Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)

1996-10-02 / 230. szám

6 1996. október 2., szerda 1 S' »4 Gazdaság Fogyasztható törvényt! Egy normálisan működő piacgazdaságban a társa­dalmi és a gazdasági élet láncolatának minden nem végső szereplője kiemelt fontosságot tulajdonít a fo­gyasztóknak, mivel belőlük élnek. A fogyasztó je­lentős adóforrás, a tőkések profitjának kitermelője, a befektetési alapok lakossági megtakarítási bázi­sa. Emiatt a fejlett államok törvényei fokozottan vé­dik a vásárlói érdekeket. Hazánkban várhatóan a jövő év elején kerül a parlament elé a fogyasztóvé­delemről szóló törvénytervezet. jogi személyig terjedhet. Itt lenne szükséges konkrétan meghatározni azt a szerződé­ses viszonyt, amellyel az adásvétel létrejön. A fogyasztóvédelmi szabá­lyozás céljainak meghatáro­zásakor az Európai Unió ál­tal rögzített öt, alapvető fo­gyasztói jogot mindenkép­pen bele kell építeni a tör­vénytervezetbe. Ezek a vásár­lók gazdasági érdekeinek vé­delme, a jogorvoslati, infor­mációszerzési, tanulási-meg­ismerési lehetőség,^lletve jo­gosultság az érdekképvise­lethez. Egy körültekintően meg­alapozott törvény nem nélkü­lözheti az intézményi háttér fejlesztésének gondolatát. A hatósági és a jogérvényesíté­si hálózat kiszélesítésén túl az európai gyakorlatnak megfe­lelően a mainál sokkal na­gyobb hangsúlyt és mozgás­teret kell adni a civil társadal­mi szervezeteknek. Vitéz Péter jegyzete Ahhoz, hogy a honatyák alkalmazható szabályozást alkossanak, egy sor más jel­legű, de a fogyasztóvédelem­mel szorosan kapcsolatban álló törvényt is szükséges átszabniuk. így a közigazga­tási törvény önkormányzati feladat- és hatáskörét, a rek­lámtörvény címkézésre, cso­magolásra, árfeltüntetésre vonatkozó passzusait kell módosítani. Emellett a pénz­intézeti fogyasztóvédelmi rendelkezéseket, illetve a szabálysértési törvény vásár­lókhoz kapcsolódó fejezete­it is illeszteni kell a tervezet­hez. A fogyasztói törvény ma­gyar jogrendbe ágyazásán kívül nagyon fontos annak tartalmi milyensége. Első lé­pésként magát a fogyasztó fogalmát kell definiálni, amely a természetes személy­től akár a nagybani vásárló Látványos civil rendezvény Él még a szeretet Kozma Ibolya (Új Kelet) Az elmúlt napokban ren­dezték meg hazánkban az első Nonprofit Expót. Eddi­gi leglátványosabb és legna­gyobb produkcióját rendez­te meg a magyarországi ci­vil társadalom. A kiállításon az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság és a PRIMOM Vál­lalkozásélénkítő Alapítvány közös standot állított fel. Magukkal vitték a régió va­lamennyi nonprofit szerve­zetének kiadványát, pros­pektusát. Köztük a Sóstó Rt. korabeli fényképeit, a Falu­si Turizmus Országos Egye­sületének ajánlóit, a Felső- Tisza Alapítvány, az E-misz- szió, az Állatbarát Alapít­vány, Nyíregyháza város és még sok más egyéb szerve­zet szórólapjait. Tisza Gab­riella, az Első Nyírségi Fej­lesztési Társaság képviselője elmondta, hogy a megye egységes pavilonrésze nagy sikert aratott a kiállításnézők körében. A közös stand az összetartást és az együttdol­gozást fejezte ki. A nonprofit" szervezetek többsége között nincs hatalmi és üzleti harc, köztük még a szeretet él. Az Expón összeállítottak egy térképet, amelyre vala­mennyi nonprofit szervezet matricája felkerül, a megyei képviselők gondoskodtak a megyebeli társaságok jelké­pének felragasztásáról. A kétnapos program lehető­séget adott a magyarországi civil szervezetek bemutatkozá­sára, a napjaink nonprofit szek­torában leginkább érdeklő­désre számot tartó témák fel­vetésére és megvitatására. APEH-üzemanyagárak MTI Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hétfőn eljuttatta az MTI-hez a szeptember 19-től az adóhatóság által elfoga­dott üzemanyagárakat, aminek közzétételére a APEH-et a ma­gánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény kötelezi. (Ha a magánszemély a