Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-12 / 264. szám
UJ KELET Városlátogató 1996. november 12., kedd Amennyire büszkék az amerikai emberek Bobby Fischerre, a sakk fenegyerekére, olyannyira örömmel gondolnak a halásziak négy sakkmester palántájukra: Fráter Editre, Boros Beátára, Móré Reginára és Katona Enikőre. Mosolygós, kedves leányarcuk pengeéles logikát, erős akaratot és hihetetlen koncentrálóképességet takar. Sikereiket sorra halmozzák, annak ellenére, hogy a sakk csak egy részét teszi ki az életüknek — egyelőre. Az egész város róluk beszél, a polgárok ismerősként köszönnek rájuk, s nyílt titok, de a Város Napján nyilvános dicséretben fognak részesülni, mert folyton-folyvást, mondhatni zseniális sakkhúzásokkal öregbítik a fiatal város jó hírét. — A legutóbbi debreceni Országos Sakkversenyen a korcsoportos döntőben csapatversenyben a II. helyezést értük el—mondta Fráter Edit. — Nagyon nehéz viadal volt, mert egy nap hat mérkőzést kellett játszani, estére annyira elfáradtunk, hogy beestünk az ágyba. A négy fiatal lány már „régi motoros a szakmában”, három éve játszanak együtt. Tehetségükre Hegedűs János testnevelő tanár figyelt fel, aki lelkes híve a szellemi erőpróbának. A lányok egyéni teljesítményét megsokszorozza a csapatjáték. A versengéssorozatban már minden lehetséges díjat begyűjtötték az iskolai bajnokságtól kezdve az országos ezüstig. A felkészülésről Boros Beáta elmondta, hogy szüleik, testvéreik ismertették meg velük az alaplépéseket, majd miután a családtagok már nem voltak ellenfelek, jött a testnevelő tanár szakmai útmutatása, aki kisvártatva a lelkes, de legyőzött felnőttek sorába lépett. — Ma már Mihalkó József mesterhez járunk a tétmeccsek előtti felkészülés alatt — folytatta Móré Regina. — O mindig azt mondja, hogy nyerni úgy lehet, ha kipihent az ember és az összecsapás alatt csak a táblára figyel. Ez a fárasztó, de megoldható, vagyis próbáljuk megfogadni a tanácsait. Szerintem nagyon jó a társaságunk, habár én vagyok a legfiatalabb közöttük, de összetartunk, és véleményem szerint egyet is akarunk: előbb-utóbb megszerezni a korosztályos országos bajnoki címet. Móré Regina Katona Enikő A Város Napja Nagyhalász idén, december elsején ünnepli várossá nyilvánításának harmadik évfordulóját. Noha nem jubileumi az ünnep, de a polgároknak sokat jelent, s nagy erőbedobással szervezve készülnek a megemlékezésre. A rendezvényket a művelődési központ munkatársai koordinálják: így a korábbi lelkesedésüket figyelembe véve színes, gazdag programot állítanak össze. Az előzetes elképzelések szerint e jeles napon avatják fel a Halász szobrát, amely körül már csinos parkot alakítottak ki a közhasznú munkások. A régi óvoda falai között életre kel a város történelmi múltját bemutató tárlat, illetve a kortárs festő- és képzőművészek alkotásai állandó kiállítási helyet kapnak. Többek között Magyar Judit Mária már nyáron megismert Kő pár kő vándor- kiállításának legszebb darabjai, a nagybányai festőiskola négy alkotása vagy Hegedűs II. László mesemotívumokkal gazdagon átszőtt művei lesznek megtekinthetők. A kulturális centrum az általános iskolások részére helytörténeti vetélkedőt szervezett, ahol osztályonként ötfős csapatokkal vehetnek részt. A délutánra tervezett hivatalos ünnepségen külön megtiszteltetésben részesülnek a világháborúban hősiesen helyt álló veteránok, dicséretet kapnak a rendszeresen vért adók és a sikeres sakkcsapat tagjai. A Város Napjának ünnepi programját a Mandala Dalszínház előadásában bemutatandó Szabin nők elrablása című darab zárja. Kilométeres útburkolás A nagyhalászi önkormányzat az idei évi költségvetésből tudta csak megoldani a városlakók régi problémáját, a poros földutak felújítását. Az elmúlt hetekben megkezdődött a Vasvári Pál utca szélesítése és elsőként az útalap lerakása, amelyet várhatóan még a nagyobb hideg beállta előtt szilárd aszfalt- burkolat fog követni. Ezzel párhuzamosan a napokban kezdő1242- ig a szabolcsi vár birtokát képező s vámépek által lakott falu volt. A történelem 1243- ban említi először, amikor IV. Béla István Comesnek adományozta Halászt. A XIV. század elején Szabolcs vármegye legjelentősebb települései közé tartozott. Emelkedését elősegítette az a nagy út, ami a mai Kállósem- jénből vezetett Napkoron át Halászba, s a tiszai rév, ahol vámot is szedtek. A XX. század elején tovább erősödik szerepe, elsősorban kendergyára elektromos hálózatot, felújították a színpadot és a színpadvilágítást. A fűtési rendszert teljesen kicserélték, az újonnan felszerelt radiátortesteket ezentúl gazdaságos gázüzemű kemence fogja melegíteni. Idén már dik el a Bocskai utca pormentesítése is. A belutak karbantartására állami támogatás nem kérhető, s a saját anyagi források összegyűjtése miatt késett ez idáig a munka. Nagyhalász •• Önkormányzati hírek Kisvasút — A legutóbbi városi testületi ülésen határozat született arról, hogy a nyírvidéki kisvasút működését a továbbiakban is a lehetőségekhez képest támogatja a testület. Idén arra lesz lehetőség, hogy tatarozással megőrizzék az épület állagát, illetve környezetét parkosítsák. Emellett a testület finanszírozza az állomás téli tüzelőanyag-szükségletét. Gáz—Az idő előrehaladtával egyre biztatóbbnak ígérkezik az önkormányzat néhány hónappal ezelőtt megkezdett tárgyalássorozata az olasz érdekeltségű Tigázzal, az önkormányzati tulajdonban lévő gázvagyon megvételéről. A polgármester véleménye szerint még ebben az esztendőben aláírható lesz az adásvételi szerződés, amely jelentős, előre nem tervezett bevételhez juttatja a várost. Költségvetés—Az előreláthatóan november végére tervezett legközelebbi testületi ülés legfontosabb témája a jövő évi költségvetési vita előkészítése lesz. Várhatóan már a megelőző egyeztetések alatt kiderül, hogy az egyre szűkülő lehetőségeket jóval meghaladják az igények. A visszafogásoktól függetlenül a polgármesteri hivatal szeretné elérni, hogy az intézményi működési feltételekben ne legyen jelentős változás, ami már a minőségi munka rovására menne. így szeretnék elkerülni a kötelező óraszámemelést, a létszámleépítést, illetve az intézményösszevonásokat. Közvilágítás — Nagyhalászban a közeljövőben megkezdődik a közvilágítás korszerűsítése, amely során a kiépített új utcákban világítótesteket helyeznek fel a Titász munkatársai. Telefon — A város külterületén, Homoktanyán mintegy 50—60 telefonigénylő adta be kérelmét. A Matáv szakemberei ígéretett tettek arra, hogy még ebben az évben bekapcsolják a területen a lakásokat az országos hálózatba. Mivel az igénylők száma miatt gazdaságtalan a kábelfektetés, így a tiszaberceli vagy a buji példát követve rádióadón keresztül fognak tudni telefonálni a lakosok a kótaji központon keresztül. Erdősítés — A képviselő-testület pályázatot nyújtott be a város külterületén lévő mintegy 20—30 hektáros gyepes terület fásítására. Az előzetes elképzelések szerint, amennyiben a támogatási igényt kedvezően elbírálják, akkor kialakítható lesz egy parkerdő. Hétezer éves település Sokáig talán Nagyhalász volt az egyetlen olyan város a megyében, amelynek történetét senki sem dolgozta fel. Pedig mint a legújabb kutatások mutatják, valószínűleg Szabolcs-Szatmár-Bereg egyik legrégebb óta lakott térsége. A három hét múlva megnyíló helytörténeti kiállításon minderre magyarázatot kapnak az érdeklődők. A régészeti feltárások tanúsága szerint, Nagyhalász az újkőkortól — 6000—7000 évvel ezelőtt — megszakítás nélkül emberi lakóhely volt. A honfoglaló magyarok letelepedésére is kedvezőnek kínálkozott a legelőkben, erdőkben, vizekben gazdag terület. Ezt igazolja, hogy a város határában két honfoglaláskori, X— XI. századi temetőrészletet, valamint egy monostor romjait tártak fel. A település az Árpád-kor végéig, bizonyosan 1241— Elsőként Bajor Imre _ A városi arculattervezés kiemelt részeként megkezdődött a volt óvodai épület és a kulturális központ külső és belső felújítása. A több százezer forintos beruházás részeként a művelődési centrumban kicserélték a kivitelezők a teljes révén, melyet 1905-ben alapított Odeschalchi Zoárd Jenő herceg. Szellemi és kulturális életét a múlt században a településen élt országos hírű személyiségek ( Csuha Antal, az 1848—49-i forradalom tábornoka, Kállay András, Szabolcs vármegye főispánja és fia, Kállay Miklós volt miniszter- elnök) határozták meg. Mára villany-, ivóvíz-, gáz-, szennyvíz- és telefonhálózattal kiépített a település, amely 1993 óta város. A húsz kilométerre fekvő megyeszékhelyről jól szervezett, rendszeres autóbusz-közlekedéssel rendelkezik. Egyetlen nagy múlttal rendelkező üzeme, a zsákgyár jelenleg 250 főt foglalkoztat. nem, de jövőre várhatóan arra is lesz fedezet, hogy a sok évtizedes műanyag lambériát kicseréljék, illetve az előtért is újrafessék. A renovált színpadra elsőként ßa/or Imre színművész léphetett fel pénteken, nagy sikerű előadói estjén.
