Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)
1996-10-11 / 238. szám
2 1996. október 11., péntek Világkrónika UJ KELET Kényszersorozások Kabulban A fanatikus iszlám tálib milíciák csütörtökre virradóan kényszersorozást kezdtek Kabulban, az általuk nemrégiben elfoglalt afgán fővárosban. Az AFP szemtanúkra hivatkozva jelentette, hogy a tálib fegyveresek egyszerűen közük a fiatal férfiakkal: velük kell menniük, hogy harcoljanak Abdul Rasid Dosztum (az Észak-Afganisztánt ellenőrző üzbég hadúr) és Ahmed Sah Maszud (Burhanuddin Rabbaninak, a fővárosból elűzött elnöknek a katonai parancsnoka) ellen. Dosztum csapatai szerdán ellentámadást indítottak, és csütörtökre virradóan, elkeseredett harcok árán visszavetették a tálibokat a Pandzsír völgyének déli bejáratától. Korzikai hazafiak Felkelésre hívta fel a „korzikai hazafiakat” csütörtökön a sziget nacionalista mozgalma, a Fronté Ribellu: az illegális szervezet szerint a felkelés az „agresszorok”, azaz a francia államhatalom ellen irányulna. A Fronte Ribellu közleménye új szakaszt jelent a francia állam és a korzikai nacionalista szervezetek közötti háborúban, amely már amúgy is kiéleződött a hétvégi bordeaux-i merénylet óta. Lebegy a NATO-bővítésről Moszkva már ismét keményebb hangot használt a NATO- bővítés ügyében. A nemzetbiztonsági tanács titkára leszögezte: az Oroszországot délről és nem nyugati irányból érő fenyegetésről szóló nyilatkozata korántsem jelenti azt, hogy Moszkva megbékélt volna az észak-atlanti szövetség bővítésével, amely nem eredményfez nagyobb biztonságot számára. Lebegy egy moszkvai katonai tanácskozáson meglehetősen egyértelműen ellenezte a NATO bővítését. — Vajon nő Oroszország biztonsága azzal, hogy határainál megjelenik a szövetség? Senki sem garantálja, hogy valakinek nem jut eszébe egyszer, hogy úgy bánjanak Oroszországgal mint nemrég Irakkkal. Lemondott a szerbiai ellenzék vezetője MTI Megromlott egészségi állapotára hivatkozva lemondott tisztségéről Dragoslav Avra- movic, a szerbiai ellenzéki pártokat tömörítő Együtt (Zajedno) pártszövetség vezetője. Csütörtöki belgrádi lapjelentések szerint elképzelhető, hogy a váratlan visszavonulás mögött valójában az ellenzéki pártok vitája, illetve az idős gazdasági szakemberre kifejtett belgrádi nyomás áll. A Nasa Borba című független újság értesülései szerint az öt pártból, illetve egy szak- szervezeti szövetségből álló pártkoalíció vezetője elsősorban a hatalmon lévő szocialisták nyomására döntött a visszavonulás mellett. Mint a lap beszámolt róla, Avra- movicot — a jugoszláv központi bank nyár elején leváltott elnökét — egyebek mellett azzal fenyegették, hogy amennyiben nem hagyja magára az ellenzéket, akkor nem veheti igénybe a belgrádi klinikai központ műveseállo- mását. Az ellenzéki vezetőkhöz közel álló források szerint Avramovic azután hozta meg végleges döntését, hogy találkozott Slobodan Milosevic szerb elnökkel. A Nasa Borbában megjelent nyilatkozatában Avramovic cáfolta, hogy az erőteljes nyomásnak engedve távozott az „Együtt” éléről, s közölte: „Nagyon rossz, ha a koalíció fennmaradása kizárólag tőlem függ. Megmondtam nekik, hogy együtt kell maradniuk. Az én érdemem abban állt, hogy megteremtettem az összefogást. Most viszont kezeltetnem kell magamat” — mondta Avramovic, majd hozzátette: továbbra is azt szeretné, ha az ellenzék diadalmaskodna a november 3-i jugoszláviai parlamenti választásokon. A legújabb közvéleménykutatások eredményei arra utalnak, hogy Avramovic kiválása komoly veszteséget jelent az ellenzék számára: a Dnevni Telegraf című belgrádi lap telefonos felmérése szerint a volt bankelnök a legnépszerűbb politikus Szerbiában, s a jugoszláviai választásokon a neve által fémjelzett ellenzéki pártkoalíció számíthat a legtöbb szavazatra. A visszavonulást bejelentő közlemény nyilvánosságra hozatala előtti állapotot tükröző közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 42,5 százaléka volt jó véleménnyel Avramovicról, s 42 százalék jelezte, hogy az Együttre adja majd szavazatát a novemberi választásokon. A Szerbiai Szocialista Párt — a Dnevni Telegraf szerint — a szavazatok 16.6 százalékát kapta volna, ha Avramovic maradt volna az ellenzéki koalíció élén. Arafat eredménytelen tárgyalásai Béke és megaláztatás Jasszer Arafat palesztin vezető csütörtökön felszólította a palesztin népet, hogy készüljön fel minden eshetőségre, miután az izraeli hadsereg hebroni átcsoportosításáról négy napon át folytatott megbeszélések nem vezettek eredményre. Arafat a palesztin törvényhozó testület rámalláhi ülésén mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a palesztinok nem fogják eltűrni a megaláztatást a békéért cserébe. MTI A Gázai övezet és Izrael határán fekvő „Erez ellenőrző- ponton folytatott tárgyalások eddig nem hoztak semmilyen eredményt, ezért fel kell készülnünk minden eshetőségre. Remélem, értitek, mire gondolok” — mondta Arafat a palesztin törvényhozók előtt. „A palesztin népet nem félemlíthetik meg harckocsik és páncélozott járművek, sem pedig a térség legerősebb hadserege, mert ez a nép már egy évszázada harcol” — tette hozzá a palesztin elnök. Megfigyelők szerint Arafat kijelentéseit burkolt figyelmeztetésül szánta Izrael számára: a megbeszélések gyors előrehaladása nélkül a palesztin önkormányzatú területeken újjáéledhet az erőszak. „Benjamin Netanjahunak meg kell értenie, hogy senki sem fenyegetheti és nem kényszerítheti térdre a palesztin népet” — hangsúlyozta Arafat. A palesztin vezető úgy vélte, hogy Netanjahu kormányfő egyértelműen a Hebronról szóló megállapodás megváltoztatására törekszik, „ha közvetlenül nem is, akkor közvetett módon”. Arafat megerősítette, hogy a palesztin fél egyetlen Iliescu aláírta az alapszerződést MTI Ion Iliescu román államfő aláírta a román—magyar alap- szerződést — közölte csütörtöki sajtóértekezletén Traian Chebeleu nagykövet, az elnök szóvivője. Az államfő szerdán, a román—jugoszláv szerződéssel együtt látta el kézjeA halottak is élnek? MTI Magyarországon még a halottak is élnek—erről közölt cikket csütörtöki számában a L'Événement du Jeudi című francia hetilap. Az írás szerint ugyanis egyes—nem túl finnyás— magyar üzletemberek úgy használják ki a népszámlálási rendszer hiányosságait, hogy fantomcégeket hoznak létre az export vagy import lebonyolítására, s a cégben partnerként már meghalt személyeket alkalmaznak. — Mihelyt azután a termék beérkezett Magyarországra, az üzletember eltűnik vele, nem fizetve ki a vámot; a hatóságok pedig futhatnak a cég után, hiszen a megadott cím tulajdonosa már a paradicsomban található... — olvasható a hetilapban. A meghalt, ám mégis „élő,, személyek a Matáv tevékenységét is bonyolítják: az újság szerint a magyar telefoncég most nagyszabású programot indított el telefonkönyvei aktualizálására, ellenőrzésére.—A kommunista rendszer alatt ugyanis csak nehezen lehetett telefonhoz jutni, s így több százezer magyar titkolta el közeli hozzátartozójának halálát a telefontársaság előtt, csak hogy megőrizhesse az illető telefonját. Az eredmény: a telefonkönyvben sok olyan személy található, aki már régen meghalt, de aki ennek ellenére továbbra is fizeti számláit. Valóságos csoda... - írja ironikusan a L'Événement du Jeudi. gyével a Temesváron szép* tember 16-án aláírt, a román szenátusban szeptember 26* án, a képviselőházban október 3-án ratifikált szerződést a megértésről, az együttműködésről és a jószomszéÚ- ságról Románia és Magyarország között. A szóvivő nagy fontosságúnak nevezte a két szerződést, amelyek, mint fogalmazott, Románia jószomszédsági politikájának jogi-politikai alapját egészítik ki. — A Magyarországgal kötött szerződés, amelynek aláírása nagy nemzetközi visszhangot keltett, a két kormány realizmusának és politikai bátorságának eredménye, amely- lyel túlléptek a múltból eredő pszichológiai és gondolkodásbeli korlátokon, és Románia és Magyarország jövőbeli érdekeit tartották szem előtt, a kettejük közötti viszonyt az államközi kapcsolatok európai elveire és normáira helyezve — mondotta a szóvivő. Hozzáfűzte: — E szerződés megkötése közvetlen hozzájárulás ahhoz, hogy új kurzust nyissunk a román—magyar kapcsolatokban, ugyanakkor hozzájárulás á stabilitáshoz és a biztonsághoz Közép-Európában, és szélesebb értelemben a földrészen. E szerződés életbelépésé és, reméljük, a román— magyár történelmi megbékéléssel kapcsolatos további egyezmények megkötése a közeljövőben lehetővé teszi a két államnak, hogy bizakod- > va tekintsenek az európai és euroatlanti politikai, gazdasági és biztonsági intézményekbe való betagolódásuk perspektívájára. A csütörtöki sajtóértekezleten kérdésekre válaszolva a szóvivő kommentálta azt a diplomáciai offenzívát is, amelyet Bukarest azért indított, hogy Románia bekerüljön a NATO-bővítés első hullámába. Rámutatott, hogy a kezdeményezés időzítése azzal függ össze, hogy a NATO ebben az időszakban készíti elő döntéseit. A nagykövet szerint a fogadtatás kedvező, ezt mutatja, hogy mind a médiák, mind egyes nyugati kormányhivatalnokok, NATO-funkcionári- usok újabban említést tettek Romániáról a felvétel első körében számba vehető országok között — mondta Traian Chebeleu. vessző módosításához sem járul hozzá az egyezményben, mert ez utat nyitna a megállapodás újratárgyalásához. Móse Foge\ izraeli kormányszóvivő az erezi megbeszélésekről szólva kiemelté, hogy „a kölcsönösen aggályos kérdések alapos megvitatása nagyon fontos a tárgyalási folyamat szempontjából”, és eredményként említette, hogy mindkét félben van készség az eltérő álláspontok meghallgatására. Fogéi hozzátette, hogy az izraeli kormány inkább támogatja a kissé hosszabbra nyúlt béketárgyalásokat, mint egy drámaian rövidre szabott békét. A Reuter beszámolója szerint az izraeli és a palesztin tárgyalóküldöttségek vezetői csütörtök délután Jeruzsálemben találkoznak, hogy megállapodjanak a Hebronról jövő héten folytatódó megbeszélések helyszínéről. \ Hírről V hírre Palotai István (Uj Kelet) Olyan mostanában Oroszország, mint egy rossz munkahely. Ha az ember csak kihúzza a lábát, máris fúrni kezdik, és könnyen megeshet, hogy mire visszatér, posztjától, dácsájától megfosztott földönfutó „macs- kajancsi”. Mindennek természetesen komoly történelmi hagyományai vannak, és bizony a cári időkben is előfordult ilyen trónfosztás, de elég, ha a Gorbacsov elleni puccskísérletre gondolunk, amit ugyan levert, de hatalmát mégis elvesztette. Miközben Lebegy Brüsz- szelben tárgyalt a NATO ve- zérürüivel (egy napig tartózkodott a belga fővárosban), addig a belügyminiszter kihasználva az alkalmat, távollétében megtámadja, hogy az alvilággal cimborái. No nem a poklok uraival, hanem a maffiával! Persze a miniszter úrnak nem ez az igazi baja, hanem az, hogy nem smakkol neki a lebegyi csecsen béke, az orosz meghátrálás, de főleg a fegyver- lobby hoppon maradása! Mit tehet ezek utárt az orosz elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója? Vár az alkalmas pillanatra, hogy — távollétében —ő rúghassa farba a belügyminisztert, mondjuk az elnöki hatalommal való szembeszegülés vádjával. Mert ugye az sem véletlen, hogy a műtétére, váró, és hónapok óta komolyan beteg Jelcin a kórházból— elnöki rendelettel —- felment tíz tábornokot... Megy a bruszt, megy az iszapbirkózás. A hatalom mámorító dolog, aki megkóstolja, vagy csak a szele is megérinti, hát elmegy a józan esze... Ezenközben pedig a bányászok már harmadik hónapja nem kapnak fizetést, az országban nyomor van, és a bűnözők nyíltan mutogatva vagyonukat Rolls- Royce-szal grasszálnak. Mit mondjak? Nem irigylem Ivánt. Azt hiszem, Jóska pedig jobban teszi, ha örül annak, ami van. Mert azért itt valami van. Csak nem az „igazi”... Amerikai elnökjelöltek vitája MTI Az elnökjelöltek hét végi összecsapásához hasonlóan civilizált hangnemben, hivatásos politikusokhoz illő módon folytatott vitát egymással a két amerikai alel- nökjelölt. a demokrata párti Al Gore és a republikánus színeket képviselő Jack Kemp. Szópárbajukra szerda este, a floridai St. Petersburgben került sor. Akárcsak a „nagyok” —* Bili Clinton és Bob Dole — hartfordi összecsapásában, most is főleg belpolitikai kérdések szerepeltek terítéken. Jack Kemp, a volt lakásügyi miniszter elsősorban a szövetségi kormányzat visszaszorítását, az adóterhek általános csökkenését és a kínálat-oldali gazdaságpolitikát előtérbe helyező republikánus választási program jegyében lépett fel, míg Al Gore, a hivatalban lévő alelnök az utóbbi négy év eredményeit, a gazdaság jó helyzetét és az elégedett társadalmi légkört domborította ki. Bob Dole nyomdokát követve a republikánus alelnökjelölt ugyancsak következetlenséggel és átgondolatlansággal illette a demokrata párti kormányzat külpolitikáját, Al Gore viszont egyebek között Bosznia és Haiti példájával igyekezett bizonyítani az Egyesült Államok vezető szerepének a megszilárdítását. Az alelnökjelöltek egyéni szereplésének általában vajmi kevés kihatása van a választási eredmény kimenetelére, annál inkább a jelöltek személyes sorsának és politikai pályafutásának alakulására. .Nyílt titok, hogy sokan Al Gore-ban a leendő demokrata párti éllovast látják. Jack Kempet pedig esélyesnek tartják a következő republikánus elnökjelöltség megszerzésére. A szerda esti, élőben közvetített televíziós vitájukat ilyen értelemben akár a 2000-es választási összecsapás bemelegítőjének is lehetett tekinteni.
