Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)
1996-10-14 / 240. szám
1996. október 14., hétfő Mezőgazdaság Húsmarhatenyésztési fejlesztési terv készül Már a hazai húsellátás is csak 95 százalékban fedezhető a 960 ezres szarvasmarha-, ezen belül a kimondottan húshasznú 28 ezres jószágállomány révén. Az utóbbi állomány 2002—2005-ig szerény mértékű fejlesztéssel is megduplázható lenne, és így már exportra is jutna a húsból — mondta el Öcsödi Gyula, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője csütörtökön a keszthelyi agráregyetemen rendezett országos tanácskozáson. E cél elérését — mutatott rá — számos gond nehezíti: hiányoznak a húsmarhatartás integrátorai, nincs elég állami pénz a gazdaságok összefogásának ösztönzéséhez sem, és tőkeszegénység is gátolja az állattartási feltételek fejlesztését. Az előadó szerint a pályázati és más úton elnyerhető termelési, beruházási és exporttámogatások rendszere nem elég hatékony. Bejelentette, hogy az FM — a szakmai egyesületek, szövetségek javaslataira számítva — december végéig kidolgozza a húsmarhátenyész- tés fejlesztési tervét. Gombakiállítás és szaktanácsadás A gombamérgezések egyik sajnálatos főszezonjának tekinthető őszelőn különösen időszerű kiállítás nyílt a hétvégén, szombaton Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központban. A hazai erdőkben, mezőkön, kertekben, szántóföldeken fellelhető, jelentősebb tömegben termő több mint száz gombafajtát ismerhetnek meg közelről a látogatók, megtudva róluk a legfontosabbat is, hogy tudniillik ehetők-e avagy mérgezők. A kiállításon a környezetet — például a réteket, fenyveseket — hűen ábrázoló terepasztalon felsorakoztatott gombák mindegyike valódi, egy új, úgynevezett fagyasztva szárító eljárásnak köszönhetően őrizték meg eredeti alakjukat, színűket, sőt túlnyomó többségében még illatukat is. A Magyar Természettudományi Múzeum által kölcsönzött gombák kecskeméti kiállításának időszaka alatt, október 24-éig a házigazda város gombászkörének szakértői az érdeklődők számára film- és diavetítésekkel kísért ismeretterjesztő előadásokat tartanak, ezek sorában gombatermesztési bemutatókat is. Nyárfa Világkongresszus L. G Y.JÚj Kelet) Nem mindennapi eseménynek adott helyet a közelmúltban Budapest, ugyanis itt tartották az idei Nyárfa Világkongresszust. Erre negyedévenként kerül sor, hasonló legutóbb Isztambulban volt megrendezve. A kongresszus az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) égisze alatt történt, miként a vendégek által most megtekintett összehasonlító és fajtakísérleti célú nyárültetvények telepítése is. A kongresszus a tudományos munka mellett alkalmat nyújtott a világ minden részéről érkező nyárfakutatók és -termelők részére a helyszíni, gyakorlati bemutatásra is. Mintegy 150-en — ebből 125 a külföldi, Chilétől Új Zéiandig — látogattak el Hajdúhadházra, Nyírlu- gosra, Derecskére, Vásá- rosnaményba és a megye névadó településére, Szabolcs községbe, majd később a Dunántúlra is. Útjuk során teljes képet kaphattak a termeléstől, felújítástól kezdve a feldolgozásig. A nyárfák a sokoldalú ipari felhasználásuk és gyors növekedőképességük miatt az egyik legértékesebb fafajunkká vált — tájékoztatta lapunkat Jeszenszky András erdészeti szaktanács- adó, a Mezőgazdasági Szolgáltató Közös Vállalt Erdészeti Ágazat munkatársa. Képünkön: az éppen leszálló vendégek „kényelmes” ülőhelyről szemlélhették meg Szabolcson a nyolcéves nyárfást. Nem, nem az Andok hómezőire zuhant uruguayi repülőgép utasainak megpróbáltatásait idézzük fel ezeken a hasábokon. Sorozatunk címét azért kölcsönöztük Paul Read regényétől, mert a bemutatandó szövetkezetek a rendszerváltás és a privatizáció zavarainak csakolyan viszontagságait szenvedték meg puszta létükért, mint a valós történeten alapuló regény rög- bis-teológus hősei a hideg, az éhség és a depresszió feletti győzelmükért. Vasvári Mezőgazdasági Szövetkezet Nem felélni, gyarapítani Letter György (Új Kelet) A tiszavasvári Vasvári Pál Mezőgazdasági Szövetkezet irodájában Oláh Sándor elnököt kérdeztük a szövetkezet múltjáról, az átmeneti időszakról, a jelenről és a jövőbeni elképzelésekről. — Az 50-es, 60-as években Tiszavasváriban, az akkori Büd- szentmihályon nem kevesebb, mint 13 szövetkezet működött. A 60-as évek végén, a 70-es évek elején aztán e szövetkezetek három nagyobb termelőegységgé alakultak, a Munka, a Zöld Mező és a Vasvári Mezőgazdasági Termelőszövetkezetté. Mindhárom jelenleg is életképes, ellentétben nagyon sok tönloement, mondhatni tönkretett gazdálkodó szervezettel. Adottságait tekintve, a három közül a Vasvári dicsekedhetett a legkevésbé, s ez napjainkban is igaz. A rendszerváltást követően, az akkori kormányzati szándék a szövetkezetek, a szövetkezés halálát kívánta, s bizony a kasza hegye megsuhintotta a Vasvárit is. 1992 szeptemberében új típusú szövetkezetté alakult, a dolgok nem mentek fényesen, olyannyira nem, hogy már felszámolásra várt a szövetkezet. A tagság viszont szerette volna megtartani a munkahelyét, s ezért még a vezetőváltástól sem riadtak viszsza. A jelölőbizottság 1993 kora tavaszán megkeresett régi munkahelyemen, a Munka Szövetkezetnél, s nem kis töprengés után igent mondtam a felkérésre. Igyekeztünk nem felélni a vagyont, hanem megtartani, és lehetőség szerint még tovább bővíteni azt. Az Országos Foglalkoztatási Alappal (OFA) hároméves szerződést kötöttünk, amelyben kötelezettséget vállaltunk a szövetkezetben foglalkoztatottak létszámának szinten tartására, lehetőség szerinti bővítésére. Ezt meg is tartottuk, jelenleg 74 az állományi létszámunk. Ennyi embernek—a minden valószínűséggel munkanélküli, illetve jövedelempótló támogatás helyett — itt biztos megélhetést nyújtunk. Igaz, ezért valamennyiünknek tenni kell. A termelés szerkezetét is módosítottuk, olyan termékeket A répákat látva az embernek önkéntelenül is az ismert orosz népmese ötlött az eszébe. Bizony itt még a kisegér segítsége is kevés volna, a mindentudó csodagép viszont tonnaszám „húzgálja” a répát. Nagy Béla ágazatvezető — bevallása szerint is—minden reggel imádkozik: jó időért, napsütésért. A GR-4 Moreau pilótája, Kakócz Lajos előbb idegenkedett a géptől, a teljes automatizáltságtól, de hamar meg is kedvelte. Csak felső fokon beszélt róla, miként a megtermett cukorrépáról is. részesítettünk előnyben, amelyek agronómiái szempontból jól termelhetők, művelésük gépesíthető, vagyis gazdaságosak, pénzt hoznak a konyhára. A Vasvári Szövetkezet ösz- szességében 2200 hektáron gazdálkodik, amelyből 1650 hektár a szántó terület. Van természetesen erdőnk is, mert az is szükséges. A vezérnövény nálunk a cukorrépa, 350 hektáron termeljük, jelentős árunövényünk a napraforgó (330 ha), az őszi búza (370 ha), triticale és őszi árpa 50—50 hektáron volt, de például csemegekukoricát is 120 hektáron vetettünk. Foglalkozunk kordonos uborkával is, pontosabban az integrátori teendőt végezzük. Az uborkatermesztéssel tagjaink és a város lakói számára nyújtunk pluszjövedelemforrást. A földterület mintegy 60 százaléka mélyfekvésű, réti agyagos talaj, így esőzéskor hamar nyálkássá válik, embert, gépet próbáló, miként azt megtapasztalhattuk a szeptemberi nagy esőzések idején. Nem kevesebb, mint 200 mm csapadék hullott le, óriási fejtörést okozva a munkák elhúzódása, ütemezése miatt. Úgy tűnik, október kárpótol bennünket, eddig legalábbis nem panaszkodhatunk. Mindent összevetve, jók a kilátásaink az éves zárást illetően. A földterület mintegy 80 százaléka öntözhető, ezzel megpróbálj uk az egyre aszályosabb nyarakat kivédeni. Állattenyésztésünket a szarvasmarhatartás és a halászati ágazat jelenti. A 300 szarvasmarhából 120 a tenyészállat és 180 a tehénlétszám. Ez utóbbit szeretnénk 220—250 darabra fejleszteni, s komoly beruházással egy zárt rendszerű, halszálkás kivitelű, modern fejőházat megvalósítani. A tejet jelenleg bakteorológiai minősítéssel a forróencsi tejüzemben értékesítjük. A 164 hektáros halászatunkban áruponty termelése folyik. Összességében: igyekszünk jó gazdái lenni a szövetkezetnek, ránk a jó értelemben vett elégedetlenség a jellemző, ami kellő katalizátora az előrelépésnek. Azt, hogy nem zárkózunk el az újtól, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy cukorrépából nálunk fajtaöszszehasonlító kísérletek folynak, kalászos gabonából vetőmagszaporító gazdaság vagyunk a martonvásári MV 23, Optima és Pálma fajtákból, de hasonlóan kísérletezők vagyunk a napraforgót, kukoricát tekintve is. Gépparkunk felemás, a matuzsálemi gépi eszköz éppúgy megtalálható, mint a három év alatt szerzett sok újdonság a jelentős beruházásunk révén. Nem kis büszkeségünk az augusztus végén vásárolt francia Moreau cukorrépa-betakarító gép, amely teljesen automatizált, egymenetes, az országban talán ha összesen tíz van belőle. Igaz, az ára elég borsos, 30 millió forintba került, de számításaink szerint meghozza az árát. A viszonylag rossz időjárás ellenére kiváló termést takaríthatunk be az idén, 65 tonna/ha körüli az átlag; óvatosan becsülve is. A szövetkezetben foglalkoztatottak átlagéletkora fiatal, 35— 38 év, valamennyien a csapatmunkára érettek, s talán fellengzősnek tűnhet, de mi a megélhetésünkért szövetkeztünk! A Vasvári Mezőgazdasági Szövetkezetnek 1992 végén 600 millió forint volt a vagyonértéke, ez három év alatt megduplázódott (118 millió), az egy főre jutó átlagkereset (148 ezer forint) ez időszak alatt a háromszorosára (430 ezer forintra) nőtt. Az állattenyésztés 23 főt foglalkoztat, a műszakiak 36-an vannak, az adminisztratív létszám 9 fő, míg 6-an szakértőként dolgoznak. Az elmúlt évi Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából Oláh Sándor elnök, az idén Cifra György gépműhelyvezető kapott Szövetkezeti Érem kitüntetést. Az elnökkel egyetemben (aki az Agrár- szövetség számvizsgáló bizottságának elnöke is) a szövetkezet tagsága is vallja: a mezőgazdaság nemcsak egy termelő ágazat a sok közül, hanem az ország lakosságának 80 százalékát kitevő vidék létformája, s amely a súlyának megfelelő gondoskodást kíván. Most, legsürgetőbben is: nemzeti agrárprogramot! ÚJ KELET Támogatás MV____________________ Az Országgyűlés Mező- gazdasági Bizottsága támogatja, hogy az agrárágazat megfelelő támogatásban részesüljön. Ennek érdekében úgy döntött: a múlt évi anomáliákat elkerülendő — amikor is parlamenti döntés volt szükséges egyes többlettámogatások megadásához — javasolja az Országgyűlésnek, adjon olyan felhatalmazást a kormánynak, hogy az idén, ha szükséges, túlléphesse a hétmilliárd forinttal megnövelt agrártámogatási keretet. Ez a felhatalmazás akkor lépne életbe, ha az idei költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslatot a honatyák elfogadják. A többlettámogatás mértéke négy-ötmilliárd forintos többletforrást biztosítana még az agrárium számára. A javaslatot Orosz Sándor, a Mezőgazdasági Bizottság elnöke ismertette csütörtöki sajtótájékoztatóján. A bizottsági elnök közölte: a testület kezdeményezi a földekre kötött kül- és belföldi érdekeltségű zsebszerződések, valamint haszonbérietek pontos számának feltárását. Sorszám az almára L. GY. (Új Kelet) Az Alma Terméktanács elnöksége október 8-án újból ülésezett Újfehértón, a kutatóállomás tanácstermében, amelyen többek között az almatámogatás igénylésének technikai megvalósításáról volt szó. Lényegi változás a korábbiakhoz képest nem történt, csupán annyi, hogy 1997 első negyedéve helyett január hónapban igényelhető a támogatás. Nagy vitát váltott ki a termelői igazolványok szükségessége, amelyben a termelőnek nyilatkoznia kell az ültetvény szerkezetéről, s hozzá mellékelni kell annak a helyrajzi számát is. A minisztériumok (FM, IKM) erre azért tartanak igényt, hogy a támogatás valóban közvetlenül a termelőhöz juthasson. Az már látható, hogy az eddigi, a megállapodásban rögzített támogatási összegek nem elegendőek, különösen igaz ez az ipari alma esetében. A 200 ezer tonna mennyiség még ebben a hónapban feldolgozásra kerülhet, az alma további sorsáról újabb tárgyalásokat kezdeményeznek — összegzett Jakab Ferenc, az Alma terméktanács elnöke. Jelenleg valamennyi feldolgozónál hosszú sort kell állni, s a helyzet „egészségtelen” voltára utal, hogy miként a rendelőkben, ott is sorszámot osztanak. Igaz, ezzel időt és (szállítási) pénzt takarítanak meg az elkeseredett termelőknek.
