Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)
1996-10-15 / 241. szám
6 1996. október 15., kedd Kultúra UJ KELET Tanulni vágyó fiatalabb pályatársaimnak Ellenőrzőkönyv Magatartás 2. Vastapssal ünnepelték a Broadway vendégszereplüit Hippivarázs az ezredfordulón Amikor James Rado és Gerome Rágni megírta a Hair című musicalt, még nem tudta, milyen érzéseket szabadít fel az amerikaiak és később a tengerentúliak között. Javában dúl a vietnami háború, minden utcasarkon felirat: A hazának szüksége van Rád. Fiatalok ezrei vonulnak a dzsungelbe, a vágóhídra, a rizsföldek alatt megbúvó aknamezőkre. Verebes István sorozata Az elvetemült színész vagy színházrendező, a rossz magaviseletű, asszociális tehetség nem tehet arról, hogy olyan...! Azok tehetnek róla, akik hagyták olyanná válni. Néha megdöbbenek, hogy mit el nem néznek egyes művészeknek társaik. A háta mögött persze lep- rázzák, anyázzák, de ne adj’ isten, hogy egyik is leülne az illetővel, s emberségesen felvilágosítaná, mi mindenben vét az illető az együttműködést illetően. Van egy hülye mondás, ami így hangzik: „amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek". Káros és erkölcstelen megállapítás. Ha Jupiter nem teszi, az ökör sem tanulhatja el. így hangozva inkább volna veleje. Egy érdemekben dús pályát már teljesítő számára betudunk bocsánatos hibákat, rosszízű igényeket a kiváltságokra, ám azért az ilyenfajta méltányosság nem túlontúl dicséretes. Szerintem egy művésznek csak az jár alanyi jogon, ami szükséges munkájához, ami elengedhetetlen az optimálist célzó lehetőségekhez. Én ma már jobban szeretem a szerény igényességből születő nagy eredményeket, amikor a bensőnek a kapacitásából, a célirányos önfegyelem révén alakul egy alakítás, egy előadás. Azt tapasztalom ugyanis, hogy a cafran- gok nélkül építkezők sokkal közelebb kerülnek feladatuk mélyben kereshető rétegeihez. Gombás Sándor Ferenc Az 1956-os magyar forradalom negyvenedik évfordulója alkalmából a Francia Intézet számos rendezvénynek ad otthont. A világpremiert megelőzve mutatja be az ARTE-Hét televíziós csatorna a Budapest 1956 című programot, mely Budapesten eddig ismeretlen dokumentumokra épül. Október 18-án a Francia Intézetben este fél 9-kor az ARTE-Hét televíziós csatorna elnöke, Jerome Clement nyitja meg az estét, számos magyar, francia és német személyiség jelenlétében. Bemutatják a következő filmeket. Aznap este 20.50- kor vetítik 1956, A meg nem valósult remények éve című filmet. Rendező: Jerome Clement. (Dokumentummontázs film 13 perc.) Az 1956 októberében és novemberében történt magyarországi események akkor érthetők csupán, ha a kor közegébe helyezzük őket vissza. Meglehet, nyíltan nemzeti érzelmek a meghatározók, melyek közvetlenül a keleti blokk országainak nemzetközi erőterében alakultak ki. A korabeli közeg felelevenítése megkönnyíti a A magánhepcia, a színházi munkát fesztelen hangulattól átlengő, rossz hagyományokat majmoló „művészkedés” beszivárog a színpadra, és föllazítja az előadás összetartó erejét. Aki csak azért választja otthonául a színházat, mert szereti annak specifikus habzását, az előbb-utóbb biztos hogy belefullad abba. Láthatunk épp elég nagytehetségű színészt, akiket végleg ellep ez a felszíni miaz- ma, s az exhibiciónak a rendezetlen kapálózása any- nyira eluralja személyiségünket, hogy az illető magának a textusnak az elsajátítását is mellőzi már, a szerep szövegét sem tartja érdemesnek, hogy magáévá tegye, hiszen bízik rutinos jelenlétében, ami önmagában persze elegendő harminc másodpercig...! Az első perc végére azonban az ilyen színész lelepleződik, s bármennyire kvalitásos, individuális lehetőségei alól már csak a ripacs kellemetlenkedik, gyakorta haláláig...! Minél idősebb, minél tapasztaltabb leszek, annál jobban vigyázok, hogy maximálisan puritán igényességgel és másokat meg nem zavaró tüzetességgel