Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)
1996-10-04 / 232. szám
UJ KELET Közlekedés, utak á¥'í •*' ; ' .... V *í»rtS 1996. október 4., péntek 9 Régi busz új ruhában Környezetvédelmi mérések Nyíregyházán Az Orosi út a legzajosabl Az ilyen ukrán buszok is sokat nyomnak a latban Munkatársunktól A mátészalkai városi tömegközlekedésben nagy szükség volt már arra a buszra, amit a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Volán Rt. a közelmúltban állított munkába. A hiánypótlásra három elképzelés volt. egyrészt új busz vásárlása, másrészt egy használt beszerzése Németországból, és egy régi busz teljes felújítása. Végül az utolsó, legkisebb költséget jelentő megoldást választották. A Volán-műhelyben 300 ezer forint saját pénzből és a mátészalkai képviselő-testület által megszavazott támogatásból újjávarázsoltak, és a korábbinál komfortosabbá alakítottak egy régi járművet, amelynek biztonságos működésére az üzemeltető négy év garanciát vállalt. Csendes kisvárosnak ábrázolta Krúdy Gyula Nyíregyházát a századelőn, de hol van már a csend, és hol van már a kisvárosi jelző. A konflisokat felváltotta a taxi, a környezetkímélő villamosok helyett pedig bűzös autóbuszok közlekednek a Sóstói úton. Nagyapáink azt sem tudták, mi is az a nitrogén-di- oxid vagy a decibel, ma pedig mindenki a saját orrával és fülével érzékelheti a környezetszennyezést. Fekete Tibor (Új Kelet) A város közlekedési környezeti terhelésének elsődleges oka a nagy átmenőforgalom. Ukrajna és Oroszország felé a kamionok csak a záhonyi közúti határátkelőn tudnak kilépni, és Nyíregyházán keresztül kell menniük. Másfél—két évtizeddel ezelőtt, az akkori közlekedési koncepció szerint nagykörutat építettek, ami máig sem készült el teljesen. Ezzel az úttal sikerült a centrumból kivezetni a tehergépjármű-forgalmat, de azóta Nyíregyháza jóval túlnőtt a körút vonalán. A két nagy lakótelephez (Jósaváros és Örökösföld) közel vannak a nagy forgalmú főútvonalak, igazi elkerülőutak építésére pedig belátható időn belül nem lesz pénz. A kiskörút továbbfejlesztésének is a pénztelenség az akadálya. A motorizáció fejlődésével a forgalmi terhelés tovább növekszik. A városközpont így is túlterhelt, és javulás ezen a téren sem várható — marad a zajártalom és a levegőszeny- nyezés. Az orrunk és a fülünk csal, és nem hitelesített mérőeszköz, ezért a polgármesteri hivatal két szakembere, Dan- kó András közlekedésmérnök és Vágvölgyi Gusztáv környezetvédelmi szervező úgy döntött, hogy tudományos alapossággal megvizsgálják a város fontosabb útvonalai mentén a zajszintet és a légszennyezés mértékét. Nyíregyháza az ország heteNO; CO C0; összes emisszió 690 2180 2600 közlekedési emisszió 350 1490 20 1. táblázat dik legnagyobb városa, és sajnos a szennyezettség mértékében sem áll sokkal jobb helyen. Mint sok más nagyvárosban, a megyeszékhelyen is a levegőszennyezés legfőbb okozója a közlekedés. Megyénk három országgal is határos, emiatt jelentős az átmenőforgalma. Szlovákia, Ukrajna és Románia nem járműparkja korszerűségéről ismert. A közútjainkon megjelenő személy- és tehergépjárművek, valamint az autóbuszok még a hazai gépjárműveknél is több szennyező anyagot bocsátanak ki. Egy 1994—95-ös mérés szerint (1-es táblázat) a levegőben mérhető nitrogén- dioxid és szén-monoxid több mint fele a járműforgalom következménye. Egyedül a szén-dioxid emissziója elenyésző arányú a közlekedés károsítása miatt. A többi megyei jogú várossal összehasonlítva, Nyíregyháza az 5—6. helyen áll ezen a téren. Két forgalmi csoportban végzett mérések alapján, a nit- rogén-dioxid-szennyezettség az egészségügyi határértéket 2—2,5-szerese volt. A mintavétel kis száma és a mérési idők rövidsége miatt csak hozzávetőlegesek az eredmények. Nagy lépést jelenthet a Széna téren felállított új mérőkonténer állandó adatszolgáltatásainak folyamatos elemzése, erre azonban még várni kell. A légszennyezéssel ellentétben, a zajterhelésről részletes adatok állnak rendelkezésünkre. Két évvel ezelőtt a város 22 pontján végeztek az említett szakemberek huszonégy órás méréseket a bevezető utaktól egészen a városközpontig. A hangmagasságszint összes mérési tartományában (2-es táblázatunk) mind éjszaka, mind nappal a hangnyo- másszint-értékek meghaladják a megengedett határértéket. Az eltérés 1 és 12 dB A értéken mozog. A bevezetőutakon — a Pazonyi és a Debreceni — a legrosszabb a helyzet, ezenkívül még a 41 es úton kiugróan magas ez az érték. A belvárosban sem sokkal jobb a helyzet, különösen a Dózsa György úton magas a zajszint. Bár még nem értük el a budapesti szintet, de Nyíregyháza is a zajos városok közé tartozik. Ezen leginkább a korszerű tömegközlekedési eszközök számának növelésével lehetne segíteni. A megyeszékhely levegőjének szennyezéséhez nagyban hozzájárul az elhasználódott és átlag 9—10 éves korú autóbuszok műszaki állapota is. Bár a Volán mindent megtesz a helyzet javítása érdekében, de új járművek vásárlására kevés pénze jut. Valamit azért javított a helyzeten a motorcsereprogram, amelyben Rába D 10-es motorokra cserélték a kormot és üsz- köt okádó régi erőforrásokat. Nyíregyháza helyi autóbuszainak felébe került ily módon a környezetet kevésbé károsító motor. Jelen számítások szerint, a teljes járműpark kicseréléséhez a viteldíjakat 2—3 szorosára kellene emelni ahhoz, hogy meglegyen a bemházás pénzügyi fedezete. Ilyen mértékű tarifaemelést az utazóközönség többsége nem tudna megfizetni, marad tehát az elavult buszpark. Sokat javulhatna a levegő minősége attól is, ha többen kerékpárral közlekednének a munkahelyükre és vissza, ehhez azonban lényegesen jobb kerékpárúthálózat kellene. A meglévő kerékpárutak hossza csekély, és ráadásul nincsenek közvetlen összeköttetésben. Fontos lenne még a gyalogos-városközpont létrehozása, ehhez azonban be kel- lene fejezni a kiskör- utatahozzá tartozó parkolórendszerrel együtt. A nagykörút átmenőforgalmát mérsékelni lehetne a kamionok vasúton történő forgalmának előtérbe helyezésével, távlati megoldást pedig a leendő M- 3-as autópálya várost elkerülő szakaszának kiépítése jelent majd. Adatőrségen Túl kíváncsi jegyellenőrök MTI Aki elmúlt hetvenéves, ingyen utazhat buszon, villamoson, vasúton. Sok idős ember azonban, miközben élvezné ennek a humánus lehetőségnek az előnyeit, olykor megalázó helyeztbe kerül, amikor az ellenőr vagy a kalauz szórakozásképp elkéri a személyi igazolványát, fontoskodva, hivatali hatalma teljes tudatában ide-oda lapozgat benne, netán még hangos megjegyzéseket is fűz egy-egy bejegyzéshez. Néhány, érzelmeiben és személyi jogában magát sértve érző ember, panasszal fordult az Adatvédelmi Biztos irodájához, azt kérdezve, meddig mehet el a kalauz? Természetesen, senki sem vitathatja, hogy a karszalagos ellenőrnek vagy az egyenruhás kalauznak meg kell győződnie arról, hogy a jegy nélkül utazó, valóban jogosult erre a kedvezményre. Jó néhány hetven év fölötti nyugdíjas — ahogy mondani szokás — nyugodtan letagadhatna tíz évet a korából. Nem hagyatkozhat mindig a benyomásaira az alkalmazott, akinek az a dolga, hogy a közlekedési vállalat hozzájusson a szolgáltatásért járó díjhoz. Szüksége van tehát arra, hogy betekint- sen valamilyen, hitelt érdemlő okiratba. Minden vitának és problémának elejét vehetné, ha a MÁV vagy a BKV, személyre szóló igazolványt adhatna a kedvezményezetteknek, ez sokba kerülne, ezért a vállalatok megmaradtak a hagyományos módszernél, a „személyes kikérdezésnél”. Az ellenőrök tehát elkérhetik a díjmentesen utazóktól az igazolványukat, megnézhetik benne a fényképet, a régi fajta okmányban a születési dátumokat is, de ezenkívül más személyes adatot nem ismerhetnek meg. Ha a jegykezelő túlmenne ezen a határon, netán tolakodó, bizalmaskodó lenne, és idős hölgyektől például az iránt érdeklődne, hogy mikor kötöttek rég elhunyt hitvesükkel házasságot, úgy az utasnak minden oka és joga megvan arra, hogy a túl kíváncsi kalauzt rendre utasítsa. Felhívja figyelmét arra, mi tartozik rá és mi nem, s ha ez nem használ, panaszt tehet a ráérő ellenőr főnökénél. Jobb lenne persze, ha a jegyek ellenőrzését végzők egyszerűen beérnék azzal, ami az ő dolguk. Száraz lábbal Új Kelet-információ Komlódtótfaluban, a Petőfi Sándor utca 486 méter hosszan szilárd burkolatot kapott. A kész utat a hét elején adták át a kivitelezők, ezentúl eső után is száraz lábbal lehet majd itt közlekedni. Az önkormányzat legközelebbi terve egy közelmúltban vásárolt épület felújítása, művelődési házzá alakítása. A költségek fedezetére pályázatot nyújtottak be a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Regionális Fejlesztési Tanács területi kiegyenlítést szolgáló pályázati felhívására. Szaniter-szentélyek Bürget Lajos jegyzete Ha valaki átlépi a nyugati magyar határt, még mindig egy más világba érkezik. Főleg akkor, ha valami olyan ügyesbajos dolga akad, amit csak egy kicsiny helyiségben lehet 'elintézni. Az illemhelyekről van szó, melyek a legkisebb falusi kocsmától kezdve a sportpályáig, a kolostortól az alpesi vendéglőig, a metrómegállótól a múzeumig mindenütt olyanok, hogy az ember szinte zavarba jön, hová is tévedt. Minden tiszta, mindent takarítanak, minden csillog és villog, illatos és a legtöbb helyen duruzsol a muzsika. Mindenütt van mosdó, meleg víz, törülköző és kézszárító, szappan, hol folyékony, hol darabos, a tükör nem törött, nem egy helyen még zuhany is található, e nem is mindig kis helyiségekben. Szóval az egész olyan, mint egy szentély, egy szaniter-szentély, ahol a tisztaságnak áldozhatunk, mintegy elfeledve, hol is vagyunk. Nem vitatom, nálunk is történt helyenként egy és más, de ez még mindig a ritka kivétel, főleg ha az ember kimozdul egy-egy város kellős közepének reprezentatív környezetéből. Nálunk mindez még megcsodálandó ajándék, nem a mindennapok szerves része. Igaz, fizetni itt is kell, ott is, ez rendjén van, az ember nem sajnálja a pénzt akkor, ha kap is érte valamit. És ez a valami még nem általános, még a jó helyeken is estére vizes és barna a törülköző, még a repis helyen se működik a kézszárító, néha a lehúzó is csak spárga, egy göbbel a végén. A takarítók sem teszik tönkre magukat, az illat helyett legföljebb a hypót szagolhatjuk, bár ez még jobb, mint... Szóval a határon túl, ez a gond már nem gond. Magyarázhatjuk ezt azzal, hogy ott bezzeg jóléti állam van. Hogy ott gazdagok az emberek. Hogy jól működik a gazdaság. De mindez csak süketelés, hiszen ahhoz, hogy valahol rend legyen, ott nem szükséges a sok millió, csak takarítószer és takarító kell. Meg persze olyan közönség, amely meg is tudja becsülni ezt a szolgáltatást. Félek, ez a bajok egyik főforrása, még igencsak balkánion használják igen sokan a kicsi helyiségeket. És ezen bizony még a takarítók serege sem tud segíteni. Szóval készülünk Európába, ahogy mondani szokás, és itt hadd tanácsoljam, hogy tanuljuk meg a szaniter-szentélyek kulturált használatát is. Mert ha Európába érkezünk, ott ilyenek várnak ránk. Csak egyre vigyázzunk. Nehogy idő előtt jöjjön ide Európa. Mert, ha Európának éppen be kell mennie egy ilyen kis helyiségbe, akkor lehet, bogy gyorsan vissza is fordid. Dolgavégezetlenül. Márpedig egy illemhelyen csalódott ember aligha ölel majd szeretettel a keblére. 75dB 70-65-60 55Q nappal | éjjel I 1 I I 1 I I I I 1 I I '=3 c q — NI C/5 co ,03 CNJ -T3 o-ü -iá w oa ec 3 o V-N SO t: w a Nappali határérték: 65 dB, éjszakai határérték: 55 dB 2. táblázat
