Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-02 / 256. szám
Ennek a lapnak van keletje! 1996. XL 2. szombat „Csak Isten óvhat meg...” „Az apa az elődök által pontosan száztíz évvel ezelőtt elkezdett missziós munkát folytatja. Működő missziós központok, gyülekezetek fejlesztési igényeit gyűjti össze, méri fel, majd kidolgozza a megoldás tervét, és megpróbálja megszerezni a szükséges anyagi fedezetet... A feleség az itthon maradottaknak küldött leveleiben azt írja: ugyanilyen fontos megérteni az ottani emberek gondolkodásmódját, életvitelét. El kell fogadni és szeretni kell őket akkor is, ha bizonyos szokásaik számunkra elképesztőek...” (Gyüre Agnes írása az 5. oldalon) Koktélbár „A Jack rose klasszikus ital, az Egyesült Államok déli vidékeiről származik, ahol Apple Jackkel, az ottani almapálinkával és citrom juice-szal készítették. Az évtizedek során csupán csekély, az idők és a földrajzi körülmények által meghatározott változáson ment át, az eredeti recept ma is él, és szinte minden bár kínálatában szerepel. Az elkészítés módja: 1 bárkánál grenadine, 2—3 cl citromlé, 4 cl Calvados. Shaker- ben rázzuk össze jégkockákkal, és szűrjük koktélospo- hárba.” Sokan álltunk a tükör előtt, a ruhásszerkényt feltúrva, hogy valamit átalakítva, valamit újjávarázsolva, saját ízlésünkre szabva alkossunk. Ruhát, divatot, a saját stílusunkat. Csábrági Sarolta is valahogy így kezdte, de ma már okleveles „divatstiliszta”. Mi történt közben? Érettségi után nőiruha-készítőnek tanult a 107. Sz. Szakmunkásképző és Szakközépiskolában, közben háromszor felvételizett az Iparművészeti Főiskola ruhatervező szakára, sikertelenül. Modellező szabászként dolgozott majdnem öt évig a Háziipari Szövetkezetben, majd egy magánvarroda vezetője volt több mint két évig. A Magyar Divatintézet felügyelete alatt működő Rose Mari divatiskolájának végzős növendéke. Tizennégy társával együtt néhány hete rendezte meg vizsgabemutatóját a budapesti Kongresszusi Központban. (Hatházi Andrea írása és divatösszeállítása a 2. oldalon) Lakásunk „Az importban jelentős mértékű a használt bútorok, a nyugaton már kifutott modellek, a dömpingáron bekerülő elfekvő készletek részaránya. Ugyanakkor megnőtt a feketegazdaság szerepe a gyártásban és a bútorkereskedelemben is. Az elszegényedő belföldi vásárlóréteg pedig kénytelen az alacsony színvonalú, minőségileg rossz, a garanciális feltételeket kikerülő terméket megvásárolni.” „Évek óta arra törekszünk, hogy teret adjunk a fiataloknak, de a gyártók nem nagyon mozdulnak. Inkább a célszerűségre törekednek, azt nézik, hogy el tudják — és minél nagyobb számban — adni a termékeket. Nem a különlegességet, az ötletességet és a szakmai értékeket nézik, mert ezeknek az új termékeknek a bevezetése óriási pénzeket emésztene fel.” !► „A Bútorvállalkozók Országos Szakmai Szövetsége idén immár ötödik alkalommal rendezte meg a hazai bútorgyártók szakvásárát. Míg a tavalyi évben 8500 négyzetméteren 170 kiállító mutatta be termékeit, addig idén 9 ezer négyzetméteren 180 kiállító várta kereskedelmi partnereit és a látogatók seregét.” (Úri Mariann összeállítása a 3. oldalon) Otthonunk pfi Helyzetjelentés egészségünk ügyéről 4. oldal N 0> Egyházak és templomok nyomában 5. oldal ► A nagy generáció zenéje, humora, gondja 7. oldal (Kozma Ibolya ajánlatai otthonülőknek a 7. oldalon) Keresztkérdések, fejtörők, nyeremények 8. oidai