tegyem a dolgom, mert soha nem volt akkora a csábítás az elhülyü- lésre, mint manapság, amikor az engedélyezett közmegegyezés, az áltiszteletbe ágyazott opportunista megbocsátás már nem szégyen, hanem szél- tében-hosszában érvényes divat. nézők számára, hogy megértsék a magyar forradalom kitörésének és bukásának okait, valamint tanulságait és utóéletét. Utána, 21.05-kor a Kádár—Nagy Sorskereszteződések című film következik. Rendezte: Olivier Doat és Körösi Zsuzsa. (30 perc.) A budapesti események a két főszereplő Nagy Imre és, Kádár János párhuzamos életútján keresztül bontakoznak ki. Két meggyőző- déses kommunistáról láthatunk portrét Shakespeare- hez méltó történetbe ágyazva, melyben árulások és áldozatok követik egymást, s mely nem is olyan régen játszódott le Európa szívében. Este 21.35-től látható a Leszállt az éjszaka, egy forradalom születése. Rendezte: W. K. Gauerin (52 perc). A magyar forradalom egyetemes értékeiről szól ez a film, melyek egy közös örökség az Emberi Jogok Nyilatkozatának részét képezik, ezen alapulnak korunk demokráciái, hiszen ezek az értékek az egész emberiség számára hordoznak jelentést, és kifejezik a szereplőkben lejátszódó tudatosítási folyamatot. Gál Attila (Új Kelet) ________ Ak adnak olyanok, akik az első bevetésen meghalnak, vagy két hét után fogságba esnek, a ferdeszeműek pedig senkit sem kímélnek. Mások, a szabad er- kölcsűek, a társadalom megvetése kíséretében nyilvánosan elégetik a behívójukat. Kevesen jönnek haza. Aki megússza, az vagy testileg vagy szellemileg marad fogyatékos. Amerikának kezd elege lenni a pentagoni vezetésből, tízezres tömeg tüntet nap mint nap a Fehér Ház előtt. Kócos, hosszú hajú fiatalok gyülekeznek a téren, kezükben tábla, festékszóróval pingált jelszavakkal, melyek éltetik a Békét, a Szeretetet és a Boldogságot. Terjed a kábítószer, marihuána, kokain, heroin és az LSD segít elviselni a mindennapokat. Főleg csőnadrágos, ápolatlan, fejkendős, Peace-jelvényt viselő lányok és fiúk fogyasztják. Bandákba verődve, közösen,repülnek'’ a New York-i Central parkban. Ami mindnyájukban közös, hogy loboncos, fürtös, rasztált, festett és a vállukig ér. A hajuk. Maroknyi csapat — fehérek, feketék vegyesen — tengeti az életét, kukák mellett melegedve, rendőrök elől bújkálva a hírhedt Central parkban. Berger, az örök hippi, a mókamester sohasem pihen, nincsenek biztonságban tőle a nők. O a banda lelke. Sosincs pénzük, ha már egy tízdollárost összetarhálnak, boldogok, hiszen jut belőle fűre is. Az egyik nap egy jóvágású, angol sráccal találkoznak. Messziről jön, Manchesterből, a neve kicsit lengyeles: Claude Bukowsky. A szerintük eszement fiú, a behívóját lobogtatva a seregbe készül, megkérik, töltsön velük pár napot. A néhány óra percekké törpül, egy egészen más világ tárul Bukowsky elé. Szembejön vele a szerelem is, a szőke szépség, Sheila személyében. Hamar elérkezik a búcsú. A mexikói kiképzőbázison mindenki ordít. Bukowskynak hiányzik a banda. Mielőtt behajózna, Berger elintézi a szerepcserét, hogy az angol fiú találkozhasson kedvesével. A csel sikerül. Ám a megjelölt időnél hamarabb indul a szállítmány Vietnamba. A repülőn az egyenruhás, kefefrizurás Berger vállát húzza a fegyver. Az utolsó hír róla: hősi halált halt. A New York-i Broadway Musical Company vasárnap este a Bujtosi Szabadidő Csarnokban —mintegy három órában—arra vállalkozott, hogy a nyíregyháziak elé varázsolja a hetvenes évek hangulatát. A közönség tapsaiból ítélve, még úgy is sikerült, hogy egyórás késéssel kezdték az előadást. A színpadkép meglehetősen egyszerű volt, inkább a színészek gondoskodtak saját maguk a díszletekről. Az óriási virágokkal tarkított lepel adta a hátteret, oldalt a zenekar foglalt helyet. A produkciónak ezt a részét Joe Donovan neve fémjelzi. Galt McDermot zenéjétől kicsit elrugaszkodva, jókedvűen és profin játszott az együttes. Poénos betétek, mint például egy James Brown- és egy Rolling Stonesnóta, csak fokozta a hangulatot. A jelmezeket nem volt nehéz beszerezni, hiszen elég, ha csak a rokonok kinőtt farmerkabátját, nyitott, rövidujjú ingét kapták magukra. Mégis néha olyan ötletek hökkentették meg a közönséget, melyekre hol jókedvű kuncogás, hol — általában az idősebbek részéről — rosszalló pillantás volt a válasz, különösen, mikor az első felvonás végén a színészek pőrén, igaz, gyenge megvilágításban álltak a nagyérdemű előtt. A végig jó kedélyű előadást néha unalmassá tette a sok párbeszéd. Természetesen a történet megértéséhez szükség volt rá, hiszen mindent nem lehet elénekelni. A rendező figyelembe vehette volna — bár lehet, direkt így akarta — azt a tényt, hogy nem sokan rendelkeznek angol nyelvvizsgával. Ám a darab gördülékenyen, attraktívan, a figyelmet lekötve zajlott. A színészek, akik inkább énekesek voltak, magukat adták. A mikrofonok állandóan körbejártak, s minden torokból tisztán, profin szólt a dal. Az eredeti forgatókönyvtől eltérve, helyenként a jelenkorra adaptálva játszottak. Berger figurája tökéletesen megvalósult, Sheila sem vitte túlzásba, Bukowsky szerepe az előadás végére a magaslatokba emelkedett. Érdekes volt a rendező elgondolása, mikor Bukowsky kábítószeres lázálmában, Lincolntól kezdve a dandártábornokon át, az indiánokkal bezáróan vonultatta fel az amerikai társadalom letűnt vagy még élő képviselőit. A produkció végéhez közeledve, sikerült a közönséget felrázni, rádöbbentem a háború kilátás- talanságára, a szeretet és az egymáshoz tartozás fontosságára. Uj szerzőtárs, új stúdió Hatházi Andrea Slágergyárosnak is nevezhetnénk a magyar könnyűzene világában Gergely Róbertét, aki most is új, fülbemászó, többségében—hűen stílusához — szerelmes dallamokkal lepte meg e műfaj : kedvelőit. Az ÚJ SZERE- : LEM című, szeptemberben a . boltok polcára került albuma l nemcsak címében viseli a jel- i zőt, hanem valójában sok új j dolog kíséri. — Mitől új az ÚJ SZERE- j LEM? — Szinte minden tekintet- i ben változás történt körülöt- | tem. A dalokat egy új szerző- I társsal, Szikora Robival ké- I szítettem. Kiadót váltottam, S a BMG-Ariola szavazott bili zalmat dalaimnak, sremélhe- J tőén nem fog csalódni. Új stúdióban, új zenésztársakkal és I stílusosan új vokállal sikerült S felvenni a dalokat. A megje- j lenésemben is történt változás, ami új image-t adott. —És az új szerelem? — Az új szerelem az a 13 j vadonatúj dal, amiből remé- I lem, mind sláger lesz. Az új I album címének tudatosan nem akartam dalcímet vá- I lasztani, így a sok változás I és alaptémája miatt adta magát az ÚJ SZERELEM. Gergely Róbert — A legtöbb előadó azt I szeretné, hogy dalai sláge- I rekké váljanak. Mikor nevez- I hetünk már slágernek egy száI mot? — Közhelyként mondhatnám, hogy akkor sláger egy dal, ha már a cipészinasok is { azt fütyülik. De ma már talán | cipészinasok sincsenek, tehát í így nem mérhető. Azt gondo- I lom, ha a következő század- í ban—ami már nincs is olyan I messze—örökzöld, nosztalgiadalokként fogják minősíteni számaimat, elértem a kí- I vánt mércét. — Legtöbb dalában a sze- I retemről, az imádott kedves- j ről vagy annak hiányáról | énekel. Ez egy korszak jellemig zője, vagy alaptéma és stílus | Gergely Róbertnél? — A világ változhat, de j minden korban szükség lesz J érzelmekre és azok megének- I lésére. Ez a téma valamennyi- I ünket érint, és valamilyen szin- j ten mindnyájan átéljük. Min- I denki a maga nyelvén fogal- | mázzá meg érzéseit, legyen az [ rave, techno vagy heavy me- S tál, de valahol ugyanarról j énekelünk. —A prózai szereplésekről I teljesen lemondott? —Az idei évadban több ze- I nés darabban is játszottam, de I talán tényleg egy új szerelem- 1 be estem. Éz pedig a rende- I zés. A Csipkerózsika című j mesemusicalt idén már ren- ! deztem. Filmfesztivál Budapesten
