Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)

1996-10-16 / 242. szám

2 1996. október 16., szerda Találgatások a szívműtétről Moszkvában újabb találgatások láttak napvilágot kedden Jelcin elnök tervezett szívműtétjével kapcsolatban. Az Eho Moszkvi rádióállomás értesülése szerint az orosz elnök vé­rében alacsony a hemoglobin szintje és emiatt az orvosok állítólag a műtét elhalasztását fontolgatják. Jelcin szóvivője viszont cáfolta moszkvai sajtóértekezletén a halasztást, hang­súlyozva, hogy az operációra a szeptember végi konzílium döntésének megfelelő időszakban kerül sor. Háborús bűnösök A német igazságügyi szervek eddig 73 személy ellen indí­tottak eljárást a délszláv térségben végrehajtott háborús bűn- cselekmények gyanúja miatt. Kay Nehm szövetségi főállam- ügyész egy keddi interjúban számolt be erről és közölte azt is, hogy 25 esetben beszüntették a vizsgálatot. A súlyos háborús bűnök elkövetésével vádolt Duslco Tadic ügyét átadták az ENSZ által felállított hágai bíróságnak. A többi 47 eset közül eddig hét ügyben adtak ki letartóztatási parancsot, de ezt csak két esetben tudták végrehajtani. Az egyik letartóztatott a 49 éves szerb Nikola J., akit népirtásban való közreműködéssel és gyilkossággal vádolnak, mert csoportjával Doboj környé­kén muzulmán polgári lakosokat végzett ki és hurcolt gyűjtőtáborba. Grapska településen géppisztolyból célzott lö­véseket adott le menekülő muzulmánokra. Epek az iraki rakéták Washingtoni védelmi források beismerése szerint a bagdadi kormány helyreállította a szeptember elején végrehajtott ame­rikai támadásokban megrongálódott dél-iraki rakétaállások egy részét. A The Washington Post úgy tudja, hogy a károk kijaví­tása valójában már két héttel a csapásmérések után megtörtént. Ugyanakkor a lap által idézett kormányforrások hangsúlyoz­ták, hogy az irakiak nagyjából és egészében eleget tesznek az amerikai követeléseknek, és az utóbbi hetekben egyszer sem veszélyeztették a dél-iraki légtértilalmi övezetben járőröző szö­vetséges repülőgépeket. A védelmi források aláhúzták, hogy mindent számításba véve az iraki légvédelmi rendszer jelentősen gyengébb, mint a csapások előtt. Amerikai egységek kivonulása Kedden Boszniába érkezett annak az amerikai katonai kon­tingensnek az előőrse, amely a volt jugoszláv tagköztársaság­ba vezényelt IFOR-erők kivonását biztosítja. Az amerikai ka­tonák a Száván létesített pontonhídon léptek bosnyák földre Zupanja és Orasje között. Az előőrs katonái az amerikai fegy­veres erők 1. gyalogos hadosztályához tartoznak. Hogyan verjünk el tízmilliót belga módra? MTI-Panoráma Az egyik brüsszeli külváros koszos kis utcájában történt, hogy hat hét alatt négy család is milliomos lett — „kihúzták őket” a lottón. Az első nyertes még csak szolid egymilliót ka­pott, ami persze máris ötmillió magyar forintnak felel meg. Aztán jött három hét szünet, hogy az egyik leglepusztultabb ház lakóinak 14 millió üsse a markát. Akkor már a fél kör­nyék ahhoz a lottóárushoz járt, akitől az eddigi nyertes szelvé­nyek származtak. Nem is hiá­ba, mert a rákövetkező héten a szomszédnál ütött be a fő­nyeremény—immár 27 millió­val. A lottóárus azóta már meg­nagyobbította bodegáját, az esetet felemlegető belga lap pedig utánajárt, hogy általá­ban mit is kezd hirtelen jött gazdagságával az, aki nincs hozzászokva a sok pénzhez. A példák meghökkentőek. Nem számítva azt a flamand postást, aki három hónap alatt egyszerűen elvert 10 milliót, legalábbis feltűnőnek tekint­hető mondjuk a Sabena légi- társaság három szerelőjének esete: ők ugyanis napokig mu­lattak a váratlan zsákmányból, természetesen dolgozni sem Világkrónika Maszhadov a szeparatisták jelöltje UJ KELET mentek be és ugyancsak termé­szetesen cégük el is bocsátotta őket. Ezek után (maradék mil­lióikkal a zsebükben) még hó­napokig szorgalmasan bejár­tak a Belgiumban minden ál­lástalant megillető munkanél­küli segélyért: hiába, minden fillért meg kell becsülni! Vagy itt van például az a dinanti szerelő, aki miután 30 milliót nyert a lottón, minden túlórát és pluszmunkát elvállalt. A nyereményt zárolta a bank­ban, s most saját bevallása sze­rint egy kicsit még szeretné ki­egészíteni. De a legtanulságo­sabb talán egy liege-i férfi ese­te volt: 10 milliót nyert a nagy­néniétől ajándékba kapott szel­vényen. A néni persze rögtön várta az ajándékot, csakúgy, mint a testvérei, meg azok csa­ládja—szóval, körötte minden­ki. Sikerült is összeveszni vala­mennyivel, mert mind kevesell­te az apanázst. Ráadásul a menyasszonya is otthagyta, mi­vel ő meg hirtelen túl gazdag­nak találta magához képest. Végül vett egy tyúkfarmot, amin a pénze nagy részét elvesztette. Ma már jószerével csak egy traktorja van a nyereségből és trágyabegyűjtéssel foglalkozik. Viszont boldog, mert visszajött a menyasszony. MTI A csecsen szeparatisták Asz- lan Maszhadov vezérkari főnö­köt jelölték a december köze­pén esedékes elnökválasztásra. A csecsen védelmi tanács hétfő esti ülésén egyben kinevezte a rendezés céljából felállított vegyesbizottság csecsen tagja­it, és a testület társelnökévé tet­te meg Húszéin Bijbulatovot, a koalíciós kormány helyettes vezetőjét. Jelcin elnök hétfői döntése értelmében az orosz társelnök Alekszandr Lebegy, az orosz nemzetbiztonsági ta­nács titkára lett. Az ITAR-TASZSZ hírügy­nökség jelentése szerint, a cse­csen védelmi bizottság hétfő esti ülésén a szeparatisták a háború befejezéséről Moszk­vával megegyező Aszlan Maszhadov vezérkari főnököt jelölték elnöknek. A választást várhatóan december második felében tartják, miután a hónap elején ugyancsak választás út­ján jelölik ki a helyi önkor­mányzatok vezetőit. Moszkvai megfigyelők sze­rint, meglepetést jelent Masz­hadov jelölése, aki csak a má­sodik a szeparatisták rangsorá­éban a néhai Dzsohar Dudajev örökébe lépett Zelimhan Jan- darbijev mögött. Maszhadovot mérsékelt politikusnak tartják, aki, Jandarbijevtől eltérően, nem sürgeti Csecsenföld azon­nali függetlenségét. A csecsen védelmi bizottság kinevezte egyben az orosz— csecsen vegyesbizottság csecsen tagjait. Összesen 30 tekintélyes csecsen politikus, illetve vallási vezető kapott helyet a testület­ben, amelynek élén Húszéin Bijbulatov, a koalíciós kormány miniszterelnök-helyettese, illet­ve orosz részről Alekszandr Lebegy, a nemzetbiztonsági ta­nács titkára áll. A testület ellen­őrizni hivatott a rendezési meg­állapodások teljesülését, és a vá­lasztások előkészítése mellett a helyreállítás gyakorlati kérdései is a hatáskörébe tartoznak. A ren­dezést előmozdítani hivatott ve­gyes bizottság felállításáról Zelimhan Jandarbijev csecsen szeparatista vezető és Viktor Csernomirgyin orosz kormány­fő a hónap elején állapodott meg Moszkvában. A pápa ismét a Vatikánban MTI II. János Pál pápa kedden — pontosan egy héttel azu­tán, hogy vakbélműtétet haj­tottak végre rajta — elhagy­ta a római Gemelli kórházat, és visszatért a Vatikánba. A pápa a hét végéig még nem tart kihallgatásokat, először vasárnap fogja vatikáni lak­osztályának ablakából kö­szönteni az Úr angyala imád­ság alkalmából a Szent Péter téren összegyűlő híveket. Elmarad a szerdánként szo­kásos általános kihallgatás is, pedig a most esedékes audi­encia emlékezetes napra esik: II. János Pál 1978. október 16- án foglalta el a pápai trónust. Az évforduló megünneplésé­nek elmaradásáért az lesz majd a „kárpótlás”, hogy a Vatikán nagyszabású ünnepséget szer­vez november első napjaira abból az alkalomból, hogy Karol Wojtylát ötven évvel ezelőtt, 1946. november 1-jén szentelték pappá. A pápa operáció utáni gyó­gyulása az orvosi közlemények szerint teljesen zavarmentes volt. II. János Pál már péntektől dolgozni kezdett betegszobájá­ban, s vasárnap a kórház abla­kában megjelent a hívek és a nagyvilág előtt, hiszen az ese­ményt a világ több országában egyenes adásban közvetítette a televízió. A kórházból való tá­vozás időpontja pontosan meg­egyezett azzal az előrejelzéssel, amelyet az operációt végző or­vosok adtak a műtét után. Kedden — most első alka­lommal — a televíziós kame­rákat beengedték a Gemelli kórházba, így a tévénézők is láthatták, hogy milyen jó álla­potban volt a pápa, amikor a kórház elhagyása előtt felke­reste a Gemelli kórház gyer­mekosztályán ápolt kis betege­ket. II. János Pál, aki most ha­todszor volt a Gemelli betege, a kórházból való távozás előtt minden alkalommal látoga­tást tett a gyermekosztályon. A pápa most mintegy húsz percet töltött ott, szentképe­ket adott a kicsiknek, és szót váltott több szülővel. Bár II. János Pálnak nem a mostani volt a legsúlyosabb műtétje, a legnagyobb figye­lemmel talán ezt az orvosi be­avatkozást figyelte a világ. A pápa tavaly karácsony óta többször is hirtelen rosszul lett, s a Vatikán egészen szep­tember közepéig csak a talál­gatásokat cáfolta, de magya­rázatot nem adott a rosszullé- tek okára. A vakbélgyulladás bejelentését is jórészt fenntar­tásokkal fogadta a sajtó, de műtét és a szövettani vizsgá­latok megerősítették a diag­nózist, valamint kizárták annak lehetőségét, hogy az 1992-es operációt követően ismét daganat alakult ki II. János Pál szervezetében. Peresz bírál MTI Az izraeli jobboldal^ azaz a kormányzat hibás straté­giát követ, amelynek a leg­kisebb esélye sincs a siker-, re — nyilatkozta a Le Figa­ro című francia napilap ked­di számában Simon Peresz volt izraeli miniszterelnök, a közel-keleti békefolyamat egyik elindítója. Peresz szerint, a jobbol­dal négy alapvető kérdés­ben téved. Először is, hibás az az elképzelés, hogy a békét izraeli engedmények nélkül is el lehet érni; azu­tán az sem igaz, hogy előbb kell megteremteni a bizton­ságot, s utána következhet csak a béke: az előbbi ép­pen a békéből fakadna. A volt miniszterelnök azt is kifogásolta, hogy a zsidó állam kormányzata a béke­folyamat lelassítására tö­rekszik, s hogy már most a megszállt területek végle­ges státusáról akar tárgyal­ni a palesztinokkal. — Nagyon nyugtalan vagyok a mostani helyzet, e „,nem-béke” miatt: ez ugyanis a terrorizmustól a nemzetközi elszigetelő­désen át a fegyverkezési versenyig vagy éppen egy háborúig sokféle súlyos eseményhez elvezethet. Újra Priebke-per MTI Olaszországban újra kell tár­gyalni a háborús bűnösnek minősített, de végül felmentett Erich Priebke volt SS-tiszt pe­rét, mivel az olasz semmítőszék kedden érvénytelennek nyil­vánította az olasz katonai fel- lebbviteli bíróságnak azt a döntését, mellyel a per során visszautasította a tárgyalást vezető bíró ellen benyújtott elfogultsági panaszt. Erich Priebkét azzal vádolták, hogy 1944 márciusában tevé­kenyen részt vett 335 polgári személy megtorlásként történt kivégzésében. A pert tárgyaló bírói tanács augusztus elsején azonban úgy döntött, hogy bár Priebke valóban háborús bűnt követett el, az enyhítő körülmé­nyek miatt nem lehet életfogy­tiglani büntetést kiszabni elle­ne, ezért tettét elévültnek kell tekinteni. Priebke felmentése rendkívüli felháborodást oko­zott Olaszországban. Jórészt ennek hatására a volt SS-tiszt nem nyerte vissza szabadságát: az ítélet elhangzása után ismét őrizetbe vették, immár azért, mert Németország időközben kérte kiadatását. Az ügy most újabb fordula­tot vett. A vádat képviselő ka­tonai ügyész és az áldozatok magánvádlóként szereplő hoz­zátartozói még a per során kér­ték, hogy elfogultság miatt az ügyet vegyék el a tárgyalást vezető bírótól. A panasz azon alapult, hogy Agostino Quis- telli bíró, még a per kezdete előtt, egy magánbeszélgetés folyamán azt a véleményét fo­galmazta meg, hogy Priebke — a történtek elévülése miatt — már nem ítélhető el. A panaszt a római katonai fellebbviteli bíróság elutasítot­ta. A katonai ügyész és a ma­gánvádlók a semmítőszékhez fordultak, mely most semmis­nek nyilvánította a katonai fel­lebbviteli bíróság döntését. Ez automatikusan érvényteleníti a perben kimondott felmentő ítéletet is, és lényegében azt írja elő, hogy az egész Priebke-pert újra kell tárgyalni. \ Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Úgy tűnik, roppant sze­rencsés választás volt Sola­na úr kinevezése NATO-fő- titkárrá. Az atlanti szerző­dés vezetőinek sorában ugyanis ő az első, akit rop­pant politikai és diplomáciai tehetséggel áldott meg az Úr, és ez az, ami a jelen hely­zetben a legszükségesebb és legértékesebb tulajdonság egy NATO-főtitkár eseté­ben. A hidegháború végezté­vel a NATO katonai jellege ugyan megmaradt, politikai jelentősége viszont hatal­mas mértékben növekedett. Ugyanígy változott — és ezért kőkemény politikai feladat — a tagállamok fe­gyelmének sajnálatos meg­romlása — lásd Törökor­szág —, illetve ennek ered­ményes koordinálása. A kibővítés előtt álló vé­delmi szervezet főtitkára sziklaszilárd, mégis alkuké­pes, remek diplomata. En­nek bizonyításához elég, ha arra gondolunk: az oroszok milyen ellenségesek voltak az újabb tagok felvételével kapcsolatban, és milyen vállvonogatóan beletörőd­nek ma. Ezt bizony Solana érte el, lépésről lépésre, meg­értetvén Jelcinnel, hogy az események nem Oroszor­szág szorongatására történ­nek, hanem éppen egy biz­tonságosabb Európa megte­remtéséért! A főtitkár meg­ajánlott politikája a NATO számára is merőben szokat­lan: „betekintést igen, be­leszólást nem”. így aztán nehéz a szervezetre bármi­lyen sunyi, hátsó szándékot rásütni, hiszen az oroszok saját maguk tapasztalhatják a szövetség szándékait. Ennek a helyzetnek az el­érése hatalmas munka lehe­tett. Egészen bizonyos, hogy nyugati körökben sem volt könnyű meccs, hiszen ott is vannak és voltak is bi­zalmatlan emberek, akik nyilván tartottak az orosz betekintés esetleges követ­kezményeitől. A kétpólusú világ béke­garanciája az ENSZ volt. Akkoriban, a legkeményebb hidegháborús időkben zse­niális politikusok vezették, mint például Hammarskjöld vagy Waldheim. Az egypó­lusú világ békegaranciája— egyre inkább úgy látszik — a NATO lesz. Es mint ilyen, „kitermeli” a maga politikai géniuszait, hogy magasztos feladatát minél gördüléke­nyebben elláthassa—mind­annyiunk örömére: a béke érdekében. Földrengés Itáliában Enyhe földrengés rázta meg Olaszország északi részét ked­den délben. A Richter-skála szerint 4,8 erősségű földmozgás következtében tucatnyian könnyebben megsérültek, és ki­sebb épületkárok keletkeztek. A földrengést, melynek epi­centruma Reggio Emilia körzetében volt, Milánótól 150 kilométernyire délre, a földközi-tengeri Genovától az olasz Alpokban fekvő Trentóig érzékelték. A Modena melletti Carpiban és Bolognában több embert kórházba szállítottak, őket különböző leeső tárgyak sebeztek meg. Elsősegély- nyújtás után valamennyiüket hazaengedték. Bologna köze­lében egy 86 éves férfi a rengés miatti ijedtségtől infarktust kapott és meghalt. A hatóságok biztonsági intézkedésként átmenetileg szüneteltetik a közlekedést a Milánó—Bologna vasútvonalon. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom