Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)
1996-10-08 / 235. szám
UJ KELET Megyei krónika 1996. október 8., kedd 3 Gyengült a szervezet? „Tűzoltónak születtem” Aki hosszú-hosszú éveket töltött el munkával, annak elég nehéz megszoknia, hogy egyszer csak végetér a robot, beköszöntenek a nyugodt, nyugdíjasévek. így van ezzel Pócsi József nyugalmazott ezredes, a megyei tűzoltóság volt parancsnokhelyettese is, aki néhány nappal ezelőtt köszönt el hivatalától. Egy presszó csendes félhomályában a nyugalmazott ezredes életéről és az elmúlt esztendőkről beszélt. Sikli Tímea (Új Kelet) — Tulajdonképpen én már tűzoltónak születtem. Soha elképzelni sem tudtam, hogy más legyek, s ez annak köszönhető, hogy a család összes férfitagja tűzoltó volt. Apám, a nagybátyáim, a keresztapám, mind-mind a lángok megfékezésének szentelték életüket, s így természetes volt, hogy én is a nyomdokaikba lépek. Érettségi előtt mindenki tudta már, hol szeretnék elhelyezkedni. A történelemvizsga körül azonban volt egy kis gond. Az első három tételt nem igazán tanultam meg, s mit ad Isten, pont azok közül húztam ki egyet. A beszámoló után már-már azt hittem, túl vagyok mindenen, amikor a vizsgabizottság elnöke magához hívatott. Emlékeztetett arra, hogy nem ment minden gördülékenyen történelemből, és felajánlotta, hogy ha már ilyen sikkesen mégis kivágtam magam, ő nagyon örülne, ha Sárospatakra jelentkeznék továbbtanulni a tanítóképzőbe. Két nap gondolkodási időt kértem, bevallom, csak udvariasságból. Nem tudtak eltéríteni a tűzoltóságtól. így aztán 1959. július 6-án a megyei tűzoltóparancsnokságon letettem az esküt, majd Kisvárdára helyeztek szolgálatra. Mivel a kezdeti években egyedül nekem volt érettségim, készültem a tiszti főiskolára, de a Hadkiegészítő parancsnokságon nem akartak felmenteni a sorkatonai szolgálat alól. Egy évi szolgálat után azonban úgy éreztem, semmiképpen nem akarom a katonai pályát tovább folytatni. írásos beadványomban indokként megjelöltem, hogy nem érzek magamban a pálya iránt elég elhivatottságot. El is fogadták minden szó nélkül. Talán a sors akarta úgy, hogy onnan elköszönjek, mert 1963-ban ismét új fordulat köszöntött rám. Felvételt nyertem a BM Akadémiájának tűzoltó tagozatára. Két évvel később, miután végeztem, először Mátészalkára majd Nagykál- lóba, végül 1971-ben Nyíregyházára, a megyei parancsnokságra kerültem. Kilenc évvel később nyíregyházi parancsnok lettem, majd 1981- től egészen ez év szeptemberének végéig megyei tűzoltóparancsnok-helyettesként láttam el feladataimat. — Mi minden változott a tűzoltóságnál az ott eltöltött évek alatt? — Ha nem is a legjobbak, de lényegesen jobbak lettek a technikai feltételek, viszont rosszabb lett maga a szervezet. A korábban egységes tűz- oltóság tavaly megszűnt, felsőbb helyekről sokan vízfejűeknek tartották a megyei és országos parancsnokságok dolgozóit, vezetőit. Ezt nyíltan ki merem mondani. Aki ismer, az tudja, hogy soha nem rejtettem véka alá a véleményemet. így azt is megmondom, hogy a hivatásos tűzoltók független szakszervezetének demonstrációival sem értettem igazán egyet. — Hogy érzi magát mint nyugdíjas? — Megszoktam, hogy egy bizonyos rend szerint mennek a mindennapok. Reggelente bármi történt, ott voltam a helyemen és végeztem a rám váró feladatokat. Készültem a nyugdíjazásra, most azonban mégsem tudok mit kezdeni a szabadidőmmel. Négy évvel ezelőtt életre keltettem a megyei tűzoltószövetséget, melynek ügyvezető elnöke vagyok. Egy biztos, hogy ott mindenképpen folytatni fogom a megkezdett munkát. Nyíregyházi panaszok a Folytatás az 1. oldalról — A jogszabályok alapján azok, akiknek 1995. július 1. előtt állapították meg a jövedelempótló támogatást, januártól csak akkor kaphatják e támogatási formát, ha szeptember 30-áig, vagy azelőtt a 90 napos közhasznú foglalkoztatási program keretében dolgoztak — vette át a szót íllésné Erdős Judit, a polgármesteri hivatal szociális irodájának vezetője. — A közgyűlés egy korábbi döntése alapján 40 millió forintot csoportosítottunk át, amelyből a rászoruló általános iskolai tanulók nevelési segélyként étkezési hozzájárulást kapnak. A napokban lengyel- országi testvérvárosunkban, Rzesowban jártunk, ahol a szociálpolitikával kapcsolatos konferencián vettünk részt. Meglátogattunk több szociális intézményt. Tapasztalataink alapján azok felszereltsége jóval korszerűbbek a hazaiaknál, ám a mi szakembereink tudása előbbre van lengyel kollégáiknál. —- A nyíregyházi közgyűlés 1991-ben fogadta el a városban a plakátragasztást szabályozó rendeletet —- tájékoztatta a média képviselőit Tóth A magyar határőrök is segítenek az iraki gyermeken Szökevény, de halálos beteg Folytatás az 1. oldalról —A gyerek beteg. Mit tettek a győri határőrök a gyógyításáért? — A két iraki politikai menedékjogot kért, de azt az ENSZ menekültügyi főbiztossága nem adta meg. Itt kezdődtek a bajok. „Vendégeink” illegálisanjöttek az országba, így orvosi ellátásukat, kezelésüket nem támogatja a társadalom- biztosítás. Győri kollégáink karitatív szervezetekhez fordultak segítségért. A kezeléshez több millió forint szükségeltetik, de csak 200 ezer forint gyűlt össze. — Hogyan került a két iraki a Nyírbátori Határőr Igazgatóság közösségi szállására? — Győrben megtelt a szállás. Nálurik újból elvégezték az orvosok a vizsgálatokat, a múlt héten kellett volna a gyermeknek a debreceni klinikára befeküdnie. Idegenrendészeti osztályunk vezetője és munkatársai újból próbáltak pénzt gyűjteni, hiszen a kórházban társadalombiztosítási támogatás híján a gyógyítás ellenértékét előre kell kifizetni. Sajnos kevés támogatást kaptunk a karitatív szervezetektől. Volt, ahol elzárkóztak kérésünk elől. A nehéz helyeiben lévő határőrség fogja megelőlegezni Syveh kezelési költségét. Az orvosok szerint a gyermek betegsége gyóGyorsan... L. GY. (Új Kelet) _____ A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Studium Nyelvoktatási Közalapítvány kuratóriuma és a Relaxa Magyar—Német Innovációs Kft. közös szervezésű idegennyelvi tananyag- és módszerbemutatót tart ma délelőtt 11-től 14 óráig Nyíregyházán, a megyeházán. A bemutató programjaként Váss Lajosné dr., a kuratórium titkára tájékoztatja az érdeklődőket a Studium Nyelv- oktatási Közalapítvány és a Relaxa Magyar—Német Innovációs Kft. együttműködéséről, az idegennyelv-oktatá- si feltételeinek javítására irányuló törekvésekről. Ezt követően dr. Makara György kandidátus Relaxáció és •nyelvtanulás címmel bemutatja a tananyagot és a „villám” módszert. zöldszámon Géza, a közterületfelügye- leti csoport vezetője. — A jogszabály azóta néhány pontban idejét múlta, ezért azt a képviselő-testület várhatóan októberben módosítja. Korábban az engedély nélküli plakátragasztásért szabálysértési eljárást az ellen indítottunk, akit a „munkában” tetten értek. A rendelet megváltozása után a megbízó felel majd e tettért. Rövidülni fog harmincról nyolc napra az a határidő, amely alapján az illetéktelenül felragasztott plakátokat el kell távolítani. gyíthatatlan. Mégis igyekszünk mindent megtenni érte, ami emberileg lehetséges. —Mit mondanak az orvosok a kórházban? — A múlt héten újabb kalandos események történtek Syvehhel és édesapjával. Az apa viselkedése nehezen érthető. Amikor Nyírbátorba szállították őket, a gyermek orvosi leleteit eldugta, motozással tudtuk csak elővenni. Csütörtökön kellett volna a debreceni klinikára befeküdnie a gyereknek. A szomszéd megye migrációs hivatala segített volna az apa elszállásolásában, étkeztetésében. Hunar így naponta látogathatta volna a kórházban fiát. A két iraki azonban nem várta meg az említett napot, egy engedélyezett kimaradásról nem tértek vissza a közösségi szállásra. — Hogyan kerültek vissza Nyírbátorba? — Pénteken a nyugati határszélen érdeklődtek, hogyan lehet Ausztriába jutni. Pechjük volt, mert a kérdést a határőrség polgári ruhás járőrének tették fel. A határőr visszakísérte őket a győri közösségi szállásra, ahonnan szombaton ideszállították az apát és nyolcéves fiát a kollégák. Természetesen minden költség a határőrséget terheli. — Miért nem adják vissza őket Iraknak? — Romániába nem toloncol- hatjuk őket, mert nincsen bizonyíték, hogy azon az országon keresztül jöttek. Bemondásra felvették a határőrök az adataikat, amelyeket eljuttattak Irak legközelebbi külképviseletére. A