Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-15 / 267. szám
2 1996. november 15., péntek Hazai krónika UJ KELET Kormányülés MTI A kormány csak az egyházakkal folytatott konzultáció után nyújtja be az Országgyűlésnek azt az előterjesztést, amely technikailag lehetővé teszi, hogy a magánszemélyek jövedelemadójuk 1 százalékának felhasználásáról rendelkezzenek. A jelenlegi kormányelképzelés szerint ezzel először 1998 tavaszán élhetnének az állampolgárok, mivel azonban az új szabályozásnak már jövőre életbe kellene lépnie, az egyéves csúszást úgy kompenzálják, hogy 1998 elején nem 1, hanem 2 százalék sorsáról dönthetnek majd az adózók. Minderről Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára számolt be a kabinet ülését követő szokásos kormányszóvivői sajtótájékoztatón. A kormány Kirilly Tamást, az ipari tárca főosztályvezetőjét nevezte ki az APV Rt. igazgatóságának 11. tagjává. Az államtitkár elmondta: a kormány megtárgyalta a szociális igazgatásról és szociális ellátásról rendelkező törvény módosításáról szóló javaslatot. Ennek értelmében bővülne a rendszeres szociális segélyben részesülők és a lakásfenntartási támogatásra jogosultak köre. Kiss Elemér beszámolt arról is: az agrár- támogatási rendszerről szóló előterjesztés megszavazása esélyt adna arra, hogy az agrártárca a költségvetési keretet a jövő évben ne lépje túl. Elfogadták a polgári szolgálatról szóló törvényjavaslatot, és tárgyaltak az ombuds- manok jogállásáról szóló törvény módosításáról is. Az államtitkár elmondta: a miniszterelnök november 22-re gazdasági konferenciát hívott össze, amelyen a hazánk gazdasági növekedésének fenntartásához szükséges lépéseket vitatják meg a résztvevők. Matáv-fellépés a nemfizetőkkel szemben A Matáv péntektől szigorúbban lép fel a nemfizetőkkel szemben. A cégnek az előfizetők több tízmil- liárd forinttal tartoznak, ez az összeg eléri a kéthavi teljes bevételüket. A kintlévőségek egyharmada közületi, míg kétharmada egyéni előfizetőnél halmozódott fel. MTI A határidőn túli tartozások további növekedésének megelőzésére a KHVM Hírközlési Főfelügyelete által jóváhagyott és október 15-én hatályba lépett üzletszabályzat-módosítás ad lehetőséget a Matávnak — tájékoztatta a társaság csütörtökön az MTI-t. A módosított szabályzat szerint, a Matáv korlátozhatja távbeszélő-szolgáltatását a fizetési határidő lejártát követő naptól kezdve, ha a tartozás összege eléri a meghatározott értékhatárt. Ez egyéni előfizetők esetében 30 ezer forint, közületi előfizetőknél 90 ezer forint. Az előfizetőt ezt követően is lehet majd hívni, ő azonban csak a segélykérő hívószámokat használhatja. A korlátozást, ami nem jelenti a szerződés felmondását, illetve az állomás leszerelését, a díjtartozás rendezését követően szünteti meg a Matáv. A Matávnak ezzel az intézkedéssel is az a célja, hogy az új telefonvonalak létesítéséhez forrást teremtsen. A cég idei terveiben 300 ezer új állomás létesítése szerepel. Kisgazda állásfoglalás A Független Kisgazdapárt Országos Elnöksége áttekintette a kialakult közbiztonsági helyzetet, és annak romlását a magyar társadalomra nézve rendkívül veszélyesnek ítéli. Egyértelmű, hogy Magyarországon kialakult a maffiabűnözés, melynek jeleivel ma már nap mint nap kénytelenek szembesülni az állampolgárok. A közvélemény előtt nem kétséges az a tény, hogy a maffia- bűnözés szoros kapcsolatba került kormányzati körökkel és egyes rendőrségi felső vezetőkkel. A kialakult helyzetért az SZDSZ-es Kuncze Gábor belügyminiszter a felelős! A Független Kisgazdapárt Országgyűlési Képviselőcsoportja az elmúlt hetekben minden parlamenti eszközt felhasznált arra, hogy a belügyminisztert tevőlegesen lépésre bírja a közbiztonság romlásának megállításáért. Az újabb és újabb események azt igazolják, hogy Kuncze Gábor erre képtelen, az irányítás kicsúszott a kezéből. Magyarországon a bűnözés olyan mértékben veszélyezteti az államrendet, a demokratikus intézményeket, olyan mértékben rendíti meg az állampolgárok bizalmát a jogállamiságban, hogy felszólítjuk Horn Gyula miniszterelnököt, álljon az ország nyilvánossága elé és tegyen jelentést: képes-e az emberek élet- és testi épségét, valamint vagyoni és polgári jogi biztonságát garantálni. Felszólítjuk Horn Gyulát, ne húzódjon hátra politikai színfalak mögé, és mint miniszterelnök, a kialakult helyzetben tegye meg a kormányfőtől elvárható lépéseket. Budapest, 19%. november 14. Dr. Torgyán József elnök A rendőrfőkapitányt kérdezik Új Kelet-információ A rendőrök és rendőrségi alkalmazottak érdekképviseletét ellátó Belügyi Dolgozók Szakszervezete felkérte dr. Pintér Sándor rendőr altábornagyot, az országos rendőrfőkapitányt, hogy országos fórumon, személyesen válaszolja meg a rendőrségi munkavállalók hozzá intézett kérdéseit. A nyilvános eseményre ma 10 órától kerül sor az Országos Rendőrfőkapitányságon. Az eszmecserén várhatóan többek között szóba kerül az Országos Rendőr-főkapitányság és a rendőrség átszervezése, a beígért illetményemelések megvalósulása, a szolgálati törvény hatályba lépését követő ellentmondások feloldási lehetőségei, a rendőrség anyagi helyzetének gondjai és a vidéki kapitányságok ezzel kapcsolatos problémái, a végrehajtó állomány létszám- hiánya, a Teve utcai objektum körül keringő mendemondák, a fegyelem fellazulása és a korrupciós jelenségek, a prostitúció és a kábítószeres bűnözés elleni harc feladatai... Jegyzőfórum Siófokon Kevesebb jut az önkormányzatoknak MTI A költségvetési tervezet szerint, 1997-ben a mostaninál rosszabb helyzetbe kerülnek az önkormányzatok — jelentette ki Siófokon a jegyzők II. országos közgyűlésén Kara Pál, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára. A mintegy 400 jegyző és közigazgatási dolgozó a kétnapos konferencia első napján azt is megtudhatta, hogy az 1997-es költségvetés az 1000 milliárd forintot is meghaladja, a 13 százalékos növekedés azonban reálértéken mindenképpen csökkenést jelent, figyelembe véve az inflációt. Kara Pál szerint, az ebből adódó kiesést az önkormányzatok már képtelen lesznek kompenzálni. Egyrészt azért, mert a mozdítható ingatlanjaik túlnyomó részét már eladták, másrészt pedig, a helyi adókból sem számíthatnak az eddigieknél jelentősebb bevételre. A Üzemanyagárak MTI Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közleményében közzé tette a november 1 l-étől érvényes üzemanyagárakat, ezt a magánszemélyek számla nélkül is elszámolhatják adóbevallásukban. A közleményt csütörtökön juttatta el az MTI-nek az APEH. E szerint: az ólmozatlan 91-es motorbenzin ára november 11- étől literenként 122 forint, a 95-ösé 125 forint 50 fillér, míg a 98-asé 134 forint 50 fillér. Az ólmozott motorbenzinek közül a 98-as literenként 133 forint 50 fillérbe kerül. A 0,2 normál gázolaj 118 forint 50 filléren, míg az Arol-2T motorolaj literenként 131 forintos áron számolható el. helyettes államtitkár csupán az iparűzési adó mérsékelt emelésére lát lehetőséget. Mindent egybevetve, azt is hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok mellett más ágazatok még ennél is rosszabb helyzetbe