Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)
1996-10-02 / 230. szám
2 1996. október 2., szerda Világkrónika UJ KELET Lázad az orosz hadsereg? Oroszországban teljed a sztrájkhullám. A távol-keleti Tenger- melléki terület energetikusai után keddtől tüntetnek a vorkutai szénbányászok is, akik a május óta elmaradt béreiken kívül követelik Jelcin elnök és a kormány lemondását. Moszkvában a metróépítők tüntettek a kormány épülete előtt, az elmaradt béreket követelve. A múlt héten Alekszandr Lebegy, a nemzetbiztonsági tanács titkára társadalmi robbanás veszélyére figyelmeztetett a kibontakozó sztrájkhullám miatt, amelyet súlyosbít a hadsereg helyzete. Lebegy nem zárta ki a fegyveres erők lázadását sem. Magyar képviselők szlovákul Az Együttélés szlovákiai ellenzéki magyar mozgalom keddi pozsonyi sajtótájékoztatóján Komlóssy Zsolt képviselő bejelentette, hogy a mozgalom az alkotmánybíróságnál keres jogorvoslatot, mert egyértelműen a szlovák alkotmánnyal ellentétesnek tekinti az új parlamenti házszabályt. Az új házszabály értelmében a szlovák parlament Magyar Koalíciójának képviselői a törvény- hozásban keddtől már csakis szlovákul szólalhatnak fel. A háborús bűnösök ellen Október l-jével a kanadai Louise Arbour átvette a volt Jugoszlávia, illetve a Ruanda területén elkövetett háborús bűn- cselekmények kivizsgálására létrehozott hágai Nemzetközi Törvényszék főbírói tisztségét. Az eddigi főbíró, a dél-afrikai Richard Goldstone visszatér hazájába, ahol ismét tagja lesz az alkotmánybíróságnak. Arbour a napokban adott nyilatkozatában azt szorgalmazta, hogy a Boszniában szolgálatot teljesítő IFOR-katonák tegyenek komolyabb erőfeszítéseket a háborús bűnök elkövetésével vádolt személyek letartóztatása érdekében. Horn Gyula díszvendég lesz Horn Gyula lesz a díszvendég csütörtökön Münchenben, a Német Egység Napján tartandó szövetségi ünnepségen, amelyen Roman Herzog államfővel az élen rész vesznek az ország vezetői is. A két német állam egyesülése alkalmából rendezendő központi megemlékezést minden évben a szövetségi felsőházban soros elnökséget betöltő tartomány szervezi. Az idei ünnepséget rendező bajor kormány Horn Gyulát kérte fel az ünnepi beszéd megtartására, mert a magyar politikus akkori külügyminiszterként meghatározó szerepet játszott a keletnémetek 1989- es kiengedésében, s ezzel a német egyesülés előmozdításában. Robbanás Tordán MTI Keddi román sajtójelentések szerint vasárnap súlyos gázrobbanás történt a tordai laktanyában, abban az épületben, amelyben az eredeti tervek szerint a hétfőtől kéthetes romániai kiképzésen részt vevő magyar harckocsizó század legénységének egy részét helyezték volna el. Egy román katona meghalt, egy másikat súlyos égési sebekkel ápolnak. A robbanás, mint az Eve- nimentul Zilei jelentette, vasárnap hajnali 5 óra 20 perckor következett be, amikor a magyar legénység fogadásához rendbehozott épület első emeletének egyik helyiségében Ilié Iacob Sabau 20 éves katona felgyújtotta a villanyt. A detonációt az egység szóvivője szerint feltehetően az alagsorban lévő konyhából az éjszaka során kiszivárgott és felgyűlt gáz okozta. A robbanás komoly anyagi károkat s tüzet okozott, amelyet a tűzoltók fél óra alatt oltottak el. Sabau testfelületének 90 százalékán égési sebeket szenvedett, és kórházba szállítása után meghalt, Dán Dániel 20 éves közkatonát katonai repülőgéppel egy bukaresti kórházba szállították, az E.Z. értesülése szerint állapota kritikus. A lapnak a robbanás színhelyére értkező riportereit először úgy tájékoztatták, hogy a magyar század tagjait nem a szóban forgó épületben kívánták elszállásolni, hanem a tordai laktanya vendégszállásán — később azonban kitűnt, hogy a laktanyai elhelyezés csak a tiszteknek járt volna. Az újságírók nem tekinthették meg az épületet, ahol a robbanás történt. Az egység sajtótisztje szerint a gázszivárgást súlyos szolgálati mulasztás okozta. Arról, hogy végül hogyan szállásolták el a magyar katonákat, a hódmezővásárhelyi Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandár 1. harckocsi századát, amely hétfő hajnalban indult Tor- dára, nem szóltak a román híradások. A Partnerség a Békéért program keretében a most a házigazda szerepét betöltő Tordai Harckocsi ezred harckocsizó százada tavaly októberben a Magyar Honvédség szabályzata alapján összeállított feladatokat gyakorolta a hódmezővásárhelyi közös kiképzésen, a meghívásukra október 9-éig Romániában tartózkodó magyar katonák a román szabályzatok szerint végzik a gyakorlatokat, román fegyvereket használnak a nappali és éjjeli egyéni és sza- kasz-lőgyakorlatokon. Század erejű magyar alegység először vesz részt közös kiképzésen. Göncz Árpád stockholmi sajtókonferenciája Túl a protokoll keretein MTI Svédország minden támogatást megad ahhoz, hogy Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagjává váljon. Erről biztosították Göncz Árpád, köztársasági elnököt svéd tárgyalópartnerei háromnapos hivatalos látogatása kezdetén, kedden. A svéd parlament elnökével, valamint a miniszterelnökkel való találkozását követő sajtótájékoztatón a magyar államfő elmondta: a megbeszélések túlmentek a protokoll keretein, s a két ország kapcsolatainak lényegét érintették. A Göran Persson kormányfővel való tárgyalásán szó esett a svéd—magyar gazdasági kapcsolatok utóbbi időben tapasztalt visszaeséséről, de mindketten úgy vélték, hogy ennek megoldása nem állami feladat. Göncz Árpád ehhez hozzátette: éppen azért érkezett Svédországba népes üzletemberi kísérettel, hogy tárgyalásaik elősegítsék a kapcsolatok újbóli fellendülését. Mind a kormányfő, mind Birgitta Dahl házelnök elismeréssel nyilatkozott a Magyar- ország és szomszédai közötti alapszerződésekről. Úgy értékelték, hogy Budapest ezzel sokat tett az európai stabilizációért. Göncz Árpád meglátása szerint, a két országban alapvetően azonosan vélekednek Európáról, úgy értékelik, hogy a közép-európai országok csatlakozása gazdagíthatja az Európai Uniót, javíthatja az együttműködés hatékonyságát. Eltérés mutatkozik a NATO megítélésében, hisz míg Magyarország a szervezeten belül keresi biztonságát, addig Svédország — a hagyományos semlegesség miatt — nem akar belépni. A sajtókonferencián egy svéd újságíró kérdésére az államfő nyilatkozott a magyar kormány repülővásárlási szándékairól is. Elmondta: Magyar- ország a NATO határán áll, jelen pillanatban a hadsereg reformját hajtja végre, NATOkompatibilissé szeretné tenni véderejét. Egyelőre azonban nem ismeretes a NATO követelményrendszere, éppen ezért, az idén nem tudjuk kiírni a repülőgéptendert, amely emiatt a jövő évre csúszik. Az államfő szerint, a Gripennek meg kell küzdenie más gépekkel, de az biztos, hogy tisztességes tender lesz, és a legjobb fog győzni. A sajtókonferenciát követően Göncz Árpád a brommai Magyar Házba látogatott, ahol kitüntetést adott át Szente Imrének, tekintettel 1956-os érdemeire, és Nicolaus Rockberger svéd történésznek az 1100 éves magyar és az 1000 éves osztrák történelem, valamint általában a közép-európai történelmet feldolgozó munkássága elismeréseként. A magyar államfő látogatásának első napját a svéd király által részére adott gálavacsorán fejezi be.XVY. Károly Gusztáv és Szilvia királyné a királyi palota XI. Károly-ter- mében fogadja a magyar vendégeket. Romániai választások Jeszenszky ET-megfigyelő MTI Az Európa Tanács (ET) a bukaresti kormány kérésének eleget téve, ötfős megfi- gyelőcsoportot küld a november 3-ára kitűzött romániai általános választások ellenőrzésére — adta hírül az Adevarul című napilap. A küldöttséget Gunnar Jannson finnországi svéd diplomata, a parlamenti közgyűlésjogi bizottságának tagja vezeti. A bizottság munkájában részt vesz — az ET nem tagországi kapcsolatok bizottságának képviseletében — Jeszenszky Géza volt magyar külügyminiszter, az osztrák Walter Schwimmer, a parlamenti közgyűlés alelnö- ke, aki egyben a jogi bizottság tagja, továbbá a francia Josette Durrieu, aki a gazdasági és fejlesztési bizottságot képviseli, valamint a görög Efsztratiosz Korakasz, a környezeti bizottság tagja — ismertette a napilap értesülését a Rompres. Jelen lenni minden megyében! RMDSZ — lezárulták a jelölések Az RMDSZ legfőbb vezetőit tömörítő Operatív Tanács keddre virradóra Marosvásárhelyen úgy döntött, hogy nem ad helyt a Hargita megyében lezajlott jelöltállító előválasztások ellen benyújtott óvásoknak. Ezzel véglegessé vált a múlt héten lezajlott urnás szavazás nyomán kialakult sorrend a parlamenti választásokra benyújtandó megyei jelöltlistán, és egyben lezárult a szövetség jelöltjeinek kiválasztása az egész országban. MTI Az RMDSZ, mint azt a szövetség kolozsvári kampánystábja közölte az MTI tudósítójával, az ország minden megyéjében állít jelölteket mind a képviselőházba, mind a szenátusba. Noha ott, ahol a magyarság számaránya csekély, helyi mandátum elnyerésére nincs esély, a részszavazatok, bárhol adják le őket, hozzájárulhatnak az RMDSZ-jelöltek sikeréhez ott, ahol jelentősebb a ma1 gyár lakosság — ezeket ugyanis utólag „osztják le” a pártok között. A bukaresti RMDSZ-jelöltek éppen kedden mutatkoznak be: itt esélyt az adhat, hogy a külföldön szavazó román állampolgárok voksait a fővárosban összpontosítják. A jelöltállítás módját mindenütt a megyei, területi szervezetek határozták meg. Általában a helyi vezető testületek döntöttek, de például Hargita megyében, ahol több területi szervezet működik, az egyes szervezeteknek járó mandátumok elosztásáról előzetesen kötött megállapodás után mindhárom „szék” külön-külön előválasztásokon határozta meg, kik kerüljenek a mandátummal kecsegtető helyekre. így nagy mértékben a helyi, személyi szempontok határozták meg az RMDSZ jelöltlistáinak kialakulását, és több olyan politikus, aki az előző években egy-egy jelentős országos RMDSZ- irányzat markáns személyisége volt, nem jutott be az RMDSZ jelöltlistáinak novemberben előreláthatólag mandátumot hozó „befutó” .helyeire. Ez történt Maros megyében Borbély Lászlóval, a megyei szervezet volt elnökével, aki egy ideig a képviselőház titkári tisztségét is betöltötte, és mivel úgy érezte, hogy nem volt alkalma az igazi megmérettetésre, a Maros megyei Népújságnak adott nyilatkozata szerint le is mondott a jelöltlistán betöltött helyéről. Nem jutott be a szövetségi jelöltlistákra Borbély Imre, az ismert temesvári „radikális” politikus, Tőkés László tiszteletbeli elnök tanácsadója sem. Sütő András író, aki Borbély László kisemmizése miatt köszönt le a megyei szervezet tiszteletbeli elnökének tisztéről, a szabályok módosítására szólított fel; hasonló értelmű cikket publikált még korábban Gazda József kovásznai RMDSZ-politikus, többek között Borbély Imre esetével érvelve. A romániai Magyar Szó hétfői vezércikke azt vetette fel, hogy a jelölési eljárás hátrányos a szórványban, tehát helyi kisebbségben is élő magyarság számára, amelynek tehetséges személyiségei számára így nincs lehetőség a parlamenti mandátumszerzésre. \ Hírről % hírre Palotai István (Új Kelet) Ha az események így haladnak tovább, akkor még egy-két hét, és egy újabb ország kerül ki a világ látószögéből. Hermetikusan bezárja önmagát, szigorúan csak elv- és hittestvéreivel kommunikál, és gyűlölködőn nézi, ami ezen a körön kívül esik. Pedig ez csakis az egyik, számára leggyűlöletesebb nációja, az Ámerikai Egyesült Államok miatt történhetett így. Amikor 1973-ban elűzték Afganisztán királyát, Zahirt, az országban tökéletes fejetlenség uralkodott. A király csapatai, a fanatikus mohamedán szabadcsapatok, valamint a baloldali gerillacsoportok folyamatosan hajku- rászták egymást körbe az 5000 méteres bércek között, amikor az utóbbiak kérésére a Szovjetunió „baráti segítséget nyújtva a haladó afgán erőknek”, egész egyszerűen elfoglalta Afganisztánt, az „oroszlánok földjét”. Nem maga az ország érde- kelteBrezsnyevet, hanem az, hogy ezzel egy lépéssel közelebb ért az áhított célhoz, az indiai-óceáni kijáróhoz. A „rendcsinálás” egy-két napot vett csak igénybe, és az afgán bábkormány máris letette a hivatali esküt, miközben a KGB a király híveinek maradékait kutatta, és mivel harckocsik alkalmazására a terepviszonyok miatt nem mindenütt volt mód, „végre” kipróbálhatták a legújabb Hind, illetve Hypp típusú helikoptereiket. A pár heti csend után, elemi erővel robbant ki a mud- zsahedinek (mohamedán vallási szabadcsapatok) partizánháborúja, hogy aztán majd másfél évtizedes öldöklés után a szovjetek Vietnámjává váljon... A vert orosz hadak kivonulása után a kommunista kormány szinte hetek alatt összeomlott, de annyira még futotta erejéből, hogy a mudzsahedinek mérsékelt szárnyával megegyezzen, és koalíciós kormányt alkosson. És hogy a mudzsahedimek idáig eljuthattak, azt bizony csak és kirázólag az USA totális gazdasági és anyagi támogatásának köszönhették. Ez a támogatás mindig pakisztáni jelmezben érkezett. Igaz, most még „csak” egy oroszbarát testvérpárt, a hajdan rettegett Nedzsibullah elnököt és testvérét akasztották fel, azonban az, hogy fütyülve minden nemzetközi jogra, az ENSZ-misszió épületéből rángatták ki őket, már világosan rámutat a győztes tálib hatalom jellegére. Az ország kétharmada az ő kezükben van. Az a kérdés ezek után — mivel az amerikai segítség bizton megszűnik, az orosz pedig már meg is szűnt —, hogy a szélsőséges tálibok meddig bírják szusszal? Az ország északi, legnehezebben ellenőrizhető része még mindig a mudzsa- hedek és az egyéb katonai bandériumok kezében van. A világ ésszerűen azért szurkol, hogy ne szülessen még egy, a terroristákat támogató iszlám köztársaság.
