Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-14 / 266. szám

UJ KELET Városlátogató 1996. november 14., csütörtök Jónás Tibor Fábián Ferencné 1. — Fontosnak tartom, de eredményesnek nem mond­hatom. Szükség van rájuk, mert sok, nem éppen bizalmat keltő ember jön a városba, és különösen kellene a figyelem a piacon, ahol számos lopás történik. 2. A járdákat kijavítani és a kórházat finanszírozni, ne hagyják még jobban tönkre­menni. 3. A rossz szervezés miatt van ez így. A szállítóknak egy hónappal előre be kellett je­lentkezni, most sorban állnak, de nem tudják, mikor végez­nek, és most már nem is lehet ezen segíteni. Tóthné Horváth Erika 1. — Szükség van rájuk mindenképpen, mert bár kis­város vagyunk, de bőven van­nak kisebb-nagyobb bűnese­tek. Már csak az is jó lenne, ha a kukaborítókat vagy a fal- firkálókat vissza tudnák riasz­tani a garázdálkodástól. 2. Az utak karbantartása, ja­vítása és építése, különösen a város szélén, mert csak a köz­pontban vannak jó állapotban az utak. 3. Nincs nagy kereslet az al­mára, szerintem azért nem tud­ják olyan gyorsan leadni, mint régen. Előfordult, hogy egé­szen az állomásig tartott a sor. Az is megtörtént, hogy a rend­őrök elküldték a teherautókat, de úgy tűnik, nem találtak jobb megoldást, mert visszajöttek, és újra leálltak az út mentén. Mit lehet ez ellen csinálni? Fo­galmam sincs, pedig jó lenne valamit kitalálni, mert akadá­lyozzák a forgalmat, elállják, szűkké és nagyon balesetve­szélyessé teszik az utakat. Hírek röviden Márciusban Vásárosna- ményba látogattak a dániai test­vérváros, Olgod képviselői. A vendégek megismerkedtek Naménnyal, és a beregi ünne­pek alkalmából itt tartózkodó beregszászi önkormányzati vezetőkkel. A határainkon túl élő magyarokkal kialakult ba­rátság folytatásaként az októ­ber végén Hegdűs Antal pol­gármester vezetésével Dániá­ban járt vásárosnaményi dele­gációval az olgodiak ajándékot küldtek a beregszásziaknak. A csomagokban a beregszászi is­kolának szánt praktikus aján­dékok, többek között írógépek, füzetek, géppapír, több mint ezer toll, cemza és ceruzahe­gyező, valamint egy magnó volt, a hozzá való kazettákkal együtt. A hét elején már 7 csapat ne­vezését jegyezték be a novem­ber 23-án délelőtt 9 órától a vá­rosi sportcsarnokban rendezen­dő országos teremlabdarúgó se­lejtező mérkőzésekre. A város oktatási intézményei jótékonysági bálokat rendeznek, melyeknek bevételét szerény költségvetésük erősítésére hasz­nálják. Legközelebb november 16-án 19 órától a szakmunkás- képző aulájában az óvoda tart Erzsébet—Katalin napi jóté­konysági bált. A bevételt az Óvo­dás Gyermekekért Alapítvány számláján helyezik el. A szerve­zők minden érdeklődő és segíte­ni akaró embert szeretettel vár­nak. Támogatás továbbtanulóknak Egy hűvös novemberi reggelen jártuk be Vásáros- naményt. Mindenki sietett valahová, ki munkába, ki a dolgait intézni, de azért találtunk embereket, akik elmondták véleményüket a következő dolgokról: 1. Eredményesnek és fontosnak tartja-e a városi pol­gárőrséget? 2. Ön szerint melyik a legelső és legfontosabb fela­dat, amit az önkormányzatnak el kellene végezni Vásárosnaményban 7 3. Az almával megrakott tehergépjárműveknek a fő­utcán több kilométer hosszú sorban kell várakozni­uk, amíg a leadóhelyen sorra kerülnek. Mi okozza ön szerint ezt a torlódást, és mit lehetne tenni ellene? 1. — Kellenek a városba, mert érezni lehet, hogy ők is vigyáznak a rendre. 2. A kórházra kellene leg­jobban figyelniük, nehogy megszüntessék. 3. Az az oka, hogy sok az alma, az export minőségű nem kell senkinek, azt is leadják léalmának. Ezért aztán olyan tömegben viszik, hogy ilyen sor alakul ki, és szerintem ez ellen nem is lehet tenni sem­mit. Van, amikor két—három napig az út szélén, a kocsik­ban alszanak a szállítók! Városjáró sorozatunk ke­retében ezúttal Hegedűs Antalt, Vásárosnamény polgármesterét kérdeztük az önkormányzat előtt álló legfőbb feladatokról. — A legfontosabb, hogy be­fejezzük azokat a beruházáso­kat, amelyekre pályázat útján pénzt nyertünk. Az Olcsva és Vitka területén építendő szeny- nyvízhálózatra vissza nem té­rítendő támogatást kaptunk, a munkát a feltételek szerint eb­ben az évben el kell kezdeni, és 1997. december 31-éig kell befejezni. A Népjóléti Minisz­tériumhoz benyújtott pályázat­tal szereztünk egy Vitkán kiala­kítandó szociális központra közel 14 millió forintot. Ezt a beruházást is elkezdtük, és a következő év első félévében be kell fejeznünk. Címzett támo­gatásként mintegy 40 millió fo­rintot kaptunk a református templom melletti Jókai utcai iskola felújítására és terembő­vítésére. Ez igen komoly fej­lesztés, mert a rekonstrukción és bővítésen túl vizesblokkot alakítunk ki, bevezetjük a gázt, és az intézményt rácsatlakoztat­juk a városi szennyvízhálózat­ra. Szeretnénk úgy haladni a munkálatokkal, hogy 1997. szeptember elsejétől már hasz­nálhassák a gyerekek a felújí­tott és átalakított iskolát. Szin­tén pályázattal nyertünk pénzt az Eötvös-kastély felújítására, ezt a munkát is a közeljövőben tervezzük elvégezni. A városnak a Tisza-partról származó bevételét ott fektet­jük be, ahonnan származik, az üdülőterület fejlesztésére akar­juk felhasználni. Vannak a parton olyan utak, amelyeket már leaszfaltoztunk, mások­nak idén elkészítjük a kohósa­lak útalapját, és jövőre kapnak szilárd burkolatot. Hasonló feladat vár ránk a Széchenyi utcán, ami nem egészen két évvel ezelőtt kohósalak útala­pot kapott, de az aszfaltozása elmaradt. Ezt a hiányt is sze­retnénk rövid időn belül pótol­ni. Jelenleg dolgozik a Matáv a városban a telefonhálózat fejlesztésén, ezzel a jövő év végére teljessé válik a város infrastruktúrája. A második önkormányzati szakasz végé­re még szeretnénk a munkála­tok során felbontott utakat helyreállítani, és ezzel lezárni a fejlesztés folyamatát. A Vásárosnaményi Cigány Kisebbségi Önkormányzat 1994. december 11-én ala­kult meg, és nagy lendület­tel látott munkához. A hely­béli, nem cigány lakosok tapasztalataink szerint sem­mit nem tudnak működé­sükről, mások azt mondják, nem sokra haladtak, elfog­lalják őket a belső civako- dások. Az igazán érintett megkérdezettek, a cigá­nyok azonban másképp vé­lekedtek. Úgy érzik, a ci­gányság Vásárosnamény­ban elindult egy jobb élet felé vezető úton. Ezeket a benyomásokat erősítette meg Demeter István, a ki­sebbségi önkormányzat he­lyettes vezetője. — A vásárosnaményi cigány­ság tájékozottabb az őket érintő kérdésekben a kisebbségi önkor­mányzat megalakulása óta, mint korábban. Tudják, milyen joga­ik és kötelességeik vannak, és ami nagyon fontos számukra, tudják, hogy ki miért kap vagy nem kap segélyt. Ezzel kapcso­latban azonban van egy fájó pon­tunk. Segélyügyekben nekünk csak tájékoztató szerepünk van, elmondjuk az embereknek, hogy döntött a nagy önkormányzat, ugyanakkor nem veszünk részt a döntésben. Kértük, hogy a ki­sebbségi önkormányzat delegál­hasson egy tagot a szociáis bi­Egyeló're változatlanul hagy­ják Vásárosnaményban a köte­lező óraszámokat. Az eddigi heti 18 kötelező tanítási órát csak a törvényben előírt időben, 1997 szeptember 1-jétől változ­tatják 20-ra, a tanári munkakör­ben foglalkoztatottaknak. A nyíregyházi Energia Klini­ka vezetője, Kovács András vár­ja november 20-án este hattól a vásárosnaményi művelődési házban azokat, akiket érdekel­nek a következő témák: a káros földsugárzás hatása az emberi szervezetre, energetika, csontko­vácsolás, az ősgyógyítók—tál­tosok — tudománya. A termé­szetfelettit súroló jelenségek kedvelői is kielégíthetik kíván­csiságukat mert az est végén, 8 órától tűzön járást rendeznek! Földet és disznót kaptak a cigányok A polgármester válaszol zottságba, legalább tanácsadó­ként, de ez eddig nem valósult meg. Bízunk benne, hogy rövi­desen sikerül ebben az ügyben valamilyen eredményt elérnünk. A másik problémánk, hogy meg­alakulásunk óta nem kaptunk hivatali helyiséget, ez gondot okoz a kapcsolatteremtésben a helyi cigányokkal és más kisebb­ségi önkormányzatokkal, szerve­zettekkel egyaránt. Eredményekről is beszámol­hatunk, nem csak gondokról. Szociális földprogramra benyúj­tott pályázatunkkal sikerült pénzt nyerni, és 30 családnak adtunk egyenként 200 négyszögöles földterületet. A kiosztásnál fi­gyelembe vettük a rászorultságot és a család létszámát. Öt évig ezek a családok művelhetik a földet, ami csak akkor cserél gaz­dát, ha valaki nem tudja vagy nem akarja a saját területét megfelelően gondozni. Ilyenkor más rászorulók kapják meg. Az első évben a városi önkormány­zat pályázati pénzből adott vetőmagot a családoknak, akik­nek csak a művelés és a betaka­rítás volt a dolguk. Pályáztunk állattartásra is, és 24 tenyészkocát vettünk a kapott pénzből. Azok­nak, akik ezekből kaptak, az a dolguk, hogy megfialtassák a kocát, majd a malacok árából 18 havi részletben visszafizetik a pénzt. Ezután övék a jószág, így szinte kamatmentes kölcsönről van szó. A városi önkorányzat segítségével megoldottuk a sze­métszállítást, kukákat vásárol­tunk, és ezeket minimális össze­gért — 1500 forintért — kiosz­tottuk a családoknak. Az akcó nagyon jól sikerült, a régi szeme­tes, lomos cigányutca már a múl­té, rend van a portákon. Sikerrel pályáztunk még to­vább tanuló cigánygyerekek ösz­töndíjára. A családok minden tovább tanuló gyerek után 50 ezer forint támogatást kaptak 1995-ben, ebből fedezhették az oktatás egyre növekvő költsége­it. Sajnos ebben az évben eluta­sították a pályázatunkat, mert korán, iskolaidő előtt kaptuk meg az űrlapokat, és a gyerekek nem tudták beszerezni a patronáló ta­nár ajánlását. A városi önkor­mányzat segítségünkre