kerülnek. Kara Pál azonban hozzátette, hogy az oktatásügy és a szociális igazgatás nagyobb támogatásra számíthat jövőre. A közgyűlésen Zsuffa István, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára a közigazgatási reformról beszélve elmondta, hogy a tárca polgárbarátabb közigazgatást szeretne. Ennek érdekében az októberben megjelent kormányrendelet alapján radikálisan egyszerűsítik a köz- igazgatási eljárásokat, a korábbi öt helyett mindössze két szint maradna: a közigazgatási és a bírói. Ezek közé ékelődik majd az ügyészség, amely egyfajta szűrő szerepet fog betölteni. Zsuffa István elmondta azt is, hogy a közszolgálat színvonaMTI Előzetesen jóváhagyták csütörtökön a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának (KIÉT) szakszervezetei, valamint a kormányzat képviselői a költségvetési szféra jövő évi keresetnövelésére vonatkozó megállapodás-tervezetet. A tervezetet a korábbi KIÉT-ülés vitája alapján fogalmazták meg, kölcsönös kompromisszumokat vállalva. A tervezetben vállaltakat még jóvá kell hagyniuk a szakszervezetek testületéinek, illetve a kormánynak. A megállapodást az egészségügyi szakszervezet még nem írta alá, mert a rájuk vonatkozó kereset- emelés feltételeit még nem sikerült tisztázni az egészségügyi pénztárral. A megállapodás-tervezetről Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZÉF) vezetője csütörtökön az MTI érdeklődésére elmondta: a reálbér szinten tartálának emeléséhez elengedhetetlen, hogy az eddigieknél több pénzt fordítsanak a közigazgatásban dolgozók szakmai képzésére. Ez részben állami feladat, de önkormányzati érdek is — mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy szerinte a folyamatos képzésre szerinte évi 300—400 millió forintot kéne költeni. Az államtitkár szólt arról is: fontosnak tartaná, ha a későbbiekben a jegyzői állás betöltéséhez hasonlóan más közigazgatási állást is pályázat útján lehetne betölteni. Ez is a közigazgatás; színvonalának emelését jelentené, azonban ehhez mérten növelni kellene az itt dolgozók bérét is. A közigazgatási reform kapcsán Zsuffa István elmondta azt is, hogy 1997. január 1-jétől a megyei közigazgatási hivatalok kormányhivatalokká alakulnak. Az erről szóló kormányrendelet november végén vagy decemberben jelenik majd meg. sára törekedtek, figyelembe véve az szja-elvonás mérséklődését, valamint a jövőre tervezett 18 százalékos inflációt. A szakszervezetek és a kormányzat előzetesen elfogadta, hogy jövő év február 1 -jétől átlagosan 22 százalékos keresetnövelést jelentsen a bértábla változása. Ennek éves hatása 20,8 százalék. Változott a kormányzat korábbi álláspontja, így elfogadta, hogy a közalkalmazottak illetménypótlék-alapját a jelenlegi 9.800 forintról 11.800 forintra emeljék a bértábla-változással együtt. A teljesítésekre a költségtvetési törvény, illetve a nyilvános kormányhatározatok adnak garanciát a szakszervezeteknek. Sikerült kialakítani olyan bértáblát, amely elkerüli az f, g és h fizetési osztályokba sorolandó köz- alkalmazottak úgynevezett kereseti helybenjárását. A tervek szerint az előzetes megállapodás-tervezettel a csütörtöki kormányülés is foglalkozik. MTI A Magyar Atlanti Tanács és a Német Atlanti Társaság szervezésében pénteken háromnapos nemzetközi konferencia kezdődik Budapesten, a Margit-szigeti Thermál Hotelben. A Béke és Stabilitás Európában és azon túl című rendezvényt a két szervezet elnöke, Jeszenszky Géza és Hans Sterken nyitja meg. A háromnapos tanácskozáson előadást tart többek között Hermann Freiherr von Richthofen, Németország