Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-12 / 264. szám

1996. november 12., kedd Hazai krónika Az országházból Wrttöll , i Napirend előtt Az Országgyűlés a szoká­sos napirend előtti felszólalá­sokkal kezdte meg hétfői ülé­sét. Az elsőnek szót kérő Medgyessy Péter pénzügymi­niszter az utóbbi hetek pozi­tív gazdasági fejleményeire hívta fel a képviselők figyel­mét. Kiemelte az olyan, kül­földi nagyvállalatok által in­dított beruházásokat, mint az IBM, a General Motors, a TDK, a Sony vagy az Audi, valamint utalt arra, hogy az egyik legismertebb nemzet­közi kockázatminősítő cég előbbre sorolta Magyarorszá­got, és hasonló előrelépés vár­ható a hitelminősítés terüle­tén is. Megjegyezte, hogy a költségvetés és a fizetési mér­leg hiányát sikerül 4 százalé­kon tartani, és valószínűleg az idei infláció sem fogja túllép­ni a tervezett 20 százalékot. A miniszteri felszólalásra reagáló ellenzéki képviselők — bár örömüket fejezték ki a Medgyessy Pétertől hallot­takkal kapcsolatban—kevés­bé pozitívan nyilatkoztak a magyar gazdaság helyzetéről. Torgyán József (FKGP) közöl­te: akkor örülne igazán, ha a magyar vállalkozók is beru­házási lehetőségekhez jutná­nak, a hazánkban működő nyugati cégek magyar dolgo­zói pedig nyugati béreket kapnának munkájukért. Csá­pé Béla (KDNP) a Jatin-ame- rikanizálódástól”, a társada­lom nagytömegű szegény és szűk gazdag rétegre való elkülönülésétől óvott. Kádár Béla (MDF) arra figyelmezte­tett, hogy a pénzügyminisz­ter által említett fejlemények nem az elmúlt 27 hónapban kezdődtek, hanem 6 év ered­ményei. A képviselő tartott attól, hogy a pozitív tenden­ciák — a jelenlegi gazda­ságpolitika miatt—le fognak lassulni, a költségvetési defi­cit csökkentése ugyanis a „társadalmi deficit” növeke­dését eredményezte. Az ellenzéki hozzászólá­sokra reagáló Burány Sándor (MSZP) a stabilizációs politi­ka eredményeit méltatta. Ki­jelentette: ezeket a lépéseket az 1993—94-ben kialakult kedvezőtlen pénzügyi hely­zet tette szükségessé. Gaál Gyula (SZDSZ) arról szólt, hogy a termelő beruházások mellett az elmúlt hetekben Kelet-Közép-Európában ed­dig szokatlan méretű bevásár­lóközpontokkal is gyarapo­dott az ország. Ez kifejezi a nemzetközi befektető-csopor­tok hitét abban, hogy lesz erős középosztály Magyaror­szágon — hangsúlyozta a képviselő. Gazdasági kabinet A jövő évi személyi jöve­delemadó, illetve a társada­lombiztosítási járulékkal kapcsolatos törvényekhez beadott módosító indítvá­nyok elfogadása után mint­egy 17—20 milliárd forint­tal csökken az államháztartás 1997-re tervezett bevétele, így a pénzügyi tárca már azon dolgozik, milyen korrekció­kat lehet végrehajtani a ki­adási oldalon. Mindezt Draw - kovics Tibor, a Pénzügymi­nisztérium közigazgatási ál­lamtitkára közölte újságírók­kal a Gazdasági Kabinet hét­fői ülését követően. Az államtitkár elmondta: összesen mintegy 12 milliárd forinttal rövidíti meg az ál­lamháztartást az, hogy végül is a szerzői jogdíjak egy ré­sze, valamint az étkezési hoz­zájárulás a parlament döntése értelmében jövőre is tb-járu- lékmentes lesz. Emellett az az elfogadott módosítás, hogy az étkezési hozzájárulás után nem kell továbbra sem szemé­lyi jövedelemadót fizetni, to­vábbi három—négy milliárd forint bevételkiesést eredmé­nyez. Újabb 2,5 milliárd fo­rintos bevétel-csökkenést hoz az adójóváírás kulcsának fel­emelése 18 százalékról 20 szá­zalékra. Az államháztartás egyenlege azonban nem ek­kora összeggel romlik, mert a helyzetet javítja, hogy az egészségügyi hozzájárulás csökkentése havi 4500 forint­ról 1800 forintra 6 milliárd forintos megtakarítást jelent a Munkaerőpiaci Alap kiadása­iban. így összességében az ál­lamháztartás egyenlege mint­egy 10—12 milliárd forinttal lesz rosszabb az eredeti elkép­zelésekhez képest. A