Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)
1996-10-10 / 237. szám
4 1996. október 10., csütörtök házból Mindent megadóztatnak? A személyijövedelemadó-törvény módosításáról, illetve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslatok együttes általános vitájának folytatásában a mező- gazdasági kistermelők új adózási rendjéről, valamint a gyermekek után járó adókedvezményről esett a legtöbb szó. A többórás, kétperces felszólalásokkal tarkított vitában Rótt Nándor (FKGP) azzal vádolta a kormányzatot, hogy gyakorlatilag minden jövedelem megadóztatására törekszik akkor, amikor a kistermelők adózási rendjét meg kívánja változtatni. A mezőgazdasági termelés ilyen megnyomorításá- nak példájáért egészen Dózsa Györgyig kellene visszamenni a magyar történelemben a kisgazda képviselő szerint. A gyermekek utáni adókedvezménynek, illetve a családok támogatásának szentelte egész felszólalását Szilágyiné Császár Terézia (KDNP). A jelenlegi adórendszer szerinte elfogadhatatlan, mert nem támogatja a gyermeknevelést, és így a jövőre utalja a múlt és a jelen terheit. Álláspontja szerint a megoldás a családi adórendszer bevezetése lenne. Törvény az atomenergiáról Az Országgyűlés folytatta az atomenergiáról szóló törvény- javaslat általános vitáját. Az egyetlen hozzászóló, Szalay Gábor (SZDSZ) a kisebbik kormánypárt nevében az előterjesztés támogatását kérte a honatyáktól. Mint mondta, a javaslat megfelel a mértékadó nemzetközi gyakorlatnak és fejlődési irányoknak. Elismeréssel szólt az esetleges károk elhárításának forrásául szolgáló Központi Nukleáris Pénzügyi Alapról. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a kabinetnek ezzel egy időben be kellett volna terjesztenie az elkülönített állami pénzalapokról szóló jogszabály módosítását. Szalay Gábor szerencsésnek tartja, hogy a javaslat nem zárja ki az atomerőművek, illetve más, radioaktív anyagokkal foglalkozó üzemek esetleges privatizációjának lehetőségét. Egy ilyen tiltó rendelkezés ugyanis 3000 létesítmény magánosítását tenné lehetetlenné. A képviselő úgy vélte, erre azért sincs szükség, mert a biztonság nem attól függ, hogy magán- vagy állami tulajdonban van-e egy cég. A rendzavarás története Az Országgyűlés szerdai ülésén, az adótörvények vitája közben egy fiatal nő bement az ülésterembe, helyet foglalt, majd felállt és azt kiabálta, hogy kérdéseket szeretne feltenni az Országgyűlésnek. Az elnöklő G. Nagyné Maczó Ágnes távozásra szólította fel és a teremőrök — némi dulakodás árán -—'kivezették. Az atrocitást okozó Jankó Anette a Parlament folyosóján újságíróknak elmondta: mint munka- nélküli újságíró, kilátástalannak látja helyzetét és a parlament előtt kívánta felhívni a figyelmet problémájára. Feltételezése szerint politikai okok miatt nem tud elhelyezkedni, minthogy nevelőapja Homoki János, az FKGP képviselője. Korábban, mint mondta, a Kisgazdapárt sajtótitkára volt, de már hosszabb ideje állástalan. Az Országgyűlés épületébe az FKGP szakértőjeként, állandó belépővel jutott be. — A történet már kedden kezdődött — mondta az MTI tudósítójának Pornó János, a Terembiztos Szolgálat vezetője. A hölgy már ekkor vitatkozott a teremőrökkel, de végül sikerült őt távozásra bírniuk. Szerdán viszont közölte: ragaszkodik kézzel megírt beszédének felolvasásához. A sajtópáholyba való belépését az őrök nem akadályozhatták meg. Hazai krónika Polgártól Záhonyig csak autóút lesz? UJ KELET Elhelyezték az M3-as alapkövét MTI Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, szerdán, a Heves megyei Gyöngyöshalász község közelében, ünnepélyesen elhelyezte az M3-as autópálya Gyöngyös és Füzesabony között 1998. szeptember 1-ig megépülő, 43 kilométeres szakaszának alapkövét. tén folytatódik az egész kontinensen áthaladó út, az úgynevezett európai 5-ös korridor továbbépítése. A pályaszakasz átadása után az építkezés megszakítás nélkül folytatódik — mondta el a miniszter — már folyamatban vannak azok a tárgyalások, amelyek révén, az M3-asnak, a Hajdú-Bihar megyei Polgárig történő továbbépítését finanszírozni tudják. A tárca reményei szerint Füzesabony és Polgár közötti sztráda az eredetileg meghatározott időpont, azaz 2003 előtt elkészül. Az ünnepséget követő sajtótájékoztatón a miniszter azt is közölte, hogy a forgalom- mérések szerint, Polgártól az ukrán határig autópályát nem Az esemény alkalmat szolgáltatott arra is, hogy a száz- százalékos állami tulajdonú Észak-magyarországi Autópálya-fejlesztő és -üzemeltető Rt. aláírja a nemzetközi nyílt pályázat győztesével a Beton- útépítő Rt., a Magyar Aszfalt Kft., a Hídépítő Rt. és az Ilbau GmbH. alkotta M3-as Konzorciummal — a sztráda megvalósításáról szóló megbízási szerződést. Az alapkőletétel alkalmával Lotz Károly elmondta: egy olyan ország számára, mint hazánk, amely az Európai Uniós tagságra pályázik, nagy jelentősége van annak, hogy terülelehet gazdaságosan üzemeltetni, ezért lehetséges, hogy ezen a szakaszon csupáncsak autó- utat építenek. Á most megépítendő Gyöngyös—Füzesabony közötti pályaszakasz 23,9 milliárd forintba kerül, amelyhez 95 millió ECU hitellel járult hozzá az Európai Beruházási Bank, illetve a Kreditanstalt für Wiederaufbau elnevezésű német pénzintézettel 127 millió márka értékben kötött hitelszerződést az autópálya-társaság. A fennmaradó összeg a költségvetésből származik. A tervek szerint az úthasználatért csak a szakasz teljes átadása, illetve a meglévő M3-as felújításának befejezése után kell fizetni. A díj összege előreláthatólag személygépkocsik esetében 9 forint 50 fillér lesz kilométerenként, az autóbuszok és nehézteherautók ennek háromszorosát fogják fizetni. Az országot már a legkevésbé az érdekli, hogy milliós vagy milliárdos a végösszeg, inkább az, hogy is néz ki Tocsik Márta. Alakja — reméljük, ezzel senkit nem sértünk — olyanná nőtte ki magát, mint néhány magyar nagyasszonyé, Zrínyi Ilonától Honthy Hannáig. Csak ellenkező előjellel. Mondjuk együtt emlegethetnénk a magyar Mat a Harival, már ha van nekünk ilyen. De van egy Tocsik Mártánk, aki... Ez utóbbi mondatban benne van a kérdés. Milyen ő? Mert tegnap nem jelent meg a meghallgatáson, pedig egy egész ország volt rá kíváncsi. Szerkesztőségünk szeretne segíteni a kíváncsiskodókon. Több mint tízen adták le voksukat, vajon hogyan nézhet ki a titokzatos démon. Az összesített eredményt a képen láthatják. Eszerint Tocsik Márta mindenképpen egy vékony, csinos, markáns alkat, de külső hidegségével, rideg tekintetével mégis feneketlen vágyakat gerjeszt a gyengülésre hajlamos nemben. Körülbelül 160-175 cm magas, Hétezer tonna búza: szőrén-szálán Több mint 200 millió forint kárértékű csalás bűntettének alapos gyanúja miatt kezdeményezett büntetőeljárást a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya Szé/Gáborellen. A szegedi Kerekes Halászcsárda Kft. tulajdonosa és ügyvezetője jelenleg ismeretlen helyen tartózkodik, körözi a rendőrség — tájékoztatták szerdán a sajtót a rendőr-főkapitányságon. MTI A csalás sértettje a Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság (TIG). A gyanúsított korábban kidobóemberként dolgozott. Bár üzleti vállalkozásához tőkével nem rendelkezett, önálló lakása sincs, ez év júniusától tulajdonosa az egyszemélyes kft.-nek. A nyomozás során megállapították, hogy Szél Gábor a kft.-je nevében kereste meg az állami felvásárló társaság megbízottját, a székesfehérvári TIG-gel kapcsolatban álló Cereália Szolgáltató és Információs Irodát 7 ezer tonna búza szállításának ajánlatával. Mivel cége búzával nem rendelkezett, a megrendelt meny- nyiségre két szállítóval kötött megállapodást, amiért mindössze közvetítői díjat kérhetett. A kialakult gyakorlat szerint a TIG az áru ellenértékét nem a Cereáliának mint saját megbízottjának, hanem a búza eladójának utalta át. Ezúttal ez a partner Szél Gábor Halászcsárda Kft.-je volt. Szél két szállítójának előlegként összesen 8 milliót ki is fizetett, a TIG pedig saját készleteként papíron bevételezte a mennyiséget, az ellenértékét, a 219 millió 600 ezer forintot pedig átultalta Szél Gábor kft.-jének banki számlájára. A szegedi fiatalember ezután nem fizetett két szerződött partnerének, így azok a búzát nem szállították. Egy napon az egyik szegedi pénzintézetben megjelent több személy, a TIG által átutalt pénzt felvették, majd gépkocsikkal távoztak. Őket és Szél Gábort azóta is keresi a rendőrség. Az ügyben folytatott eljárás egyik fontos láncszeme annak vizsgálata, hogy a TIG az érvényben lévő jogszabályok, előírások alapján járt-e el, illetve a munkatársak a tőlük elvárható gondossággal végezték-e feladataikat—hangzott el a sajtótájékoztatón. festett vörös, enyhén hullámos hajú, kissé barna bőrű, hosszú, kecses nyak, kicsi áll, hegyes, de nem nagy orr jellemzi. Szúrós tekintetű, magasra ívelő, vékony szemöldöke van. Szemüvege kissé férfiassá teszi vonásait, ezt ellensúlyozza az a hanyag mosoly, amely mindig ott ül szája szögletében. Egyes kollégák szerint az utóbbi időben körmei furcsamódon megrövidültek, talán mert tövig rágta az idegességtől. Fogai természetesen teljesen épek, ugyanis a garast nem kellett sohasemJiozzáverni. A szerkesztői körök szerint egy ilyen tett elkövetője, egy ilyen helyzet okos kihasználója vagy nagyon szexis, vonzó, vagy öreg és csúnya. Egy a közös bennük, hogy mindkettő erőszakos. Nem véletlen, hogy az írás elején balladai hősökkel emlegettük együtt, hiszen már rigmusok is születtek alakjáról. Az egyik szerint: „Elég volt a móka mára (?), zárult (?) Márta mókatára” (Kézy Béla), de a pálmát Lefler György kínból írt ríme vitte el: „Nem lehet a Márta másé, mert a Márta már (Suchman) Tamásé.” Hírről hírre Berki Antal (Új Kelet) Megkezdte hát az új adótörvények vitáját a Tisztelt Ház. Minden évben visszatérő progampontja ez a költség- vetésnek. Az állampolgár rettegve várja az-eredményt, mert az optimista beharangozok ellenére, egészen bizonyosan rajta fog csattanni az ostor. Most az adócsökkenés meg a kettős adótábla eltörlése a sláger. A pénzügyminiszter büszkén mondogatja, hogy csökkentjük a lakosság terheit. És tényleg, amint mondják, másfél százalékkal. Megszűnik a 48 százalékos kulcs, 42 lesz helyette. Tele is van vele a sajtó. Arról már kevesebb szó esik, hogy az alacsonyabb jövedelműek lényegesen nagyobb adóteher alatt fognak a jövő évben gömyedezni. A kormányzó pártok is érzik az szja fonákságait, ezért maguk is elkészítették saját adótábláikat, megmutatva a Pénzügyminisztériumnak, hogy variálni ők is tudnak. Sajnos a különféle adótáblák egyben teljesen megegyeznek, és ez az egyezés lehet a jövendő katasztrófája. Nevezetesen a jövőre bevezetendő legalsó adósáv, amely nulla forinttól kettőszázötvenezerig húsz százalékban határozza meg a fizetendő adó mértékét. Ez fehéren feketén azt jelenti, hogy a tb-járulék levonása után az adózónak havi 14 583 forintja marad. Ez lényegesen alatta marad a különféle létminimum számítások alapján kalkulált értéknek. Még a kormánypártok mindent elsöprő többsége sem képes elhitetni az emberekkel, hogy ekkora összegből meg lehet élni. Medgyesy Péter azt mondja, hogy ismét lesz adókompenzáció. Igen, de mikor? Aki ennyi pénzből kényszerül létezni, az nem tudja kivárni, hogy adóhivatal egy év múlva visszautaljon valamit addig befizetett adójából. Nem kevesen vannak hazánkban, akik ennyi pénzből tengetik életüket, és nem okvetlenül a képzetlenek közül kerülnek ki az ilyen jövedelmet „élvezők”. Gondoljunk csak a pályakezdő értelmiségiekre! Most még nem késő. Még meg lehet állítani a Pénzügyminisztérium mohóságát. Sok kicsi sokra megy, mondják ők, és a negyvennyolc százalék eltörlését pótolni kell. Jó lenne, ha nem a legelesettebbek rovására igyekeznének egyensúlyban tartani az amúgy is feneketlen bendőjű állami költségvetést. Előzetes a kormányülésről MTI A kormány csütörtöki ülésén tárgyal a jogutód nélkül megszüntetett Állami Egyházügyi Hivatal iratait felügyelő bizottság tevékenységéről és az iratok minősítéséről — hozta az MTI tudomására szerdán a Miniszterelnöki Kommunikációs és Sajtóiroda. Az MTI értesülése szerint a kormány várhatóan elrendeli a volt egyházügyi hivatal 1980— 89 között keletkezett, az Országos Levéltárban, illetve a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban és a helyi önkormányzatoknál őrzött titkos iratok minősítésének felülvizsgálatát. Ezzel együtt vélhetően 1999 végéig meghosszabbítják a dokumentumokat vizsgáló szakértői bizottság mandátuA kabinet foglalkozik a társadalombiztosítási önkormányzatok kormányzati ellenőrzésével. Áttekinti a lakástakarékpénztárakról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokat. Megvitatja továbbá a nemzeti környezet-egészségügyi akció- programot és tárgyal a nemzeti hírügynökség átalakításáról is. mát. A kormány elé kerülő előterjesztés azt is rögzíti, hogy a nem közlevéltárakban őrzött iratok kutatását a kultuszminisztertől kell kérelmezni. A környezet-egészségügyi akcióprogram azt célozza, hogy a kormányzat elősegítse a lakosság egészségét megőrző környezet kialakítását és fenntartását. Ennek érdekében rangsorolják az emberi egészség megóvásához szükséges környezeti tennivalókat. A nemzeti hír- ügynökségről szóló törvény a Magyar Távirati Iroda részvénytársasággá alakulását irányozza elő.