sietett, és soron kívüli segítségként komoly támogatást utalt ki az érintett csa­ládoknak. Olvassuk a pályázati figyelőt, érdeklődünk alapítvá­nyoknál, minden forrásból pró­bálunk pénzt szerezni, hogy vál­toztathassunk a cigányság hely­zetén. Az emberek tudnak mun­kánkról, érzik, hogy teszünk ér­tük. Eleinte bizalmatlanok vol­tak irántunk, mára sikerült elér­ni, hogy bármilyen ügyük, prob­lémájuk van, először hozzánk jönnek tanácsért és segítségért. Ma már örülnek a kisebbségi ön- kormányzat létének, és bizalom­mal vannak irántunk. Az oldalt irta: Dojcsák Tibor Ev végére teljes infrastruktúra Vásárosnamény Közbiztonság A polgárőrség 1991-ben alakult meg Vásárosnamény­ban, jelenleg a gergelyi- ugornyai és a vásárosna­ményi—vitkai részen két szervezet működik. Az utób­binak 31 tagja van, vezetője Váss János, aki munkájukról, eredményeikről beszélt. — A volt elnök, Pásztor Imre nyugdíjas rendőr egész­ségi állapota megromlott, ezért benyújtotta lemondását. Két jelölt volt a posztjára, és a tagság nagyobb része rám szavazott. Célként azt tűztük magunk elé, hogy a rendőr­séggel karöltve segítsük a bűnmegelőzést, elérjük a bűn- cselekmények számának csökkenését. A vásárosnamé­nyi polgármesteri hivatallal, a polgári védelemmel és a rend­őrséggel együttműködési egyezményt írtunk alá. A pol­gárőrök súlyidőszakban, pén­tek—szombat—vasárnap éj­jel teljesítenek szolgálatot 22 órától hajnal kettőig. Télen és rossz időben saját gépkocsi­val, nyáron pedig gyalogosan járőröznek. Viszonylag keve­sen vagyunk, de a város min­den pontjáról verbuválódott polgárőrök szolgálaton kívül is figyelnek lakókörnyékük nyugalmára. Elmondhatjuk, hogy a polgárőség a nap min­den percében vigyáz a Vásá­rosnaményban és kerületei­ben élők személyi és vagyoni biztonságára. Az utóbbi idő­ben egyre több a besurranó tolvaj, ezért bevezettük azt, hogy ha a szomszéd nincs ott­hon, az emberek figyelnek egymás lakására, házára. Ha kell, együtt dolgozunk a gergelyiugomyaiakkal, pél­dául nyáron, strandidőszak­ban segítünk az üdülőterület nyugalmának fenntartásában. Különösen figyelünk a parko­lókra, mert gyakoriakká vál­tak a gépkocsifeltörések, a benzinleszívások. Szükség van a figyelemre, mert a lo­pásokon, rablásokon túl már a kábítószer is megjelent a parton. A diszkók idején, ha kell, több járőrpár is mozog a tömegben, és rádióadó-vevő­vel tartjuk a rendőrséggel a kapcsolatot. Sikerült megaka­dályozni veszélyesnek indu­ló tömegverekedéseket, fiatal­emberekből verbuválódott nagyobb létszámú csoportok összecsapását. Egyet említenék az emléke­zetes esetek közül: egy éjjel, háromnegyed kettőkor der­medt állapotban feküdt az út- szélen egy fiatalember. A haj­léktalanok szállójára indult, de nem ért oda, összeesett a ki­merültségtől. Ha a polgárőrök nem találnak rá, nem éri meg a reggelt. Évente mintegy 150 ezer forintos költségvetésből gaz­dálkodunk, aminek közel fe­lét a polgármesteri hivatal adja támogatás címén, a többit pe­dig vállalkozóktól kapjuk. Legfontosabb szponzoraink közé tartozik a forgácslap­gyár, a Szeles Bt. és a Young Kft. Célunk a fiatalokat be­vonni a munkába, de a jelent­kezőkkel szemben magas a követelmény.

Next

/
Oldalképek
Tartalom