Pénzügy­minisztérium munkatársai már dolgoznak a kiadások korrek­cióján, és legkésőbb jövő hé­ten a kormány elé kerülnek az új számok. Mivel a bevételi oldal az államtitkár szavai sze­rint „be van betonozva”, csak a költségvetési kiadások csök­kentéséről lehet szó. SZDSZ-frakció Elképzelhető, hogy az SZDSZ parlamenti képvise­lőcsoportja úgynevezett bel­ső interpelláció keretében, frakcióülésén hallgatja majd meg Csilla Juditot, a privati­zációt felügyelő tárca nélkü­li minisztert a privatizációs törvény módosításával kap­csolatban — hangzott el a szabaddemokraták hétfői frakcióülése utáni sajtótájé­koztatón. Pető Iván frakcióvezető elmondta: mindez azért vető- dött.fel, mert a szabaddemok­raták meglepetéssel fogadták Szekeres Imrének, a szocialis­ta frakció vezetőjének hétvé­gi kijelentését, miszerint a kormány hamarosan a parla­ment elé terjeszti a privatizá­ciós törvény módosítására vonatkozó javaslatát. Pető Iván hangsúlyozta: az SZDSZ nem látja világosan, hogy milyen indítványról is van szó. Utalt arra, hogy az Or­szággyűlés lényegében befe­jezte annak a három szabad- demokrata honatya által jegyzett törvénymódosítás­nak a tárgyalását, amellyel az indítvány előterjesztőinek célja az átláthatóbb privati­záció megteremtése volt. Dr. Várhelyi András nyilatkozata Támadás a gyógyszeripar ellen Atiszvasvári Alkaloida privatizációs botrányának kirob­bantója, az eset feltárója — dr. Várhelyi András, a Füg­getlen Kisgazdapárt országos elnökének főtanácsadó­ja — lapunk munkatársával rövid telefonbeszélgetést folytatott a legújabb fejleményekről és az egyre jobban elmélyülő botrány hátteréről. Palotai István (Uj Kelet)_ — A szombati sajtótájékoz­tatón elmondottak után talán még sohasem volt futkosás kez­dődött az érintettek körében — mondja az elnöki főtanácsadó. — Persze, mindent elkövetnek, hogy elkenjék a dolgot és össze­mossák a nyomokat, de ez már lehetetlen, mert kimondatott, hogy a király meztelen! A hét­fő reggeli lapok mind idézik az esetet, és Héjjá Róbert, az ÁPV Rt. vezérigazgató-helyettese is kijelentette, hogy a feltárt té­nyek megfelelnek a valóság­nak. Az illetékesek azzal kísér­lik meg elhárítani a veszedel­met a fejük felől, hogy jobb egy ilyen eladás, mint a felszámo­lás vagy a csődeljárás. — Mondana konkrét számo­kat? —Az Alkaloida értéke 4 mil­liárd 860 millió forint. A „ve­vő” mindezért fizetne 1 milli­árd 385 millió 670 ezer forin­tot. Még a fele sincs a valódi értéknek, de ez még mind nem elég, hiszen ebből a vételárból az ÁPV Rt. azonnal visz- szautalna 1,1 milliárdot a ve­vőnek, hogy a gyár környezet­védelmi rekonstrukcióját meg­kezdje. Ezenfelül 277 millió forintot dolgozói részvények­re is visszautalna.... — Az ÁPV Rt. illetékese ar­ról beszélt, hogy a vevő letett 1,8 milliárdot a gyár tőkeeme­lésére.... — Nincs itt semmiféle tőke­emelés vagy banki letét! Senki sem látta, senki sem tanúsíthat­ja. Azonban itt van a tény, hogy az „amerikai” vevő nem más, mint a volt kommunista jugoszláv kormányfő, Milan Panic úr, aki eddig már meg­vette a szentpétervári Ok- tyabrja gyógyszergyárat, vala­mint a jugoszláviai Galenika gyógyszergyárat is. Ha meg­kapja az Alkaloidát is, akkor már kész is a kelet-európai gyógyszerkonszem, amit már ki is lehet szolgáltatni az ame­rikai tőkének. Tokkal, vonó­val. Nem véletlenül használtam a „kapja” szót, ugyanis ezt, ami most zajlik mindennek, le­het nevezni, csak vételnek nem. Ezt a magyar jogi nyelv ajándékozásnak nevezi. Tehát az ICN-konszern ajándékba kapja az Alkaloidát... — Egyáltalán, miért kell el­adni a tiszavasvári gyárat? — Hát ez az! Horn Gyula és Suchmann Tamás akkora mel­lénnyel voltak, amikor kijelen­tették, hogy 430 milliárdos pri­vatizációs bevétel született. Hát akkor miért nem lehet eb­ből talpra állítani az