NATO- nagykövete, James Gadsden, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője, Somogyi Ferenc, a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának vezetője, Gyarmati István, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára, valamint Martonyi János volt külügyi államtitkár. Konferencia a biztonságról A költségvetési dolgozók keresetnövelése \ Hírről V hírre Palotai István (Új Kelet) Élek a gyanúperrel, hogy a koalíció nagyon is nagy kaliberű kamarilla-politikusai vannak akkora kópék, hogy egy-egy kőkemény parlamenti vitát elkerülendő, inkább kirobbantanak egy olyan műbalhét, amitől az ellenzék minden bizonnyal kivonul a plenáris ülésről. Praktikus megoldás. Senki sem huzakodik, senki sem kötekszik, a szavazások zökkenőmentesek és a törvényjavaslatok úgy mennek át a szavazógépezeten, mint forró kés a vajon... A keddi ülés mindenesetre ezt bizonyította. Az adótételek vitája és az új adótörvény me' zavazása macerás és időt ibló eseménynek ígérke tt, így viszont, hogy az alkotmánybírói botrány miatt kimentek az ellenzékiek, villámsebesen „zsákmányba” lehetett hozni a határozatokat. Nekem — már egyszer pedzettem is — még ez az egész Tocsik-gubanc is gyanús, mert lehet, hogy ezzel akarják elterelni a figyelmünket valamiről, ami sokkal fontosabb és rázósabb. Csak azt ne kérdezzék, hogy miről, mert azt egyelőre én sem tudom. Lehet, hogy már „üldözési mániám” van, és az egész csak egy agyrém, de hát mit tegyek? Megszoktam, hogy figyeljek minden gyanús jelre... Nos, hát megszületett az új adótörvény. És kiderült, hogy a legszegényebbek elvileg 20 százalék adó megfizetésére kötelesek. Azért „elvileg”, mert ahogy azt mindenki tudja, a vállalkozók legtöbbike is ebbe a kategórába tartozik. Ha hiszik, ha nem, a ma Magyar- országában a legkevesebb adót (összegszerűen is) a vállalkozói réteg fizeti. Magyarán annak a melósnak, aki negyvenet keres bruttó és ezért évi 106 ezer adót kell fizessen — könnyen meglehet — a főnöke csak évi 36 ezret perkál, mert csak havi tizenötöt vall be jövedelemként... Az más kérdés, hogy hatszázas Mercedesen jár— az nem az övé, hanem a cégé, és különben is lízingeli... Az alkalmazotti réteg bérét viszont — főleg a nagyobb cégeknél—azért illik bevallani, és így pontosan azok maradnak hoppon, akik a legkevesebbet keresik. Aztán az, hogy a főnök adót csal és ezért elméletileg (!) fél lábbal állandóan a dutyiban van, már más kérdés, és főleg nem gazdagítja az államkasszát... Tehát a munkás és az alkalmazott nem képes befolyásolni a rá vonatkozó adóterhek összegét, míg a vállalkozók ügyesen lavírozhatnak. Énnek az anomáliának a megszüntetése nem lehet csak hatósági kérdés. A régi időkben virilis gazdának lenni — tehát első és legnagyobb adófizetőnek — a lehető legnagyobb tisztesség dolga volt! Ma baleknak hívnák... A világ tisztessége a beteg! Nem tudunk élni a hirtelen ránk zuhant szabadsággal és demokráciával... A tisztességes világot pedig csak a ma is tisztességes életet élő milliók lesznek képesek kikényszeríteni. És ki is fogják! Jutalom 300 tűzoltónak MTI Kiemelkedő munkájának elismeréseként Ble- szity János tűzoltó vezérőrnagy, országos tűzoltóparancsnok 300 hivatásos önkormányzati tűzoltót jutalomban részesített. A havi fizetésük nettó 50 százalékának megfelelő összeget csütörtökön a Belügyminisztériumban vehették át az érintettek. A nehéz anyagi körülmények között élő tűzoltók legjobbjainak jutalmazásához szükséges pénzt a Tűzoltóság Országos Parancsnokságának éves megtakarításából teremtették elő.