hazautazási okmányok kiadása előtt ők is ellenőrzik, hogy valósak-e a bediktált adatok. Lehet, hogy haza sem akarnak térni. Van nálunk olyan szír „vendég”, aki már egy éve él nálunk. Egyelőre ennyi. Van egy gyógyíthatatlan beteg iraki kisfiú, és itt van az édesapja, aki konokul Nyugatra akar jutni. Vannak morcosnak hitt határőrök, akik segítenek. Ki segít még? A kántor éneke Dojcsák Tibor (Új Kelet) Zsurkon úgy tartják, ha Pócsik Géza, a kántor nincs jelen, a templomban akkor is megy az ének, de úgy nem az igazi. Már gyerekkorában kitűnt szép hangjával és kitűnő hallásával. Ma is észreveszi, ha valaki rosszul énekel a templomban. Szeretett volna zongorázni tanulni, de soha nem jutott rá ideje. Katonáskodása közben vett egy tangóharmonikát, valamennyire meg is tanult bánni vele, de 1944-ben a viszavonuláskor ottmaradt a hangszer a fronton, Alsó-Vereckén. Amikor hazajött, még édesapja volt a kántor, az ő halála után két évvel lépett az örökébe. Bár Géza bácsi már régen túl van a hetedik x-en, szinte mindig ott van a templomban. Valamikor a családi gazdaságban dolgozott, majd a szö- vetkezesítés után a téesz gyümölcsösében. Lányával és egyik unokájával él együtt, a másik „elment vőnek”. A fia is megajándékozta 2 unokával, és van már egy dédunoka is. Egyikük sem örökölte a hallását, nem lesz belőlük kántor. A faluban sincs utódja, senki nem akarja a dalokat megtanulni. Nemrégiben megvalósulhatott volna régi álma, a zongoratanulás, de hiába akarták küldeni, nem ment, öregnek érezte magát' hozzá. Kedvenc éneke, a templomban az Úrnak irgalmát örökké énekelem, temetéseken pedig a Testvérek, menjünk bátran. Géza bácsid nak az ének nem munka, ha? o nem hobbi. Ha hívják, akkor megy temetésekre, ünnepekre is énekelni, nem pénzért, hanem mások és a saját örömére. Nyelvvizsgafortélyok Vitéz Péter (Új Kelet) Mindenki olyan felkészülési stratégiát választ a vizsgára, amilyen számára a legkedvezőbb. Részt vehet külföldi anyanyelvi tréningen is, viszont egyről nem szabad megfeledkezni: a magyar állami nyelvvizsgán nemcsak a választott idegen nyelv irodalmi szintű ismeretét kérik számon, hanem a magyarnyelv tudásra is kíváncsiak a vizsgáztatók. Mindezt Papp Agnes, a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság (TIT) nyelvoktatási előadója mondta a kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban tartott előadásán. A megyében évente több ezer hallgató adja be nyelvvizsgára a jelentkezési lapját. A tapasztalatok szerint legkedveltebb az angol és a német nyelv. A vizsgáztatást végző intézetek nyitott központok, így bárki bármely vizsgatípusra — alap-, közép- vagy felsőfokra —- alanyi jogon jelentkezhet. A felkészülési módozatoktól függetlenül a követelményszint minden esetben ugyanaz. A szóbeli vizsgán a tanárok a kommunikációs, a nyelvhelyességi, a szókincsismereti, és a beszédtechnikai képességeket mérik fel. Ezekről kötetlen, de adott témakörön belüli beszélgetésekből, önálló témakifejtésekből, szituációs párbeszédekből és magnós hanganyag feldolgozásának kiértékeléséből győződnek meg. A írásbeli feladatok megoldásánál, például a fordításoknál kifejezetten fontos a magyar nyelv stilisztikai, mondatszerkezeti ismerete. A vizsgák előtti anyanyelvi környezetben eltöltött néhány hetes gyakorlással vigyázni szükséges, mert a hétköznapi „konyhanyelvet” és a tő- vagy a félmondatos válaszokat a vizsgabizottság nem feltétlenül díjazza. A TIT nyelvvizsgáin a tapasztalatok szerint a jelentkezők mintegy hatvan százaléka megfelel a követelményeknek, s általában a szóbeli vizsga jobban sikerül, mint az írásbeli. A tanárok nemcsak a vizsgákon segítőkészek, hanem a felkészülések alatt is. Nyitott tájékoztató napokat szerveznek, amikor a vizsgabiztosok egyike a várható megmérettetésről ad ismertetőt. Emellett írásbeli és szóbeli vizsgatréninggel is segítik a hallgatókat, ahol a körülmények ugyanolyanok, mint élesben, csupán vizsgadrukkal nem kell számolni. A tanári tapasztalatok szerint egy nyelvet csak folyamatos tanulással lehet elsajátítani. Az alapfokú fel- készültséget átlagosan 300, a középfokú ismereteket pedig 5-600 órányi komoly felkészüléssel lehet megszerezni.