gépkocsihasználattal kapcsolatos üzem­anyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges a vásárolt üzemanyagról számlát beszereznie.) MSZ 11793 ólmozatlan motorbenzinek EN-91 ólmozatlan normálbenzin 117,80 Ft/1, ESZ-95 ólmozatlan szuperbenzin 121,10 Ft/1, ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin 129,60 Ft/1, MSZÍ 9950 ólmozott motorbenzinek AB-98 ólmozott szuperbenzin 128,60 Ft/1, MSZ 1627 gázolajok Gázolaj 0,2 normál gázolaj 108,90 Ft/1, AROL-2T motorolaj 126,10 Ft/1. Féléves mérleg Több faluban több gáz Fekete Tibor (Új Kelet) A gázértékesítés szempontjá­ból kedvező időjárásnak kö­szönhetően 1996 első félé­vében a Tigáz Rt. (az Italgas Csoport tagja) 1857 millió fo­rint adózott eredményt ért el. Ez a kedvező hatás minden bi­zonnyal az év végi teljesítések­nél is érzékelteti hatását. Nőtt a gázértékesítésbe be­kapcsolt fogyasztók száma is. Hétszáznyolcvanezerrről közel 802 ezerre nőt a Tigáz ellátási körzetében a lakossági fogyasz­tók száma. Ezzel együtt az elő­ző év hasonló időszakához ké­pest 288 millió köbméterrel több földgázt adtak el, ami 21 százalékos növekedést jelent. Részben az áremelésnek kö­szönhető, hogy az 1996. júni­us 30-ai mérlegadatok, az érté­kesítési és egyéb bevételek együtt 25 és fél milliárd forin­tot tesznek ki. Az előző évi 17 milliárd365 millió forinthoz képest 47 százalékos növeke­dést mutat. Az idén két lépcsőben ter­vezték „rendezni” az energia- hordozók árát, ami a gyakor­latban áremelést jelentett. Már­cius elsején átlag 25 százalék­kal emelkedett a gáz lakossági fogyasztói ára. A TIGÁZ szak­emberei remélik, hogy a kor­mány és az Ipari és Kereskedel­mi Minisztérium a korábban tett vállalásainak eleget tesz, és a viszonteladói, valamint a végfelhasználói fogyasztói árat még az ősz folyamán felülvizs­gálja. Ez fedezhetné a gázszol­gáltatás költségeit, ezen felül minimum 8 százalékos bruttó bevételt is lehetővé tenne a szolgáltatónak. A kormány a közelmúltban januárra halasztotta az eredeti­leg októberre tervezett ener­giaár-emelést. Talán sokan a gázzal fűtők közül felsóhajtot­tunk, de lehet, hogy korai az örömünk. A januári áremelés minden bizonnyal magasabb lesz a mostanra tervezett 25 százaléktól. Egyes hírforrások harminc, míg mások akár negy­ven százalékos drágulást sem tartanának lehetetlennek. Ez pedig már sokk-terápia. Igazságügyi szakértői kamara Erős megyei képviselet Az Igazságügyi Szakértői Kamara területi szervezetei­nek felállása után a napokban megalakult az országos koordináló testület is. A szakértői kar nemzeti szintű munkájában két megyei szakember is közvetlenül részt vesz. A köztestület megalakulásával az igazságügyi szakértők érdekvédelméhez, a megbízók viszont az el­végzett munka minőségére egy szigorú etikai kódex alapján garanciákat kapnak. Munkatársunktól ____ Az országban nyolc területi igazságügyi szakértői kamara alakult ebben az esztendőben. A legkeletibb regionális testü­let Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye szakembe­reit képviseli, debreceni szék­hellyel. A meghatározott fel­adatként a kamara önkormány­zati elven alapulva ellátja a szakértők érdekképviseletét, a munkavégzéssel kapcsolatban érvényesíti a szakmai és az eti­kai elveket. Hamarosan elkészül a testü­let alapszabályzata és etikai kódexe, amelyet minden tag­nak kötelező lesz betartani. Aki a testületileg elfogadót irány­elveket és gyakorlatokat meg­sérti, az ellen felfüggesztési el­járást kezdeményez a kamara. Az országos testület alakuló ülésén a nyíregyházi önkor­mányzat munkatársa, Lajtos Ferenc kapott bizalmat az al­elnöki feladatok ellátására. Az elnök és a három alelnök mel­lett dolgozó tizenkét tagú eti­kai bizottságnak tagja lett Bíró Miklós, aki a mezőgazdasággal kapcsolatos ügyeket fogja ko­ordinálni. Nő a gazdasági szervezetek száma MTI—KSH A működő gazdasági szerve­zetek száma az országban au­gusztus végén 733 ezer volt, valamivel több mint 5 ezerrel gyarapodott az előző hónap­hoz képest. A cégek 30 száza­léka társas-, 61 százaléka egyé­ni vállalkozás, a többi költség- vetési és társadalombiztosítási szervezet — tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal az MTI-t. Az adatok szerint, a regiszt­rált szervezetek száma megha­ladta az egymillió 100 ezret, de lényegében valóban csak kö­rülbelül kétharmaduk műkö­dik. A nyár utolsó hónapjában alig 1 százalékkal emelkedett a ténylegesen működő vállal­kozások száma, elsősorban az ingatlanügyletek és a szolgál­tatások területén. A feldol­gozóipari termékek gyártásá­ban, valamint a szállításban és a postai és távközlési tevé­kenységben csökkent a vállal­kozások növekedési üteme. A működő vállalkozásokra a kis létszám jellemző: 96 százalé­kuk tizenegynél kevesebb al­kalmazottat foglalkoztat, az augusztusban alakult 5028 tár­saságból mindössze 31 tevé­kenykedik tíz főnél nagyobb létszámmal. Augusztusban az egyéni vál­lalkozások száma 2603-mal emelkedett, a hónap végére 446 574 működött az ország­ban. Az új egyéni vállalkozá­sokat szintén az ingatlanügy­letek és a szolgáltatások terü­letén regisztrálták. Egyidejű­leg a kisiparosok száma 159- cel csökkent. Ennek ellenére az egyéni vállalkozók 41 száza­léka kisiparos, 34 százaléka kereskedő, a többiek szabad szellemi foglalkozásúak, illet­ve a mezőgazdaságban tevé­kenykednek. A költségvetési és társada­lombiztosítási intézmények száma augusztusban 34-gyel csökkent, a nonprofit szerve­zeteké pedig 99-el emelke­dett. Mindkét szervezet túl­nyomó többségében 11-nél kevesebb alkalmazottat fog­lalkoztat. Járulék­reform MTI A társadalombiztosítási alapok 1997-es költségve­tésének kérdései, valamint az ehhez kapcsolódó járu­lékreformmal összefüggő ügyek szerepeltek a Gazda­sági Kabinet hétfői ülésén. A természetbeni egészség- ügyi szolgáltatásokért fize­tendő minimális járulék összegét napi 150 forintban számszerűsíti majd a tör­vényjavaslat. Az már eldöntött, hogy a társadalombiztosítási ala­pok jövő évi költségvetése nullszaldós lesz. Az azon­ban még vitatott, hogy a gyógyító-megelőző tevé­kenységre mennyit szánnak majd, hisz — mint ahogy az államtitkár elismerte — a népjóléti tárca és a tb-ön- kormányzatok is mintegy 15 milliárd forinttal többet tartanak szükségesnek an­nál az összegnél, mint ame - lyet a Pénzügyminisztérium javasol. Az 1,5 százalékos álta­lános tb-járulékszintcsök- kentés jövő január 1-jétől lép hatályba a tervek sze­rint azzal a kitétellel, hogy az 1997-es első félévi gaz­dasági folyamatok ismere­tében megnézik, lesz-e lehetőség újabb mérsék­lésre. A 150 forintos napi minimumjárulék „köz- gazdasági tartalmát te­kintve” adó lesz, de járu­lékként kell beszedni, így nem az APEH hajtja majd be, hanem a tb-alapok in­tézményrendszere. ÚJ KELET Változó árak MTI Átlagos forgalom mellett vegyesen változtak a rész­vényárak kedden a Buda­pesti Értéktőzsdén. A veze­tő papírok közül a Mól és az OTP szerepelt a legjob­ban. Az olajipari társaság árfolyama 1480 forintról 1530 forintra erősödött. Az OTP árfolyama 55 forinttal emelkedett, s a bankpapír 2550 forinton zárta a napot. Kismértékben nőtt a Bor- sodChem-részvények ára, 2955 forintot értek a keres­kedés végén. A TVK árfo­lyama a szokásos 1340— 1345 forintos ársávban mozgott. A Richter napköz­ben 8100 forint körüli áron forgott, végül 8050 forin­ton zárt, 10 forinttal ala­csonyabban a hétfői árfo­lyamánál. Az Egis-részvé- nyek ára 150 forinttal 10 950 forintra csökkent. A Fotex részvényeit napköz­ben 104—105 forintért ad­ták-vették, a kereskedés vé­gére 108 forintra nőtt a pa­pír ára. A hétfőinél alacso­nyabb árfolyamon, 3150— 3160 forintért vásárolták a Danubius-részvényeket, az utolsó percekben azonban már csak 3140 forintot ad­tak értük. A kárpótlási je­gyek ára 610 forintra nőtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom