népművelőknek is jó lenne megfelelő színvonalon élni. Sajnos a helyzet nem ilyen. Kitűnően képzett szakemberek­kel dolgozhatom együtt, és nincs módomban megadni azt a fizetést, amit szerintem meg­érdemelnének. Az lenne jó, ha az arra illetékesek belátnák, hogy kultúrára szükség van, mert enélkül nincs jövője a nemzetnek, és ha ezt belátják, ha ez törvény lesz, meg fog szűnni az a képtelen helyzet, hogy a márciusi béremelésnél valakinek csak kétszáz forintot tudtam adni, ami a pénzünk ér­tékvesztését tekintve egyszerű­en nevetséges. Azt gondolom, most nincs itt a bérharcok ide­je, különben sincs értelme „ki­harcolni” húsz százalék bér­emelést, amikor az infláció si­mán eléri a harminc százalékot. A sok nehézség ellenére is úgy gondolom, hogy a ház eddig is és a jövőben is magas színvo­nalon fogja majd ellátni a váro­si közművelődési feladatokat. Fotók: Racskó Tibor Nem akármilyen esztendeje volt 1981 Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében a kultúrának. Két olyan intézményt adtak át rendeltetésének, amelyek kiilön-külön is országos szenzációnak számítottak. A színház megnyitása után, november 21-én ünnepélyesen avatták fel a közmű­velődés Bán Ferenc által tervezett palotáját. A szokatlan formájú épület azonnal a viták kereszttüzébe került, de az elmúlt 15 évben, túl mindenféle krízisen, rendszer- váltáson, megszorító intézkedésen, a „két lábon” álló művelődési ház állja a viharokat és szolgálja a közmű­velődés ügyét. A Váci Mihály Városi Művelődési Központ Bradács Mária igazgató 1.1 |T Hl ” !?• f ” ■ l>J.lilllllW.yilll,l.atJl!l!Í-M«llllillM i i m »?■! rt r.r-iáHafígaaaüiaHM

Next

/
Oldalképek
Tartalom