Alkaloi­dát? Sokat mondok, ha kétmil­liárdnál többe kerülne. Hogy miért kell mégis túladni rajta? Azt is nagyon jól tudom, csak jelenleg még nem áll módom­ban elmondani... Egyszer azonban úgyis fény derül mindenre... * Göncz Árpád Ukrajnába látogat Leonyid Kucsma államfő meghívására november 14— 16. között Ukrajnában tesz hivatalos látogatást a Ma­gyar Köztársaság elnöke. Göncz Árpád hat évvel ezelőtt, 1990 szeptemberében már járt Ukrajnában, ám a köz­társaság akkor még a Szovjetunióhoz tartozott. MTI Faragó András elnöki szó­vivő az MTI-nek elmondta: a mostani látogatás fő célja a két­oldalú kapcsolatok bővítése, Kijev eurointegrációs törekvé­seinek erősítése, az ukrajnai de­mokratizálódási folyamatok támogatása, valamint a kárpá­taljai magyarság helyzetének megismerése. Göncz Árpád el­látogat Ungvárra, s részt vesz a rekonstrukció alatt álló zá­honyi közúti híd első szaka­szának átadásán is. A köztársa­sági elnököt 33 magyar üzlet­ember kíséri el útjára, ők az ipar, a pénzügyi szolgáltatá­sok, a mezőgazdaság, a gyógy­szeripar területét képviselik. A világpiaci kereskedelmi gyakorlatra való áttérés követ­keztében 1991-ben a tizedére esett vissza a korábbi Szovjet­unióval államközi szerző­dések alapján megvalósított, és abból Ukrajnára jutó mint­egy 2 milliárd dolláros keres­kedelmi forgalom. Kijev és Budapest 1991 májusában kötött kereskedelmi-gazdasá­gi egyezményt. A külkereske­delmi forgalmat a visszaesést követően -folyamatos növeke­dés jellemezte: értéke 1993- ban 300 millió, 1994-ben 384 millió dollárt tett ki, 1995-ben a magyar kivitel már elérte a 664 millió dollárt. Kivitelünk­ben a mezőgazdasági, élelmi­szer-ipari termékek teszik ki a legnagyobb hányadot (40— 45 százalék). Az elmúlt idő­szakban megnőtt a gyógysze­rek, gyógyászati berendezések exportja is. Az Ukrajnából származó magyar importban a szerves vegyi anyagok, műtrá­gyák, vaskohászati nyers­anyagok és termékek, vala­mint faipari cikkek a legfon­tosabbak. A magyar vállalatok 1996 első félévének végéig 23,2 millió dollár értékű befekte­tést valósítottak meg Ukrajná­ban, s ezzel all. helyen áll­nak a befektető országok so­rában. Az ukrán—magyar kor­mányközi bizottság ez év jú­niusi ülésén legfontosabb fel­adatként a szabadkereske­delmi egyezmény kidolgozá­sához vezető tárgyalások kö­vetkező szakaszának megkez­dését jelölte meg. Bérkövetelés Kitüntetés MTI A magyar—amerikai ke­reskedelmi és gazdasági kap­csolatok elmélyítéséért, a ma­gyar termékek amerikai ex­portjának elősegítéséért vég­zett tevékenysége elismeré­seként Erwin E. Schaef- fernek, a Kmart Corp. nem­zetközi tanácsadójának a Magyar Köztársasági Érdem­rend Kiskeresztje polgári ta­gozat kitüntetést adomá­nyozta — a miniszterelnök előterjesztésére — a Magyar Köztársaság elnöke. Göncz Árpád a magas elismerést hétfőn délután a Parlament Nándorfehérvári termében nyújtotta át. MTI A Villamosenergia-ipari Dol­gozók Szakszervezeti Szövetsé­ge arra számít, hogy a munkálta­tók rövidesen kezdeményezik a villamosipari érdekegyeztető fórum összehívását, ahol elfo­gadhatójavaslatot tesznek az ez évi béremelésre. Információk szérint, a munkáltatókat tömö­rítő Villamosenergia Társaságok Szövetsége keddi ülésén alakít­ja ki álláspontját a béremelésről. Major Gábor, a VDSZSZ al- elnöke az MTI-nek hétfőn el­mondta: az ágazatban is érvé­nyes idei bérmegállapodás sze­rint 19,5 százalékos bérfejlesz­tésre kerülhet sor — ezt egyéb­ként a villamosenergia-iparban végre is hajtották. A. szakszer­vezet ezt a mértéket elfogadta, noha már akkor is látszott, hogy 2 százalékos reálkereset-csök­kenést eredményez. A megálla­podásban azonban megfogal­mazták: amennyiben az év má­sodik felében kiderül, hogy az infláció meghaladja a tervezett mértéket, újratárgyalják a meg­állapodást annak érdekében, hogy a reálkereset-csökkenés ne legyen nagyobb. A szakszerve­zet szerint, 1996-ra összesen 25 százalékos béremelés lenne re­ális, tekintetbe véve az infláci­ót és az adóemelés begyűrűző hatásait. A VDSZSZ nemrégiben kez­deményezte, hogy hívják össze az érdekegyeztető fórumot a megállapodás újratárgyalása ér­dekében, de a munkáltatóktól azt a választ kapta, hogy az ener­giaár emelésének elhalasztása miatt nincs mód a további kere­setfejlesztésre. A szakszervezet azonban ragaszkodik a tárgya­lásokhoz, hiszen a megállapo­dás nem szólt arról, hogy a bér­emelést függővé teszik az ener­giaárak változásától. Az MSZP elnökségi ülése Horn Gyula pártelnök-miniszterelnök vezetésével hétfőn délután öt órakor összeült a Magyar Szocialista Párt országos elnöksége a párt Köztársaság téri székházában. Az MTI értesülése szerint, az ülés napirendjén a párt belső egységének, együttműködésének jobbításáról, valamint a következő időszak politikai munkájának tartalmi javításáról szóló előterjesztés megvitatása szerepel. (MTI) ÚJ KELET ^ Hírről \ hírre Palotai I. (Új Kelet) Hallgatván azokat a nyár- szentlőrinci gazdákat, akik­nek egyetlen állami ukáz- zal kiirtották az almáskert­jét, az ember önkéntelenül arra gondol, hogy ez a föld — Magyarország —- az ígé­ret földje. Csakhogy nem azé az ígé­reté, amelyért ugyan kell negyven évet bolyongani a sivatagban, de megvalósul, hanem az életben soha be nem váltott ígéreteké! Fejétől bűzlik a hal — mondja a népi bölcselet, és ebben az esetben is igaz. Mert ugyan miért ne csap­nák be egymást a kereske­dők, a vállalkozók, az egy­szerű emberek, ha az állam — a jog, az igazság és a biz­tonság állítólagos letétemé­nyese — szintén ezt teszi?! Magam beszéltem a Föld­művelésügyi Minisztérium növényvédelmi főmuftijával a nyár elején, aki kategoriku­san kijelentette, hogy nincs okuk a nyárszentlőrinci gaz­dáknak semmi aggodalomra, mert az állami katasztrófa- alapból — amely mintegy két és fél milliárdot tesz ki — simán kárpótolni fogják őket. Ezt olyan biztosra mondta, hogy amikor rákér­deztem, szinte sértve érezte magát. Persze, nem volt ez­zel egyedül, az állam maga ígért teljes körű kártalanítást. És mit kaptak eddig ebből a gazdák? Nem fogják elhin­ni: egyetlen huncut vasat sem! A legtöbben ráadásul OTP-hitelből telepítették a gyümölcsöskertet, ami nincs is kifizetve. A bankot „termé­szetesen” nem érdekli az az apróság, hogy a területet az állam felszánttatta, és a pénzt ugyanúgy követeli, mintha mi sem történt volna a határ­ban. Arról beszélni kár, hogy a bankoknál számít-e az em­berségesség vagy sem, mert a bankok már ilyenek. Őket csak a pénz érdekli, semmi más. Ha nem fizetsz, viszik a fejed felől a tetőt, alólad az ágyat. Az más kérdés, hogy akkor mi a gutának fizette­tik meg még a hitelgarancia­biztosítást is? A lényeg az, hogy az állam, amely a kiir­tást elrendelte, ígéretét nem tartotta be. Hallottam már olyan han­gokat is az ügyben, hogy ugyan milyen alapon is fizet­ne, hiszen nem az állam okoz­ta a tűzelhalást? Azt is mon­dani szokták, hogy akinek volt biztosítása, megkapta a pénzét, akinek meg nem volt, az mit akar? Először is, aki kapott kártérítést a biztosító­tól, az csak a terméskiesésért kaphatott, magáért az ültet­vényért nem. Másrészt, ha el­fogadjuk a katasztrófák kö­vetkezményei átháríthatat- lanságának elvét, akkor mire való a katasztrófaalap? És egyáltalán, akkor miért ígér­ték a segítséget? Tán csak nem azért, hogy ne legyen balhé, és a gazdák hagyják kihúzkodni az almafáikat? Mindez persze nem egye­di eset. ígéretekkel már na­gyon teli a padlás. Nem jönne jól egy jó kis nagy- takarítás? 11■ 111 ............................... "iniMi A Magyar Távirati Iroda alapján

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom